Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-12 / 60. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPAS ES CE XIX. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1975. MÁRCIUS 12., SZERDA óvoda helyett Tanköteles tanfolyam A szeptembertől első osztályba járó gyerekek nagy részé még óvodában van, de az iskolákban felkészültek fogadtatásukra. A március eleji beiratkozások után a leendő első osztályosokra mozgalmas napok várnak. A mintegy 50, óvodába nem járt, tanköteles számára három csoportban kezdődnek meg március 25-én az iskolára előkészítő tanfolyamok. A Csoportok a Körösi úti, Szép utcai és a Széchenyi úti óvodában kapnak helyet. Velük is, az óvodába járókkal is egyszerű vizsgálatokat végeznek a tanítónők annak megállapítására, hogy testileg, szellemile# bírják-e az első osztályban majd rájuk háruló feladatok elvégzését. Határidő: március 20. Jelentkezőket vár az egészségügyi szakiskola * Ápolónők, asszisztensek lesznek Cegléd város és a járás általános iskoláinak legutóbbi igazgatói értekezletén Óber- czán József, a megyei művelődésügyi osztály munkatársa jelentette be, hogy 1975. szeptember elsejétől két osztály- lyal, hatvan tanulóval megkezdi működését Pest megye első egészségügyi szakiskolája Cegléden. Az egészségügyi szakiskola hároméves képzési idő után általános ápolónői, illetve asz- szisztensi szakképesítést nyújt. A tanulók hetenként négy napon elméleti ismereteLABDARUGO-UTANPOTLAS Figyelemre méltó javaslatok Huszonhárom éve foglalkozik a Ceglédi VSE ifjúsági labdarúgóival Elekes József. Volt olyan időszak, amikor egyszerre 30—35 fiatal fejlődését irányította. Az évek során ügyes, tehetséges játékosokat nevelt Cegléd és a magyar labdarúgás számára. A jelenlegi kis létszámból viszont nehéz ä jó utánpótlás kialakítása. Ennek lehetőségeiről beszélgettünk az edzővel: — Milyen a nevelés színvonala Cegléden? — Igen szerény, hiszen a város két labdarúgó-szakosz- itáiya közül ma már csak a CVSE-ben van szervezett Utánpótlás-nevelés. Ott is nagy gond a pályahiány, az időjárástól _ függően előfordul, hogy az öt csapat az egyetlen edzőpályára szorul. Az iskolai labdarúgás többnyire alkalomszerű. — Milyen feladatokat kell megoldani a fejlődéshez? — Jelenleg a Vasutasnak két úttörő-, egy ifjúsági és két ielnőttcsapata van, a játékosok száma 80. A meglevőkhöz jó lenne toborozni 9—12 évesekből álló nagy létszámú csoportot, melynek tagjai speciális labdarúgóképzésben részesülnének, megszerettetnénk velük a sportágat. A későbbi kemény edzésekhez szervezetük hozzászoknék, könnyebben bírnák a terhelést. A kiválasztáshoz szükség lenne sportorvosi laboratóriumi vizsgálatra is. Életre kellene hívni és támogatni a helyi és a szomszédos községek iskolai bajnokságát, de a járási labdarúgó- szövetséggel is szorosabb kapcsolatot kellene kialakítani. — Hogyan lehet javítani a mai helyzeten? — A testnevelőtanárok segítségével az általános iskolákból ki, kgll választani a rátermett gyerekeket, akikkel azután heti 2—3 alkalommal foglalkozhatnánk. Munkánkhoz a szülők segítsége és beleegyezése is kell. Tekintélyes a középiskolákban tanulók száma, régebben ifjúsági játékosaink java közülük került ki. Ma csupán hatan szerepelnek nálunk. — A ma ifjúsági labdarúgói iskolai, munkahelyi elfoglaltságuk miatt rendszertelenül tudnak részt venni a délutáni edzéseken, s még esti ottlétük is bizonytalan. Az esti edzések megszervezésére Ceglédberce- len is van példa. Talán nálunk is lehetséges lenne, mint a délelőtti foglalkozás. — Tudom, javaslataim sok munkát és tekintélyes anyagi befektetést kívánnának, de a későbbiekben meghoznák a jó eredményt U. L. két szereznek az iskolában, két napon gyakorlaton vesznek részt a kórházban. A következő tanév kezdetétől, 1976 szeptemberétől már három első osztály kezdi meg tanulmányi munkáját a szakiskolában. A tanulók jelentkezési lapjait március 20-ig a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola címére továbbítják az általános iskolák. Vác középiskoláiban két olyan új szakközépiskolai tagozat kezdi meg munkáját 1975 szeptemberétől, ahova Ceglédről is várnak jelentkezőket. Az egészségügyi szakközépiskolai osztály négy évfolyam elvégzése után szakmai képesítést és érettségit is nyújt. A közgazdasági szakközépiskolában pénzügyi tagozatot nyitnak. Az itt végzők a tanácsi pénzügyi feladatok elvégzésé hez szerezhetnek középfokú végzettséget. Űj óvónőképző szakközépiskolai osztály Gödöllőn, vízügyi szakközépiskolai osztály Dunaharasztin nyílik. Szabó Alfréd Részeg volt — kizsebelték Feleszmélt a kárvallott A törteti Sebők István, állami gazdasági dolgozó, lopás miatt került bíróság elé. Még októberben történt, hogy Sebők a Kőcser és Kőrös te tétlen közötti Kutyakaparó csárdában italozott. Betért a kocsmába az ittas S. J. is, azonban — ittassága miatt — nem szolgálták ki. A részeg elment, a köves út mellett lefeküdt és elaludt. A vádlott később ugyanazon az úton ment hazafelé. Látta az alvó embert és a zsebéből 2300 forintot, a havi fizetését kiemelte. Abban a hiszem- ben, hogy senki sem tud tettéről, nyugodtan ment tovább. Másnap Törteién az egyik üzletben ruhát akart venni a lopott pénzből, azonban a rendőrség igazoltatta s minden kiderült. Az történt, hogy az ittas kárvallott — miközben Sebők föléh ajalva a zsebében kotorászott — rövid időre feleszmélt és felismerte a tolvajt, de ellenállás kifejtésére nem volt ereje. Amikor a rendőrségen feljelentést tett, közölte a tettes nevét is. Sebők Isván a bírósági tárgyaláson tettét beismerte. A bíróság — nem jogerősen — 10 hónapi börtönre és 3 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. ANTIKVÁR KÜNYVFELVÁSÁRLÁSI NAPOKAT TARTUNK MÁRCIUS 13-14-ÉN CEGLÉDEN, A KÖNYVESBOLTBAN Hozza be elolvasott, felesleges könyveit. Vásárolunk régi és új kiadású szépirodalmi, ifjúsági és ismeretterjesztő könyveket. Csak 2 napig, nyitva a bolti nyitvatartás szerint. Szeretetük kölcsönös Törtei népszerű tanítónője át naponta. Fél hatkor meg- csörren a vekker, de gyakran már ötkor felkelek. Ha előző este nem főztem másnapra való ebédet, reggel pótolom. Anyám beteg, azért van erre szükség, én a napközis konyha kosztosa vagyok. A bevásárlást „menet közben” intézem el. Az egyéb házi munkák a hét végére maradnak. Ha a későbbi buszt érem el, szakkönyveket forgatok, füzeteket javítok, szépirodalmat olvasok vagy foglalkozom a gyengébb tanulókkal. Buszra szállván s azontúl hazáig az foglalkoztat, mi történhetett otthon aznap? Én az iskolai dolgokról számolok be esténként édesanyámnak, ő azt mondja el, milyen Volt, hogy tetszett neki a tv- meg a rádióműsor, kik látogatták meg ismerősei, a rokonok közül. — Gondol-e arra, hogy jó lenne felsősöket tanítani? — Nem. Elégedett vagyok. Nemcsak én szeretem a kicsiket, ők is engem. Kedvesek, hálásak, nyíltszívűek. Csodálatos élmény, ha így, tavasz felé, amikor már valamennyi számjeggyel és betűvel megismerkedtek, elviszem a gyerekeket a könyvtárba, s beiratkoznak. Hogy ők már igazi könyvtártagok ezentúl. Öröm nézni, ahogyan némelyiküket feszíti a gyermeki büszkeség. — Kedves élményei közül melyiket említi szívesen? — A négy évvel ezelőtti „Siker”-1. Ez volt a címe a televízió egyik műsorának, amelyikben diákjaimmal szerepeltem. Az akkori végzősök kérésére újra láthattuk a filmet, melyet akkor készítettek, amikor a betűvetést tanítottam nekik. Feledhetetlen marad mindannyiunk számára. Gy. M. Társasháziak lakóbálja A Széchenyi út 41. szám alatt épült OTP-lákásokba a múlt év őszén költöztek be a lakók. Azóta jó közösséggé kovácsolódtak az itt élő családok. Március elején a Magyar étteremben jól sikerült lakóbált tartottak, amelyen alkalom nyílt a közelebbi megismerkedésre. A kezdeti sikeren felbuzdulva, a jövő hónapban közös országjárásra indulnak, Eger—Szilvásvárad úticéllal. A társas együttélés szabályait nem minden társasházban tartják be a lakók, éppen ezért dicsérendő és megszívlelendő a Széchenyi útiak példája. OLVASÓNK LEVELE Veszélyes versenyfutás az állomáson Beosztásom olyan, hogy gyakran kell utaznom vonattal, legtöbbször a reggel 6 óra 30 perckor indulóval. A pénztárnál a ceglédi állomáson ilyenkor mindig sokan sorakoznak és bosszankodnak. A bosszúság oka: csak egy pénztár van nyitva. Áldatlan állapot, sokan lemaradnak, vagy versenyt futnak az induló vonathoz és felugrálnak a már mozgó szerelvényre. Veszélyes verseny ez! Így lett volna március 3-án reggel is. Négy perccel fél hét előtt még vagy harmincán álltak sorba, hogy a pesti vonatra jegyet kérhessenek. A reménytelen helyzetet felmérve — hiszen a pénztárosnak is csak két keze van — kiléptem a sorból, megkerestem az ügyeletes forgalmistát és kértem, tekintse meg a sort. Emberség követte a kérést. A vonat, igaz, kicsit késve indult, de mindannyian elutazhattunk. Tudomásom szerint a MÁV 1975-re a személyszállítási szolgáltatás javítását itűzte célul. Várjuk ezt, valamint azt is, hogy a vonatok pontosabban érkezzenek. Bakos Sándor, Cegléd, Kölcsey tér Márciusban nyitni kell Évszázados szőlőmunkák, „Ki mint metsz; i&jy szüretel ' l Kis kék teher Reggelenként igen forgalmas a Széchenyi út és a Kossuth Ferenc utca kereszteződése. Teherautók, buszok, s más járművek serege özönlik Törtei, vagy Szolnok felől a Kozma Sándor utca végi felüljáró felé, hogy útját a 4- es főútvonal új szakaszán folytathassa Pestnek. Néha már majd’ hogy közlekedési rendőr kellene, hogy a gyalogosok épségben átjuthassanak. A lakótelepről seregnyi gyerek igyekszik fél nyolc tájon az iskolák és a közeli napközi felé. Csoportba verődve most is számos gyerkőc topog a járda szélén. Virgoncak, mint a csikók, futnának is, félnek is. Ezer- egyszer hallhatták az aggódó figyelmeztetést, hogy vigyázzanak és számtalanszor volt részük alapos fejmosásban azért, mert fegyelmezetlen futkáro- zásukkal bőrüket vitték a vásárra. Várakozni kell, míg a járműraj elvonul. Váratlan fordulat következik. A Szolnoki út felől érkező kis kék teherautó dudaszóval hívja föl magára a figyelmet, megáll az útkereszteződésnél. Vezetője ablakot nyit, int a srácoknak, siessenek, hamar- hamar az iskolába! Sebesen kocog át az úton a gyerekcsapat. A gépkocsivezető körülnéz, majd folytatja az útját. Járműve oldalán tábla jelzi, hogy az FK 12—10 forgalmi rendszámú kis teherautó az ÉVIG tulajdona. Példás tettéért vezetője megérdemelne egy jó pontot, s azt is, hogy sok követője legyen. E. K. A parképítők földbe szúrják ásóikat, a többi szerszám is „szusszan” egyet, amíg gazdájuk az ebéddel törődik. Lassanként a tanácsháza is elnéptelenedik. Szemközt a központi iskola öreg kapufélfái a hazafelé igyekvő kisdiákokat köszöntik, kihúzott vasderékkal épp egy fegyelmezett sorokban haladó „csupatáska” seregnek tisztelegnek. A tanító néni a tér túlsó oldaláig kíséri a nebulókat, ahonnan kisebb csoportokra oszolva folytatják útjukat hazáig. Középmagas, szelíd tekintetű. Fehér köpenyén fürge napsugárgyerekek játszadoznak, mialatt türelmesen figyeli, rendben vonulnak-e át tanítványai a forgalmas úttesten. — Ismét itt a tavasz — szippant a friss levegőből Dér Irén, a törteti általános iskola tanítónője. Pályakezdés A tanáriban folytatjuk a beszélgetést. — Délutánonként milyen elfoglaltságai vannak? — Tanítok. Délelőtt is délután is. Huszonhárom éve vagyok pedagógus, de ha azokat az éveket, amikor két osztályt vezettem egyszerre, duplán számítjuk, több mint harminc csoportot kalauzoltam az iskoláskor első és második esztendejében. Kevés a nevelő, másrészről a hivatástudat ösztönöz, hogy vállaljam a kettős osztályfőnökséget. Az egykori cinkotai tanítóképzőben szereztem képesítést. Akkor tizennyolc éves voltam. Magam is szerettem volna továbbtanulni, az intézetiek javasoltak is, fel is vettek a főiskolára. S hogy nem kezdtem el tanulmányaimat, a sors számlájára írandó. Reggeltől estig — 1956 óta tanítok Törteién. Szeretem a munkát, volt s van is belőle elegendő. Jó ideig egyik pedagógustársammal könyvtároskodtam a tanítás mellett, az alsótagozatos nevelőknek évek óta én vagyok a bizalmija. A szervezett szakmai és politikái továbbképzésen túl szívesen adózom az egyéni önképzésnek. — Tíz esztendeje, hogy az utazás is vámot vesz maradék időmből, Nagykőrösről járok Hogyan művelődnek a munkások, a fiatalok? Konzultációt tartanák az albertitrsai művelődési házban március 19-én, a ceglédi és a járásbeli művelődési házak igazgatói. A konzultáción Albertini Béla, a Kulturális Minisztérium közművelődési fór '.ztályának munkatársa a munkások és az ifjúság művelődéséről tart előadást. A HOSSZÚ TÉLI IDŐSZAK UTOLJÁN, február végén, március elején a régi paraszti világ gazdálkodó embere már alig várta az idő jobbra fordulását, mikor megkezdődhetett a fáradságos, de kenyeret hozó mezőgazdasági munkásélet. Február vége volt a tél temetésének időszaka: vidám mulatozással járt a farsang, olyankor került sor — a ma már idegen- forgalmi látványosságként szokásban levő — telet űző maszkos felvonulásra, a mohácsi sokácok busójárására stb. A parasztember számára a tavaszi munkák kezdete, a fáradságon kívül sok gonddal, aggodalommal is járt. Nehogy a tavaszi fagyok, a sok eső, a nyári jégeső, aszály, korai esős, fagyos ősz tönkretegyék a sokat ígérő termést. Ami a gazdán múlott, meg is tette, szükség szerint felújította a földet, s szorgalmasan, serény munkával gondozta a fejlődő termést. így történt ez a szőlőkben is. A télvégi-tavaszeleji trágyázás alapvetően biztosította a szőlő termőképességét. Ilyenkor, március elején már hangosak a szőlők, az emberek saroglyán hordják szét a szőlőtőkék közé a trágyát. Március közepe táján, mikorra a fagyveszély múlandónak bizonyul, kezdődik meg a fáradságos nyitási munka. Még ősszel megtörtént a szőlősorok fedése a nagy, négyszögletes ceglédi és a kerek sváb kapával, hogy az erős téli fagy kárt ne tegyen a szőlőtőkékben. A nyitáskor ezt a földet húzzák le a hegyes, hosszúkás nyitókapával. Két ember fog fel egy sort, hogy egyszerre húzva a kapát, gyorsan haladja- . nak a munkával. Régen vir- tuskodtak is a fiatalok: a pászta végébe borral teli korsót raktak ki, s akik előbb érkeztek a sor végére, hamarabb ihattak belőle, aminek kárát főként az utolsónak érkezők látták. Áprilisban, még a szqlő megindulása előtt, fognak a metszéshez. A hagyomány úgy tartja: „ki . mint metsz, úgy szüretel”. Bár szinte valamennyi szőlőfajta más metszést kíván, mégis arra ügyelnek, hogy legfeljebb 3—4 termőcsapot hagyjanak, hogy sokáig termőképes maradjon a szőlőtőke. A szakszerű metszés tehát a jó termés ígérete, azonban május elején az időjárás is beleszólhat ebbe, éreztetve hatalmát. A fagyosszentek napjain, mikor a hirtelen időjárás-változással betörő hideg légtömegek fagyat hoznak a szőlőre, elpusztítván a tőkefejek gyenge hajtásait, idejekorán ' bekövetkezhet a „szüret”. A szőlősgazda ilyenkor teljesen tehetetlen. Mindent megpróbált régen is. Egykoron még az albertirsai, pilisi szőlőkben is lehetett májusi fagyos estéken fellobbanó tüzeket, vastagon go- molygó füstoszlopokat látni, amellyel a fagy erejét kívánták gyengíteni. Rendszerint e próbálkozás eredménytelen maradt. MÁJUS VÉGÉN újabb természeti csapás fenyegetheti a szőlőket: a felmelegedő, csapadékos időjárás kedvező életfeltételeket teremt az apró gombakártevők elszaporodásának. A múlt század első évtizedeiből ránk maradt levéltári források azt tanúsítják, hogy akkor a szőlőt csupán a fagy veszélyeztette. Igaz, akkor még egészen más szőlőfajtákat ültettek, mint pl. a fekete tökszőlőt, fehér lencse- szőlőt, fekete muskotályt stb., amelyek jól bírták a természet szigorát. A permetezéssel akkor még nem kellett bajlódniuk áz embereknek, kevesebb volt a gond, fedni-metszeni csak azoknak kellett, akik „ahhoz szoktatták” szőlőjüket. A szőlőművelésben Albertir- sán és Pilisen is a XIX. század végén következett be alapvető változás: megjelent a veszedelmes amerikai szőlőbetegség. a szőlőtetűvész, a filo- xéra. A híres hegyvidéki szőlőskertek egy-két évtized alatt áldozatául estek. A homoki szőlőskertek, szőlőhögyek” azonban eredményesen dacoltak ellene: az immúnis homoktalajon nem élt meg a szőlőtetű. Éppen emiatt az alföldi homokterületek felé fordult az ország tekintete, s Duna—Tisza közi bázissal kifejlődhetett az új szőlő- és borvidék, az alföldi. Hogy a homokon nem pusztított a filoxéra, Albertirsa és Pilis esetében is nagyon jól bizonyítható! 1891-ben Irsát „zár álá” helyezték, de már 1892- ben Pilisen a tanács arról a kérdésről „ .. .miszerint a község filoxéra zár alá óhajt é vétetni?” azt a határozatot mondotta ki, hogy a község „feltétlen szabad szőlőbeviteli joggal bíró” terület legyen. Novak László (Folytatjuk.)
