Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-15 / 63. szám
1975. MÁRCIUS 15., SZOMBAT FÓRUM Iskola és pártszervezet Pedagógus párttitkárok kérdeztek - megyei vezetők válaszoltak E héten rendezték meg a Pest megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán az iskolai pártszervezetek titkárainak hagyományos — évenként, két évenként visszatérően szervezett — tanfolyamát. Az egyhetes előadássorozaton a Pest megyei iskolák párttitkárainak mintegy 60 fős csoportja közéletünk és az oktatáspolitika számos időszerű kérdésében tájékozódott. A Pest megyei pártértekezletről, az oktatási párthatározat végrehajtásának tapaszalatairól, a pedagógus pártszervezetek feladatairól is előadást hallgattak meg és foglalkoztak az iskolai élet demokratizmusának fejlesztésével, a közművelődési, valamint az ifjúsági párthatározat végrehajtásának kérdéseivel. Tegnap, pénteken délelőtt a tanfolyamzárás egyik eseményeként Fórumot rendeztek. Ezen Balogh László, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályvezetője, Angyal Károly, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszer- vezetek osztályának megbízott vezetője, Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyi bizottságának titkára, Szentgyörgyvári István, a KISZ megyei bizottságának titkára, Lábai László, a megyei úttörőelnökség elnöke és Hargitai Károly, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője válaszolt a hozzájuk előzetesen írásban eljuttatott mintegy 70 kérdésre. Állami vezetés és pártmunka Az iskolai titkárok kérdései természetesen, nemcsak a pedagógiai munkával foglalkoztak, hanem felölelték a nemzetközi politikai, s gazdasági munka és a társadalmi élet számos időszerű kérdését. Különösen gazdasági és morális problémák érdekelték a tanfolyam résztvevőit. Egyebek közt például az energiaválság jelenlegi helyzete és következményei. A kérdések középpontjában azonban természetszerűleg az iskolai pártmunka állt, s a válaszokban is ez a téma kapta a legtöbb helyet. Közülük is mindenekelőtt azok a kérdések, amelyek a párt- alapszervezeteknek az iskola életében betöltött szerepére vonatkoztak. A fórumon világosan és határozottan tisztázták az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Kiderült például, hogy több iskolában homályos még az állami vezetés és a pártszervezet kapcsolatának jó néhány összefüggése. A válaszadók leszögezték, hogy amíg az állami vezetésben az igazgató egyszemélyi felelősségének kell érvényesülnie, addig a pártmunkában a kollektív felelősségre hivatkozunk. A pártvezetőség és a taggyűlés felelőssége elsődleges itt, annak az elvnek az alapján, hogy a pártmunka — mozgalmi munka. Ez azonban csak a határozathozatalra, tehát a döntések kialakítására érvényes. A végrehajtásban a pártmunkában is az egyéni felelősség a döntő. Az állami vezetés és a párt- szervezet viszonyának más összefüggéseit vizsgálták azok a kérdések, amelyek a párt- szervezet beszámoltatási jogával függtek össze. A fórumon hangsúlyozták, hogy a beszámolás kötelezettsége csak a párttag állami vezetők esetében érvényes. De pártszervezetek a pártonkívülieket is megkérhetik, hogy számoljanak -be tevékenységükről. A demokratizmus fejlesztése Foglalkozott a fórum azzal is, milyen mélységig szóljon bele az iskola vezetésének munkájába a pártszervezet. Az ezzel kapcsolatos állásfoglalás arra mutatott rá: a párt- szervezetnek az a feladata, hogy a politikai jelentőségű kérdésekkel törődjön. Tevékenysége semmiképpen sem csökkentheti az igazgató személyes felelősségét. Ebből sok más mellett az is következik, hogy bizonyos ügyektől, amelyek politikailag közömbösek — ahogyan a válaszadók megfogalmazták — „el kell sza- kadniok” a pártszervezeteknek. Szóba került az is, ml történjék akkor, ha az igazgatók és a pártszervezet között eset. leg vita támad. Az ilyen vitákat — mint a válaszokból kitűnt — o felsőbb pártszerv elé kell terjeszteni, és addig az igazgató nem dönthet, amíg a felsőbb szerv az ügyet felül nem vizsgálta. Elhangzott a tanácskozáson az állami vezetés és a párt- szervezet kapcsolatának néhány rossz példája is. Egy iskolaigazgató például a peda- . gógusok jutalmazására tett ja- l vaslatát már megbeszélte és aláíratta a tanácselnökkel, amikor az ügyben a pártszer. vezet titkárához fordult. Ez tűrhetetlen. Az iskolai élet demokratizmusának ilyen súlyos megsértése a pártszervezeteknek semmiképpen sem szabad belenyugodniuk. Jelentős helyet kapott a fórumon a pártszervezet és a társadalmi szervek kapcsolatának helyzete is. Egyebek közt például megállapította a tanácskozás, hogy bár ezek a kapcsolatok általában kielégí- tőek, sőt fejlődőek, javításukra bőven van még tennivaló. A Pedagógus Szakszervezet és a párt megyei, városi és járási bizottságainak kapcsolata például magas színvonalú, hatékony. Ehhez képest iskolai szinten jóval gyengébb az együttműködés. A jövőben ezen javítani, változtatni kell. Világnézeti nevelés A pedagógiai munka számos más kérdésével is foglalkozott a fórum, egyebek közt az iskolák és a tanács kapcsolataival, a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel. E részletesen elemzett problémák közül kiemelhetjük azt a kérdést, amely a Világnézetünk alapjai című tantárgy tanításával foglalkozott. A feltett kérdés szerint, ha elvétve is, de találkozhatunk még azzal a véleménnyel, amely a világnézeti nevelést magának a tantárgynak oktatásával elintézettnek véli. A tanácskozáson határozottan leszögezték, hogy szó sem lehet erről. Ez a tantárgy önmagában nem helyettesítheti az iskola egészének nevelő munkáját. A világnézeti nevelés minden tantárgy és minden peda- dagógus számára kötelező. ö. L. Rákóczi-jubileum előtt Gyűjtik az emlékeket A Rákóczi-jubileumra készülve a vajai Vay Ádám Múzeum vállalkozott arra, hogy összegyűjti és feldolgozza az időszak dokumentumait. A gyűjtést a társadalmi szervek, intézmények mellett sok magánszemély is segíti azzal, hogy a birtokában lévő dokumentumokat eljuttatja a múzeumnak. Dr. Gáspárdy Aladár budapesti lakos két értékes emléket küldött a múzeumnak. Az egyik emléktárgy az orsovai fiú polgári iskola 1905—1906-os évkönyve, amely azért érdekes, mert a kiadvány teljes terjedelemben közli az 1906-ban a fejedelem és bujdosó társai hamvai hazahozatalának tiszteletére emelt orsovai emlékoszlop állításának történetét, és az avatóbeszéd szövegét. Az évkönyvön kívül a múzeum rendelkezésére bocsátotta annak a fényképfelvételnek a lemezét is, amelyet édesapja, néhai Gáspárdy Aladár orsovai tanár 1907-ben készített az oisovai emlékműről. Tompos Ernő soproni lakos elküldte a múzeumnak a soproni Rákóczi szobor avatásán elhangzott Rákóczi című vers teljes szövegét. Ivó Andric temetése Pénteken délután több tízezres tömeg kísérte utolsó útjára a be'srádi újtemetőbe Ivó Andric Nobel-díjas írót, aki hosszantartó, súlyos betegség után, 83 éves korában csütörtökön hajnalban hunyt el, egy belgrádi kórházban. A gyászszertartáson Kiró Gligo- rov, a Jugoszláv Szövetségi Képviselőház elnöke, valamint a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, továbbá szülőföldjének Bosznia-Hercegovinának küldötte búcsúztatta az elhunytat. A gyászszertartást megelőzőleg Ivó Andric holttestét a belgrádi városi képviselőtestület (tanács) székházában ravatalozták fel. A ravatal előtt a lakosság tízezrei tisztelegtek. A Magyar írók Szövetségét a temetésen Csuka Zoltán író és műfordító, Ivó Andric műveinek legkiválóbb magyar tol- mácsolója képviselte. Ifjú alkotók kiállítása Gödöllőn Kiosztották a díjakat A kiállítást dr. Kéri Miklós, a Hazafias Népfront megyei alelnöke, a Pest megyei Állategészségügyi Állomás igazgató főorvosa nyitotta meg, majd a szakemberekből álló zsűri értékelte a műveket. Első díjjal dr. Bucsy László kisplasztikáit, második díjjal dr. Hamar György grafikáit és akvarell- jeit jutalmazta, a harmadik díjat megosztva a bíráló bizottság M. Tóth Mária és Zs. Tóth Mária népi hímzéseinek adta. A kiállítás március 21-ig tekinthető meg, munkanapokon. Főiskolások tárlata Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére ismét nyilvánosság elé léptek az Iparművészeti Főiskola hallgatói. A Képcsarnok Vállalat támogatta pályázatra 85 — a lakáskultúra valamely ágát művelő — fiatal iparművész nevezett be, közülük 43 hallgató alkotásait tárja a nézők elé a Csók Galéria pénteken megnyílt kiállítása. Zene, irodalom, képzőművészet barátsága Csokonai költészete „képi műfordításban Nemrég emlékeztünk Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójáról. Költészetünk e fontos jubileumának utórezgése öt fiatal grafikus Csokonai-illusztrációi, melyek elsősorban a népi derű és józanság, a bővérű humor lírikusát örökítik meg, aki az élet számtalan nehézsége közepette is megőrizte kedélyét. Ez a vonulat költészetünk hiánycikke. Csokonai és különösen Petőfi életműve után ez az állapot háttérbe húzódik. Nem indokoltan. Csokonai nemcsak a felvilágosodás legnagyobb magyar költője volt, hanem Moliére folytatója is — a Zsugori uram, a Békaegér- harc és a Dorottya írója —, olykor ironizáló kedvvel, máskor éles szatirizáló hangvétellel. Így lett évtizedekig a nemzeti kedély irodalmi rangú őrzője. Olyan időben, amikor a társadalmi haladás legjobbjait üldözték, és szükség volt a népi derű ápolására. Az öt grafikus elsősorban ebből az irányból közelítette meg Csokonai értékeit és a szerelem, a fűszeres humor, a vaskos derű költőjét ragadta meg a képi műfordítás nyitott lehetőségeiben. Mindezt úgy, hogy saját koruk és környezetük személyiség-hullámhosz- szán szűrték át a vizuális át- költést. A már Miskolcon bemutatott rajzok bővített sorozatát láthatjuk mától a fővárosi XX. kerületben, a Kisdu- na Galériában április elsejéig. Máger Ágnes egészséges ironizálókedve rajzainak széles gesztusával kapcsolódik Csokonai világához, König Róbert a Békaegérharc aprózott nyüzsgését elemzi találó megoldásokkal, olykor Kondor Bélától kölcsönzött eszközökkel. E rakoncátlan vonalvezetés szelíden méltóságteljes áramlatokká módosul Pető János rajzaiban, aki Lilla elérhetetlen alakját támasztja fel. Almásy Aladár fomjacsoport- jainak szervessége is Csokonai Vitéz Mihály költészetének megértésén alapul, Szemethy Imre grafikáinak objektív lencséje felizzó hevülettel idézi Csokonai ismert alakjait. A XX. kerületi tárlat jó időpont és alkalom arra, hogy a társas csoporttá szerveződő öt grafikus számot adjon közös törekvésük felkészültségi fokának egyéni elágazásairól an- illusztráció, nak kapcsán, hogy rajzokkal fordítják képzőművészetté Csokonai Vitéz Mihály költészetének rejtett magaslatait, összefogásuk és kezdménye- zésük folytatását igényeljük, a magyar irodalom évszázadainak rendszeres grafikai műfordítását, annak Pest megyében lezajlott fontos részletének rajzi feltérképezését is. Máger Agnes: . '/itino-' . Csokonai-versZene, költészet és képzőművészet színvonalas találkozása zajlott le a héten o ráckevei Ady Endre gimnáziumban. A TIT megyei művészeti szakosztályának rendezésében tartottak előadói konferenciát mintegy 70 részvevőnek, akik Szentmártonkátáról, Ceglédről, Kiskunlacházáról, Monorról érkeztek és tekintették meg egynapos kiállítás keretében Dániel Kornél új festményeit, hallgatták meg Kovács Lajos zenetörténész magas színvonalú előadását. Különösen Kodály és Beethoven művészetének elemzése ragadta meg a közönség figyelmét. A beszélgetéssé bővült program után méltó érdeklődéssel kísérték a részvevők Dániel Kornél tárlatát, mely elmélyültségének fokozásával idézte az Anyaság körét, a komplex TIT-előadás központi műtárgyát. Losonci Miklós A gödöllői ÁFÉSZ facsemete- és szaporítóanyag-telepén mindent beszerezhet egy helyen Gyümölcsfaoltványok, szőlőoltványok, díszfák, díszcserjék, fenyők és tujafajták, Chameciparis-fajták, bokor- és futórózsák, ribiszke- és köszméteoltványok nagy választékban. Vetőmagvak, növényvédő szerek, kerti szerszámok. Keresse fel lerakatunkat Gödöllőn, a 3. sz. főút mellett, a HÉV Palotakert megállónál. Postai szállítást nem vállalunk. Az Alkotó ifjúság mozgalom keretében tegnap Pest megyében — többségében a gödöllői járásban — élő fiatal képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Gödöllőn, a Pest megyei Állategészségügyi Állomás dísztermében. Kisplasztikákkal, grafikákkal, akvarellekkel, intarziával és népi hímzésekkel mutatkozik be dr. Bucsy László, dr. Hamar György, Kozma Zoltán, dr. Pátkay Zsuzsa, Rochenbauer Ágnes, M. Tóth Mária, Zs. Tóth Mária és Zloch Éva. bemutató, amely akarva-aka- ratlan csatlakozik Offenbach új kultuszához, ami napjainkban színpadon, filmen, televízióban egyaránt tapasztalható. Ezúttal a legkedveltebb és legismertebb nagyoperettjét mutatják be: az Orfeusz az alvi- lágbant. A nagy' múltú darabot frissítik Romhányi József versszövegei. Egyébként át is dolgozta az operettet, melyet Vámos László rendez. A főbb szerepekben Kovács József, Domonkos Zsuzsa, Marik Péter, Zentay Anna, Gallay Judit, Suka Sándor lép fel. m S végül jegyezzünk föl Pest megyei színházi eseményt: az Állami Déryné Színház Kákán mutatja be először a hónap utolsó napján, március 31-én (előtte való nap budapesti székházában nyilvános főpróbán) Tamási Áron: Boldog nyárfalevél című kedves, nem minden tanulság nélküli vígjátékát. Az író közismert ízes humora, derűje jellemábrázoló ereje és példázókedve szövi át a cselekményt, melyben egy fogságból hazatérő katona akar megbizonyosodni felesége hűsegéről. darabot Szalai Vilmos rendezi, a főbb szerepeket Szigeti Géza, Várnagy Katplin, ifj. Tatár Endre, Horvát Ferenc, Téren Gizella játsszák, A kókai bemutató után több helyen is előadják majd Pest megyében. SZÍNHÁZI ESTÉK Eredeti bemutatók, klasszikus felújítások Kákán kezdi új előadásának sorozatát a Déryné társulata Felszabadulásunk 30. évfordulóját köszöntötte tegnap pénteken este Budapesten a Vígszínház új bemutatója. Az érdekes dokumentumjáték mai riportokat és felszabadulásunk időszakából, 1944—1945-ből származó iratokat, feljegyzéseket használt fel, mindenekelőtt arra keresve a választ, hogy ez a nagy sorsforduló mit jelent a mai generációnak, amely csak hallomásból tud azokról az időkről, de nincsenek személyes élményei. A cím is ezt idézi: Harmincéves vagyok. Bereményi Géza, Kern András, Marton László, Radnóti Zsuzsa összeállításában, társszerzőségében született darabra és előadásra — melyet Marton László rendezett — még visszatérünk lapunkban. m Eredeti bemutató színhelye lesz március 20-án a budapesti Katona József Színház is. Koppányi György: Igazolatlan ősz című tragikomédiájának cselekménye szintén a felszabadulás időszakára emlékeztet, de egészen más síkon közelíti meg. A dráma eszközeivel mély emberi rétegekbe igyekszik belevilágítani, s azit akarja elmondani, miként vigyázhatunk békében, a háború viharaiban emberi méltóságunkra, emberségünkre. Példázatához egy tulajdonképpen jelentéktelen öregember figuráját választja, aki nem veszi észre, nem akarja észre venni, hogy a városra, melyben az életét leélte, rátört a háború, s egyik napról a másikra megváltozik minden. Az öregember alakját Kállai Ferenc kelti életre, szereplőtársai között Mészáros Ágit, Agárdi Gábort. Horváth Józsefet, Velenczey Istvánt láthatjuk. Rendező: Egri István. KI Az Állami Operaházban új magyar balett eredeti bemutatója kerül közönség elé március 29-én. Hidas Frigyes zenéjével, Seregi László koreográfiájával, A cédrus címmel alkotott balett ihletését Csontvári híres festménye, A magános cédrus nyújtotta. A fővárosban először kerül színre a veszprémi Petőfi Színházban tavaly novemberben már bemutatott darab. Karinthy Ferenc: Hetvenes évek című színművét március 28-tól a Madách Kamaraszínházban láthatjuk Kerényi Imre rendezésében. A főbb szerepeket Bessenyei Ferenc, Menszátor Magdolna, Békés Itala, Zenthe Ferenc, Kalocsay Miklós játsz- sza. m A márciusi műsorban szép számú eredeti bemutató meliett felújítások is helyt kapnak. Közülük reprezentatíven kiemelkedik a Nemzeti Színházban nagy klasszikus drámánk, Katona József Bánk bánjának premierje március 22-én. „Majdnem négy emberöltőn jött keresztül, és nem fony- nyadt meg, nem kopott el, nem hervadt ki belőle semmi” — írta még Hevesi Sándor, s megállapítása napjainkban ugyanúgy igaz. A jelenlegi új betanulásban Marton Endre rendezi a darabot, a címszerepben Sinkovits Imre lép fel, Tiborcot Avar István, Gertru- dot Ronyecz Mária, Melindát Vörös Eszter játssza. m Ma, szombaton este a Fővárosi Operettszínházban lesz