Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-13 / 61. szám
1975. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK A forradalmi ifjúsági napok keretében Játékosan nevelnek az életre Az úttörők tudományos-technikai szemléjének megyei döntője előtt A közelmúltban Pest megyében is lezajlottak a tudományos-technikai úttörőszemale vetélkedői. Az úttörők először csapa|szinten bizonyították felkészültségüket, ezt követően a legjobbak a városi-járási versenyeken találkoztak. A megyei döntőket március 18-án tartják meg. A részvevők: az úttörő-irodalmárok és nyelvészek, az orosz nyelv és irodalom barátai, az ifjú vegyészek, fizikusok, matematikusok, technikusok, tennészetkutatók és történelembúvárok, külön csoportokban adtaik számot tudásukról. Főszereplő a gyakorlat A tudományos-technikai úttörőszemlének több célja van. Erről Lábai László megyei úttörőelnök és Hájra Júlia, megyei úttörőtitkár tájékoztatott. A vetélkedők elsődleges célja, hogy sajátos eszközökkel lehetőséget adjanak az úttörőknek szélesebb körű ismeretek szerzésére. Az úttö- rőmozgálom fontos feladata az, hogy állandóan ébren tartsa a tanulás, az új iránti érdeklődést. A vetélkedő anyaga nagyrészt a szaktantárgyakra épül, de ezen túlmenően több ágazat a gyakorlati, az alkotó élettel függ ösz- sze. A vetélkedőn pályamunkákkal is részt vettek az úttörők. Minden témakörhöz szemléltető eszközöket, modelleket, különböző gyűjteményeket készíthettek. Pályázhattak a honismeret köréből; az úttörőcsapat életéről, a lakóhely fejlődéséről szóló anyagokkal. albumokkal. A résztvevők összeállíthatnak a „Barátság hírvivője” címmel levélgyűjteményt — orosz nyelvű levelezés alapján — és maketteket, játékokat, különböző barkécsmunkákat is készíthetnek. A mozgalomban a pajtások Sok új ismeretre tesznek szert, például kirándulásokon és különböző foglalkozásokon, üzemlátogatásokon. Ezért a tudományos-technikai úttörő- szemle vetélkedőjének anyaga főként az iskolán kívül megszerezhető ismeretekből válogatták. A jelentkezés a csapatszintű vetélkedőkre az úttörőév kezdetén a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége felhívására — az iskola igazgatójának egyetértésével történt Segítik a pályaválasztást A legtöbb úttörőt és kisdobost a csapatvebélikedők mozgósítják. A vetélkedőn mindenki a maga választatta ágazatban versenyezhet. A fő célkitűzés, hogy a manuális képességekben kiemelkedő gyerekek minél nagyobb számban vegyenék részt a versenyeken! A tudományos- technikai ' úttörőszemle egyik feladata a munkás, alkotó életre nevelés és a pályaválasztás elősegítése. Az idei szemlén Pest megyében több helyen, például Nagykőrösön, üzemben tartatták az úttörő-fizikusok vetélkedőit, magyarból a könyvtárban, történelemből a levéltárban. A verseny során tehát az úttörők közel kerülnek a mindennapi termelő, alkotómunkához, megismerkednek a gyárakban és intézetekben folyó tevékenységgel. Vácott, Szentendrén, a városban és a járásban, Nagykőrösön, a dabasi járásban és másutt a megyében, társadalmi zsűri előtt folytak a tudományos-technikai úttörőszemle vetélkedői. A szemle rendezői arra törekedtek, hogy a vetélkedők felszabadult, játékos .légkörben bonyolódjanak le. A járási versenyeik napján több helyen üzamlátogaitást rendeztek, Dabasom például, akik befejezték a versenyzést, a zeneteremben táncolhattak, ismerkedhettek egymással. R. L. Magyar jubileumi kiáltás Moszkvában Történelmünk három évtizedes új korszakáról, népünknek az ország felszabadulásától pártunk XI. kongresszusáig megtett útjáról, eredményeiről és boldogulásáról ad számot Moszkvában a magyar jubileumi kiállítás, amely alig egy hónap múlva, április 7-én nyitja meg kapuit a moszkvai népgazdasági kiállítás hatalmas vegyipari pavilonjában és 21 napon át fogadja látogatóit. Magyarország ezúttal rendezi harmadik jubileumi bemutatóját Moszkvában; az elsőt hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján, a másodikat pedig 1970-ben a 25. évforduló alkalmából tartották. Minisztériumok, a társadalmi szervezetek, a külkereskedelmi és ipari vállalatok több ezer szakértője, dolgozója vett részt a kiállítás előkészítésén, s a lebonyolításra ezúttal is a HUNGEXPO kapott megbízást. Gazdag anyagot állítottak össze, ami dokumentálja a közművelődés, az iskolai oktatás, a tudományos élet, az egészségügyi ellátás ,gyors_ fejlődését, az ipari és a mezőgazdasági ágazatok dinamikus fejlesztésének eredményeit, amelyeknek valamennyi fontos elemét a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő baráti, sokoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok alapozták meg. A szoros kereskedelmi és termé- lési kapcsolatok eredményeit testesíti meg a kiállításon harminc magyar külkereskedelmi vállalatnak mintegy ezer köbméternyi helyet kitöltő áruja, főként azok a korszerű termékek, amelyeket már ismernék és kedvelnek a szovjet vásárlók, továbbá azok az áruk, amelyek már újabb alkalmat kínáltak a kapcsolatok fejlesztésére. A jubileumi bemutató színhelye ad otthont számos baráti találkozónak is. A kiállításon klubot rendeznek be, ahol rendszeresen találkoznak a magyar antifasiszták és volt partizánok, a hazánk felszabadításában részt vett szovjet frontharcosokkal, veteránokkal. SZÓT KÉRTEK ^\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\WV\\\\N\WW^VN\WWV.W A Pest megyei pártértekezleten — mint ismeretes — idő hiányában 34-en írásban nyújtották be felszólalásukat. E héten ezekből ismertetünk rövidítve e helyen lapunkban, mintegy továbbfolytatva az értekezlet alkotó, széles körű tapasztalatcsere-fórumát. Nehéz körülmények között — kiváló eredménnyel Az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műveinek gazdálkodási és bérezési gondjairól, ezen belül a pilisvörösvári üzem dolgozóinak problémáiról ritkán esik szó, pedig mielőbbi megoldást igényelnek. Az érc- és ásvány bányászok sok tekintetben a bányászat mostoha gyerekeinek érzik magukat. Okai közül kezdjük a bérkérdésekkel. A pilisvörösvári üzemben négy év alatt 16 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre — beleértve a 6,5 százalékos központi bérfejlesztést is. Ez évi átlagban 4 százalékos nominálbérnek felel meg, ami reálbérben kifejezve meglehetősen kevés. A bérproblémák miatt évről évre sok jól képzett szakember hagyja el az üzemet —, s a vállalatot —, s helyette olyan munkaerőt kénytelen az üzem felvenni, amilyen akad. A nagyarányú fluktuációhoz — atai vállalati szinten évente 300—400 főt érint, Pi- lisvörösvárott pedig az üzem dolgozóinak 15—16 százalékát —, a kedvezőtlen munkakörülmények is hozzájárulnak. A bányászat nehéz fizikai munka, de a dolgozók erősen ki vannak téve az időjárás viszontagságainak és különböző egészségi ártalmaknak is. A munkaerőgondokat még csak tetézi az elöregedés veszélye — a dolgozóknak 44 százaléka 45 év feletti —, és az a tény, hogy a munkások egy része megromlott egészségi állapota miatt csakköny- nyebb munkára alkalmazható. Végül nem könnyíti a helyzetet az \ sem, hogy a fizikai dolgozók műveltségi szintje roppant alacsony: a vállalat dolgozóinak 30 százaléka nem végezte el az általános iskola VII—VIII. osztályát. A fluktuáció negatív következményei nemcsak a termelésben tapasztalhatók, hanem a balesetek számának növekedésében, és a munka- fegyelem lazulásában is. A vállalatnál a korábbinak négyszeresére nőtt az igazolatlan mulasztások száma. S hiába tettek különböző intézkedéseket a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, a figyelmetlenségből és gondatlanságból eredő balesetek száma emelkedett. Mindezek ellenére — talán első hallásra hihetetlennek tűnik — a pilisvörösvári üzem az elmúlt négy év alatt kétszer nyerte el a vállalati verseny keretében az élüzem címet, és már bizonyos, hogy tavalyi eredményeinkkel harmadszor is az elsők lettünk a vállalat üzemei közül. Üzemünk 1973-ban 83 millió, tavaly 105 millió forintos eredményt ért el, vagyis egyik évről a másikra mintegy 20 százalékkal nőtt a hatékonyság nálunk. Ebben pedig az érdem elsősorban a szocialista brigádoké, és a törzsgárdatagoké. Mi, az OÉÁ pilisvörösvári üzemének kommunistái nehézségeink, problémáink megoldását nemcsak kérjük és reméljük, de további jó munkával, a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaink teljesítésével magunk is elősegítjük. S zalai László, az OÉÁ nehézgépkezelője Megnövekedett a közéleti aktivitás A Hazafias Népfront-mozgalom figyelemre méltó eredményeket ért el Pest megyében. A pártszervek igényelték a népfrontbizottságok közreműködését társadalmi problémáink megoldásában és egyben lehetőséget is biztosítottak az önálló kezdeményezésre, bátorították a népfrontszerveket. A népfrontbizottságok túlnyomó része komolyan veszi azt a megtisztelő feladatot, hogy a párt politikáját tolmácsolja a pártonkívüÜek, a lakosság minden rétege körében és mozgósít — sajátos eszközeivel —■ minden jó szándékú, hazáját szerető embert a párt- határozatok végrehajtására. Az elmúlt négy-öt évben tovább erősödött a népfront mozgalmi jellege. Bizottságainkban, kezdeményezéseinkben egyre többen megtalálják azt a közérdeket szolgáló munkaterületet, ahol hasznos társadalmi, közéleti tevékenységet fejthetnek ki. A nemzeti egység megteremtésének központi kérdése a munkOsosztály politikájának érvényesítése, a munkás—paraszt szövetség erősítése és a társadalmi rétegek bekapcsolása szocializmust építő munkánkba. Arra törekedtünk Pest megyében is, hogy ne csak hirdessük, hanem nagyon pontosan meg is értessük: mennyire fontos a népfrontmozgalomban a munkások részvétele. Erre ösztönöz bennünket a többi között a Pest megyei pártbizottság 1974. júniusi, a munkások társadalmi szerepének fejlesztéséről szóló határozata is. Az eredményekkel nem vagyunk még teljesen elégedettek, de a kezdeti lépések biztatóak. Korábban szinte nem volt munkás a népfront testületéiben, most az arányuk 15—22 százalékig terjed minden szinten. Mind több munkás és bejáró dolgozó vesz részt a települések társadalmi és politikai életében, egyre többen jelennek meg a falugyűléseken és részt is kérnek a munkából. Tapasztalataink szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a lakóhely közelebb került a munkahelyhez. Mert a munkahelyi közérzet nem csupán akkor kezdődik, amikor a munkás belépett a gyárkapun, része ennek az is, hogy hol tudja gyermekét napköziben elhelyezni, hol tud vásárolni, hogyan utazik. Ezek a problémák Pest megyében közelebb hozták a munkahelyek vezetőit is a lakóterületek vezetőihez. Nemegyszer közösen döntik el, hogy mit kell és mit lehet tenni a lakóhelyen a munkások érdekében. Ilyen például a Csepel Autógyár, a Mechanikai Művek, az ISG, a váci üzemek, a Nagykőrösi Konzervgyár, a százhalombattai nagyüzeme^ vezetőinek és a lakóhely vezetőinek kapcsolata. A munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében több találkozót szerveztünk, több fórumot teremtettünk az elmúlt időszakban is. Szeretnénk feá- teljesíteni az üzemi és a szövetkezeti szocialista brigádok találkozóit. Mindehhez megfelelő útmutatást és segítséget kaptunk a megyei párt-végrehajtóbizottság 1973. decemberi — a munkás-paraszt szövetség helyzetével foglalkozó — állásfoglalásától is. Mindezeket a közös feladatokat természetesen a szakszervezetekkel együtt kívánjuk megoldani, az együttműködési megállapodásunk alapján. Intenzív az értelmiség részvétele a népfrontmozgalomban. Különösen a művelődés- politikai munkában tevékenykednek sokan, és számos javaslatot tettek a közművelődési határozat feldolgozása során. Ügy érezzük azonban, hogy'nem használtunk még ki minden lehetőséget az* alkotó szellemi erők összefogására, például a településfejlesztés érdekében sem. Törekedtünk a korábbinál lényegesen több nő és fiatal bevonására is, városi és nagyközségi népfrontbizottságaink pedig egyre nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a periférikus területek lakóit is bekapcsolják, a települések vérkeringésébe. Egyik ilyen, most kialakulóban levő forma a körzeti népfrontbizottság. A városok, a falvak külső részein, a tanyai területeken alakulnak sorra, az ott élő lakosság összefogására, gondjaik, véleményük összegyűjtésére, tolmácsolására. Csak néhány területet emeltem ki a megyei népfrontmozgalom munkájából, olyan területeket, amelyekkel hozzájárultunk és hozzájárulunk a jövőben is a párt határozatainak végrehajtásához. Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára Szoros kapcsolatban a dolgozókkal Kongresszusi küldöttünk Nem álmodozó természet Kétszer körbejárom a falut, mire rátalálok Békési Istvánnéra, a Galgamenti Tsz fiatal mezőgazdászára. — Itt születtem Túrán — kezdi a bemutatkozást a község legérdekesebb embere, a mindig mosolygós, ugyanakkor rendkívül energikus, mindössze huszonhat éves Békési Istvánná —, a mezőgazdasági szakközépiskolát is szülőfalumban végeztem el. Sajnos a szakközépiskola időközben megszűnt. Azután felvettek Gödöllőn az egyetemre, alighogy kézhez kaptam a diplomát, hazajöttem s elszegődtem az itteni termelőszövetkezethez, most lesz ennek harmadik éve. Néhány mondatban összefoglalja az életét, nem cifrázza, nem részletezi. Valósággal sugárzik belőle a munkáját jól s kedvvel teljesítő ember életkedve. Bár hivatalosan mezőgazdász, ténylegesen brigádvezetőként tevékenykedik a gyümölcstermesztésben. — Eredetileg növénytermesztő volnék, de ezt a munkát is nagyon megszerettem. Százharminchárom hold almás a „birtokom”. Szezonban van úgy, hogy száz asszony van a segítségemre, csendesebb napokon, mint például mostanában, húsz-harminc. Télen az almát az egykori cselédlakások helyén kialakított raktárban tároljuk, ahol lényegében a természet hűt. Lényegesen^ korszerűbbek a körülmények a szomszédságában levő új tárolóban. Az asszonyok jelenleg a készlet utóját yálogatják, s elkezdődött már az almafák metszése is. Negyedéves egyetemi hallgató volt, amikor felvették a pártba, ebben az évben választották be a községi pártvezetőségbe. Ami ezután következett, az olyan, mint egy álom, bár Békésmérői sok mindent lehetne mondani, csak azt nem, hogy álmodozó természet. — Megvallom, mikor hallottam a nevemet, hogy kongresszusi küldöttnek megválasztottak a gödöllői megyei pártértekezleten, hirtelen arra gondoltam, hogy nyilván azért esett rám a választás, mert fiatal, brigádvezető, közvetlen termelésirányító vagyok. Azután hazajöttem s úton-útfélen arra bukkantam, hogy az emberek örülnek küldetésemnek. Ennek ellenére én változatlanul azt tartom: akadt volna itt a faluban nálam tapasztaltabb, régebbi pártmunkás is, akit jobban megilletett volna ez a tisztesség. — És mit szólt a férje? — Férjem, aki általános iskolai tanár s az úttörőcsapat vezetője, őszintén örült. Mondanom sem kell, ő is régebbi párttag, nálam. Annyit mondott: „nahát, előbbre jutottál, mint én”. Kertész Péter Az Ipari Szerelvény és Gépgyár porkohászati gyáregységében gyökeres változások történtek az elmúlt négy évben. Olyan változások, amelyek a jó munkahelyi légkör helyreállítását, a dolgozók biztonságérzetének megszilárdulását eredményezték. Szükség is volt ezekre, mert a negyedik ötéves terv első évében a gyár dolgozói súlyos, a vezetés gyengeségeiből adódó terheket cipeltek magukkal: napirenden voltak a torzsalkodások, polgárjogot nyert a széthúzás, nemcsak a dolgozók körében, hanem még a pártszervezet soraiban is. Mindez persze, elkeseredett hangulatot szállt és gazdaságilag is visszavetette a gyárat. A fordulat a gazdasági vezetésben történt személycserével, 1973. második felében kezdődött, s az ISG-vel történt egyesülés tetőzte be. A bizakodó légkörben a termelés — s ezzel párhuzamosan a nyeresé'g — szinte ugrásszerűen növekedett Hadd tanúskodjanak erről a számok, a tények: a gyáregység termeié- si értéke az 1972. évi 134,8 millió forintról a következő évben 163,9 millióra, tavaly pedig 177,3 njillió forintra emelkedett; a nyereségtömeg 20,9 millióról 1973-ban 28-ra, a múlt évben pedig 41,6 millió forintra nőtt; az idei évre tervezett 19,5,4 millió forintos termelési érték és a 49,1 millió forintra előirányzott nyereségtömeg ezekután teljesen reális elképzelés. Az utóbbiról érdemes részletesebben is szólni. A gyáregység kommunistái épp úgy tanúsítják, mint a pártonkí- vüliek, hogy az ISG-vel való egyesülés révén a volt Porkohászati Vállalat végre olyan gazdasági-politikai irányítás alá került, amelyet ez a kollektíva már régóta nélkülözött és sürgetett. A szakmai és politikai vezetők gyakori üzemlátogatása, a dolgozókkal kialakított szoros kapcsolatuk azt eredményezte, hogy olyan helyi problémákról is tudomást szerezhettek, amelyeknek orvoslása a légkör jelentős meg javulásához vezetett. A dolgozók végre saját bőrükön tapasztalják, hogy törődnek velük, munka-, és életkörülményeikkel, megbecsülik őket. A gazdasági eredmények javulása megteremtette a jövedelmek növelésének lehetőségét is, A tervszerű, jó gazdálkodásról tanúskodnak a beruházásban és a műszaki fejlesztésben elért eredmények is. Az elmúlt másfél év alatt több új berendezés és korszerű gép állt termelő munkába, mint korábban egy évtized alatt összesen. A beszerzett gépek, berendezések közvetlenül a keményfém- és vasportermékek gyártásfejlesztését segítették elő, közvetve pedig azt, hogy a gyáregység eredményesen vehesse ki részét az országos járműprogram, valamint a KGST-n belüli, kooperációs program végrehajtásából. E feladatokat- a gyáregység valamennyi dolgozója jelentőségének megfelelő igyekezettel és a kitűzött határidőre teljesíti. Kovács Pálné, az ISG üzemi diszpécsere
