Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

1915. FEBRUAR 28., PÉNTEK Kikelet a veteményesekben iw <éj£?jp TB k/vouw PAPRIKAHIRNÉV __________________________________5 Fe lmentések, kinevezések A zöld orvosság és a gazdasági tényezők Kertbarátköri múlt, jövendő Pilisvörösváron Máris feszülnek az opálos színű fóliák a veteményesek­ben, lassan kilevelesednek a saláta palántái, a szőlősgazda i nyitás idejét várja, a gyü­mölcstermesztő a metszéshez íészülődik; még néhány hét s pezsdül az élet a kertekben. Fellendül ilyenkor a vetőmag­boltok forgalma, retekmagot, iughagymát, sárgarépát, pet­rezselymet keresnek az amatőr kertészek, akik között minden­féle foglalkozású ember akad, nemcsak született s mindmáig hivatásos földművelő. Kultuszból mozgalom Mozgalommá cseperedett az utóbbi években a kertek kul­tusza, részben az egészség kí­vánalmainak ösztönzésére — szokták mondani: legjobb gyógyszer a zöld orvosság, az­az tenni-venni a friss levegőn —, másrészt gazdasági célsze­rűségből. A dolog gazdasági vetületeit kevesen ismerik. Mit is teremnek a termelőszövet­kezeti háztáji gazdaságok, a hétvégi kertek, a néhány száz négyszögöles zártkerti parcel­lák? Nehéz lenne számba ven­ni, bár föltehetően akad erre hozzávetőleges statisztika. Annyit mindenesetre írjunk ide: az országban 1 millió 600 ezer kisgazdaságot — háztáji, kertet, szőlőt, gyümölcsöst — tartanak nyilván, Pest megyé­ben ez utóbbi két művelési ág 59 százaléka sorolódik e kategóriába. A nagyüzemi mű­velésre alkalmatlan földeken több mint 100 ezer ember fog­lalatoskodik kertjében, megta­karított pénzéből igyekszik korszerű módszerekkel a leg­jobb fajtákat termeszteni. Ez persze nem könnyű dolog, hi­szen komoly szakmai hozzáér­tést kíván. A tudás egyik forrása az idevágó irodalom, de az alapos ismeretekhez csak a gyakorlat juttat. Illetve van ennek egy gyorsabb módja is: a jól föl­készült, s már kellő gyakorlat­tal rendelkező szakemberek segítsége. Ez a fölismerés hív­ta életre a kertbarátmozgal- xriat, amely immár országos A hazánkban egyedülálló természeti képződményeket, a sukorói „ingó köveket” szer­dai ülésén védetté nyilvání­totta a Fejér megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A Ve­lencei hegységben, Sukoró és Nadap község között húzódó, úgynevezett „Gyapjas-zsák” hegyoldalban a durva szem­csés gránitkő' erózió hatására elmállott és egyedülálló, nagy méretű. Pest megyében egy esztendeje megalakult kertba­rát szövetség több mint 20 klub, kör munkáját fogja ösz- sze, érdekeit képviseli. A szö­vetség elnöke dr. Kovács László agráregyetemi adjunk­tus egyben a pilisvörösvári kertbarátok klubjának veze­tője. Néhány hete, amikor a Hazafias Népfront Országos Tanácsa falu- és szövetkezet- politikai munkabizottságának ülésén e téma is szóba került, a pilisvörösvári kertbarátok munkáját emlégették példa­ként. — Hogyan is bontakozott ki ez a mozgalom a nagyközség­ben? — tesszük föl most a kér­dést dr. Kovács Lászlónak. Ismétlődő előadássorozatok — Tizenkét évvel ezelőtt ke­rült sor az első mezőgazdasági tárgyú ismeretterjesztő elő­adássorozat megszervezésére. Többnyire a kertészet szere­pelt a napirenden, e témát kí­sérte a legnagyobb érdeklődés, hiszen a hallgatóság — zöm­mel bányászok voltak, de értelmiségiek, tisztviselők, nyugdíjasok, termelőszövetke­zeti tagok is akadtak közte — jórészt a veteményesek, gyü­mölcsösök tulajdonosaiból ver­buválódott. Ezek az előadásso­rozatok azután több éven át ismétlődtek, a hallgatóság ál­landósult, egy körré alakult, s a tagok szakmai műveltsége egyre magasabb színvonalat ért el. Mi sem jellemzőbb er­re, hogy az utóbbi években már nem is szakmai tájékozta­tókat, hanem vitafórumokat rendezünk. A klubtagság igényli, hogy a lehető leggyor­sabban megismerkedjen az új technológiai módszerekkel. A szemléletes szakképzést jól szolgálják a vetítések és a helyszíni szemlék. — Szomszédolnak tehát a pilisvörösvári kertbarátok? — Az évek során szinte va­lamennyi klubtársunk kertjé­be eljutottunk, szemrevéteiez­kőbálványok, „ingó kövek” alakultak ki. A védetté nyilvánítás nem jelenti azt, hogy a ritka ter­mészeti képződményeket el­zárják a turisták elől. A 2 hektáros védett területet, a sukorói „Gyapjas-zsákot” beke­rítik, sétautakat építenek ki. Elvégzik a szükséges terep- rendezést és a tájba illő cser­jéket telepítenek a hegyoldal­ra. tűk a művelődésmódot, hogy elég hathatós-e a növényvéde­lem, s a kertszemlék többnyi­re termékbemutatóval és kós­tolóval végződnek. Komoly szakmai vitákra kerül sor ilyen alkalmakkor, előfordul, hogy jövedelmezőségi, gazda­ságossági számításokat vég­zünk, s ha szükséges, nem marad el a szaktanács sem. S mikor nem szükséges? Ki tud mindent? Segít a klub A pilisvörösváriak, mint a klub vezetője elmondotta, több tanulmányi kirándulást is szerveztek, kísérleti gazda­ságokba, nagyüzemi kertésze­tekbe, s ellátogattak más kert­barát körökhöz is. A szakérte­lem gyarapításán túl — mind Pilisvörösváron, mind a duna­keszi, a fóti, a szentendrei, a leányfalui, százhalombattai s egyéb jó hírű kertbarát körök­ben — egyéb előnyökkel is jár a klubtagság, hiszen akad klub, amely beszerzi tagjai számára a facsemetét, a neme­sített vetőmagot, műtrágyát, növényvédő saert. S a kertba­rát mozgalom javára írható, hogy föllendült a primőrter­mesztés a kilenctized részben háztájiban, kiskertben termő bogyós gyümölcsűek — málna, egres, ribiszke — termesztése. A. Z. A metró észak-déli vonalán, a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződése alatt néhány méter mélységben már telje­sen kirajzolódtak az állomás térvonalai. A felszín alatti csarnok építészeti munkáit a Közlekedési Építő Vállalat brigádjai befejezték; készek a mozgólépcsők úgynevezett gépaljai, tar­tópillérei. Az üzemi helyiségek és rak­tárak kialakítása szintén befe­jeződött, de a további — szak­A Balaton kutatói — labo­ratóriumi vizsgálatokkal és modellkísérletekkel kiegészít­ve — összegezték a legutóbbi esztendők nyíltvízi vizsgála­tainak tapasztalatait. A ta­valyi vizsgálatok megerősítet­ték a korábbi két év ismeret- anyagát. A Balaton hidrobiológiái vizsgálatai az elmúlt három esztendőben, különösen a keszthelyi öbölben, aggasztó jelenségekre hívják fel a fi­gyelmet. A kék- zöld algák időnkénti tömeges elburján­Új hibridek A Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet fűszerpaprika-ne- mesítő állomásán, új hibridek érlelik termésüket. Az intézet­ben, ahol télen sem szünetel a nemesítő munka, folyamatos termesztéssel gyorsítják a paprikakutatást. 1970 óta' négy új fajtát adtak a köztermesz­tésnek. A fajtaváltás, s az ez­zel egy időben kialakult ter­melési rendszerek eredménye a hozamnövekedés, a hektá­ronkénti 90—110 mázsás ter­més és a minőség javulása. A i kilogrammonként 2—3 grammal több festékanyagot tartalmazó hibridek erősítik a magyar paprika világpiaci rangját. A Steinmetz kapitány nevét viselő szigethalomi MüM. 208-as sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet — amely már eddig is a jól képzett, fiatal szakmunkások százait-ezreit adta a népgazdaságnak —, újabb nagy feladat előtt áll: szeptember elsejétől bevezetik itt az egységes szakmai kép­zést. Tagozat nélkül — Továbbra is feladatunk­nak tekintjük a végzett szak­munkások munka melletti ta­ipari — munkához a nyílás­záró szerkezeteik hiánya miatt sajnos nem tudnak hozzálátni. Jó lenne, ha a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregy­sége az ajtóikat mielőbb szál­lítaná. A jobboldali fúrógép ezek­ben a napokban. az Üllői út 32. számú épü­let alatt dolgozik, a másik az Üllői úti gyógy­szertár környékén. Az alagutat a Kálvin térig, az esztendő vé­géig kell megépíteni. zása gyakran vízvirágzáshoz vezet, s ez veszélyezteti a víz fürdő jellegét. A természetes élővizek pusztulásának gyor­suló jelei tapasztalhatók a keszthelyi- és a fűzfői öböl­ben. Ezek a jelek felhívják a figyelmet a káros elváltozá­sokra, vagyis arra, hogy olyan anyagok kerülnek a tóba, amelyek erőteljesebben ser­kentik az algák tömeges el­szaporodását, a növényvilág elburjánzását, végső soron a tó eliszaposodását és feltöltő- dését. Az elmúlt napokban a budai járás több községe tanácsülé­sén személyi kérdésekben is döntöttek. . Korengedményes nyugdíja­zását kérte Budaörsön Hor­váth Jenő, a végrehajtó bizott­ság titkára. A nagyközségi ta­nácsülés a kérelemnek helyt adott, s munkája elismerésé­vel Horváth Jenőt beosztása alól felmentette. Ugyanakkor — a Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága jelölése alapján — dr. Mester Sándort vb-titkárnak kinevezte. Gimesi György a sóskúti községi tanács vb-titkára kor- engedményes nyugdíjazását kérte. A községi tanácsülés munkaköréből, munkája elis­merésével felmentette. Gábor Mihály, a budake­nulásának elősegítését és a felnőtt munkások továbbkép­zését — mondja Zaremba Gyula, a Csepel Autógyár mellé települt szakmunkás- képző intézet igazgatója. — Az egységes szakmai képzés megvalósításának útján jelen­tős előrelépést jelent majd idén szeptembertől a tagozat nélküli képzés. Miért jelentős ez? Egyrészt, mert bizonyos egységes általános műveltsé­get nyújtó tananyag nemcsak a szakmunkások egy részének, hanem valamennyiüknek szükséges, másrészt, a képzés befejezése után valamennyi fiatal szakmunkás számára megkönnyítjük a továbbtanu­lás lehetőségét. A tervezett in­tézkedés új, komplex tudást nyújtó közismereti tárgyak bevezetését teszi szükségessé, amelyek kiterjednek az alap­vető természettudományi, tár­sadalomtudományi és állam­polgári ismeretek körére. » Még három év estin Az intézet igazgatója a vég­zett szakmunkások továbbta­nulásáról szólva elmondotta: a szakmunkásképzésre épülő, hároméves esti-levelező szak- középiskola célja az, hogy a már képesítéssel rendelkező dolgozóknak korszerű általá­nos műveltséget nyújtson, se­gítse elő a középiskolai to­vábbtanulást. Egyben erősítse világnézeti, erkölcsi, politikai, fejlődésük, tegye képessé őket az önművelésre, szakmai ismereteik önálló bő­vítésére, a szabad idő tartal­masabb felhasználására. Vég­ső célja tehát az efajta kép­zésnek az, hogy a végzettek műveltebb szakmunkásként, átfogóbb látókörrel dolgozza­nak munkahelyükön, felké­szültebben vegyenek részt a közéletben. Ennek az iskolatí­pusnak az elvégzése középfo­kú végzettséghez kötött mun­kakörök betöltésére, sőt a fel­szí nagyközségi tanács vb-tit­kára munkaköre alóli felmen­tését és a sóskúti községi ta­nácshoz vb-titkári beosztásba áthelyezését kérte. A budake­szi nagyközségi tanácsülés a kérelmet elfogadta. A Pest megyei Tanács vb jelölése alapján vb-titkárnak Sík Já- nosné dr.-t kinevezte. * E skulics Ferenc, az érdi nagyközségi tanács vb-titkára munkaköréből egészségi álla­potára tekintettel felmentését és a budai járási hivatal ap­parátusába az áthelyezését kérte. Az érdi nagyközségi ta­nácsülés Eskulics Ferencet munkája elismerésével fel­mentette. A Pest megyei Ta­nács vb jelölése alapján vb-tit­kárnak dr. Szekeres Józsefet kinevezte. sőoktatási intézményekben való továbbtanulásba jogosít majd. — Külön kiemelem intéze­tünk szerepét a felnőtt mun­kások továbbképzésében. Je­lentőségének felismerése ve­zette a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár gazdasá­gi-politikai vezetőit a munká­sok továbbképzéséről szóló határozatuk megfogalmazása­kor. Az igény és a lehetőség találkozásaként, az 1974/75-ös tanévben intézetünkben két esztergályos s egy hegesztő szakmunkásképző tanfolyamot indítottunk, és három tovább­képző tanfolyamot az 5—10 éves szakmai gyakorlattal bí­ró munkásoknak. — Milyenek az oktatás tár­gyi és személyi feltételei az intézetben? A feltételek biztosítottak — Nem is hasonlítanak a néhány évvel ezelőttiekhez! — szögezi le örömmel Zaremba Gyula. — Egy 1972-ben elkez­dett — összesen 7 millió fo­rintos — fejlesztés és beruhá­zás eredményeként végre megvalósult az egyműszakos tanítás; azelőtt tíz éven át reggel 7 órától este 9-ig ok­tattunk. A bejáró tanulóknak kultúrált váró- és olvasóterem áll rendelkezésükre; 11 szak- tanteremmel — köztük két előadóteremmel — és egy 500 négyzetméteres alapterületű szerelőcsarnokkal lettünk gaz­dagabbak; tanműhelyünk össz­területe így meghaladja a 2000 négyzetmétert! Végre megfe­lelő könyvtárhelyiségünk van, amelyben több mint öt és fél ezer kötet várja a 352 könyv­tári tagot. Tanműhelyeinkben a jelenleg legkorszerűbb meg­munkálógépek — esztergapa­dok, maró- és köszörűgépek — szolgálják a szakmunkás­tanuló-képzést, s rendelkezé­sünkre áll a teljes autódiag­nosztikai műszercsalád. A sze­mélyi feltételekkel eddig sem álltunk rosszul, most pedig, ilyen intézetben egyenesen öröm oktatni! Nyíri Éva Védetlek az ingó kövek Feltöltődik a Balaton? A veszélyes vízvirágzás Szigethalom, 1975 Cél: a művelt szamunkások képzése március 1-től 15-ig Üveg-, porcelán- és mtíanyagvásdr 20-40%-os árengedménnyel Hívják és várják Önt a PIK szaküzletek! Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Csarnok a íelszín alatt Az ajtók váratnak magukra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents