Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-28 / 50. szám
i 1975. FEBRUAR 38., PÉNTEK A kollektív szerződések vitái előtt SZMT-tájékoztatás a tapasztalatokról és feladatokról A kollektív szerződések rögzítik a dolgozók jogait és kötelességeit; a munkavállalók viszonyát az üzemhez, a munkahelyhez. Szabályozzák azt is, milyen anyagi és szociális juttatások illetik meg az embereket s melyek azok a feltételek, amelyeket a termelés érdekében biztosítania kell a vállalatnak. A Munka Törvénykönyve szellemében alkották meg a vállalatok a helyi sajátosságok figyelembevételével a kollektív szerződéseket. Ezeket öt évre kötik, felülvizsgálatukra, s módosításukra évenként kerül sor. A most érvényes kollektív szerződések az idén ötévesek. A vállalatoknál mostanában készítik el a beszámolókat a tavalyi tapasztalatokról, s ezzel párhuzamosan kidolgozzák az idei módosításokat. Erről a munkáról kértünk tájékoztatást Kovács Istvántól, az SZMT megbízott .titkárától. — Mik a korábbi évek tapasztalatai, amelyeket az idén fc> lehetne hasznosítani? — A Vállalatvezetők minden évben elemezték a kollektív szerződésbe foglalt előírások teljesítését, indokolták az esetleges eltéréseket, illetve választ adtak arra, hogy az előirányzottak megvalósítását milyen tényezők akadályozták. A tavalyi színvonalas beszámolók közül ki kell emelnem a Pest megyei Vegyi- és Divat- aikkipari Vállalat, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat, a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja és a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat beszámolóját, amelyek önkritikusan rámutattak a hibákra is és megjelölték az ezek kijavításához szükséges tennivalókat. Viszont azt is meg kell mondani, hogy néhány vállalat beszámolója nem érte el a megkívánt színvonalat. Ezek a beszámolók a kollektív szerződésnek nem a lényeges kérdéseit emelték ki és tárgyalták. Tapasztalhatók áítál'ánosttó, az előírások végrehajtásának ellenőrzésére alkalmatlan megállapítások is. — Több beszámoló közös hiányossága volt, hogy nem foglalkozott — vagy csupán érintette — a teljesítménykövetelmények alakulását, az ezen a területen végrehajtott változások kérdését. Hasonló a helyzet a munkások továbbképzésével, ösztönzésével kapcsolatiján is. Sajnos, e kérdéssel a kollektív szerződések többsége nem foglalkozik! Elvétve találni olyan beszámolót, amely számot adhat a saját gépjármű hivatalos célra történő igénybevételéről, noha — a tapasztalatok szerint — ezen a területen több vállalatnál lenne mit tenni. Az említett hiányosságok fellelhetők például a Monori Kefegyár, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat tavalyi beszámolóiban. — Mire hívná fel ezenkívül a figyelmet, s az idén mivel foglalkozzon kiemelten a beszámoló? — A kollektív szerződések olyan rendelkezéseinek végrehajtásával, amelyek a vállalat működése, vagy fontos társadalompolitikai szempontok miatt fokozott jelentőségűek. Példának említem: a munkásosztály helyzetének, a nők gazdasági és szociális helyzetének javítása, az ifjúságpolitikai határozat teljesítése. — Az idén, az említett tapasztalatokat figyelembe véve, mit tartanak szem előtt a vállalatok a kollektív szerződések mődosításakor? — Gondoskodjanak arról, hogy az anyaggal, energiával, élőmunkával való takarékosság mindjobban érvényre jusson anyagi ösztönzési rendszerükben! S ezen belül, különösen a teljesítménybérezésnél vizsgálják fölül a munka normázásával és a más teljesítménykövetelményekkel kapcsolatos szabályozókat s azokat úgy módosítsák, hogy lehetővé váljék a folyamatos normakarbantartás és a teljesítménykövetelmények szélesebb körű alkalmazása. Továbbra is központi kérdés, hogy szűnjék meg a férfiak és a nők között még mindig fennálló béraránytalanság. Azonos bért kell biztosítani azoknak a fiataloknak is, akik a felnőtt dolgozókkal egyenlő mennyiségű és minőségű teljesítményt nyújtanak. Tartsák számon a népesedéspolitikai határozat végrehajtását s különösen a tervezettnél magasabb részesedési alap elérésekor növeljék a nem pénzbeni juttatást. — Tudomásunk szerint több olyan jogszabály és határozat jelent meg tavaly, amelyekre a mostani módosítás során figyelemmé] kell lenni. — Valóban így van. Az egyik új rendelet például lehetővé teszi — a kollektív szerződés által — a fiatalkorúak éjszakai munkájának további csökkentését, s lehetséges a gyermekgondozási segélyen levők természetbeni, vagy nem rendszeres pénzbeli segítése is. A tanulmányi kedvezVACOTT ES A JARASBAN Dinamikusan fejlődött az egészségügy és a szociális gondozás állapította meg a megyei tanács egészségügyi bizottsága Tegnap délelőtt dr. Csicsay Ivánnak, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesének elnökletével Vácott tartotta ta- , nácskozását a Pest megyei Tanács egészségügyi bizottsága. Az ülésen részt vett Sófalvi Zoltánná, a { Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára. A tanácskozáson dr. Lukács Ferenc, a váci városi tanács elnöke beszámolt a város és a járás egészség- ügyi és szociálpolitikai viszonyainak változásairól. Elmondta, hogy az elmúlt négy esztendőben dinamikusan fejlődött a város és a járás lakosságának egészség- ügyi ellátása. Ebben fő szerepe volt az 1970-ben átadott Szőnyi Tibor Kórháznak, melynek működése óta nemcsak a fekvőbeteg-ellátás, hanem a járóbeteg-gondozás is jelentősen javult. A kórház segítségével részben megoldódott a körzeti orvosok szakmai továbbképzése is, valamint tovább javult az üzemegészségügyi ellátás. A szociálpolitikai tevékenységet meghatározta, hogy a Város és a járás lakosainak több mint egyhatoda 60 éven felüli. Sokan igényelnek társadalmi gondozást, szociális segítséget. Ezért Vácott 1973-ban létrehozták a szociális gondozási központot, melynek keretében összekapcsolták a társadalmi gondoskodás eddigi formáit, a szociális otthoni elhelyezést, az öregek napközi otthonát, a házi gondozást. Ez utóbbiba bekapcsolódtak a szociális brigádok, a társadalmi és tömegszervezeti aktívák is, és ez évben már 75 idős ember kap ilyen jellegű társadalmi segítséget. Tovább növekedett az öregek napközi otthonában elhelyezettek száma és az elmúlt évben sikerült megoldani napi háromszori étkeztetésüket is. A beszámolót követő vitában felszólalók elismeréssel szóltak a Szőnyi Tibor Kórház területi munkájáról, kezdeményező készségéről, az üzemorvosi ellátásról. Az egészségügyi bizottság ezután megtárgyalta és elfogadta az 1975. évi munka- tervét. R. L. mények mértékét a dolgozók, illetve az oktatási intézmények meghatározott körében a kollektív szerződés legfeljebb kétszeresére emelheti, viszont a többletkedvezményért meghatározott feltételeket írhat elő. Űj rendelet bízza a kollektív szerződésre, hogy milyen munkakörben engedélyezhető a munkában a saját gépkocsi használata. Végül célszerűnek tartom megemlíteni, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről szóló irányelvek szerint — a kijelölt vállalatoknál — a kollektív szerződésben kell rögzíteni a jogsegélyszolgálat fenntartásának költségeit. — Mit terjesszenek a vállalatok vezetői a beszámolóval, a módosítástervezettel ogyütt a dolgozók ele? — Mindenképpen ismertessék az országos szakmai bértáblázat alkalmazásáról lefolytatott felülvizsgálat tapasztalatait és a szakmai bérektől való eltérések mérséklésére tervezett javaslataikat Az ez évre kialakított szakmai bérfejlesztési előirányzatokat is határozzák meg a kollektív szerződés módosításában. Szeretném még felhívni a figyelmet, hogy a munkahelyi hűség érdekében a kollektív szerződés előírhatja, hogy a dolgozónak ahhoz, hogy az év végi részesedésre jogosult legyen, az éven túl még a részesedés kifizetésének napján is munkaviszonyban kell állnia a vállalatnál. Ezt a rendelkezést azonban visszamenőleges hatállyal nem lehet érvénybe léptetni — A beszámoló, a módosítástervezet megvitatása jó alkalom az üzemi demokrácia fejlesztésére. Mily módon lehetne ezt még jobban elősegíteni? — Véleményem szerint az a legfontosabb, hogy a beszámoló és a módosítástervezet közérthető, áttekinthető legyen. Fontos, hogy ezt az anyagot a résztvevők legalábbis egy héttel a vita időpontja előtt megkapják. S minél előbb szerezzenek tudomásit a leendő tanácskozás pontos idejéről. Ha a vállalatnak a központtól távoleső gyáregysége, részlege van, akkor az említetteket természetesen az ott dolgozók részére is biztosítani kell. A vitára kerülő anyagok tartalmazzák az indokokat, adjanak alternatívákat is és jelöljék meg világosan a tervezett intézkedések várhaitó kihatásait. A tanácskozásokat általában műhely, brigád, vagy szakszervezeti csoportértekezletek keretében célszerű lefolytatni, ugyanis az ilyen szűkebb közösségben az emberek zavarta- lanabbul mondják él véleményüket. Ezen a vitán, tanácskozáson minden esetben vegyen részt a gazdasági vezetés olyan képviselője, aki az elhangzó kérdésekre felelősen adhat választ; s ugyancsak legyen ott a szakszervezet megbízottja, aki a szakszervezet álláspontját méltóan képviseli. Az elhangzott észrevételekről jegyzőkönyvet kell vezetni, a hasznosak elfogadásáról^ illetve az el nem fogadás okairól vagy szóban azonnal, vagy írásban, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatni kell a dolgozókat. Ács Jenő Vállalatvezetők fóruma © Zárszó, pont nélkül A VÄLLALATVEZETÖK fórumában megjelent írások olvasója feltehetően egyetért azzal, hogy hasznos volt az eszmecsere, különböző megyei ipari egységek irányítóinak megszólaltatása. Célunk, amint azt a sorozat vitaindító írásában leszögeztük, a figyelem ráterelése az élőmunka hatékony felhasználására, szerénynek látszott, de fontos társadalmi, érdeket képviselt. Most, a cikksorozat lezárásaként úgy érezzük, a célon valamelyest túllépni is sikerült, hiszen nemcsak elképzeléseitet, terveket, hanem már meglevő eredményeket is megismerhettek az olvasók. Milyen tapasztalatokkal szolgált az üzemek ilyesfajta törekvéseinek közreadása? A legfontosabb közös jellemző az, hogy a gazdasági vezetők nem kampányfeladatnak, most napirenden szereplőnek, de később eltűnőnek látják e teendőt, hanem hosszú távon is lényegesnek, szem előtt tartandónak. Ezt mondta ki Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, amikor- aláhúzta: az élőmunka minél gazdaságosabb felhasználása ma már a termelésnek olyan állandó tényezője, mint a költségek csökkentése, a gyártás- és gyártmányfejlesztés. E felismerésben éppúgy közrejátszott a felelősségtudat, mit a kényszerűség. Ne vitassuk, melyiknek mennyi résié volt benne, ám az bizonyos, hogy a munkaerőforrások elapadása — amint azt Beck Tamás, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója leszögezte — mindenütt napirendre tűzeti az élőmunka fel- haszhálásának felülvizsgálatát, az ésszerű megoldások keresését. HASONLÓAN FONTOS tapasztalat az is, hogy a kérdést — amint ezt mások mellett dr. Novák Béla, a Csepel .Autógyár vezérigazgatója kiemelte — nem lehet egyszerű reszortfeladatként kezelni, rábízni a munkaügyi osztályra, s többé nem törődni vele. Ahogy a termelés szétszakít- hatatlan lánc, amiben minden láncszemnek meghatározott a szerepe, úgy az élőmunkával való gazdálkodást sem függetleníthetik a többi tényezőtől, s csak azokkal együtt, az összefüggések fényében ítélhetők meg a teendők. Jó, mert szemléletes példákat sorolt erre Csenterics Sándor, a Du- namenti Hőerőmű Vállalat igazgatója, érzékeltetve: sikert csak a sokrétűség, a ki- terjedtség ígérhet. Tagadhatatlanul sokféle eltérés van egyik és másik üzem között, hiszen Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója például arról volt kénytelen beszámolni, hogy a termékszerkezet rajtuk kívül álló okokból történt megváltozása közepette kellett és kell itia is végrehajtaniuk ésszerűsítési terveiket. Másutt, amint arról dr. Lenyó László, a Forte Fotokémiai Iparvállalat igazgatója írt, a világpiaci árváltozások teremtettek nehéz helyzetet. Dr. Takács Éva, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának igazgatója a termelő állóeszközök cseréjével együttjáró gondokat taglalta az élőmunZOLDSEG-GYUMOLCS Meg kei! gyorsítani a szerződéskötéseket Csütörtökön a MÉM-ben dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes elnökletével ülést tartott a tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottság, amely egyebek között a termékértékesítési szerződéskötések alakulását vizsgálta meg. Megállapította: a megállapodások idén eléggé vontatottan jönnek létre, a tavalyinál eddig időarányosan kevesebb szerződést írtak alá és a termelők mennyiségben is kevesebb zöldséget, és burgonyát kínáltak a felvásárlóknak és részben az iparnak is. Az átlagosnál nagyobb a lemaradás a munkaigényes növényekből, például a zöldpaprikából, zöldbabból és a görögdinnyéből. Zöldbabból például az elmúlt évben leszerződött mennyiségnek eddig csak háromnegyedére kötöttek megállapodást a termelők és a SZÖVÉRT-tag- vállalatok, de nem sokkal jobb a helyzet a zöldpaprikánál sem. Kedvezőbben alakultak a gyümölcsszerződések, a partnerek az eredeti előirányzatot „papíron” már túl is teljesítették. ka-gazdálkodás szemszögéből, de az ilyesfajta eltérések ellenére szembetűnőek voltak az azonosságok. Nevezetesen, hogy mindenütt közösen keresik a jobb megoldásokat, segítségül hívják a szocialista brigádokat, a tapasztalt munkásokat, a termelés közvetlen vezetőit. Ez valóban döntő feltétele annak, hogy az élőmunka hatékonyabb felhasználása a közgondolkozás szerves része legyen. Ma ugyanis a gyárak, a vállalatok egy tekintélyes csoportjánál csak kötelező „házi feladatot” látnak benne, amit párt- és kormányhatározatok írnak elő. Nem érzik még igazán, hogy másról, többről van szó, a gazdálkodás feltételeinek minőségi változásáról. EZ UTÓBBI mondatrészt aligha lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen nem kevesebbet tudat, mint azt, hogy lezárult az iparfejlesztésben egy hosszú, harmincesztendős időszak, s az eddig alkalmazott módszereket a vállalati munkaerő-gazdálkodásban újakkal kell fölváltani. Pest megyében a párt X. kongresszusa óta eltelt Időben az ipari termelés az országos átlagnál gyorsabban növekedett, s a termelésbővülés kilencven százalékát a termelékenység emelkedése fedezte. A jelentős eredmény mögött azonban nem maradhat észrevétlen, hogy a dinamikusan fejlődő vállalatok mellett jócskán találni a megyében olyanokat is, ahol szinte semmi nem változott esztendők óta, ahol a fejlődést még mindig létszámnövelés! tervekre, új emberek fölvételére alapozzák. A vállalatvezetők fórumában megjelentek éppúgy, mint másféle tapasztalatok, ( egyértelműen arra intik ezeknek a gazdasági egységeknek az irányítóit, hogy veszélyes úton vannak, s ha nem kapnak idejében észbe, akkor zsákutcában rekedhetnek meg. Ezért korántsem az volt a megszólalt vállalatvezetők egyedüli célja, hogy elmondják, megismertessék, náluk mi van, mit terveznek, hanem legalább ennyire a biztatás, az ösztönzés is, annak a köznapi igazságnak az elismerésére, hogy tanulni nem szégyen. KÜLÖNÖSEN nem szégyen akkor a tanulás, ha az elsajátított ismeretek alkalmazása már eddig is tekintélyes eredményekkel járt, s még nagyobbakat ígér a jövőre vonatkozóan. A megoldások módjában ugyanis lehet vita, de abban nem, hogy ezekre az eredményekre — az élőmunka hatékonyabb fölhasználásából származó haszonra — a társadalomnak nagy szüksége van, mert számításba vette azokat távlati terveinél. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy az eszmecserét csak a lap hasábjain zárjuk le, az élet azonban folytatja azt, csak vesz- szőt s nem pontot téve egy- egy cselekedetsor után. Azaz újabb tettekre, cselekedetekre biztatva azokat, akik az ügyben érintettek. A vállalatvezetők véleménycseréje azt igazolta: munkástól a vezérigazgatóig mindenkit érintett. Kiállítás Pozsony fejlődéséről Tegnap délben a Csehszlovák Kultúra budapesti székházéban kiállítás nyílt a szlovák főváros, Pozsony három évtizedes fejlődéséről. A kiállítás megnyitására Budapestre érkezett Pávai Lohman, a pozsonyi városi pártbizottság titkára, Agustin Mihalicska, a főváros polgármesterének első helyettese, és a megnyitó előtt sajtótájékoztatón ismertették a bemutató anyagát. A Csehszlovák Kultúra két termében elhelyezett kiállítás gazdag, sokszínű anyaggal illusztrálja Pozsony 30 éves fejlődését. A kiállított tárgyak, ipari és mezőgazdasági termékek, könyvek és fényképek jól dokumentálják a 340 ezer lakosú főváros lüktető életét. A joggal fiatalnak nevezhető főváros — Pozsony 1968-ban nyerte el ezt a rangot — lakosságának átlagéletkora 32 év. A felszabadulás óta eltelt 30 év alatt született meg Pozsony mai fejlett ipara is, amelyben különösen a vegyipar, az elektrotechnikai és az élelmiszeripar számottevő. A sajtótájékoztatón a szlovák főváros vezetői részletesen beszámoltak a fejlesztési tervekről is. Ezek között igen nagy szerepet játszik egy új autógyár létesítése, amely kisfogyasztású Skoda gépkocsikat gyárt majd. Fémtartályok Százhalombattának Hazánk egyik fontos beruházásához, az olefinprogramhoz kapcsolódik a Budapesti Vegyi Gépgyár tabi gyáregységének munkája. Olyan tárolótartályokat készítenek, amelyeket Leninvárosban és Százhalombattán építenek feL Az idén 360 ezier köbméter tárolótérfogatú tartályt készítenek. Emellett az üzem 14 szocialista brigádjának 165 tagja vállalta, hogy terven felül elkészítenek még egy 30 ezer köbméteres tartályt, amelyet március 31-ig adnak át. A tabi gyár brigádjainak terven felüli kongresszusi vállalása hat és fél ezer normaóra többletmunkát jelent
