Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 51. SZÄM 1975. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Doppingolt ötletbányák Újító brigádok Ikladon gyár újítási irodájába. Ezek közül még 1974. év során ki- lencvenhetet bíráltak el és harminchatról határoztak úgy, hogy bevezetik. Az előző év maradékaként harmincat ho­nosítottak meg a mindennapi gyakorlatban, s így az 1974 so­rán a gyárban megvalósított újítások haszna — az előze­tes kalkuláció alapján — mintegy másfél millió forint. Soronkívüli elbírálás Előreláthatóan március fo­lyamán kerül a brigádok ke­zébe az az újítási szabályzat, amely szakszerű tanácsokkal látja el a gyár „ötletbányá­nak” tartott dolgozóit, hogy javaslataikkal, ötleteikkel ki­hez kell fordulniuk. S az újí­tókedv doppingolására, s a takarékossággal kapcsolatos elképzelések megvalósítására a vállalat vezetői úgy döntöt­tek, 'hogy az anyag- és ener­giamegtakarítást eredménye­ző javaslatokat a jövőben so- ronkivül bírálják el. Évente huszonöt millió fo­rintot takaríthatna meg a gyár. Ebből az értékből csu­pán abból, nogy a gyár dol­gozói gondosabban bánnak a különböző alap- és nyers­anyagokkal, tizenegy millió forint többletnyereség szár­mazhat. De vannak'még teen­dők a munkaidő-kihasználtság terén is. Fegyelmezettebb munkával a munkafolyama­tok gondosabb előkészítésével, tehát azzal, hogy a napi mun­kaidő minden percét tervsze­rűen és lelkiismeretesen hasz­nálják ki a dolgozók, évente mintegy négymillió forintot takaríthatnánk meg. Ám ahogy a tervszerűség, a jól előkészített munka sem lehet egyetlen ember felada­ta és érdeme, úgy a gyár ta­karékossággal kapcsolatos el­képzelésének megvalósításá­ban is elsősorban a brigádok támogatására — javaslataikra és újításaikra számít a gyár. A belföldi piac lehetőségei, a hazai megrendelők száma egyre fogy a gyár termelésnö­vekedéséhez viszonyítva. Ért­hetően, hiszen 1975-ben az IMI nyolc-kilenc százalékkal kívánja növelni az előző évi­hez képest a termelését. Az új termékek egy részének kül­földi, méghozzá nyugati pia­cokon kell vevőre találnia; 1974-ben 3,1 millió dollár ér­tékben szállítottak nyugatra különféle elektromotorokat és berendezéseket. Idén ez a szám már megközelíti a 4,8 millió dollárt. A gép vevőt szerez Ahhoz, hogy a munkaigé­nyes termékek gazdaságosan legyenek értékesíthetők, nem­csak nagy pontosságú gépek­re, hanem lelkiismeretes szakmunkásokra is szükség van. Idén 200 millió forint értékű beruházás keretében ismét új gépek kerülnek az üzemekbe, s éppen az új gé­pek féníjelzik egy gVár ter­mékeit és a külföldi megren­delők bizalma is megnő gyártmányai iránt. A nyugat­német Frank és Dvorák cég, amely már hosszabb ideje rendszeres vásárlója a gyár speciális betétmotorjainak, a közelmúltban bejelentette, hogy az Ipari Műszergyár termékeire kívánja alapozni a jövőben új gyártmányait. Berkó Pál A szálak nem szakadnak el BÚCSÚZÓ PÁRTBIZOTTSÁGI TAGOK Február 16-án, vasárnap választották meg a gödöllői városi pártbizottság tagjait. 4 politikai, gazdasági és kultu­rális életünkben oly nagy fon­tosságú szervezet most több régi tagjától vált meg, olya­noktól, akik hosszú esztendő­kön, vagy éppenséggel évtize­deken át munkálkodtak. Csütörtökön, február 27-én délután bensőséges kis ün­nepséget rendeztek a járási­városi pártbizottság vb-termé- ben, ahol a megjelenteket Plutzer Miklós, a városi párt­bizottság első titkára üdvö­zölte. A búcsúzkodóknak n elköszönte hosszú ideig, taT- tó odaadó munkáját, <a,mely- lyel Gödöllő fő1 emelkedéséért dolgoztak, s aktívan vettek részt a Doliitikai, gazdasági és kulturális munkában. Időt és fáradságot, sokszor saját ma­gukat sem kímélve dolgoztak. Kérte, hogy sok esztendős ta- pasztaliatukból továbbra is adjanak át, hiszen erre a pártbizottság a jövőben is számít. Plutzer Miklós kedves ajándéktárgyaltat nyújtott át a búcsúzó huszonkét pártbi- zottsági tannak, akik nevében dr. Nagv Sándor, az Agrártu- d-mányi Egyetem pártbizott­ságának titkára mondott kö­szönetét. Megígérte — társai nevében is —, hogy a továb­biakban is lelkesedéssel vég­zik munkájulcat, mindent megtesznek a feladatok ma­radéktalan végrehajtásáért. Cs. J. Kartaii önvizsgálat Néhány éve még százak szorongtak a labdarúgópálya szélén Kartalon. Volt eset, hogy másfél—kétezren is el­jöttél! egy-egy meccsre. Nagy mérkőzések színhelye volt a község, a Galga-panti csa­patok presztízscsatáit vívták itt. A nagy érdeklődésből azonban már csak egy szín­vonalas közgyűlésre futotta. A kartaii közgyűlés elnök­ségében helyet foglalt Sőre- gi János, a községi tanács elnöke, Tóth János párttit­kár, Száraz József, az ATE Tangazdasága nagygombosi kerületének igazgatója, Hrkaj Pál, a Kartal—Vérségi Ba­rátság Termelőszövetkezet el­nöke, Varga László, az aszódi ÁFÉSZ elnöke, Tóth Ernő, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke, Drabon József, az általános iskola igazgatója, Herceg János, a számvizsgáló bizottság elnö­ke és Kovács Tibor, a Gö­döllői Járási Sporthivatal fel­ügyelője. Végh Sándor, a sportegye­sület elnöke beszámolójában Munkában a népfront Két községben, Bagón és Galgahévízen tartanak ülést február 3-án, hétfőn este a Hazafias Népfront községi bizottságai. A bagi művelődé­si központban és Galgahéví- zen, a közsági tanács épületé­ben megtartandó tanácskozá­sok napirendjén a tavalyi munkáról készült beszámoló meghallgatása és az idei év munkatervének értékelése szerepel. A két tanácskozás­sal egyidőben bizottsági ülés színhelye lesz az erdőkertesi klub, ahol a Hazafias Nép­front községi vezetői időszerű feladataikról tárgyalnak. Ugyancsak hétfőn tartja el­nökségi ülését Isaszegen a Hazafias Népfront községi el­nöksége. Tanácskozásukon felszabadulásunk ünnepének élőké szíté sével f ogl a lkozn ak. elemezte a labdarúgó-szak­osztály múlt évi szereplését. Szólott arról, hogy második csapatot hoztak létre, a vér­ségiekkel való egyesülés után. Az elnök beszédében ken­dőzetlenül beszélt a szakosz­tály gondjairól. Elmondta, hogy a> játékosok egy része nem tud, vagy nem akar rendszeres látogatója lenni az edzéseknek. A nézőkről sem volt a legjobb véle­ménnyel. Az egyesület ráadá­sul anyagi gondokkal is küz­dött 1974-ben. Végh' Sándor ezután így folytatta: „Ahogy a tanács eleget tesz a sport­kör támogatásában vállalt kötelezettségének, ugyanúgy kellene segítenie a többi szer­vezetnek is a szakosztály munkáját. Idén a 20 ezer fo­rinton kívül 30 ezer forintot utalt át a községi tanács új öltöző- és pályaépítéshez. Igaz, ebben nem kis része van Sőregi János tanácsel­nöknek, aki a sport igaz hí­ve. Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy a terme­lőszövetkezet is adott már 5 ezer forintot. A jelek te­hát kedvezőek.” Az elnöki beszámolón túl szó esett arról is, hogy az iskolával szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot, hiszen ez a megfelelő utánpótlás ér­deke. Megállapították, hogy továbbfejlesztendő a tömeg­sport is, a pártoló tagok szá­mát pedig érdemes tovább­növelni. Nyilvánvaló az is, hogy szükség van új sport­pályákra, mát csak az edzé­sek érdekében is. Csiba József Feketén — fehéren Másfélszáz Harmincadik születésnap 4. forduló la tse meg a keresztrejt- . Á tulajdonképpeni fel- t a vízszintes 1. és a füg- ís 19. szám alatt találja, a címmel, témával vagy ■nolót, vagy riportot, verset írnia legfeljebb 2 VÍZSZINTES: 1. A feladat címe, témája (folytatása függőleges 19., zárt betű: K). 8. Házat készít. 9. Keleti uralkodó. 10. Giirög gépko­csik jelzése. 11. Névelős dohányzó­eszköz. 13. Ismeretterjesztés a fel­adata. 15. Magyar, osztrák (két­szer!), román autók jele. 1«. Ka­rol. 17. Alma hangtalanul! 18. ... de Janeiro. 19. Emma becézve (+ ékezet), 21. Előd. 22. Női név. 23. Nitrogén. 24. Kálium. 25. Fi­nom péksütemény névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. A téli folyók „tisztítói”. 2. A felszabadulás hó­napja. 3. Sír. i. A hátad közepe! 5. Kén. 6. Az USA hivatalos hír- ügynöksége. 7. Vegyi gyújtóbomba. 12. Pecsét helye. 14. Szóösszetéte­lek előtagjaként: isteni. 19. A víz­szintes 1. folytatása. 20. A kígyó teszi. 22. Sérülés nélküli. 25. Név­elő. 26. Spanyol autók jelzése. j A harmadik forduló helyes meg­fejtése: „Mcgőrzünk csendesen — Forradalmunk szerelme.” A gödöllői Agrártudományi Egyetem B- kollégiumának halijában kiállítás nyílt az egyetem KISZ-bizottsága és fotóköre szerve­zésében A félév legjobb képe címmel. A zsűri értékelése alapján Kőszegi János tíz felvé­telből álló kollekciója nyerte el az első dí­jat. Homor László Ellesett pillanat című képéért második díjat kapott. A fotókör el- nökségéből alakult értékelő bizottság a har­madik díjat megosztva ítélte oda Nagy Mi­hály Kompozíció című képének és Venance Wapokurwa ugandai vendégdiák a Tavaszi munka című alkotásának. , A mintegy másfélszáz fényképet bemutató kamarakiállítás vasárnap este zárul. A kiál­lítók között három vendég fotóművész: Döb- rösy Pál, Suttá József és Winkler Csaba fel­vételeit is megtekinthetik az érdeklődők. Az elsődíjas kép, Kőszegi János Portré A második díjat Homor László Ellesett pil- című felvétele. lanat című fotója kapta. Szombati jegyzet Hírünk Valami megváltozott kö­rülöttünk mostanában, mondta a minap járásunk egyik pedagógusa, amikor alfélé hírünk a világban témájú társalgásba merül­tünk. Erről aztán mindjárt az eszembe jutott az a nép­műveléssel foglalkozó szak­ember, aki azon törte a fe­jét, vajon hogyan lehetne a gödöllői járásba látoga­tóknak — főképpen játé­kos, vonzó módon, a tudo­mányos ismeretterjesztés esetleg eddig alig kitapo­sott csapásán haladva, az isaszegi Csata vendéglő be- vanásával — elmagyarázni, megtanítani és rekonst­ruálni ama nevezetes sza­badságharcbeli isaszegi csata menetét. Néhány héttel ezelőtt összeültek járásunk hely- történeti kutatói, krónika- írói, akik fanatikus hittel láttak hozzá, hogy kibá­nyásszák szűkebb hazájuk sokszor nem is szürke és idegenek számára érdekte­len történelmét, s megmu­tassák, helyesebben lelep­lezzék településük értékeit. Bizonyítandó, hogy a hely- történeti kutatás ma már nem kizárólag ráérő nyug­díjas pedagógusok elszige­telt kedvtelése, járásunk úttörői egy nagyszerű kez­deményezés nyomán min­den település minden utcá­ját bebarangolták, minden házba betértek, s felírták például azt, mikor is épült? Az adatok összegyűjtése és átvizsgálása után meglepe­tésekre számíthatunk. Úgy­szólván pozitív meglepeté­sekre, s nem olyanokra, hogy kiderül: a község leg­régibb épületét, a múlt szá­zad középső harmadára jellemző népi építészet ot­tani utolsó hírmondója, a zsupfedeles házmatuzsále­met két esztendeje lebon tották. Azt, hogy Petőfi Sándor Aszódon is járt iskolába, sokan tudják, mint ahogy azt is, hogy az országszer­te, sőt külföldön is ismert parasztfestő, Dudás Juló galgamácsán alkot; Marton Pálné Homok Erzsébet pe­dig egy csendes vérségi házban könyveket ír. És személytelenül bár, de tu­dunk a hangyaszorgalmú értékmentő gyűjtögetőkről, akik egy múzeumravaló csodavilágot varázsoltak cgy-egy falusi kisszobába. De jó példa Szada is, ahol újjáépítik Székely Bertalan műtermét, megmentik az ősparkot. Azt szeretnék, ha a község az ország egyete­mi és főiskolai képzőmű­vészeinek fellegvárává vál­na. Amúgy pedig sok érté­künk áll még a pillanatnyi feledés homályában, hogy csak a hévízgyörki Árpád kori romtemplomot említ­sem. Valahogy többet halla­tunk most magunkról. Holnap megint elkezdő­dik valami. Nagy lélegzet- vétel után a szakági bemu­tatókkal folytatódik a Gal- ga menti népművészeti ta­lálkozó, amelynek községi programjai — ezek során a kultúrliázakban szoron­gott a falvak apraja-nagyja — körülbelül hatvannégy órányi műsoridőt tettek ki. A Galga menti népművé­szeti találkozó járásunk ta­lán eddigi legösszefogot- tabb, legnagyobb arányú vállalkozása, az értékek, a hagyományok megmentésé­nek és felszínre hozatali­nak látványos, tanító l-s nevelő erejű, százakat munkába lendítő megmoz­dulása. Néhány község be­mutatója az ország bár­melyik színpadán megállta volna a helyét. A hírek szerint a tánccsoportok ez­úttal már a televíziós ka­merával is szembenéznek. Valami tényleg megvál­tozott körülöttünk, többet megmutatunk, megmutat­hatunk kincseinkből. És er­re nemcsak más tájegysé­gek lakóinak van szüksége. Nekünk, magunknak is. Fehér Béla Ezekben a napokban fo­lyik Ikladon, az Ipari Mu- szergyárban a szocialista bri­gádok múlt évi munkájának értékelése. A kongresszusi munkaversenyben és a már sokéves hagyománynak szá­mító szocialista brigádmozga­lomban teljesített vállalások kerülnek ilyenkor mérlegre. A gyári kollektíva mintegy kétharmadát foglalják maguk­ba az IMI szocialista brigád­jai. Százharminchárom kis közösség él együtt az üzemek­ben, műhelyekben — és a gyárkapukon kívül. Másfél milliót érő javaslatok — A tervek szerint a gyár április 4-i ünnepségén nyújt­juk át a jutalmakat a kong­resszusi munkaversenyben legjobban helytálló szocialista brigádoknak — mondja Mar­tinak József né, a vállalat mun- kaverseny-felelőse. — Már­cius elsejétől a teljesítmények értékelése új szakaszúhoz ér­kezett. Külön, a kongresszu­si felajánlásoktól eltérő mér­ce alapján értékeljük a szo­cialista brigádra ozgal ómban vállaltak teljesítését. Az Ipari Műszergyár az idei év során hozzá ve tői eg esen egymillió forinttal jutalmaz­za a brigádok eredményeit. A közelmúltban készült el az a javaslat, amellyel egy brigád­jukat: a szerszámüzem Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság szocialista brigádját a szakma kiváló brigádja cím elnyerésére terjesztették fel. — A gyár a korszerűsítés, az üzemszervezés és a taka­rékosság időszakát éli — mondja Martinákné. — A munkaverseny az egyik leg­hatásosabb eszköz, ezeknek a feladatoknak a megvalósításá­hoz. Az üzemek, gyártóegysé­gek és brigádok között kiala­kuló egészséges rivalizálás se­gíti előbbre vinni a közös dol­gokat. A brigádok a társa­dalmi munkaórák megszám­lálhatatlan sokaságával, szo­cialista szerződésekkel és nem utolsósorban újításokkal se­gítenek megvalósítani a kö­zös elképzeléseket. Az elmúlt év során 142 újí­tás étkezett az Ipán Műszer-

Next

/
Thumbnails
Contents