Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

---------------- >1 Jö vőnk programja M ost, a XI. kongresszus előkészületei közben r ismét bebizonyoso­dott, hogy egy hatalmon levő marxista—leninista párt számára éppolyan fontos a tömegekkel kiépí­tett jó kapcsolat, amennyi­re fontos ez a hatalomért folytatott harc időszaká­ban. Bebizonyosodott az is, hegy a lenini elvek és a pártélet lenini normái, a ] párt munkamódszere nem­csak a kommunisták szá­mára jelentenek orientá­ciót, hanem a pártonkívüli tömegek számára is. Az MSZMP az egész magyar nép számára a társadalmi valóság olyan szerves ré­szévé vált, hogy a párton- kívüliek is a párton, annak elvi-politikai-szervezeti ' egységén, s nem különben tagjainak tevékenységén mérik saját helyzetüket, jövőjüket. A meggyőződésen ala­puló irányítási módszernek köszönhető, hogy nemcsak a párttagok, hanem egész társadalmunk vallja: össz- nemzeti érdek a következe­tes, töretlen, a marxizmus —leninizmus eszméin ala­puló politikai irányvonalat követő párt léte. 4 munkásosztály veze­tő szerepéből adódó feladatokat csakis az a marxista párt képes megvalósítani, amelyik szervesen beleilleszkedik a társadalomba, ismeri az emberek törekvéseit és a tömegekben megérlelődött feladatokat. Ügy halad a társadalom élén, hogy a tömegekkel nem lazítja meg kapcsolatait. Politiká­éiban arra törekszik, kogy erősítse az államhatalom és társadalmi szervek tömeg­befolyását, ami által fenn­tarthatja, fejlesztheti a kezdeményezőkészséget a társadalmi szükségletek ki­elégítésére, az emberi problémák megoldására. A vasárnap nyilvános­ságra hozott programnyi­latkozat-tervezet arról ta­núskodik, hogy a párt a távlatok megfogalmazásá­ban most is o tömegekben megérlelődött törekvések­ből indult ki. Pártunk előző program- nyilatkozata több mint ne­gyedszázados, 1948-ban fo­gadták el. Az akkor meg­fogalmazott célokat, sok vonatkozásban még többet is, megvalósítottuk. Ha­zánk azóta a szocializmus I útját járja. A végbement fejlődés tette szükségessé az új programnyilatkozat kidolgozását. ■ A legfontosabb tartalmi sajátossága az új prog­ramnyilatkozatnak, hogy a fejlett szocialista társada­lom felépítését tűzi ki cé­lul, s ehhez határozza meg a tennivalókat. Ebben a periódusban tovább kell fejleszteni a termelési vi­szonyokat úgy, hogy emel­kedjen a munka termelé­kenysége, s ezáltal erősöd­jenek a szocializmus anya­gi alapjai, de fejlődjenek az emberi kapcsolatok is. Ennek következményeként minőségileg is jelentősen emelkedik majd a nép kulturális színvonala és anyagi jóléte. T ársadalmi-politikai té­ren számos lényeges változás bekövetkezé­sét jelzi a tervezet. Az előttünk levő években to­vább szilárdul társadal­munk politikai egysége an­nak eredményeként, hogy kialakul a fejlett szo­cializmusra jellemző társa­dalmi struktúra. Ezen a társadalmi alapon o prole­tárdiktatúra állama össz­népi állammá válik a mun­kásosztály vezető szerepé­nek erősödése mellett. To­vább fejlődik a szocialis­ta demokrácia úgy, hogy annak súlypontja az üzemi demokráciára helyeződik. Az egész folyamat a párt­irányítás még hatékonyab­bá válásával megy végbe. Az egységes szocialista V __________________ tá rsadalmi struktúra ki­alakulása elvezet a társa­dalmi egyenlőtlenségek megszűnéséhez. Természe­tesen nem az emberek közti különbségek fognak megszűnni — ezt kívánni képtelenség lenne —, ha­nem a társadalmi egyen­lőtlenségek. A szocialista társadalom, amelynek egyik célja a társadalmi egyenlőtlenség és igazság­talanság megszüntetése, létrejöttének pillanatától következetes politikát foly­tat e cél elérésére. Az eh­hez szükséges objekiv lehe­tőségek hiányában azon­ban az egyenlőtlenségek kiküszöböléséről szóló min­denfajta nyilatkozat és ki­jelentés jámbor óhaj ma­rad. Viszont a társadalmi különbségek megszünteté­sére irányuló világos poli­tika nélkül a meglevő ob­jektív lehetőségek nem­realizálódnak. F elszámoltuk — s ezzel megtettük a legfonto­sabb lépést — a társa­dalmi egyenlőtlenség alap­jait, a termelőeszközök magántulajdonát, s vele az ember kizsákmányolásá­nak lehetőségét. További feladat az anyagi és szelle­mi javak elosztását úgy szabályozni, hogy a mun­ka szerinti differenciált el­osztás elvét nem sértve, gyorsabban emelkedjenek az ország legelmaradottabb részei és leghátrányosabb helyzetben levő társadalmi csoportjai. Ahhoz, hogy a kiegyenlítődés vonalán ha­ladó társadalmunkban va­lamennyi csoport együtte­sen emelkedhessen to­vább, újabb anyagi, szel­lemi és kulturális feltétele­ket kell teremteni úgy, hogy hosszabb távon a tár­sadalom világnézeti egysé­gesülése is végbemenjen a marxizmus—leninizmus alapján, annak általánossá válásával. A programnyilatkozat tervezete a legfontosabb társadalmi, politikai, gaz­dasági, kulturális, ideoló­giai kérdésekben konkrét feladatokat fogalmaz meg a szocialista perspektíva markánsabbá tétele érde­kében. Olyan lelkesítő cé­lok ezek, amelyekben ki-ki megtalálhatja a maga fel­adatát. A programnyilatkozat céljainak megvalósítása közben újabb lehetőségek nyílnak a munkásosztály, a párt vezető szerepe erősö­déséhez, az egész társada­lom ideológiai-világnézeti egyesüléséhez is. Tovább emelkedik a tár­sadalom vezetésének, irá­nyításának színvonala. A nép tapasztalatainak szin­tetizálása útján még jobb feltételek jönnek létre a fejlődés objektív törvény- szerűségeinek tanulmányo­zására, s ennek megfelelő politikai, gazdasági, kultu­rális döntések meghozata­lára. L ényegéhez tartozik, hogy a programnyi­latkozatban megfo­galmazott célokat nem csupán a párttagságnak cí­mezték, hanem az egész népnek. Nemzeti program ez a szó legnemesebb értel­mében. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt az egész magyar néppel együtt foly­tatja eddig is helyesnek bizonyult útját a szocialis­ta építés törvényszerűségei alapján, a testvéri országok közösségében. Országúnk a Szovjetunióval, valameny- nyi szocialista állammal együttműködve, internacio­nalista alapokon állva akarja nemzeti céljait elér­ni a fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésével. Olyan ügy ez, melyben a párt az egész dolgozó ma­gyar nép támogatását él­vezi, olyan ügy, amely mö­gé minden becsületes ál­lampolgár felzárkózhat. Pozsgay Imre _____________________________) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM AIM «0 FILLER 1973. MÁRCIUS 11., KEDD Akadozik a légihíd Változatlanul tűz alatt a kambodzsai főváros repülőtere John Gollan lemondott Gordon McLennan Nagy-Britannia Kommunista Pártjának új főtitkára Nagy-Britannia Kammu- nista Pártjának Végrehajtó Bizottsága hétfőn bejelentet­te, hogy lemondott tisztségé­ről John Gollan, a párt főtit­kára. A tisztségre Gordon McLennant nevezték ki. Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának új főtitkára 50 éves. 1966 óta a párt szer­vezési osztályának vezetője volt (Részletes jelentésünk a 2. oldalon). Mindössze tizenhárom já­ratot tudtak lebonyolítani va­sárnap a Phnom Penh-i után­pótlást biztosító amerikai lé­gi hídon, minthogy a felsza­badító erők rakétásai és tüzér­sége egész álló nap támad­ták a kambodzsai főváros repülőterét. Végleges kudarfc- ba fulladt a Lón Nol-csapa- toknak az a kísérlete, hogy kifüstöljék állásaikból a fel­szabadító erők tüzéreit: üteg­állásaik változatlanul 5—10 kilométerre helyezkednek el a repülőtértől. A kambodzsai hazafias erők hétfőn reggel ismét ra- kétatűzzel árasztották el Phnom Penh repülőterét. A fővárostól északra elke­seredett harcok dúlnak a né­pi felszabadító erők és a Lón Nol-rezsim két ejtőernyős zászlóalja között, amely meg­próbál utat vágni a Phnom Penh-i 7. hadosztály körül­zárt főhadiszállásához. MA: PEST MEGYEI Polgári Védelem (MELLÉKLET) Joszip Broz Tito Lengyelországban Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának meghí­vására hétfőn baráti látoga­tásra Lengyelországba érke­zett Joszip Broz Tito jugo­szláv köztársasági elnök és fe­lesége. Tito elnök lengyelországi látogatása idején a rzeszowi vajdaságban egy vadászkas­télyban szállt meg és itt ke­rül sor megbeszéléseire a len­gyel párt- és állami veze­tőkkel. Az Edward Gierek és J. B. Tito vezette küldöttségek el­ső eszmecseréjét a két or­szág kapcsolatainak fejlesz­téséről és időszerű nemzetkö­zi kérdésekről hétfőn dél­után tartották meg. ★ Holnap fizetik a nyereségrészesedést Új gyár épül Őr botiyónban Tíz tizenöt millió tégla Pest megyéből Az Épületkerámiái pari Vál­lalat kőbányai központjában Tóth Péter igazgató jó ered­ményekről tájékoztat: — Tavalyi 351 millió forin­tos tervünket hiánytalanul tel­jesítettük, s az esztendőt 58 millió forintos nyereséggel zártuk. Ennek köszönhető, hogy március 12-én a vállala­tunkhoz tartozó négy fővárosi és három Pest megyei tégla­gyárban — az utóbbiak Men­üén, Erdőkertesen, illetve Ör- bottyánban működnek — 16 napi átlagbérnek megfelelő nyereségrészesedést fizetünk ki a dolgozóknak. — Ezt a vállalatot kevéssé ismerik lapunk olvasói. Be­mutatná néhány szóval? — Szívesen! A fővárosi — Pestlőrincen és Kőbányán le­vő — gyáraink egyenként 40— 50 millió, a Pest megyeiek 10— 15 millió téglát gyártanak évente, összes téglatermelé- sünk a vállalat teljes terme­lési értékének 50 százalékát teszi ki; a másik felét a kü­lönböző padló- és falburkoló termékek — matt és mázas mettlachilapok, ipari csarno­kok burkolására alkalmas ke- ramitkövek és -lapok, vala­mint falburkoló klinkertéglák — adják. Gyártunk ezeken kí­vül úgynevezett mozaikszem­csét — így hívják szaknyelven az apró, színes kerámia mo­zaikkövet — és hőszigetelő tég­lát, riopiritot is, kisebb meny- nyiségben. — Teljes termelési tervünk 3,7 százalékkal magasabb a tavalyinál, 364 millió forint. Ezt a többletet létszámnöveke­dés nélkül, kizárólag a terme­lékenység emelésével kívánjuk elérni. A nyereségtervünk elő­irányzaté 50 millió forint, ke­vesebb mint tavaly, mert mi­közben az anyagárak, az ener­gia- és bérköltségek emelked­nek, a termékeink termelői árát nem emeljük. — Milyen intézkedések se­gítik elő a termelékenység nö­velését? — Az a 400 millió forintos beruházás, ami a IV. ötéves tervben valósul meg vállala­tunknál. Ebből 62 milliós költ­séggel korszerűsítettük a nyerstéglagyártást itt, a kőbá­nyai kerámiatéglagyárunkban; ugyancsak itt, a törzsgyárban 60 milliót ruházunk be a pad­lólapüzem bővítésére, ami ál­tal évi 400 ezer négyzetméter mettlachilapot tudunk majd gyártani; végül 250 millió fo­rintos költséggel új téglagyár épül örbottyánban, amelyet 1976 második félévéig kell át­adni, s ami a gyár jelenlegi kapacitását megötszörözi: 60 millió darab tégla gyártását teszi lehetővé, a legkorsze­rűbb, automatizált olasz be­rendezéssel. Közvetve — a nehéz fizikai munka meg­Nyitás a szőlőben A tahitólfalui Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezetben megkezdték a 80 hektáron telepített szőlő nyitását. Koppány György felvétele könnyítésével és a termékek minőségének javításával — a termelékenység növelését szol­gálta az is, hogy a törzsgyá­runkban a széntüzelésről gáz­tüzelésre tértünk át a tégla­égetésnél. Ny. É. Joszip Broz Tito Lengyel- országba tartva, hazánk te­rülete felett átrepülve, táv­iratban üdvözölte Kádár Já­nost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát. Magasabb terméshozamok* több tej és hús Kongresszusi verseny az állami gazdaságokban Pest megye tíz állami gaz­daságának kongresszusi mun­kaversenyét a napokban érté­kelték. A versenyfelhívás még az elmúlt év tavaszán hang­zott el, amelynek nyomán sor­ra megalakultak a gazdasá­gokban a versenybizottságok. Pest megye állami gazdasá­gainak 9 ezer 800 dolgozója képviseletében 224 szocialista, illetve a megtisztelő címért küzdő brigád több ezer tagja tette meg felajánlását terme­lési tanácskozásokon és bri­gádértekezleteken — vállalva a termelés minőségi té­nyezőinek javítását és a terméshozamok növelését. Az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja Pest—Nógrád megyei főosztályának értéke­lése szerint az állami gazda­ságok várakozáson felül telje­sítették vállalásaikat. A Gö­döllői Állami Tangazdaságban 20 ezer mázsával több őszi bú­zát takarítottak be, mint amennyire korábban számít­hattak, csakúgy, mint a Ceg­lédi Állami Tangazdaságban, ahol a cukorrépa termése 18 ezer mázsával haladta meg a tervezettet. A Törökbálinti Ál­lami Gazdaság a zöldségter­mesztésben jeleskedett; 5 ezer 700 mázsával többet takarítot­tak be az előirányzott meny- ny iségnél. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében az állami gazda­ságoknak nem sikerült túl­szárnyalniuk korábbi gyü­mölcstermesztési rekordjaikat s így e téren kongresszusi vál­lalásaikat sem teljesíthették. Ugyanakkor 6zép eredmé­nyeket értek el az állatte­nyésztésben; a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság például 1259 mázsával több húst állított elő a vártnál, míg a Monori Álla­mi Gazdaság kongresszusi fel­ajánlását 2 ezer hektoliter tej termelésével toldotta meg. A javuló munkaszervezés bizo­nyítéka, hogy a gazdaságok többségében kedvezőbben alakult az állati férőhelyek kihasz­nálása és jobban szervezték meg- a korábbinál a legeltetést is. Az eredmények azonban nem csupán mennyiségi ada­tokkal mérhetők, általános ta­pasztalat az, hogy az állami gazdaságok szocialista mun­kaversenye jelenleg a kong­resszust megelőző időszakban teljesedett ki igazán. Ennek eredménye, hogy a munkaver­seny felkeltette a dolgozók ér­deklődését, serkentő hatása érződik a gazdasági eredmé­nyek további javulásában. V. F. Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Barabás János, a KISZ KB titkára is fogad­ta magyarországi tartózkodá­suk során a szocialista orszá­gok ifjúságpolitikai újságíróit, akik a KISZ KB meghívásá­ra egyhetes program kereté­ben ismerkedtek hazánkkal. A nyolc országból érkezett újság­író-küldöttség tegnap elutazott Budapestről. Dr. Schulthcisz Emil egész­ségügyi minisztert, aki hiva­talos tárgyalásokon Becsben tartózkodik, tegnap hivatalá­ban fogadta dr. Ingrid Leo- dolte osztrák egészségügyi és környezetvédelmi miniszter­asszony. Kazareczky Kálmán mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettest. a magyar de­legáció vezetőjét az EGB me­zőgazdasági bizottságának gen­fi ülésszakán a bizottság al- elnökévé választották.

Next

/
Thumbnails
Contents