Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
1975. FEBRUAR 27., CSÜTÖRTÖK 5 Megtanultak kereskedni Társadalmi érdekeket szolgálnak a termelőszövetkezeti üzletek Megoldotta két település húsellátását a Sentavölgye szövetkezet A hatvanas évek végéig éppencsak mutatóba találhattunk egy-egy olyan üzleteit, vendéglőt, amelynek mezőgazdasági termelőszövetkezet volt a gazdája. Miért, miért nem, a szövetkezeti cégér inkább csak a borharapók, termelői kimérések bejárata fölött hívta fel magára a különleges, eredeti aromák kedvelőinek figyelmét. Az ország több mint 3 ezer 200 községe közül 3 ezerben szinte kizárólag a fogyasztási szövetkezetek — Pest megyében is — az ÁFÉSZ-ek gondoskodtak a lakosság élelmiszer-ellátásáról. Alapvetően ma is ez a helyzet, az ellátás színvonalának javításához azonban néhány év óta egyre több — napjainkban mintegy másfélszáz — termelőszövetkezeti üzlet is hozzájárul Pest megyében. orgabmbiztonság! - és a természetvédelem! A KPM nagykátai útmestersége Tápiószecsö határában, a tóalmás! elágazásnál a kilátást zavaró fákat vágja. Forgalombiztonsági szempontból a Sl-es úton, tóbb szakaszon szintén favágók dolgoznak. Kérdés, hogy természetvédelmi szempontból is rendjén van-e ez igy? Gárdos Katalin felvétele Döntött o Legfelsőbb Bíróság Bora lett a lopott ára? Ki lett volna az illetékes Mikramid - répához A sopronhorpácsi répatermesztési kutató intézettel, a CPS vállalattal és a keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel közösen kezdi meg az Idén a Péti Nitrogénművek új műtrágyájának, a mikra- midnak vizsgáztatását az iparszerű termesztési rendszerekben. A kilátások ígéretesek, hiszen a kis parcellák és az üzemi kísérletek tapasztalatai szerint cukorrépából • hektáronként 40 mázsás terméstöbbletet érhetnek el a mikramid lombtrágya alkalmazásával. A Péti Nitrogénművek a jelenlegi 4—5 ezer tonnás évi mikramidtermelést fokozatosan 20 ezer tonnára növeli. Szerszámgép - kooperációban A TECHNOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és a hamburgi Gildemeister-cég kooperációs egyezményt írt alá numerikus szerszámgépek gyártásáról. A megállapodás értelmében a szerszámgépipari művek egy univerzális eszterga és két különböző nagyságú eszterga-berendezés licencét vásárolta meg. A szerződés hat évre szól, 1977-ig a SZIM budapesti köszörűgépgyára mintegy négymillió márlia. értékben szállít partnerének az univerzális berendezésekből. A számjegyvezérléses esztergák gyártása a tervek szerint 1977-ben kezdődik, s három év alatt negyven darabot vesz át az NSZK-beli partner. — Telefongyári fejlesztés. Az esztendő második felében látnak hozzá a Telefongyár nagykátai gyáregységében az új tekercsgyártó csarnok építéséhez. A tervek szerint a korszerű épület 1976 végére készül el, s további félezer nagykáta% és környékbeli lakosnak biztosít majd kulturált munkalehetőséget. A tejet és tejtermékeket, zöldséget és gyümölcsöt, tőkehúst és töltelékárut kínáló termelőszövetkezeti üzletek láttán kevéssé nyugtázhatjuk azok konkurrenciát, versenyszellemet élénkítő hatását, bár a mindössze néhány százaléknyi forgalmi részesedés ellenére helyenként ez a hatásuk sem lebecsülendő. Mégis örvendetes, hogy a korábbinál több mezőgazdasági tsz vállalkozik szerződéses kötelezettségein túl a helyi árualapok közvetlen gyarapítására. Ezzel kevesebb szállítási költség rakódik az árura, enyhül valamelyest a kereskedelmi raktárak túlterheltsége, . kevesebb kézen forog a termék ezért szebb, frissebb a zöldség, a gyümölcs, a tej, színesebb, tájjelleget sem nélkülöző a választék ezekben az üzletekben. A tsz-boltok megjelenése egyben sajátos munkamegosztást is jelez: a kézimunkaigényes zöldség-gyümölcsféléket inkább az ÁFÉSZ-ek igyekeznek szakcsoporti kereteken belül, számos kedvezmény és szerződéses kapcsolat kiépítése útján biztosítani, a gépesíthető termesztésű élelmiszernövények és a nagyüzemben sikerrel tenyészthető állatfajtákból származó hús előállítása jórészt a tsz-ek dolga. Gyümölcsöző együttműködés A közvetlen értékesítés terjedését segítette, hogy a termelőszövetkezetek magasabb fejlettségi szintre lépve a munka hatékonyságának és a foglalkoztatottság egyenletessé tétele érdekében élelmiszergazdasági vertikumok kialakításához fogtak. A termeléshez társult a feldolgozás, a tartósítás, majd pedig a közvetlen értékesítés, tehát a forgalmazás is. Ez a fejlődés azonban nem volt mindenütt zökkenőmentes, sőt, nemegyszer nem- kívánt következményhez vezetett. A rosszul értelmezett versenyben jónéhány tsz-üz- let alaposan lemaradt. Volt, ahol csakhamar levették a cégtáblát, másutt azonban gyorsan felismerték, hogy a kereskedelem külön szakma, amelyhez érteni kell. Egyetlen gazdaságnak sem lehet kifizetődő, ha csak azt árulja, amit maga termel: így került sor arra, hogy egy-egy boltot több gazdaság, vagy éppen különféle termelő és kereskedelmi vállalat közös vállalkozásként tartson fenn. Emellett ma már számos példa bizonyítja, hogy igazán jól kereskedni azok a termelőszövetkezetek tanultak meg, amelyek a szemellenzős konkurrencia- szemlélet helyett az együtt- psűködésre törekedtek valamennyi piaci partnerrel. Például Érden... Hogyan is fest mindez Érden, ebben a korábban gyengén ellátott, 36 ezer lakosú nagyközségben? Amikor Dé- kány Istvánnal, a Benta- völgye Tsz elnökével folytatott beszélgetésünk során a szövetkezet kereskedelmi tevékenységének helyzetét elemeztük, kiderült, hogy ők is sokáig gyermekcipőben táblából tak. Ma viszont 11 üzletük több mint 12 millió forint értékű forgalmat bonyolít le. Tavaly nyitottak új tejboltot, ahol kenyeret, péksüteményt és cukrászsüteményeket is árulnak. Háromra növekedett pecsenyesütőik száma, négy mezőgazdasági ve- gyestermék-értékesítő boltjuk működik. A szövetkezet 23 hektáron, változatlan nagyságú területen termeszt zöldségféléket — petruskát, újhagymát, paprikát, paradicsomot, salátát —, és 130 hektáron gyümölcsöt — elsősorban csemegeszőlőt és őszibarackot. Üzleteik azonban a MÉK-kel kialakított jó kapcsolat eredményeként teljes választékot nyújtanak, sőt, a konzervféleségek sem hiányoznak a pultokról. A kistermelők ugyanitt megvásárolhatják a háztáji állattenyésztéshez szükséges tápokat, a takarmánynak való kukoricát, árpát, búzát. Tavaly összesen 60 vagonnyi takarmányt értékesítettek. Éppen az elmúlt hetekben dobtak piacra 110 ezer fej primőr salátát, amelyet 12 négyzetméternyi üvegházuk területének felén termesztettek. Ugyanitt nevelik a paprika-, paradicsom- és a pet- ruskapalántákat, amelyeket mostanában ültetnek ki a kertészek a szabadba. A tejbolt megnyitása azért is szükséges volt — mondja az elnök —, mert az idén a szakosított tehenészeti telep már 1 millió háromszáz- ezer liter tejet ad/ A Bentavölgye Tsz segíti Érd húsellátását. Nemcsak az állami és az ÁFÉSZ-üzle- tekbe szállítanak vágóhíd- j ükről tőkehúst és töltelékárut: két * húsboltjukban és pecsenyesütő üzleteikben is sokat adnak el. Tavaly a tervben szereplő 6 ezer sertés helyett 8 ezer 900-at vágtak le és dolgoztak fel. 33 súlyvagonnyi hús került az érdi és 13 súlyvagonnyi a százhalombattai üzletekbe — nem számítva azt a meny- nyiséget, amelyet Budapestre és más Pest megyei szövetkezeti boltokba küldtek. Hat és fél millió forintos árbevételüket tovább növelik, két év alatt 15 ezer sertés feldolgozására teszik alkalmassá a vágóhidat. A kétszintes, új szociális épület már elkészült, s a régi felszabaduló helyiségek átalakításával párhuzamosan fokozatosan növekszik, bővül a vágóhíd kapacitása. Májusra elkészül az új hűtőraktár is. Nem a nyereségért A tapasztalatokat így összegezi Dékány István: — Az induláskor voltak ráfizetéses boltjaink. Ma már azonban e nélkül az üzemág nélkül el sem tudnánk képzelni a szövetkezetét. 1969- ben három üzletünk alig több mint másfél milliós forgalmat ért el,/ tavaly már tíz boltunk megközelítette a 13 milliót. A bolti üzemágban összesen 19-en dolgoznak, s az egy főre jutó forgalom 675 ezer forint. Érd központjában mini vásár- csarnokunk van és Százhalombatta ellátását is növekvő mértékben segítjük. Dolgozóink szakmai képzettségének gyarapításával, az árucsere-kapcsolatok kiszélesítésével jó választékot teremtettünk, növeltük a forgási sebességet. A kereskedelemből származó nyereség a forgalomnak mindössze 1—3 százaléka. Mégis úgy gondoljuk, hogy ezzel társadalmi érdekeket szolgálunk. Ezért tartjuk fenn és fejlesztjük tovább a közvetlen értékesítés nálunk bevált formáját. Kovács György Attila Egy vidéki szövetkezet boltjába betörtek. A tettest még aznap elfogták és 3500 forint értékű elrabolt árut találtak nála. Ezután az üzletben leltároztak, s 26 ezer forint hiányt állapítottak meg. A szövetkezet igazgatósága a vezetőt kötelezte az összeg megfizetésére, de panaszára a munkaügyi döntőbizottság mentesítette őt a térítés alól. Ezután a szövetkezet a munkaügyi bírósághoz fordult, de keresetét elutasították. Fellebbezésre a megyei bíróság az üzletvezetőt 6400 forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet kimondta: lehetséges, hogy a betörő nagyobb mennyiségű árut vitt el, mint amennyit nála találtak, a többit esetleg valahol elrejtette, ezért a ve- zétó csak a hiány negyedrészéig felelős. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az asszonyt a térítés alól mentesítette. — Az eljárt bíróságok megállapították, hogy a szövetkezet raktára ablakának vasrácsán a rudak oly távolságra vannak egymástól, hogy nemcsak be lehet nyúlni, hanem egy sovány testalkatú ember azokon keresztül be is hatolhat, tehát a vagyoni védelem nem volt biztosítva. Ezért tisztázni kell, hogy a tettes valóban több árut vitt-e el, mint amennyi előkerült. Oly nagy mennyiséget azonban, mint amennyit a leltárhiány kimutat, egyedül nem vihetett el. Tehát meg kell állapítani, hogy a betörő ellen indult büntető eljárásnál nem maradtak-e tisztázatlan, felderítetlen tények, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy nem minden elrabolt áru került elő. Figyelembe veendő, hogy a tettes többszörösen rovott múltú, a büntető eljárásban tapasztalatokat szerzett bűnöző, akinek a beismerése nem teljes bizonyító erejű arra vonatkozóan, hogy csak a megtalált árut vitte el. Megvan a lehetősége, hogy a betörés éjszakáján az üzletben többször is megfordult, társai is lehettek és esetleg annyi árut vitt vagy vittek el, mint amennyit a leltárhiány kimutat, de jól elrejtette. Figyelembe kell venni azt is, hogy az asszony húsz éve áll a szövetkezet alkalmazásában, hét éve vezeti az üzletet, leltárhiánya sohasem volt és kiváló szövetkezeti dolgozói kitüntetést kapott. Ilyen körülmények között alaposan feltété?, lezhető, hogy a teljes leltárhiány oka a betörés, és az asszony felelőssége még részben sem állapítható meg. Egy tsz főmezőgazdászát azon a címen, hogy munkájában vétkes kötelességszegést követett el, a vezetőség 6100 forint kártérítés fizetésére, az elnök pedig 3000 forint prémium visszatérítésére kötelezte. E határozat elleni panaszát a szövetkezet döntőbizottsága elutasította. Ezek után a mezőgazdász pert indított. A munkaügyi bíróság a kártérítés összegét 4500 forintra mérsékelte, a prémium visszafizetése iránti szövetkezeti igény alól mentesítette. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: — A tsz-ben a főmezőgazdász magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó, akit csak a közgyűlés kötelezhet kártérítésre. A vezetőség törvényt sértett, amikor ilyen határozatával hatáskörét túllépte. A döntőbizottságnak a panaszt elutasító határozata szintén törvénysértő, mert meg kellett volna állapítania, hogy a kártérítés kötelezettséget kimondó'határozat hozatalára a vezetőség nem volt jogosult, ezért döntését hatályon kívül kellett volna helyeznie. Ugyanezen okból a munkaügyi bíróság ítélete is törvénysértő. A prémium visszatérítése kérdésében a döntőbizottság csak akkor járhatott volna el, ha erről nem az elnök, hanem a tsz vezetősége határozott volna és ez ellen a főmezőgazdász a döntőbizottsághoz fordul. Ezért a bíróságnak erre vonatkozó határozata is törvénysértő. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a pert megszüntette és elrendelte az iratoknak a kártérítés kérdésében a tsz közgyűléséhez, a prémium-visszafizetés kérdésében pedig a vezetőséghez való áttételét. Hajdú Endre Pest megyei vállalat felvételre keres ÉPÍTÉSI ELLENŐRT legalább technikusi végzettséggel. Feladata idegen kivitelezők által végzett munkákkal kapcsolatos ügyintézés. A jelentkezéseket részletes önéletrajz csatolásával, „Információképes” jeligére kérjük a kiadóba. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat budapesti Munkahelyre felvételre keres RAKTÁROST, KÖNYVELŐT, GYORS- ÉS GÉPÍRÓT, VALAMINT KÖZÖNSÉGSZERVEZŐ PROPAGANDISTÁT A jelentkezéseket kizárólag írásban kérjük az alábbi címre: 1399 Budapest 62. Pf. 610. Új hűtőház beindításához nagyvállalat keres HÜTÖGÉPÉSZEKET FŰTÖKET ELEKTROMOS AUTOMATIKASZERELÖKET, VILLANYSZERELŐKET HŰTŐGÉPSZERELŐKET, valamint gyors- és gépírókat. Jelentkezés: Budapest IX., Nagyvásártelep. Munkaügyi osztály. Telefon: 141-821. Az ország legnagyobb lakásépítő vállalata az 1975. szeptember 1-én induló tanévre BEISKOLÁZ IPARI TANULÓKAT AZ ALÁBBI SZAKMÁKRA: kőműves, ács-állványozó, épületasztalos, építőgép-szerelő, géplakatos, műkőkészítő, csőszerelő, fapadló- és műanyagburkoló, hidegburkoló (csempéző), üvegező, villanyszerelő, szobafestő, mázoló, tapétázó. Vidékieknek otthonelhelyezést és teljes ellátást biztosítunk. Jelentkezés: 43. sa. Állatni Építőipari Vállalat Szakoktatási Csoport Budapest XI., Dombóvári út 17—19.
