Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

Gaíy menti népművészeti találkozó Sikeres túrái zenés-dalos vasárnap „A népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék.” — irta 125 évvel ezelőtt Petőfi Sándor költő barátjának, Arany Jánosnak. Az akkori vágy har­minc éve valóság. Közel félezer énekes és mu­zsikus érkezett március 9-én vasárnap Túrára, a Galga menti népművészeti találkozó soron következő szakági be­mutatójára. Reggel 9 órakor Takács Gyula, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte a fellépő csoportokat és a kö­zönséget a Bartók Béla mű­velődési házban. Felcsendül a Kék szivárvány A tanácselnök köszöntőjé­ben kiemelte: „Nem véletlen, hogy a Galga mente dalos- kedvű, hagyományokat őrző nepe o szocializmus építésében is szép eredményekkel büsz­kélkedhet. A mi vidékünkön nemcsak a művészeti csopor­tok és az intézmények ápolják gazdag, felbecsülhetetlen érté­kű népi emlékeinket, de cso­dálatos dalaink felcsendülnek a munkahelyen; egyes közsé­gekben még ma is viselik a népi ruhákat, s a Galga völ­gye lakásai őrzik a népi búto­rokat, hímzéseket, edénye­ket ...” A köszöntő-megnyitó után az egybegyűltek közösen éne­kelték el a vidéken közismert és közkedvelt dalt, a találkozó „indulóját”, a Kék szivár­ványt. Felhangzott a dal, s elkez­dődött a találkozó második szakági bemutatója, melynek zsűrijében foglalt helyet Jós­vai Lajos, a járási hivatal el­nökhelyettese, a zsűri elnöke, Nyíri Tibor, a gödöllői járási pártbizottság osztályvezetője, dr. Kovács Gyuláné, a járási hivatal művelődésügyi osztá­lyának vezetője, Olsvai Imre népzenekutató, valamint Pál- falvi Ferenc, a gödöllői Álla­mi Zeneiskola igazgatója. Elsőként a túrái úttörők 110 tagú kórusát tapsolta meg a közönség. A Fekete László ta­nár által vezetett énekkar 10 éve minden esztendőben meg­újul, de folytatója a Kovács László Kossuth-díjas népmű­velő teremtette népdalkultúrá­lnak. A kisdobosok kamarakó­rusa kedves gyermekdalokat énekelt ifi. Sára Ferenc és Kiss Tibor furulyakíséretével. A vendéglátók után a „szom­szédvár”, Galgahévíz képvise­letében kisdobos és KISZ-es citerások szerepeltek, majd az öt esztendeje alakult ikladi felnőtt vegyeskórus énekelt magyar és német népdalokat. Az ikladi úttörők furulyaze­nekarát szóló-furulyás, az er­dőkertes! Tóth György követ­te. Snmmásdalok Zsámbokrdl Furcsa kép a színpadon*. egyenruhás katonák és népvi­seletbe öltözött vácegresi lá­nyok énekelnek a vidék nép- dalkincseiből. Az ebédszünet előtt a veresegyháziak népes csoportját tapsolták meg az egyre csak gyülekező nézők. A kisdobosok kórusa, a citera- együttes, a Váci Mihály Mű­velődési Központ rajkózeneka­Az Ipari Müszergyár, Iklad műszaki végzettségű, gyakorlott TERVEZŐÉPÍTÉSZT, ÉPÍTÉSVEZETŐT, SZERKESZTŐKET, ANYAGBESZERZŐT, TOÖ MŰSZAKI RAJZOLÓKAT KERES. A jelentkezéseket írásban, vagy személyesen, az Ipari Műszergyár Személyzeti Osztályára (Aszód, Pl. 2.) kérjük. ra és a Kapitány Gyula vezet­te nyugdíjaskórus bizonyítot­ta a nagyközség élénk népze­nei életét. Újszerű volt, hogy nem csu­pán a járásbeliek szerepeltek a műsorban, hanem felléptek az ugyancsak Galga mentén élő csőváriak és püspökhatva­niak is. A nagytarcsai asszo­nyok olyan magyar és szlovák népdalokat énekeltek, amelye­ket Bartók Béla gyűjtött a községben és környékén. Bakonyi Árpád tanár irá­nyításával az 1910-ben alakult Petőfi Dalkört szervezték új-, já 1969-ben, Pécelen. A kórus színvonalas .előadásával bizo­nyította, hogy méltán tüntet­ték ki a elmúlt évben ezüst­koszorús diplomával. Az aszó­di gimnazistákat ugyancsak Bakonyi Árpád készítette fel a találkozóra. A kartali KISZ- fiatalok egy éve énekelnek együtt; községük felszabadu­lásának évfordulóján léptek fel először. Népdalcsokruk méltán aratott sikert a 65 éves Jelencsik József né énekével és a hangszerszólisták zenéjével együtt. Mint tarka virágok pompáz­tak a Walter Menyhértné ve­zette vérségi menyecskekórus énekesei színes viseletűkben, s dalaik is ilyen színesek, szé­pek voltak. A zsámboki asz- szonykórus summásdalokat adott elő — nagy sikerrel. A ma is élő népviseletben fellé­pő csoport része a helyi műve­lődési ház népi együttesének, amelyet Győré Béláné vezet. Bagról az Erkel Ferenc ve­gyeskórus szerepelt, Bagó Jó­zsef vezényletével. A népda­lokon kívül Kodály és Bárdos műveit szólaltatták meg. szalagra rögzítse a túrái mű­velődési ház. A Dudás László technikus által készített felvé­telről minden együttes kérhet másolatot, erfllékül, elemzésre. Mozgófilm és sok fotó is meg­örökíti e kiemelkedő kulturá­lis eseményt. A függöny összezárult a színpadon, ám a találkozó má­sodik része még nem ért vé­get, hiszen a zsűri több mint két órán keresztül elemezte a látottakat a csoportok vezetői­vel. Eközben az együttesek tagjai énekeltek, táncoltak, is­merkedtek egymással a nagy­teremben. A vidám dal elkí­sérte a vendégeket az autó­buszokhoz, a gépkocsikhoz is. Munkánk, eredményeink A zsűri összeállította a bagi gála műsorát; elmondhatjuk, nehéz dolga volt, hiszen a jobbnál jobb produkciókból csak kevés juthat el a szűkre szabott idejű előadásra. A zsűri ugyancsak döntött a dí­jakról, melyeket a felszaba­dulás harmincadik évforduló­jára rendezendő bagi ünnep­ségen adnak át a csoportok­nak. A népművészeti találkozó mellett a járási úttörőelnök­ség is Túrán rendezte meg az úttörő kulturális szemle ének-zenés bemutatóját. A Köztársaság úti iskolában mintegy kétszáz pajtás tisz­telgett a csapatzászló előtt, majd délután kettő óráig szólt a dal, szállt a muzsika. A szakzsüri által kiadott külön­böző fokozatú oklevelek és jelvények bizonyították a sze­replők felkészültségét, a be­mutató színvonalát. Mindkét rendezvény részve­vői megtekintették a túrái nagyközségi pártbizottság székházában megnyitott Mun­kánk, eredményeink című fotó­dokumentációs kiállításit, mely hazánk és Pest megye á két pártkongresszus közötti fejlő­dését mutatja be. Szarvas László túrái citerások Czangár Gyula felvétele H. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1975. MÁRCIUS 12., SZERDA A kábelvégelzárótól az árokásógép láncáig Műhelyek kö Egy aszódi mérfegzáróró! Másfél esztendővel ezelőtt épült négymillió forintos ráfor­dítással az aszódi szolgáltató­ház. A kétszintes épület mo­dern vonalaival és színezésével hívja fel magára a figyelmet. Ezen, a Kossuth Lajos utca 19. számú házon aranybetűs fel­irat hirdeti: Kiváló szövetke­zet. Hegesztők tanfolyamon Hogy az aszódi Vegyesipari Szövetkezet mi mindennel fog­lalkozik, leírni is nehéz volna. Aszód, Bag, Hévízgyörk, Gal- gahéviz és Túra községekben ugyancsak egyre szaporodnak a cégtáblák, melyeken ott áll a szövetkezet neve, s hirdeti, hogy valamilyen részlegük, avagy üzlet, üzem áll a lakos­ság szolgálatában. A nevezetes Galga mentén egyre bővülnek szolgáltatásaik, férfi és női fod­rászüzletek, kozmetika, mé­retes ruha női szalon, cipészja­vító, vagy fényképészműhely várja a megrendelőket. Ezerszámra készítenek mo­tortengelyeket az ikladi Ipari Műszergyárnak, s a kábelvég­elzárótól az árokásógép láncá­ig a legkülönbözőbb gyártmá­nyokat állítják elő a posta megrendelésére, míg az aszta­losok exportra készítenek ülő­bútorokat. Túrán és Bagón te­kercselőket foglalkoztatnak. Tanfolyamon képeztek ki ti­zenhat ívhegesztőt, és most ti­zenhat lánghegesztő tanulja ki a mesterséget, velük a Bánki Danát Műszaki Főiskola taná­rai foglalkoznak. Elsőként megyénkben A minap tartotta a szövetke­zet mériegzárő közgyűlését; a vendégek sorában helyet fog­lalt Járjapka József, a gödöllői járási pártbizottság titkára, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese, Ács Sándor, a Pest megyei KISZÖV képvise­lője, valamint a nagyközség politikai és társadalmi veze­tői. Három község — Galgahé-' víz, Hévízgyörk és Túra — összefogásával alakult meg öt évvel ezelőtt Sára Ferenc népművész tanár irányításá­val az Alsó-Galga menti Pá­vakor. Rádiós fesztiválokon, országos találkozókon aratott a vegyes karból, néptáncosok­ból és a Szaszkó József, a népművészet mestere által vezetett népzenei együttesből álló művészegyüttes szép si­kert. Külön is bemutatkoztak népdalaikkal a dr. Balázs Lászlóné és Szilágyi Mária irányította hévízgyörki asszo­nyok, a galgahévizi vegyes kar és a túrái asszonykórus. Nagy tapsot kaptak a citerán és furulyán megszólaló túrái népdalok is. A gazdag műsor egyik leg­szebb része a.z Egyesített Pá­vakör Csáki bíróné című népballadájának színpadi be­mutatása volt. E balladával 1952-ben Budapesten, a Ma­dách Színházban, még Kovács László betanításában léptek fel a turaiak. Most a galga- héviziekkel és a hévízgyör- kiekkel együtt előadott — színpadi látványnak is nagy­szerű — felújítás méltán meg­érdemelt, nagy sikert aratott. A vastaps után még ráadást is kellett énekelnie a Páva­körnek. ' Az 1952-es előadás hangfel­vételét a rádiótól vették fel és őrzik Túrán. Ez adta az ötletet, hogy a szakági bemu­tató teljes műsorát magnó­Felhívás! Minden a városát, otthonát szerető emberhez! Az 1974. évben megalakult; városi természet- ésykörnye- zetvédelmi tanács, a környe­zettisztaság érdekében felhí­vással fordul Gödöllő város lakosságához, továbbá vala­mennyi üzemében, vállala­tánál, intézményében foglal­koztatott dolgozókhoz és is­koláinkban tanuló diákok­hoz. Városunk sokat áldoz és munkálkodik utcáink, közte­reink, s egyéb szociális léte­sítményeink tisztaságáért, rendjéért. Erőit lassan meg­haladja az egyre növekvő mértékű szemetelésünk, ron­gálásunk, nemtörődömségünk. Nem vigyázunk parkjaink­ra, építményeinkre, utcáink­ra és ezek tisztaságára. Szél hordozza a gondatlanul el­dobott papírdarabokat, ci­garettadobozokat és egyéb hulladékokat. A városát, otthonát sze­dető ember szomorú szívvel nézi ezt és tenni akar: ten­nie kell a szemetelés meg­szűnése érdekében. A Gödöl­lőt körülölelő levegőtisztító erdők, ’ a Rákos-paták szép völgye, városunk belterüle­tén levő parkok olyan ked­vező környezetet biztosíta­nak, ami ma kevés város­nak adott. Vigyázzunk, véd­jük meg, ne hagyjuk tovább pusztulni, romlani. Indítsunk mozgalmat a vá­ros tisztaságáért, rendjéért. Elődeink építő, szépítő igyekezete legyen példa előt­tünk. Vigyázzunk a nagy gonddal és költséggel megépí­tett tereinkre, ne tapossuk le a zöld gyepet, ne tördeljük össze parkjaink, utcáink fáit, bokrait! Ne restelljünk rászólni bar­bárul rongáló, szemetelő embertársainkra, gyermeke­inkre, saját magunk és tu­datlan embertársaink érdeké­ben is. Társadalmi összefogással, a szép igénylésére, az emberek jóérzésére apellálva védjük meg levegőnk, környezetünk, városunk, otthonunk tiszta­ságát és rendjét. Gödöllő város természet- és környezetvédelmi tanácsa A közgyűlés bevezetőjeként Pesti István, a szövetkezet el­nöke üdvözölte a megjelente­ket, majd megtartotta beszá­molóját. Elmondta, hogy az 1972-ben elkezdett beruházá­sok 13,5 millió forintot tesznek ki. E program megvalósításá­ban hosszú időre megoldódtak gondjaik, a rossz munkakörül­ményekkel járó áldatlan álla­potok. örömmel jelentette, hogy a beruházásokat határidő előtt befejezték, és immár el­készült az utolsó műhelycsar­nok is, jelenleg a szakipari munkák folynak, s egy hónap múlva terv szerint költözköd­hetnek a különböző műhely­részlegek. Elmondta, hogy anyagilag segítette beruházá­saikat a Pest megyei Tanács, az OKISZ, a KISZÖV, a Nem­zeti Banktól pedig 5,3 millió fo­rintot vettek fel. A takarékos­ság és a társadálmi munka tet­te lehetővé, hogy közel 2 mil­lió forintot spóroltak meg, amelyből terven felül újabb beruházást tudtak megvalósí­tani, amelyben sokat segített a helybeli nagyközségi közös ta­nács. A szövetkezet célja — hang­súlyozta Pesti István —, hogy új szoláltatások , bevezetésé­vel, valamint a régebbi szol­gáltatások bővítésével gazda­gítsák a „skálát”: 1974-ben üveges-képkeretező részleg, RAMOVILL-szerviz, háztartási kisgép javítás, irodagépmű­szerész és vegytisztító szolgál­tatás áll a lakosság rendelke­zésére. A mosó- és vegytisztító szalon üzembe helyezésével Pest megye területén az aszódi szövetkezet elsőként vezette be ezt' a szolgáltatást — a szövet^ kezetek között. Az idei eszten­dő végére 4 millió forintos szolgáltatási árbevételt tervez­nek. Tavaly a szövetkezet va­lamennyi részlege' kiválóan dolgozott, közülük is kiemel­kedő eredménnyel dicsekedhet­nek a sajtolok és az asztalosok. A túrái és a bagi tekercselő­részleg kollektívája megbirkó­zott azzal a feladattal, hogy a megrendelés szerinti csaknem harminc fajta motortekercse­lést elvégezték. Vasipari hiánylistára A szövetkezet múlt esztendei teljes termelési értéke 45 mil­lió 936 ezer forintos volt, amely 119 százalékos tervteljesítés­nek felel meg. A mérleg ada­tai azt tükrözik, hogy a szö­vetkezetnél az utóbbi nyolc esztendőben egyenletes fejlő­dés megy végbe. Ebben nem kis része van a kialakult törzs­gárdának, a szocialista brigá­doknak és a vezetésben érvé­nyesülő kollektív szellemnek. A szövetkezet az idén 45 millió forintos termelési tervet kíván teljesíteni. Növelik az expor­tot, elsősorban új gyártmá­nyok előállításával, valamint olyan vasipari termékeket fog­nak gyártani, amelyek jelenleg a belkereskedelem hiánylistá­ján szerepel. Pesti István elnök beszámo­lója után a tagság meghallgat­ta a felügyelő bizottság, a nő­bizottság, a szövetkezeti bi­zottság, valamint a munkaügyi döntőbizottság jelentéseit. ____________ Cs. J. . Az első tanácsülés Március 14-én, pénteken a • járási hivatal dísztermében tartja idei első ülését a gödöl­lői városi tanács. A napiren­dek között olyan-stényeges <té-1| mák szerepelnek, mint például ' a városi tanács idei költségve­tés és fejlesztési alaptervének jóváhagyása, valamint ez alka­lommal terjesztik elő a városi sportegyesület megalakításáról szóló tervezetet. A napirenden szerepel még a többi között a járási-városi tűzoltó parancs­nokság tavalyi munkájáról és idei feladatairól szóló jelenté­se. Közgyűlések Mérlegzáró közgyűlést tart március 13-án, csütörtökön a péceli Vegyesipari Szövet­kezet, március 15-én pedig a gödöllői Vegyesipari Szövet­kezet. A napirendek során a két szövetkezet tagsága meg­hallgatja a vezetőség beszá­molóját az 1974. évi gazdál­kodás eredményeiről, továb­bá megismerik az idei gaz­dasági terveket. Ez alkalom­mal értékelik a szocialista brigádmozgalmat, a munka­versenyt, s Pécelen ez alka­lommal nyújtják át a kiváló dolgozó jelvényeket. Anyakönyvi hírek Született: Buda László és Pöihe Erzsébet: Gábor, Cson­tos Mihály István és Tolnai Ida: Zoltán, Szénási László és Kolompár Mária Erzsébet: László, Sas Sándor és Horváth Györgyi: György, Szabó Ist­ván és Laki Erzsébet Ilona: Szilvia, Masznyik János Már­ton és Nagy Judit: Anikó, So ős András és Lukácsi Mária Ju­lianna: Gábor, Bodogán János és dr. Keskeny Ildikó Erzsé­bet: Iván János, Kovács La­jos és Gaál Margit: Katalin Éva, Búzás János és Bíró Ju­lianna Éva: Erika, Vida Gá­bor és Szegedi Katalin: Kata­lin, Nagy Sándor és Skultéti Irén Margit: Sándor, Mayer János és Blaubacher Katalin: Katalin, Harmati Ferenc és Nagy Piroska: Piroska, Doro­gi Károly és Orbán Mária Magdolna: Károly, Hrustinsz- ki Károly és Kuthi Mária Magdolna: Gabriella, Klaeskó László és Szondi Erzsébet: Szilvia Mariann, Farkas La­jos és Vidák Ilona: Zoltán, Braun Pál és Mayer Terézia: Krisztina, Mácsai József és Katona Terézia: József, Nagy Márton és Fogd Judit Anna: Márton, Mondok János Ró­bert és Filip Mária: Anikó Alexandra, Gergő István Já­nos és Kovács Ilona: Andrea, Hrágyel Tibor és Péter Teréz: Izabella Katalin, Brájer Mi­hály Béia és Hetes Valéria: Gábor, Tóth Imre és Szabó Anna: Imre, Hegedűs József és Mohácsi Emma: Andrea, Merkel István és Juhász Te­rézia: Melinda, Kis László és Hernyes Margit: Zoltán. Házasságot kötött: Német íjászló és Dósa Irén, Mezei Jó­zsef és Oszwald Karolina, Rácz József és Varga Kata­lin, Tóth László és Sólyom Mária. Tari Mihály és Berze Erzsébet. Névadót tartott: Tácsik Mi­hály és Nyerges Julianna An­na: Hajnalka. Elhunyt: Inhof Istvánné, Fi- lander Lujza, Biller Gyulá­né Hédi Erzsébet, Kiss Ignácz, Pikács István, Czigány Fe- rencné Hotovi Margit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents