Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-12 / 60. szám
1975., MÁRCIUS 12., SZERDA XKtiUw SZOT KERTEK vWWWWWvW A Pest megyei pártértekezleten — mint ismeretes — idő hiányában 34-en írásban nyújtották be felszólalásukat. E héten ezekből ismertetünk rövidítve e helyen lapunkban, mintegy továbbfolytatva az értekezlet alkotó, széles körű tapasztalatcsere-fórumát. Munkahelyi légkör — munkahelyi közérzet Zászló, oklevél, Állami-díj az élenjáróknak A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny szocialista építőmunkánk nagy erőforrása A néhány nap múlya kezdődő XI. pártkongresszus és a közelgő felszabadulási jubileum tiszteletére kibontakozott országos méretű munkaverseny eredményeiről és további céljairól nyilatkozott Herczeg Károly, a SZOT titkára. — Ismeretes, hogy az elmúlt év tavaszán 19 nagy iparvállalat és mezőgazdasági üzem szocialista brigádjai azzal a kezdeményezéssel léptek az ország nyilvánossága elé, hogy bontakozzék ki széles körű munkaverseny a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A verseny néhány hét alatt országos méretűvé szélesedett. — Az első szakasz a múlt év végével lezárult. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a nagy társadalmi eseményekre való készülődés a termelés, a munka frontján magas szintű aktivitással páfo- sult és kiemelkedő sikereket hozott. — A verseny legszélesebb szervezett tömegbázisa a több mint 120 ezer kollektívát és csaknem másfél millió dolgozót számláló szocialista brigádmozgalom. A munkások, a fizikai dolgozók mellett korábban nem tapasztalt nagy számban kapcsolódtak a versenybe a vállalatok értelmiségi dolgozói is. Figyelmet érdemel, hogy műszaki-gazdasági szakemberek és fizikai dolgozók tömegesen alakítottak komplexbrigádokat. — A dolgozók, a szocialista kollektívák magasfokú aktivitása a konkrét gazdasági eredményekben fejeződik ki. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny meghatározó szerepet töltött be a népgazdaság 1974. évi terv céljainak túlteljesítésében. A kiemelkedő teljesítmények elismeréséről szólva a SZOT titkára elmondta: a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny elmúlt évi eredményeiért 22 vállalati és szövetkezeti kollektíva veheti át a május elsejét megelőző napokban a párt Központi Bi- zattsága kitüntetését, a legmagasabb elismerést jelentő kongresszusi zászlót. E kitüntetésre azok a vállalatok és szövetkezetek esélyesek, amelyek kiemelkedő eredményeket értek el a verseny központi céljainak teljesítésében, a termelés és gazdálkodás hatékonyságának növelésében,' amelyek tevékenységében következetesen érvényesültek a társadalom, a népgazdaság érdekei és messzemenően gondoskodtak a vállalaton belül a munkahelyi környezet és közélet javításáról. — A szocialista brigádmozgalom társadalmi megbecsülése fejeződik ki abban, hogy a Központi Bizottság 220, a budapesti és a megyei pártbizottságok pedig több mint 400 brigádot tüntetnek ki kongresszusi oklevéllel. Ezt azok a kollektívák nyerhetik el, amelyek jelentős kezdeményezéseikkel érdemben előmozdították a munkahelyi feladatok megvalósítását, hasznosan segítették más kollektívák munkáját, és amelyeknek közösségi élete, művelődési tevékenysége vonzó, követendő példa a környezet számára. — Az említett kitüntetések mellett a felszabadulás 30. évfordulója alkalmával több, érdemekben gazdag kiváló dolgozó és kollektíva részesül Állami-díjban, illetve más magas kitüntetésekben. A központilag adományozott kitüntetéseken kíyül bizonyára millióra tehető azoknak a brigádtagoknak, dolgozóknak a, száma, akik különféle vállalati elismerést kapnak. Az idei feladatokról szólva a SZOT-titkár egyebek közt hangsúlyozta, hogy az idei, második versenyszakasz az 1975. évi tervhez, s ezzel a negyedik ötéves terv sikeres befejezéséhez, valamint a jövő évben kezdődő ötödik ötéves népgazdasági terv megalapozásához kapcsolódik. így a verseiiy a nagy társadalmi események lezajlásával nem ér véget, hanem az év végéig folytatódik. Végezetül rámutatott: a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a verseny szocialista építőmunkánk nagy erőforrása, hogy a munkásosztály, valamennyi dolgozó cselekvő módon támogatja pártunk politikáját, nagyszerű sikerekkel köszönti pártunk kongresszusát. A szocialista kollektívák meghatározói a szövetkezeti mozgalomnak Tsz szocialista brigádvezetők tanácskoztak Vácott Kedden Vácott, a járási hivatal nagytermében tanácskoztak a váci járás mező- gazdasági termelőszövetkezeteinek szocialista brigádvezetői. Gulyás Miklós, a váci járási pártbizottság munkatársa köszöntötte a 12 tsz 110 szocialista brigádvezetőjét, majd Kovács Zoltán, < az Észak-Pest megyei Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára tartott vitaindító előadást. Elmondta, hogy az elmúlt négy évben, de különösen a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny keretében a szocialista kollektívák meghatározói lettek a Kongresszusi küldöttünk szövetkezeti mozgalomnak, élcsapatai a mezőgazdasági termelés fejlesztésének. A váci járásban 1970-ben 57, 1974ben már több mint 150 szocialista brigád segítette munkájával, vállalásaival a gazdasági tervek teljesítését és jelentős szerepet játszottak abban, hogy a termelőszövetkezetek által előállított termékek értéke az elmúlt négy évben másfélszeresére — mintegy 260 millió forinttal — növekedett. Minden gazdaságban tevékenykednek szocialista brigádok, melyeknek tagjaira nemcsak a termelésben, hanem a szövetkezeti demokrácia minden fórumán, a magasabb szakmai, politikai fel- készültséget igénylő feladatok megoldásábaii, a községek arculatának alakításában is lehet számítani. Szép példa' erre a tavaly átadott gödi 12 tantermes általános iskola, vagy a fóti és a püspökhatvani élelmiszer-áruház, melyek a termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak segítségével épültek, épülnek. Külön elismeréssel szólt a Göd-Dunakeszi Egyesült Du- namenti Tsz-ben nagy ha- ' gyományra visszatekintő brigádmozgalomról, ahol az elmúlt évban 26 brigád — köztük több már nyolcadik alkalommal — nyerte el a szocialista címet, végzett három és fél ezer társadalmi munkaórát. Az előadást követő vitában felszólalt Tomecsko Fe- rencné, a sződi Egyesült Virágzó Tsz növénytermesztő szocialista brigádjának vezetője, Takács Lajos, a kisné- medi Egyesült Aranykalász Tsz párttitkára, Borda József, a szobi Üj Barázda Tsz Dózsa György szocialista brigádjának vezetője, Kulyassa Balázs, az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Kovács László, a püspökhatvani Galgavölgye Tsz Gagarin szocialista brigádjának vezetője, Csorba János- né, az Egyesült Ipolyvölgye Tsz szocialista brigádvezetője, Sógor Lajos, a gödi tsz szocialista brigádvezetője, Rózsa Ferenc, a szobi Űj Barázda Tsz szocialista brigádvezetője, Cselőtei József, a főt—csomádi Vörösmarty Tsz szocialista brigádvezetője. A vitában elhangzott kérdésekre, a felszólalók javaslataira Kovács Zoltán, a területi szövetség titkára válaszolt. Rajki László így mondta — felkiáltójellel. Nem álltam meg hogy meg ne kérdezzem: J — És az üzemfenntartási gyáregységen belül? — Nálunk az ifjúsági szervezet titkára beleszól mindenbe. Amíg nem ír alá egy javaslatot vagy előterjesztést, addig nem foglalkozik azzal a témával a gyáregységvezető. Az ikladi kommunisták küldötte Gödöllőn él édesanyjával. Nősülésre még nem gondolt, barátai, a munkatársai közül kerülnek ki. Minden szabad idejében olvas: történelmi regényeket és természetesen műszaki könyveket. — Eredetileg én gépgyártás-technológia szakos vagyok, amit energetikai tervezőként csinálok, azt menetközben tanulom. Azzal együtt, hogy szeretem, amit csinálok, nem akarom az igazi szakmámat sem elfelejteni, bízom benne, hogy a jövőben még hasznát vehetem. — Itt a gyárban? — Természetesen itt. — A tanulás? — Első éves hallgató vagyok a marxista— leninista esti egyetemen. Már előre közölték, hogy a későbbi foglalkozásokon a XI. kongresszus anyagát fogjuk feldolgozni. Gondolom, rám ez a feladat még fokozottabban hárul, hiszen abban a megtiszteltetésben lesz részem, hogy küldöttként magam is ott lehetek a kongresszuson. K. P. Új szakágban - vezetőként a Demutatkozast kővető percekben már bi- zonyos vagyok benne, hogy aligha töltött néhány órát tétlenül életének eddig eltelt huszonhat esztendejéből. Imponálóan határozott fiatalember Korbély János, slt. ikladi Ipari Műszergyár üzemfenntartási gyáregység energetikai tervezőcsoportjának vezetője. Sorsát meg sem próbálja kísérteni a véletlen. Élete a hűség s az állandó változás folyamata. Jövevény a megyében, palócföldön — bár hanglejtésén alig érzik —, Bor- sosberényben született. Vácott végezte a gépipari technikumot s azután döntött Iklad mellett. Jócskán pelyhedző állal öt éven keresztül állt helyt a termelésirányítás legalsó, ugyanakkor talán legexponáltabb fokán — mint művezető. Majd gépésztechnikusként kamatoztatta felkészültségét s éppen két éve fejezte be a kecskeméti műszaki főiskolán tanulmányait — így lett az energetikai tervezőcsoport vezetője. — Az ifjúsági mozgalomba még nyolcadikos koromban kapcsolódtam be, a technikumban már a KISZ-szervezet végrehajtó bizottságába is beválasztottak. Itt a gyárban alapszervezeti KISZ-titkár lettem, a végrehajtó bizottságban jelenleg termelési felelős vagyok. A pártba 1970-ben vettek fel s a pártmegbízatásom lényegében a KISZ- munka erősítése. Korbély János nevét a megyei pártértekezletet követően olvashattuk azok között, akiknek nem jutott idő felszólalásra. Az ifjúság- politikai interpelláció azóta már elkészült írásban. — Az ifjúságpolitikai határozat vállalatunknál történő végrehajtásának eredményeiről. illetve eredménytelenségeiről kívántam szólni. Konkrétan: az a tapasztalatom, hogy az üzemi négyszögön belül a KISZ-titkárok — tisztelet a kivételnek — nem élnek jogaikkal, még ott sem, ahol a lehetőség erre adott. Holott: ez a jogaikon túl kötelességük is lenne! Nem kampány a hatékony munkaszervezés cia egyik nagyon fontos eleme. Ügy ítéljük meg, hogy a gazdasági és a társadalmi élet fejlődése megköveteli a pártmunka stílusának fejlesztését is. Többet kell egymás gyakorlatából tanulnunk, hogy ne kelljen mindent újra feltalálni ... Ha pedig valamely régen tárgyalt témát kell vizsgálnunk, felelősen meg kell néznünk, md van ma másképpen, mint tegnap volt! Reális, jó határozatok csakis az objektív helyzet konkrét elemzéséből születhetnek. A Forte-gyár kommunistái, dolgozói nevében jelenthetem: az MSZMP X. kongresz- szusának határozatait végrehajtottuk! Egyben magunkévá tettük a csepeli kommunistáik jelszavát, egy kicsivel többet, de sokkal jobban. Kiss László, az MSZMP Forte-gyári pártbizottságának titkára zeti bizalmi jóleső érzéssel nyugtázta hozzászólásában, hogy az állásfoglalásunkban minden, a pártcsoportok által felvetett kérdéssel találkozott, és biztos abban, hogy a párttagság véleménye és javaslatai csonkítás nélkül jutnak el a felsőbb pártszervek- hez. Az a véleményünk, hogy az ilyen alapokon nyugvó bizalom egyben a pártdemokráAz egészségügynek, mint a szolgáltató szféra egyik ágazatának meghatározója — az össztársadalmi feladatok megvalósításában — a lakosság gyógyítása, a betegségek megelőzése és a gondozás magasszintű biztosítása. A megye mintegy tízezer egészségügyi dolgozójának 80 százaléka nő, többségében szakdolgozó, számos szempontból döntő tehát, hogy milyen élet- és munkakörülmények között teljesítik feladatukat. Továhb árnyalja pz összképet, hogy az egészségügyben dolgozó*' nők közül 700 anya van gyermekgondozási segélyen, s áz, hogy 1974-ben a kilépett dolgozók száma 1178, a belépetteké pedig csak 1545. Ez a fluktuáció csaknem teljes egészében az egészségügyi szakdolgozói állományt érinti. Mindezek ismeretében, a minisztertanácsi határozat és a SZOT irányelvei alapján az orvos-egészségügyi szakszervezet megyei bizottsága kiemelt feladatának tekinti a munkahelyi légkört befolyásoló tényezők elemzését: a munkahelyi demokrácia szélesítését, az etikai helyzet további javítását és az erkölcsi megbecsülést. Az érvényben levő jogszabályok keretei között jelentős eredményeket értünk el a munkahelyi demokrácia megvalósításában, szélesítésében, szükséges azonban továbbra is a helyi sajátosságok figyelembevételével kutatni a legmegfelelőbb tartalmi és formai megoldásokat. Gondolok itt például a fiatal, újonnan munkába lépő egészségügyi dolgozók, nők és a törzsgárdatagok meghatározott célú konzultatív összejöveteleire. A szakszervezet politikai, tudatformáló tevékenysége keretében hatékonyabbá szeretnék tenni és hatékonyabbá kell tenni a munkahelyi demokrácia fórumain a véleménynyilvánítást, a gyógyító tevékenység mellett az alkotó együttélést a munkahely gondjaival, eredményeivel, terveivel. A szakszervezet politikai feladataiból ered a munkahelyeken dolgozók gondolkodásának helyes irányú befolyásolása, a helyi tanácskozási fórumok tartalmi előkészítése, támogatása, a tapasztalatok elemzése, a munkahelyi demokrá- , cia gyakorlatának ellenőrzése, serkentése. Ügy érezzük, hogy van feladatunk az etikai helyzet további javításában is. Az orvosi hivatás írott és íratlan erkölcsi szabályainak betartása felett nem elég őrködni csupán, Szükséges a párt, az állami és a szakszervezeti szervek összehangolt és folyamatos befolyásolása az orvosok, az egészségügyi dolgozók körében a szocialista munkaerkölcs hiánytalan érvényesítése és továbbfejlesztése érdekében. Szólnom kell az egészségügyi szakdolgozók erkölcsi megbecsüléséről is, mert például a három műszakos, testi-lelki igénybevételt jelentő ápolónői munka'népszerűsítéséhez, az állomány stabilizálásához nem csupán a havi jövedelem, vagy a csökkentett munkaidő szükséges. Állíthatom, hogy túlnyomó többségük teljes fizikai és lelki odaadással dolgozik, részt vállal a Vöröskereszt, a ' család- és nővédelem, az egészségnevelés területein a munkahelyen kívüli egészségpolitikai feladatokból, nagyon sok egészségügyi dolgozó aktív részese a közéletnek... Talán kevéssé ismert tények ezek. S hogy ne így legyen, úgy vélem, mindannyiunkra vár még feladat. Dr. Kovács Mária, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára A magyar fotokémiai ipar bázisa a Forte-gyár, nagy szerepet játszik a megye, meg inkább Vác gazdasági és társadalmi életében, örömmel számolhattunk be gyárunk pártértekezletén arról, hogy a gazdasági gondok közepette szocialista kollektíváink jelesre vizsgáztak a termelésben és a társadalmi munkában egyaránt. Vállalatunk a két kongresszus között eltelt időszakban dinamikusan fejlődött: évről évre növeltük exportunkat, új termékek egész sorát- jelentettük meg, korszerűsítettük az irányítást, saját neveltjeinkkel fiatalítottuk a vezetést. A Forte gyáriak — a vegyipart közelről érintő tőkés gazdasági válság ellenére — egyenletes, jó eredményeket értek el tavaly is. Minden eddiginél többet, 8 millió négyzetméternyi fotópapírt termeltek, az árbevétel meghaladta a 828 millió forintot. Mindezt azonos létszámmal, teljes egészében a termelékenység növelésével sikerült elérni. Ennek köszönhető, hogy munkásaink bérszínvonalát 7,1 százalékkal emelhettük. Munkásgyűlésen és a pártértekezleten tettek ígéretet dolgozóink arra, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i határozata szellemében mindennapos gyakorlattá teszik a hatékony munkaszervezést, a takarékosságot. Az az elható^ rozásunk sem kampányjellegű, hogy tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, intenzív módjait keressük a fejlődésnek. Számtalan sikeres kezdeményezés bizonyítja dolgozóink áldozatkészségét; a városért bármikor hajlandók voltunk és vagyunk társadalmi munkára, anyagi és erkölcsi támogatásra. Brigádjaink a verseny humánus voltára hívták fel a figyelmet, amikor az aggok háza lakóin, a süketnéma gyermekeken, megöregedett, beteg társaikon igyekeznek segíteni. Pártbizottságunk munkájáról szólva, örömmel mondhatom, hogy helyesen éltünk az önállósággal, az üzemi sajátosságoknak megfelelően továbbfejlődött tevékenységünk. Mi az, amit e területen a legfontosabbak közé sorolunk? Mindenekelőtt megemlíteném, hogy vezető testüle- teink tagjainak 60 százaléka fizikai munkás s ide kívánkozik az is, hogy 90 százalékuk marxizmus—leninizmus középiskolai végzettséggel rendelkezik. A párttisztségviselők a Fortéban a szakmai felkészültség birtokában mindinkább tudományos igénnyel vezetnek. Gondunk volt, hogy a különféle gazdasági területeken tevékenykedő alapszervezeteink ne szigetel ődjenek el egymástól, megfelelő informáltságuk legyen egymás munkájáról. Havonta megjelenő tájékoztatóban részletes információt nyújtunk valamennyiük számára, s most már szervezett formában. Így valamennyi területen ismertek a pártmunka időszerű gyári szintű kérdései, a különböző határozatok, események. Még egy, nem lebecsülendő haszna van ennek a módszernek, nevezetesen az. hogy ezt az anyagot dokumentumként kezelheti bárki valósághűségéhez nem férhet kétség. S hogy ez milyer fontos, arra egy példát hadc említsek: küldöttértekezletünkön az egyik alapszerve-