Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

1975. FEBRUAR 8., SZOMBAT turnt W v/iJffifP Az érdekvédelem új formája Szakszervezeti jogsegélyszolgálat a Váci Kötöttárugyárban A Váci Kötöttárugyár szak­szervezeti bizottsága is lehe­tőséget kapott arra, hogy ez év január elsejétől ' bevezesse a szakszervezeti jogsegély- szolgálatot. A kiadott orszá-- gos irányelveket áttanulmá­nyozva meg kellett állapíta­nunk, mintegy magunknak is, hogy tartalmában a jogse­gélyszolgálat nem új feladat, lehetőség, új viszont formájá­ban, és mindenképpen a szakszervezeti érdekvédelmi munka kibővítését, tovább­fejlesztését jelenti. Szervesen kapcsolódik az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1974 márciu­si határozatához, amely' a munkásosztály helyzetével foglalkozva a szakszervezet feladatává teszi a dolgozók érdekében kifejtett tevékeny­ség fejlesztését. A jogsegély- szolgálat újabb olyan csator­na, amelyen keresztül a dol­gozók jelentős részét tájékoz­tathatjuk jogaikról, köteles­ségeikről. vitás ügyeik inté­zési módjáról, ugyanakkor a jogsegélyszolgálat révén in­dokolt esetben a szakszerve­zeti tag képviseletét is ellát­hatjuk. A bizalmiak tanácskozásán A vállalati szakszervezeti bizottság tavaly novemberi ülésén amolyan haditanácsot tartottunk: miként tudnánk a jogsegélyszolgálatot létrehoz­ni oly módon, hogy mielőbb funkcionáljon, mielőbb elérje célját. Az azt hiszem, termé­szetes, hogy mindenekelőtt 8 szakszervezeti tagsággal kel­lett megismertetnünk a jog­segélyszolgálat eéljat. Ugyan­csak még novemberben össze­hívtuk a bizalmiak vállalati szintű tanácskozását, és az itt elhangzottakat írásban is a bizalmiak rendelkezésére bo­csátottuk. Következő lépés decemberben a szakszervezeti bizalmi csoportértekezletek megszervezése volt, ezeken a műhelybizottságok titkárai, a vállalati szakszervezeti tanács és a vállalati szakszervezeti bizottság tagjai is jelen fól­iák. Mégpedig megfelelő is­me. fcekkel „felvértezve”. A vállalati szakszervezeti tanács tagjainak korábban eljuttat­tuk a jogsegélyszolgálattal kapcsolatos irányelveket ,és a SZOT 1968 november 4-i — a dolgozók panaszügyeinek intézésével kapcsolatos — ha­tározatát. S itt a határozat kapcsán ismét utalnék arra: a jogsegélyszolgálat része egy folyamatnak, korábbi, biztos alapokon nyugvó kezdemé­nyezés. Hasohló módon el­juttattuk az említett doku­mentumokat a vállalati párt- bizottságnak, a pártalapszer- vezeteknek, a vál’alat igazga­tójának és többi gazdasági vezetőiének, egyúttal kérve is segítségüket, támogatásu­kat. Céljaink érdekében — és ez szinte már hagyomány — igénvbe ve^ük decemberben az Üzemi Híradót is, mint fó­rumot. A Átfogó vállalati képviselet A vállalati szakszervezeti bizottság határozata alapján a jogsegélyszolgálat irányítá­sára kilenctagú bizottságot hoztunk létre, figyelve arra, hogy képviselve legyen ott központi gyárunk, és a há­rom megyében levő öt telep­helyünk is. A bizottság, ame­lyet függetlenített szakszer­vezeti jogtanácsos vezet, mun­kájába szándékunk és az ed­digi rövid gyakorlat szerint bekapcsolja a különböző szintű szakszervezeti aktívá­kat is. Ugyancsak a vállalat teljes területére kiterjed a jogse­gélyszolgálat fogadóóra-rend­szere. Ezeket a bizottság tag­jai szervezik meg, és a bizal­mi tájékoztatóban, valamint plakátokon hoztuk, illetve hozzuk a dolgozók tudomásá­ra az időpontokat. A fogadó­órákat elsősorban jogtaná­csosunk tartja, esetenként a bizottsági tagok. Meghallgat­ják a panaszokat, kéréseket, tanácsokat adnak, és szükség esetén jogi képviseletet. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat keretében kiszéle­sítjük jogi propagandánkat is. A bizottság féléves ütem­tervet állított össze, amely­ben meghatározta a tájékoz­tató jellegű előadások helyét, időpontját és témáját. A te­matika összeállításánál ha­szonnal támaszkodhattunk a dolgozók igényeire, vélemé­nyére. Ebből következik, hogy bizonyára nagyon sókan hall­gatják meg például a lakás- kiutalással kapcsolatos ren­delkezésekről szóló előadást, annál is inkább, mert előadó­nak nagy gyakorlattal ren­delkező szakembert, a váci városi tanács igazgatásd osz­tályának vezetőjét kértük fel. Ugyanígy nagy érdeklődésre tarthat számot a családjogi törvény és annak gyakorlati alkalmazása, az előadó itt is jogi végzettségű szakember. Maguknak az előadóknak a személye is jelzi, hogy nem csupán a vállalaton belüli, hanem a vállalaton kívüli, a városi párt-, állami és társa­dalmi szervek támogatását is sikerült megnyernünk. Bízunk abban, hogy ez a támogatás, ez aiz együttműködés a jövő­ben gyümölcsöző, széles körű lesz. Ennél is sokkal fonto­sabb ez a kapcsolat akkor, ha arra gondolunk, hogy a jog­segélyszolgálatnál felvetődő panaszok, észrevételek és ké­rések jelentős részét való­színűleg épben ezekhez a szervekhez továbbítjuk. A munka középpontjában A szakszervezeti jogsegély- szolgálat megszervezését te­hát az elmúlt időszakban szakszervezeti munkánk kö­zéppontjába állítottuk, nem1 választva el azonban többi fel datunktól. Nem is tehet­nénk ezt, hiszen természete­sen és ■'Torosán kapcsolódik szakszervezeti bizottságunk egyéb munkájához, akár tár­sadalombiztosítási, akár — még egy példát .említve — munkavédelmi kérdésekről legyen szó. Ugyanez megfor­dítva is érvényes, szakszerve­zeti bizottságunk reszortbi­zottságai munkájuk során kapcsolódnak a jogsegély- szolgálat szakbizottságához, szükség esetén a felmerülő kérdésekre éppen ők adnak megfelelő tájékoztatást, vál­lalati segítséget. Papp Jánosné, szakszervezeti bizottsági titkár CSALÁDBAN - HÁZ K ÚR ÜL A pedagógus családlátogatáson MÉG A NYÁRON MESÉL­TE egyik fiatalasszony isme­rősöm, hogy milyen nagy fá­ba vágták a fejszéjüket: fes­tetik, másoltatják az egész lakást. — Zsuzsika ősszel iskolás lesz — tette hozzá az édes­anya— nem akarjuk, hogy a tanító nénije majd piszkos lakásba látogasson. Erzsiké pedig nekem árulta el a nagy készülődést, ami­kor megkérdeztem tőle, mit üzent anyuka a kérdésemre, mehetek-e hozzájuk látogató­ba. — Csak tessék jönni Ilonka néni — felelte lelkesen a kis­lányka —, anyukám tegnap meg ma is egész nap súrolt, takarított, hogy szép rendes legyen a lakás. — Azután huncut mosollyal hozzátette — csak a kamrába ne tessék benézni, mert minden kaca- tot oda hányt be. Az elejtett megjegyzések­ből, a készülődésből az derül ki, hogy egyes szülőknek tel­jesen téves fogalmuk van a pedagógus családlátogatásá­ról, hogy kizárólag a lakás­ra, a bútorokra, a tisztaság­ra kíváncsi.­OH, HA TUDNAK A KED­VES SZÜLÖK, hogy mennyi minden mást szeretne tudni az odalátogató pedagógus, mennyire nem vágyódik arra, hogy a kedvéért „vigyázz”-ba állított, merev, díszletszerű berendezést találjon. Miért jön hát akkor? Mit akar meglátni? Az életet. A falak között kialakult családi hangulatot. Az igazi, hamisítatlan kör­nyezetet, amiben a gyermek születése óta él. Azt, amit nem lehet sem az utolsó két nap összehajrázni, sem egy belső tatarozással megterem­teni. Tudnia kell a pedagógus­nak, hogy , kiegyensúlyozott hangulatú, őszinte légkörből kerül-e hozzá a gyermek, mi­lyen a hangnem, hogyan be­szélnek vele és egymással a szülők. Négy ablak a művészet világára A művészet, az esztétikum világá­nak különböző területeire nyit abla­kot az Akadémiai Kiadó négy új könyve. Közülük kettő a Művészettör­téneti füzetek című sorozatban, jelent meg. E sorozat eddigi kötetei is mag­vas, részben új összefüggéseket felmu­tató, főként pedig új összegezéseket nyújtó tanulmányokat közöltek. A most megjelent egyik kötet újdonsága az, hogy az ipari forma hazai történetét öleli föl. Az ipari forma története Magyarországon E címmel jelent meg Ernyei Gyula újabb könyve, kinek már jelent meg egy figyelmet felkeltő tanulmánya eb­ben a tárgykörben, a szűkebb __ szak­mai körben olvasott Ipari Művészet című folyóiratban. Munkája — a hazai gyári termékek ipari formaképzésének történeti áttekintő vizsgálata — min­denképpen új és hiányt pótló, nagyon időszerű. Az időszerűség ösztönzésére virágoz­tak ki az iparesztétikai kutatások az elmúlt másfél évtizedben a szomszédos országokban és nálunk is. Ernyei gyár­ipari termelésünk történetével párhu­zamosan, annak alapján vizsgálja a formaképzés fejlődését. Ezzel összefüg­gésben figyelemmel, kíséri a design nemzetközi fejlődését, illetve hatását. Egyetlen művészi tevékenység sem vá­lasztható el sem a hazai társadalmi- gazdasági környezettől, sem az egyete­mes művészeti fejlődéstől, de különö­sen nem értelmezhető elszigetelten az ipari formaképzés. Ernyei fölvázolja az összefüggések és a fejlődés főbb voná­sait, jó tájékoztató összképet és a to­vábbi kutatáshoz nélkülözhetetlen ala­pot nyújt. A kötethez mellékelt fény­képek jól jellemzik a különböző idő­szakok hazai formaképzését. Árpád-kori falfestészet Ugyanebben a művészettörténeti so­rozatban jelent meg Tóth Melinda — ugyancsak gazdagon illusztrált — munkája. A szerző az előszóban közli tanulmánya célját: az Árpád-kori fal­képanyag egészének alapos revízióját. Erre azért van szükség, mert e nagy­részt ismert művészeti emlékek egy részét rosszul ismertük, számos voná­suk feltáratlan volt. Amit e tekintet­ben nyújt a könyv, az elsősorban a művészettörténetet mint tudományt gyarapítja, annak ismereteit finomít­ja. E munka azonban nemcsak a szak­mabelielmek fontos, hanem minden, hazánk régi emlékei iránt érdeklődő embernek. Árpád-kori falfestészetünknek nem sok emléke maradt fenn. A fennma­radtak egy része is külföldön van. * Amennyi hazánkban található — s ami azon kívül is —, sajnos, nem olyan számos, hogy egy hazája múltja iránt érdeklődő ember ne tudná mindet megtekinteni élete sarán, ha csak egyet látogat is meg közülük évente. Pest megyében található közülük pél­dául az ócsai református — egykor pre­montrei prépostsági — templom, amelynek szép, XIII. századbeli falfest­ményedért nem is kell messze men­nünk. Bokros Birman Dezső A tíz éve tragikus baleset áldozata­ként elhunyt Kossuth-díjas szobrász- művészünk önéletrajzát, levelezését és munkáinak száz fényképét adta közre a kiadó. A kötetet sajtó alá rendező Kontha Sándor bevezető tanulmányá­ban a most napvilágot látó önéletrajz keletkezésének körülményeiről ad ké­pet, összeveti azt a művész korábbi önéletrajzaival, megvilágítja a hátterét a dokumentumoknak, s áttekinti a mű­vészi pályát. A fényképekben együtt látjuk az életművet. S talán ezzel kellett volna kezdeni e beszámolót, hiszen e sorok írója is először a képeket lapozta fel. Elsősorban is egy gyermekkori emlé­ke, az először ki tudja hol látott mar­káns, szigorú és egyben humorról ta­núskodó, a forma véglegességét árasz­tó tömb után, amely Scheiber Hugó festőművész portréját zárja a bronz­ba. Bokros Birman a portré igen nagy mestere volt. De ez nem határolja kö­/ rul művészetét. A néző emlékezetébe mélyen, feledhetetlenül berajzolódnak jellegzetes, súlyos, mindig eredetit ho­zó egészalakos kompozíciói is, mint a régi egyiptomi, közel-keleti művészet egyes vonásait idéző Anya és lánya, a kihívó Madame Sans Gene, a Sziszi- fusz-mithoszra emlékeztető Kubikos, a szokatlanul újszerű Dózsa, amely a ha­gyományos történelemábrázolással szemben a proletárt mutatja föl. Foly­tathatnánk a sort olyan alkotásokkal, mint Don Quijote, a Nő teknősbéká­val, az Ulysses vagy a kései Szputnyik- nézök. \ A gyermekrajzok esztétikuma Érdekes vizsgálatokat összegez és elemez Gerő Zsuzsa könyve a gyer­mekraj zoikról, melyek „virágkora” az 5—7 éves életkor. Ezt megelőzően a gyermeki rajzolást még köti a forma­alakítás gondja, az e kort túlhaladó gyermekek rajzolását pedig már az áb­rázolt tárgyhoz való tüzetes hasonló­ságra törekvés aggályos aprólékossága nyomasztja. Az 5—7 éves korú gyerme­kek között tűnik föl az olyan rajz, amit gyakran művészinek érzünk. En­nek feltétele, hogy a gyermek már bir­tokába jutott a szükséges formaalakí­tásnak, de még nem bizonytalanította el a racionális gondolkodásfejlődés so­rán az ezt követő szakaszban fellépő részletes tökéletes megfelelés problé­mája. Az 5—7 éves gyerekrajzok egyik forrása a közlés, az élmény kifejezésé­nek igénye. Ezért jellemző az is, hogy rajzolás közben gyakran „mesélik” is a rajz eseményeit. Rajzaik egyik fontos jellegzetessége a sűrítés. E sajátos „rajzkorszak” lelki, a gyer­meki fejlődésbeli szerepét elemzi vizs­gálatok alapján (a kérdésre vonatkozó nemzetközi szakirodalom kritikus fi­gyelembevételével), a problémákra szá­mos gyermekrajz bemutatásával is rá­világító könyv. Nem azért ismertetjük a művészetről szóló könyvek sorában, mert címében ott az „esztétikum” szó. Hanem azért, mert az esztétikum szü­letésének, alkotásának megértéséhez egyfelől — természetesen nem az igen fontos mesterségbeli, tudatos tényezők felől — fontos támpontot adnak a gyer­meklélektani megfigyelések, elemzések is. N. F. A MEGHITT HANGULATÉ CSALÁDLÁTOGATÁSOKON szóba kerülhetnek olyan prob­lémák is, amelyeket sem szülői értekezleteken, sem fo­gadóórákon nem beszélhet­nek meg egymással a szülők és a pedagógus: kivel barát­kozik a gyermek, mi a ked­venc időtöltése, mivel szeret a legjobban játszani, melyek a legkedvesebb olvasmányai, mihez van különös tehetsé­ge, melyik tantárgy tanulása okoz nehézséget, milyen kü­lönórákra járjon a gyermek, mit sportoljon stb. Megannyi kérdés, amit meg kell beszél­ni egymással. S milyen szo­morúan tapasztaljuk — mi pedagógusok —, hogy sok szü­lő nem ismeri eléggé a saját gyermekét. Jól eteti, szépen öltözteti, megveszi a legdrá­gább játékokat neki, de fo­galma sincs például arról, hogy kivel barátkozik, vagy mi a legkedvesebb időtöltése. Így azután a pedagógus ér­deklődő kérdései sokszor lel- kiismeret-ébresztgetések és útmutatások a továbbiakra. Leghelyesebb, ha a pedagó­gus látogatásakor a gyermek természetes környezetét lát­ja. Nem baj, ha itt-ott elöl van egy könyv, egy ceruza, egy füzet. Ez hozzátartozik az élethez. Valami hamisságféle — amolyan képmutatás — is van abban, ha a gyermek azt látja — amit az én Erzsikém is —, hogy két nap takaríta­nak azért, csakhogy a tanító néni másnak lássa őket, mint amilyenek valójában. LEGYEN A GYERMEK IS JELEN a pedagógus látoga­tásának az első felénél, az­után mehet a tanuló-, eset­leg a másik szobába, vagy a kertbe, hogy a szülők és a pedagógus nyugodtan beszél­gethessenek. Csaknem négy évtizedes ta­nítónői munkám során na­gyon kevés természetes kör­nyezetet láttam. Annál több helyen igyekeztek színfala­kat húzni az élet elé, mond­hatnám meghamisították a va­lódi képet. Pedig, de sokat tudtam ott segíteni, ahol semmi mesterkéltség nem tor­zította el a gyermek otthoni életéről kapott képet. SZERETNÉNK, ha a kedves szülők őszinte légkörben vár­nák a családlátogatásra ér­kező pedagógust, úgy is, mint a család új, jó barátját. Vagyis feltárnák előttük gondjaikat, problémáikat, megbeszélnének mindent, ami a gyermekkel kapcsolatos. Dr. Gergely Károlyné Tíz perc kozmetika Arcunkat jól tisztítsuk meg, majd bekrémezve, könnyed mozdulatok­kal, dörzsölés és feszítés nélkül masszírozzuk. Az arcmasszázst al­kalmanként, vagy szükség esetén naponta végezzük. Először masszírozzuk ujjaink he­gyével az orrgyök fölötti részt, ahol időnként haragos ráncok mu­tatkoznak. A simítások a szemöl­dök vonalát követve haladnak a halánték felé. Ez után a szemtájékon, a külső szemzug sarkában jelentkező szarkalábakat próbáljuk eltüntetni. Ehhez bal kézzel halánték felett masszírozzuk a bőrt lefelé, és jobb kezünk ujjaival simítsuk hát­ra. A két simítást váltakozva vé­gezzük. Az orrtól a szájig vezető ráncok elmélyülésének megelőzésére két ujjheggyel, két oldal felé simítsuk az orrtő két felét, majd alatta az arcbőrt is. Végül az állat három ujjal mas­szírozzuk, éspedig hüvelykujjunk­kal alátámasztva, mutató- és kö­zépső ujjal felfelé, a fül irányába simítva a bőrt, mindkét oldalon. Cserepes virágok gondozása A virágüzletekben vásá­rolt cserepes virágos növé­nyek hosszabb-rövidebb ideig díszíthetik lakásunkat. Meg­felelő kezeléssel azonban meg lehet hosszabbítani életüket. Az egyik legelterjedtebb cse­repes növényünk a ciklámen. Nemcsak virágai, hanem leve­lei is díszítenek. A lakásba kerülve érzékenyek, a kör­nyezetváltozást megsínylik. Ha azt akarjuk, hogy minél ke­vésbé érezze meg a környe­zetváltozást, hűvös, világos helyre tegyük és óvatosan öntözzük. Amennyiben a víz a gumó közepén levő sziklevelekre kerül, ezeken betegségek je­lennek meg, a kis bimbók el­pusztulnak, a gumó kirothad. Ne álljon víz a cserép alatt levő edényben. Kedvelt virágos növények az azáleák. Sokan azonban panaszkodnak erre a növény­re, hogy a lakásba kerülés után néhány napra lehull a levele, nem nyílnak ki a_bim- bók. 18 C-fok körüli hőmér­sékletű helyen, közvetlenül az ablakpárkányon vagy az ablak közelében helyezzük el. A magas mésztartalmú veze­téki vizektől nagyban emel­kedik a talaj mésztartalma és ezért gyorsan elpusztul, öntözésre legalkalmasabb a hóié vagy az esővíz. Ha ilyen nincs, akkor magunk is készíthetünk savanyú vizet. 10 liter vízhez adjunk né­hány csepp citrom- vagy só­savat és ilyen vízzel ön­tözzük növényeinket. Gondos ápolást kívánnak a hajtatott hagymás növények is. Ezek a természetben sem igényelnek hagy meleget a virágzáshoz, és meleg ■ áprili­sokon gyorsan elvirágzanak. Ezért a cserépben hajtatott tulipánt, jácintot, sáfrányt mi­nél alacsonyabb hőmérsékle­ten tartjuk, annál tovább dí­szít. Erre a célra a legalkalmasabb az ablak köze, vagy az előszoba 10—15 C-fo- kos hőmérséklete. Ily módon kezeljük a virágos begóniá­kat, mikulásvirágot is. Fodor Béla Receptek Tűzdelt ponty. A halat a gerinc mellett párhuzamosan bevagdal­juk, a mélyedésekbe húsos füstölt- szalonna-szeleteket helyezünk. A halat tűzálló tálra fektetjük, tete­jére kis vaj darabkákat hintünk, és két deci tejföllel leöntjük. Köze­pes tűznél, gyakran locsolgatva megsütjük, tálalás előtt meghint­jük reszelt sajttal és töröttborssal. Rizzsel tálaljuk. Tejszínhabos gesztenyepüré. 40 dkg készen kapható gesztenye- masszát fél dl rummal, ízlés sze­rint porcukorral, egy kávéskanál kakaóporral, kevés tejjel össze­dolgozunk, majd burgonyanyomó­val üvegtálra tesszük. A tetejét cukrozott tejszínhabbal díszítjük, a tálat körülrakjuk rumosmeggyel. Speciál koktél. Hozzávalók: 1 kiskanál kakaólikőr, kétharmad rész vodka, egyharmad rész száraz vermut. Az alapanyagokat jéggel jól összerázzuk, poharakba töltjük, pár csepp narancslével ízesítjük. Feketekávé Pompadour-módra. Csészénként másfél dkg csokoládét vízben felolvasztunk, csészékbe öntjük, és kondenzált tejjel elke­verjük. majd erős, forró kávéval felöntjük, kevés fahéjjal ízesítjük. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents