Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

Négymillió-nyolcszázezer tégla - helyi fogyasztóknak Tatarozás után áprilisban újra égetnek Nagykőrösön a téglagyártás­nak évszázados hagyományai vannak. A régi körkemencés Pláger féle téglagyár mellett, a múlt században a városnak és magánvállalkozóknak is voltak tábori rendszerű tégla- égetői. Egy ilyen Kovács ne­vezetű vállalkozónak, ma is élnek a Téglás-Kovács nevű leszármazottai. A régi körösi téglagyártás­ról tanúskodnak az épület- bontásokból kikerülő 1700 és 1800-as évekből származó öreg téglák. A helyi téglagyártás előnyösen hatott a város épü­lésére és fejlődésére, tekintve, hogy könnyebben, a szállítási költség megtakarításával, ol­csóbban juthatott téglához a város lakossága, ' Jelenleg a nagykőrösi tégla­gyárat, a Szolnok megyei Tég­la- és Cserépgyártó Vállalat üzemelteti. A vállalatnak 27 téglagyára működik. A korsze­rűtlen felszerelésű, kis kapaci­tású körösi gyár minden év­ben veszteséges! s a hiányt a vállalaton belül a hasznot pro­dukáló gyárak nyereségéből pótolják. További működteté­sének egyetlen indoka, hogy a helyi igényeket elégíti ki. A gyár múlt évi munkájáról beszélgettünk Nagy Gyula te­lepvezetővel. — A múlt év mondotta — nagyon nehéz volt. Több mint félmillió kivert nyerstéglán­kat elmosta a rendkívüli esős idő. A telep környékén levő agyagbányákban nehezen talá­lunk megfelelő nyersanyagot A határ más részein próbál­tunk kellő minőségű agyagot, keresni, a szállítási költség azonban olyan nagy volna, hogy azt a tégla ára nem bír­ná el. — Mindennek ellenére, négymillió 110 ezer darab tég­lát gyártottunk és január 10- ig ki tudtuk szolgálni a kör­zetünkbe tartozó nagykőrösi, kocséri és kecskeméti fogyasz­tókat. — Mikor tudnak újból tég­lát adni? — Most a gyárban a tataro­Kilián-pró bázók Megkezdődtek a Kilián-próbak, amelyek során or­szágosan több tízezer taggal gyarapodik a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. A KISZ Központi Bizottsága tavaly áprilisban határozatot hozott arról, hogy a középisko­lások csak úgy válhatnak KISZ-taggá, ha előitte a Ki- lián-próba követelményeinek eleget tesznek. Azaz némi el­méleti anyagot elsajátítanak és gyakorlati vállalásokkal is bizonyítják szándékuk ko­molyságát, azt, hogy az ifjú­sági szövetség cselekvő tagjai­ként számíthatnak rájuk a KISZ-szervezetekben. Az áprilisi határozat egyik legizgalmasabb része volt en­nek a követelményrendszer­nek a kötelezővé tétele. Vi­táztak róla — már a határo­zat megjelenése előtt is — az előkészítő munkában részt vevő ifjúsági vezetők, észre­vételek hangzottak el a köz­ponti bizottsági ülésen, és a határozat nyilvánosságra ho­zatala után is. A vitázók döntő többsége örömmel üdvözölte azt, hogy befejeződött a KISZ-ben a „jelentkezem — felvesznek’’ korszak. Ezután produkálni kell valamit a KISZ-tagságért. Nem vitás, hogy sok helyen a próbázási rendszer előtt is alaposan megválogatták a felveendő ta­gokat, másutt viszont felvet­tek minden jelentkezőt. Köte­lező norma hiányában úgy gondolták, nem árt, ha töb­ben vagyunk, s majdcsak csi­nál valamit az új fiú is. A Ki- lián-próba mindenütt alkal­mazható mércét adott az if­júsági Szervezetnek, amely ugyanakkor az egyéni adott­ságok, képességek, figyelem- bevételére is alkalmas. Néhá- nyan ugyan aggódtak a „pró­baidő” miatt, mondván, hogy az előadásokkal, a beszámol­tatásokkal tovább nő az admi­nisztráció, a munka formálissá válik. Ám ezekre az aggályok­ra egyszerű választ adhatunk: a rossz gyakorlat a legjobb el­képzelést is tönkre teszi. Te­hát a formalizmust, a fölösle­ges adminisztrációt a próbá­zás rossz értelmezése, a hely­telen gyakorlat hozza. AZ IDEI tanévben 45—50 ezer elsőst, szakközépiskoláso­kat, gimnazistákat, szakmun­kástanulókat érintett a dolog. Számukra a hat előadás, az egyéni feladatvállalás volt a program. Az iskolai KISZ-tit- károknak, vezetőségi tagoknak és a pártösszekötő tanárok­nak viszont a próbázók jó felkészítése, a követelmények helyes kiválasztása. Az isko­lai KISZ-titkárok nyáron köz­ponti táborokban ismerkedtek az áprilisi határozat részletei­vel. A vezetőségek tagjai többnyire a megyei táborok­ban kaptak tájékoztatást, a helyi vezetőképzők pedig az alapszervezeti titkárok jó ré­szének adtak eligazítást. A gyakorlati munkát írásos anyagok is segítették. Sajnos, kisebb példányszámban je­lentek meg a szükségesnél. Igaz, hogy e hiány pótlása is mutatja, hogy hol mennyire önállóak a KISZ-esek. Számos iskolában könyvtárakból köl­csönzött irodalomból keresték ki a megfelelő ismereteket, s kezdték a felkészítést. Néhány iskolában még ma is tétlenül várják a segédanyagot. (Ké­szül az utánnyomás — megle­hetősen későn!) Ezekben a hetekben kerül sor a próbázás zömére. Előze­tes számítás szerint az eddig eltelt idő elégséges a vállalá­sok teljesítésére, az elméleti ismeretek elsajátítására, a KISZ-tagjelöltek megismeré­sére. Ezekben a hetekben dől el, hogy hol töltötték meg tar­talommal az új formát, s hol elégedtek meg a statisztika szépítésével. Most válik bizo­nyossá, hogy a leendő KISZ- tagok megértették-e, mire vál­lalkoztak, vagy nem. A FELADAT nagysága miatt, legalábbis az első évben megnövekedett a pártössze­kötő tanárok munkája. Em­berismeretükre, pedagógusi tapasztalatukra ezekben a he­tekben még inkább szükség van. Persze, nem lenne sze­rencsés, ha magukra vállal­nák az értékelést. Hiba volna, ha a tanári tekintély érvénye­sülését éreznék akár az első­sök, akár az idősebbek. A próbázás az ifjúsági mozgal­mi munka része, és nem a ta­nulmányi munka tartozéka. Más kérdés, hogy segítője, eszköze lehet az iskolai ne­velésnek. És az is nyilvánvaló, hogy miután az áprilisi hatá­rozat világosan kimondja: a diákok legfontosabb politikai feladata a tanulás — a taná­ri értékelést figyelembe kell venni. (Ugyanígy a pedagógu­soknak sem haszontalan meg­ismerkedniük azzal, hogy mi­ként látják egymást a diákok, miként vélekednek tehetsé­gükről, szorgalmukról.) Februárban a próbázás az iskolák többségében lezajlik. Az ifjúsági szövetség minden bizonnyal több tízezer új tag­gal gazdagodik, s a jelek sze­rint oly módon, ahogy azt áp­rilisban megfogalmazták. M. D. zási munkák folynak, az egyik kemence nagyjavítást igényel. A nyerstégla-prése­léshez márciusban fogunk hozzá, s március végére, vagy április elejére lesz új téglánk. — Hol foglalkoztatják most a dolgozókat? — Egy részük a tatarozás nál segédkezik, a másik ré­szük csökkentett, 5—7 forintos órabérrel, fagyszabadságon van. — Hányán dolgoznak az üzemben és mennyi az átlagos kereset? — A szezon végéig 33 dol­gozónk volt, 8—10-zel többet tudtunk volna foglalkoztatni, de a nehéz munkára nemigen van jelentkező, pedig a férfiak havi átlagkeresete 2—5 ezer, s a nőké 2400 forint körül jár, s emellett teljesítési és túltelje- sítési prémiumot, és év végi jutalmat is adunk. — Valami újítást tervez­nek-e? — A múlt évben megpróbál­koztunk a duplaméretű lyuka­csos tégla gyártással, melyet kis mennyiségben az idén is fogunk gyártani. K. L. Elhunyt Székely Karola Szomorúan értesültünk a gyászhírről, hogy Székely Ka­rola, a volt községi polgári leányiskola, majd az abból alakult általános iskola taná­ra, igazgatója rövid szenvedés után, 83 éves korában elhunyt. 1922-ben hívták meg Nagy­kőrösre. A több mint 3 és fél évtizedes értékes tanári-veze­tői munkájával szíwel-lélek- kel állt az oktatás-nevelés szolgálatában. Nagy ügybuz- galommal felkarolta, egyen­gette útját a szegénysorsú, de tehetséges tanítványok egész sorának. Az önzetlenül mun­kálkodó pedagógustól fájó szívvel veszünk búcsút volt tanítványok, szülők, pályatár­sak, s mindenki, aki ismerte és szerette. Temetése február 4-én fél 3 órakor lesz a református te­metőben. Orvosi ügyelet Február 3-tól február 9-ig 1—II körzet: dr. Lengyel György, rendel délelőtt 8—11- ig, délután 5—6-ig. III. körzet: dr. Mikó Miklós, rendel dél­előtt: 11—13-ig, délután 6—7- ig. IV—VIII. körzet: dr. Ku­lin Sándor, rendel délelőtt 8— 10- ig, délután 5—6-ig. V. kör­zet: dr. Pólus Károly, rendel délelőtt 11—14-ig, délután 6— 7- ig. VI-rVll. körzet: dr. K. Kiss Dániel, rendel délelőtt: 11— 14-ig, délután 6—7-ig. Központi ügyelet február 8- án délután 2 órától február 10-én reggel 7 óráig a Ma­gyar u. 2. szám alatti rendelő- intézetben. NACTStöÖ >\ P ESTMEfrYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADASA XIX. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM 1975. FEBRUAR 4., KEDD A hagyományok alapján Kifizetődő a kiskerteseknek az új gyümölcsösök telepítése Szakmai előadásokat rendezett az ÁFÉSZ A Nagykőrös és Vidéke Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet, kerttársulási szak­csoportja a minap gyümölcs­termelési előadást rendezett, melyre szép számmal össze­jöttek a kertbarátok. Az előadást Csikai Pál, a kerttársulás elnöke nyitotta meg, majd dr. Kovács Sándor egyetemi docens tartott elő­adást a korszerű zártkerti gyümölcstermelésről. A kiváló szakember — aki a szövetkezet nagykőrösi min­takertjének szakirányítását társadalmi munkában vállal­ta —, előadásának bevezető részében elmondta, hogy a nagyüzemi gazdaságok, az el­múlt évtizedekben 65—70 szá­zalékban csak almát telepí­tettek. Így — mivel a régi telepítések nagyrészben ki­pusztultak —, a kajszi- és őszibarack-, de főleg a meggy- és cse­resznyetermelésben hiány mutatkozik. Ezen külföldön is keresett gyümölcsfélék termelésének, Nagykőrösön hagyományai vannak, ezért a házi, zárt- és hét végi kertekben meg­indult gyümölcsfa-telepítése­ket még nagyobb lendülettel kell folytatni. A telepítésre elismerésre méltó példát mu­tat a körösi ÁFÉSZ minta­kertje. Mint elmondta, az említett gyümölcsféleségek termelését, bokorfák, lekötözéses termő­karos orsófák és sodronyos sövénygyümölcsösök telepíté­sével lehet növelni. Már a te­lepítéskor trágyát, s kális, nitrogén- és szuperfoszfát- műtrágyát kell beleforgatni a talajba. A kajszibarack el­sősorban káli műtrágyát igé­nyel. A meggynél nem szabad elhanyagolni ä régi híres Pándy-meggy, vagy ahogy ná­lunk nevezik, a „körösi meggy” termelését, az új faj­ták közül az érdi nagy gyü­mölcsű és az újfehértói für­tös termelését javasolta. Hunyadi Ákos, a SZÖVOSZ főelőadója, a kertészeti ter­melés szervezéséről beszélt. Rámutatott, hogy számítások szerint, a gyümölcstermelés kifizetődik. A telepítéshez az OTP kölcsönt folyósít, s a tár­sulásos telepítésre állami támogatást is adnak. Anyakönyvi hírek Született: Bakos Ferenc és Márton Erzsébet: Ferenc; Ja­kab János és Rafael Mária: Albert; Horváth Illés és Len­gyel Mária: Szilvia; Hajagos László és Vágó Piroska: Má­ria; Szűcs Sándor és Dobozi Klára: Ildikó; Rákosii Lajos és Bot Anna: Szilvia; Szabó László és Faragó Edit: Edit nevű gyermeke. Névadót tartott: Berkes Sándor és Vajda Erzsébet: Sándor és Zoltán; Vadnay Gyula és Máté Margit: Csaba; Kovács József és Vig Éva: Zoltán; Pataki Zoltán és Máté Piroska: Edina nevű gyerme­kének. Sándor Kovács Mária Meghalt: Molnár (Mészáros J. u. 21.), Lászlóné Erdei (Battyhány u. 23.), Patik Jó­zsef né Dajka Mária (Kárpát u. 60.), Szűcs Dénes (Nyárs­apát dűlő 132/a.), Kovács László (Gógány dűlő 66/a.), Győri Ferencné Varsányi Er­zsébet (Bállá Gergely u. 68.), Sáfár Ferencné Fehér Erzsé­bet (Sas u. 17.), Kiss Erzsébet (Losonczy u. 75.), Székely Ka­rolina (Nádor u. 1.), Barna Fe­renc (Dankó Pista u. 1.), Sza­bó Lajosné Sáfár-Nagy Teré­zia (Jósika u. 11.), Fehér Sán­dor (Leiningen u. 1.). SPORT A Petőfi iskolás sakkozók sikere Üjítás az úttörő-olimpián, hogy a téli programból a nyá- 'riba tették át a sakkozók ve­télkedősorozatát. Így a XI. nyári úttörő-olimpia verse­nyeinek nagykőrösi nyitánya is volt egyben az úttörők és kisdobosok városi sakkdöntő­je, amelyre az Arany János Művelődési Központban ke­rült sor. Iskolánként és kate­góriánként 1—1 fő ülhetett asztalhoz. A több ügyes fiatal között a Petőfi iskolások sze­repeltek a legjobban: a szelle­mi sportágban. 4 számból 3-at megnyertek, szoros döntő jel­legű mérkőzések után. Külön említést érdemel a Zöldi fi­vérek kettős sikere. Úttörő fiúk 1. Zöldi Ferenc (Petőfi is­kola) 3; 2. Berecz Gábor (Arany) 2; 3. Hupka Antal (Kossuth) 1; 4. Benke Zoltán (Rákóczi) 0 pont. Úttörő lányok 1. Szabó Erika (Petőfi) 3; 2. Kulin Katalin (Arany) 2; 3. Báricai Katalin (Kossuth) 1; 4. Tóth Katalin (Rákóczi) 0 pont. Kisdobos fiúk 1. Zöldi Zoltán (Petőfi) 3 (még másodikos!); 2. Kulin Sándor (Arany) 2; 3. Rab László (Rákóczi) 1; 4. Sós Kál­mán (Kossuth) 0 pont. Kisdobos lányok 1. Vágó Éva (Rákóczi) 3; 2. Oláh Ágnes (Arany) 2; 3. Klin- kó Zsuzsa (Petőfi) 0,5; 4. Sző­ke Zsuzsa (Kossuth) 0,5 pont. Németh Lászlóné város: ÁIST-elnök oklevelet adott át az 1—3. helyezetteknek, Frei­tag Pál zsürielnök egyénen­ként értékelte a pajtások sze­replését A négy helyezett képviseli Nagykőröst a me­gyei döntőben. Teremkézilabdu Két ceglédi és két nagykő­rösi csapattal ezúttal harmad­szor rendezték meg február 2-án a Toldi sportcsarnok j ban a férfi Kinizsi Kupa te- I remkézilabda-vetélkedőt. Egy- egy forduló mérkőzéseire va­sárnap délutánonként kerül sor. A vándorkupa eddigi két védője: a Ceglédi KÖZGÉP, valamint a Nagykőrösi Kini­zsi is rajthoz áll. Dobogós nélkül Dunaújvárosban 83 résztve­vővel országos serdülő kötött­fogású versenyt rendeztek. Az élvonalbeli versenyzőkkel te­letűzdelt, népes mezőnyökben a Nagykőrösi Kinizsi birkó­zóinak hem sikerült érmes he­lyezést elérniük. Kinizsi-közgyűlés A Nagykőrösi Kinizsi feb­ruár 24-én (hétfői napon) 17 órakor tartja éves, beszámoló küldött közgyűlését a sport- otthonban. Az írásos, beszámo. lót a résztvevők előzőleg meg­kapták. Keddi műsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték­terem, 14.30: Nk. Arany János ált. isk.—Kecskeméti Hunya­di városi ált. isk., barátságos úttörő fiúmérkőzés. Sízés Kékestető: a X. téli úttörő­olimpia országos döntője. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! Színes, szinkronizált angol filmvígjá­ték. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÓZI ISKOLÁBAN Fogják el Oichit élve vagy holtan. Japán film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Szánjon rá 141 percet: századikként könyvet nyerhet! Az Arany János Filmszínház február 6-tól 9-lg jáftlfza Déry Tibor klasszikus regényének filmváltozatát. 141 perc a befejezetlen mondatból címmel. Minden századik kedves nézőnek dedikált példányt ajándékozunk! Elmondotta továbbá, hogy a vetőmagellátás az idén javul, csak a borsó-, retek- és pap­rikamagból nem növekszik a választék. A kertészeti szer­szám- és kisgépellátás tart­ja a múlt évi szintet. Re­mény van rá, hogy magyar és csehszlovák kooperációban olcsóbb motoros kapákat jog­nak gyártani. Örömmel értesült róla, hogy a körösi ÁFÉSZ kor­szerű felvásárlóhely létesí­tését vette tervbe, de a jobb értékesítés kialakítása érde­kében kívánatos, hogy a kert­társulás tagjainak száma, a mostani ötvenről több százra növekedjen. A hozzászólások sorában Csikai Pál a barackfák egyik betegségéről, a gutaütésről be­szélt, mely a tapasztalatok szerint — mint aláhúzta —, a vörösszilvába oltott fákat ke­vésbé támadja meg. Ifj. Grónai István pana­szolta, hogy a termelőknek a gyümölcsátadásnál sokat kell várakozni. Javasolta, hogy a zártkertközpontokban az idényben, egész nap működő átvevőhelyeket állítsanak fel. Vida Jájjtos, az ÁFÉSZ fel­vásárlást osztályvezetője vá­laszában elmondta, hogy azért megy lassan az át­vétel, mert a legtöbb ter­melő nem megfelelően válogatott árut visz el­adásra. Egyébként korszerű, új felvá­sárlótelepet terveznek, s ad­dig is igyekeznek az átvételt javítani. Kopa László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents