Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

Falugyűlés Mendén A tavalyi utolsó tanácsülé­sen Fabók János elnök bí­rálta a tanácstagi beszámo­lók meglehetősen sikertelen megszervezését, s már akkor figyelmeztetett a februári fa­lugyűlés megfelelő előkészí­tésére. Szavait tettek követ­ték, mert a művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt a község érdeklődő lakóival. MONOB'VIDtKI 'Jl iMSTWiVxwJÍ:H fffófiBS QQQ XVII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1975. FEBRUÁR 25., KEDD Építkezések, utak, Községi népfronttitkárok értekezlete Május: békehónap Magyar—szovjet baráti találkozók A falugyűlés fontosságát Bata János országgyűlési kép­viselő jelenléte is hangsú­lyozta. Az elnökségben ott voltak a község vezetői és Várkonyi Gábor, a Hazafias Népfront járási elnöke is. A tanácselnök bevezetőjé­ben érintette a múlt évi te­vékenységet, s örömmel szólt a második orvosi rendelő és lakás átadásáról. A valós ter­vek megvalósítását jelentette a főutcai vízműbővítés és jár­daépítés is. A Lenin Tsz 100 000 fo­rintot érő segítsége, a téglagyár és a Maglód és Vidéke ÁFÉSZ 30 000— 30 000 forintos csatlako­zása tette lehetővé a terv­ben eredetileg nem sze­replő orvosi komplexum megépítését. Az idei tervek is megalapo­zottak, s előretekintésről ta* núskodnak. Az új egészség- ügyi létesítmény befejezése, a sportöltöző és az egyik iskola- laépület felújítása, járdaépí­tés nem tartoznak a legfon­tosabb feladatok közé, így le­hetővé válik a pénz tartalé­kolása az ötödik ötéves terv nagy beruházásaira. Mende földrajzi adottsága kedvezőtlen, dimBes-dombos a vidék. Emiatt sárosak az utak, nehéz a közlekedés. Érthető tehát, ha a tanácselnök a terv­sorolás között első helyen említette a három kilométer út szilárd burkolattal való ellátását. Nehéz a helyzetük a men- dei pedagógusoknak és gye­rekeknek, hiszen iskolájuk egymástól távol álló épüle­tekben kapott helyet. A fő­útvonal közelsége még ve­szélyt is jelent a tanulók szá­mára. Az új központi iskola épületterve is foglalkoztatja tehát a község lakosságát. Égetően szükség van a napközire és a szentist- váni óvodára is. A medeieknek a szomszé­dos községekbe kell járniuk gyógyszerért, de ha sikerül gyógyszertárat, s gyógysze­részlakást építeni, teljessé válik az egészségügyi ellátás. Járásunk sok községében már működik vagy éppen szervezik a víztársulatot. Men­dén az egészségtelen vizek és a már meglevő vízmű­rendszer siettetik a teljes kiépítést. A tanácselnök mintegy 50 millió forintban jelölte meg a vázolt tervek vég­összegét, s mivel a tanács csak töredékével rendel­kezik, így állami támo­gatásra szorulnak. Várható tehát, hogy az út- és iskolaépítés egyszerre nem megvalósítható, ezért már er­re az esetre is vannak elkép­zelések: ha a nyolc tanter­mes iskola nem realizálható, úgy egy négy tantermes, de a későbbiek során kibővíthe­tő iskolaépületet kell létre­hozni. Az elnök végül kilátásba helyezte az intézményes sze­métgyűjtés megszervezését. A mendei tanács tisztasági törekvéseit mutatja a máso­dik napirendi pont is. Szu­hányi Ferenc vb-titkár jog­szabály-ismertetésében első­sorban a közterületek tisztán­tartásával foglalkozott, amely mind több feladatot ró a ta­nács szakigazgatási szervére. Lukács István Óvoda — társadalmi Félmilliós társadalmi munka Üllőn az öregek napközije a művelődési házba költözött, a régi otthont már bontják, alakítják szorgalmas mester­emberek: óvoda készül ott. Tavaly hatvan gyerek óvodai elhelyezési kérelmét hely hiá­nyában el kellett utasítani. Az óvoda pedig a dolgozó szülők gyermekeinek nemcsak egész napos hasznos elfoglaltság, hanem iskolai előképzés is. A községi tanács a közeli jövő elérhető feladatának tűz­te ki, hogy a szépen fejlődő község valamennyi óvodás ko­rú gyermekének óvodai hely­ről gondoskodjék. A kisiparosok saját ügyük­ként ápolják a vb kezdemé­nyezését, és azonnal vállalták az Állomás utcai öregek nap­közi otthonának 500 000 forint értékű átalakítását tár­sadalmi munkában hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója és a XI. pártkongresz- szus tiszteletére. Sz. Kovács Sándor, a Pintér testvérek, Holló Sándor, Far­kas András, Kiss István a kő­műves, Babusa Béla a festő és mázoló, Tóth Béla és Rákosi Jenő a villany-, Dobos István, a központifűtés-, Kerezsi Lajos a vízvezeték-szerelési munkák végzését vállalták. A község gazdasági szervei anyagi támogatást és fuvar­eszközt adnak, a Budapest vidéki Postaigazgatóság 100 000, a MÁV 250 000, a Pa­píripari Isz 50 000 forintot ad, hogy dolgozói gyermekei már az új intézményben nyerjenek elhelyezést. Kiss Sándor Szabálysértési statisztika A községi tanácsok a tisztasággal is törődnek A községi tanácsok önálló hatáskörei közül — ha egyál­talán különbséget lehet tenni közöttük — a szabálysértések helyszínen való intézése a legjelentősebb. Ott, ahol az illető elkövette, ahol lakik, ahol őt személyileg is jód is­merik, a szocialista jogpoliti­ka értelmében a büntetést nem az esetre, hanem a sze­mélyre méretezve szabják ki — mondotta Alföldi Mihály, a járási hivatal igazgatási fő­előadója, amikor a múlt évi szebálysértési esetekről kér­tünk tőle tájékoztatót. — Tavaly 885 feljelentés érkezett a monori járás községi tanácsaihoz. Legtöbb a két legnagyobb községben, Vecsésen és Mono- ror és a legkevesebb Péteri­ben és Úriban. Most is, mint minden év­ben, a lopások miatti felje­lentések voltak túlsúlyban. Az arányokra egy-két példát. Úri községben a kilenc fel­jelentésből hat lopás miatt történt, Gombán pedig 44-ből 23. Ezek után az iskolai mu­lasztások és a köztisztaság elleni vétségek miatti fele- lősségrevonás következik. Sajnos, a múlt évben csak­úgy, mint az előtte levőkben, sok szülőt meg kellett bün­tetni, mert nem engedte gyer­mekét iskolába, avagy nem ellenőrizte, hogy hazulról el­távozva hová mennek gyere­kei. Az eljárásokat felhívá­sok. fieve’meztetések előzték meg egyrészt az iskolák, más­részt a tanácsok részéről. A községi tanácsok szá­mos lakost vontak fele­lősségre községük szen­nyezéséért, a köztisztasá­gi vétségek elkövetéséért. Ez is mutatja, hogy már ér­zik: ők lettek a községük sa­ját gazdái, és ezért annak rendjéért is ők felelnek. Árdrágításért tizenegy, és vásárlók megkáro-í‘á«áért hat személyt büntettek meg 1000 —1500 forintig terjedő össze­gekre. Összesen 296 993 forint bír­ságot szabtak ki a hatóságok, amelyet az elkövetőik csaknem teljesen be is fizettek, csupán tizenegy személynél kellett ezt elzárásra változtatni. Érdekesen alakultak a bír­ságok személyenkénti átlagai is. A nagyközségek ügyinté­zői szigorúbbak voltak, mint a kisközségeké, mivel átlagosan 100—200 fo­rinttal több bírságot szabtak ki egy-egy személyre ugyan­azért a vétségért. A tanácsok szabálysértési hatóságai, határozataikat a körülmények alapos tisztázá- s.. után, 282 esetben pedig bi­zottság bevonásával hozták meg. Következményeként a 885 esetből csak 45-öt felleb­beztek meg, közülük a má­sodfokú hatóságok a felénél többet visszautasították. Hogy mennyire megvizsgál­tak egy-egy esetet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint: 65 ügyben nem indítottak el­járást, hanem fegyelmi fele-' lőssésrevonást kezdeményez­tek, és 98 személynél úgy vélték, a fi*rvelmezteté>sel is el­érik a kívánt hatást. Hatásosságát az idő majd bi­zonyítja. Nevük és cselekmé­nyük minden esetben szere­pel a nyilvántartásban, és ha ismét összeütköznek a tör­vénnyel, nem lesz nehéz meg­találni, és mint súlyosbító körülményt az újabbhoz csa­tolni. Amikor azt kérdeztük, hogy soknak tartja-e a szabálysér­tők számát — Alföldi Mihály így felelt: — Ha azt nézzük, hogy a látásban 102 000 ember él, és közülük 44 000-ren naponta utaznak, mozognak, tehát a lehetőség igen nagy. akkor nem, de ha az előző éveket nézzük, akkor igen, mert ezekhez mérten emelkedett a feljelentések száma. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Maglód: ön­ző szerelem. Mende: Francia kapcsolat. Monor: A banditák alkonya. Pilis: Alfredo, Alfre­do. Üllő: Halló, itt Iván ,cár! Vecsés: 141 perc a befejezet­len mondatból, I—II. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 18 órakor: PAN amatőr filmklub. Péteriben, 18-től 22-i.g: klubfoglalkozás, 18-tól 21-ig: az irodalmi mik- roszínpadok próbája. Úriban, 17.30-tól 19.30-ig társastánc- és szabás-varrás tanfolyam. ÜTTÖRÖHÄZ Gyömrőn, 8.30-tól 10.30-ig: orosz nyelvi levelezés, 15-től 17-ig: riporter- és fotó-; 16-tól 18 -ig: modellezőszaikkör. Az 1974. évi községi nép­frontmunka értékelése, az 1975. évi feladatok megbeszé­lése szerepelt annak az érte­kezletnek a napirendjén, amelyet a községi népfront­titkárok; illetve elnökök ré­szére tartottak a járási hiva­tal tanácstermében. Minderről Várkonyi Gábor, a Hazafias Népfront járási bi­zottságának titkára számolt be a megjelenteknek. A tavalyi feladatok között szerepelt többek között a po­litikai jelleg erősítése, a mun­kás—paraszt szövetség továb­bi kibontakoztatása, á közsé­gi tanácsok és népfrontbizott­ságok együttműködésének fo­kozása. Csaknem valamennyi ta­nács együttműködési szer­ződést kötött a népfront­tal, s ennek eredményei máris érezhetők a színvo­nalasabb munkavégzés­ben. A társadalmi munkában a nagyközségek közül Monor végzett az első helyen, az egy lakosra jutó 837 forintos ér­tékkel. A második Üllő (408), a harmadik Gyömrő (158 fo­rinttal). A kisközségek közül Ecser végzett az élen 415 forintos átlaggal. A második Vasad, a harmadik Nyáregyháza lett. A településfejlesztési ver­seny az év végeztével nem ért véget, az idén továbbfoly­tatódik. A népfrontbizottsá­gok felhívást adtak ki, min­den lakoshoz, tegyék szebbé környezetüket a felszabadu­lás 30. évfordulójára. Az ENSZ és a Béke-világ- tanács az 1975. évet a nők nemzetközi évének nyilvání­totta. A járási népfronttitkár felhívta a figyelmet, hogy az idén fordítsanak az eddiginél is nagyobb gondot a nőnapi megem­lékezésekre valamennyi üzemben, közösségben. Csaknem valamennyi köz­ségi népfrontbizottság elké­szítette éves munkatervét. Ezekben szerepel a májusi békehónap méltó megünnep­lése. Sok községben magyar— szovjet baráti találkozókat ren­deznek ez alkalomból. De a munkatervekben nagy hang­súlyt kap az idei országgyű­lési képviselőválasztás megfe­lelő előkészítése, s a felké­szülés is a jövő évi népfront- választásokra. Végezetül örvendetes ered­ményről számolt be a járási népfronttitkár. Az idei falu­gyűlések sikeresebbek voltak az előző évieknél, amely nemcsak a részvételben, ha­nem a hozzászólások számá­ban is megmutatkozott. Horsik József, a járási hi­vatal elnökhelyettese felhív­ta a népfrontíitkárok figyel­mét, hogy kísérjék figyelem­mel a községszépítési mozgal­mat, s hassanak oda, hogy a községek köztisztasági rende­letéi meg legyenek tartva. Földest István, a járási pártbizottság osztályvezetője elismeréssel szóit a népfront­bizottságok munkájáról. A népfrontbizottságok a községek politikai életé­ben is komoly szerepet töltenek be. Kérte a jelenlevőket, hogy bátran említsék meg az ered­ményeket, de a hibákat se hallgassák el. Az információ szerepét is erősíteni kell. G. J. TELI SPART AKIAD 75 Monori sikerek zöld asztalnál Monoron, a Kossuth Lajos Általános Iskolá­ban vasárnap rendezte meq a járási sportfel­ügyelőség a falusi dolgo­zók téli spartakiádjá- nak sakk és asztalitenisz járási döntőjét. Sajnála­tosan gyér mezőny állt rajthoz. Asztaliteniszben ismét kelle­mes meglepetéssel járt a mo­nori „negyvenesek” indulása. Ez a három csupaszív pingpon­gozó méltán állhat példaként a fiatalok előtt is. Azt már ne­gatívumként kell megemlíte­ni, hogy ez idáig még nem akadt követőjük a járási szék­helyen. Csapatban biztosan nyertek a monoriak, a férfi egyéniben Virányi I. László és Szőnyi Sándor játszotta a dön­tőt. Ez volt a nap legszínvona­Lemezjátszó és diafilm a gyermekkönyvtárban Ha Vecsés új színfoltjával akar megismerkedni —aján­lotta Somogyi Lajos tanácselnök —, akkor keressem fel az ifjúsági könyvtárat. Kívülről inkább üzletre hú­son lit — szabályszerű kira­katta! és rolós ajtójával —, mint könyvtárra a ßajcsy-Zsi- linwky Endre úti ifjúsági könyvtár. Tavaly április ele­ien nyílt meg a régi községi könyvtár helyén. Am valósággal bámulatba ejt az intézmény belseje. A padlótól a mennyezetig min­őin ragyog, a tágas teremben, vadonatúj kárpitozott székek soratkoznak katonás rendben, ízléses polcok, szellősen elhe­lyezett könyvekkel, de mint­ha kevés lenne. — !tt-ott tá- tonganak a polcok az üresség­től. — Ifjúsági könyvből soha sincs elég — tájékoztat Visy László, a könyvtár vezetője —, különösen akkor, ha olyan ki­terjedt az iskola: fiókhálózat, mint a miénk. Jelenleg ötezer kötegel rendelkezünk ami if­júsági irodalomról lévén szó, dicsői égére válnék nagy könyv, áraknak is A tanács jóvoltából az idei könyvbe- szeiiési keretünk 82 000 forint, ezért lehetőségünk van sok új könyv vásárlására. Különösen a kalandos regé­nyek, történetek keresettek, ezért ilyen könyveket szeret­nénk beszerezni. Háromszáz beiratkozott tagunk van, vala­mennyien 14 éven aluliak. A katalógusszekrény tetején egy sztereó lemezjátszó. Itt zenét és verseket is le­het hallgatni. A napokban vettünk húsz új nagylemezt. Komolyzenét és szép verseket. Jó szolgálatot tesz majd a pén­teki diavetítéseknél és a rend­hagyó irodalmi órák megtartá­sánál, amelyeket egyes osztá­lyok részére itt tartanak meg... — Sokan vesznek részt a diavetítésen?. — A múlt pénteken volt az első, a második most lesz. Re­méljük, minden széknek lesz majd gazdája ... De miért nem foglal helyet? Szétnézek. Csak gyermekszé­keket látok. Valahogy úgy ér­zem magamat, mint a mesebe­li gólya, akit a tányérból kí­náltak meg levessel... — Hát igen — mosolyog a könyvtár vezetője —, felnőtt­székünk nincs, de azért a nyú­lánk gyerekek is jól elülnek rajta... ★ Várom az interjúalanyt — gyereket. Apuka jön helyette. — A kisfiamnak viszem, de mi tagadás, a feleségemmel együtt mi is elolvassuk — mondja Popovics György, Vö­röshadsereg út 13. szám alatti lakos. — A fiam még csak hat éves, nem tud olvasni, de min­dig azt akarja, hogy meséljünk neki. Ha elkezdem a Hófehér­két — legyint —, újabbat... Hát tudok én mesét kitalálni? Mesét? Történeteket, mert már ma is mások a gyerekek, mint nem is olyan régen, mi korunk­ban, Szabolcsban, ugyanis on­nét jöttünk ide... És... és egészen jól elszórakoztatnak ezek a fantasztikus történetek. Mi is kedveljük őket. Közben a könyvtáros mint új tagról, kartont és olvasóje­gyet állít ki... egyforintos évi díj ellenében. — Ö lett a kisfia nevében a 301. beiratkozott olvasó. Kovács György lasabb mérkőzése. Az első játszmát Szőnyi biztosan nyer­te, aztán Virányi egyenlített. A harmadik — döntő — játsz­mában Szőnyi ellenállhatatlan volt, s biztosan szerezte meg a járási bajnoki címet. Érdekesség, hogy rajthoz állt Virányi II. László is, s férfi­párosban Sopronival az olda­lán a 3. helyet szerezte meg. A téli spartakiád részletes jegyzőkönyve; SAKK: 1. Tóth Lajos (Gyömrő), 2. Liktor Vik­tor (Monor), 3. Fitos József (Gyömrő), 4. Sándor Pál (Mo­nor). ASZTALITENISZ, FÉR­FI EGYÉNI: 1. Szőnyi Sándor (Monor), 2. Virányi I. László (Monor), 3. Vojácsik és Molnár (mindkettő Mende). FÉRFI PÁROS: 1. Szőnyi—Virányi (Monor), 2. Molnár—Vojácsik (Mende), 3. Soproni—Virányi II. (Monor). FÉRFI CSAPATEREDMÉ­NYEK: Mende—Monori-erdő 5:4, Monor—Mende 5:0, Mo­nor—Monori-erdő 5:0. A VÉGEREDMÉNY: 1. Monor (Szőnyi, Virányi, Soproni), 2. Mende (Molnár, Vojácsik), 3. Monori-erdő (Valasek L., Vala- sek Gy„ Parág). Március 9-én Monoron rendezik meg a megyei területi döntőt, amelyen a nagykátai, a ceglédi, a dabasi és a monori já­rás együttesei vesznek részt. Ezt a versenyt is a Kossuth iskola torna­termében rendezik meg. A megyei döntőre Ceglé­den kerül sor. G. J. Átépítik a megyei utakat Üllőn A Betonútépítő Vállalat má nekikezdett az M—5-öst . 31-essel összekötő óc6a- gyömrői út korszerű, nagyob teherbírású átépítéséhez. A út szélessége hét méter les2 még a legnagyobb kocsik i biztonságosan haladhatnak € egymás mellett sebességcsök kentés, letérés nélkül. Az út szélén új alapoka készítenek, s az egész úttes tét 20 centi vastagon asz faltréggel vonják be. Megszűnik a fröcskölés, a: út menti házfalak „tarkasá ga” az útpadkán összefutot latyaktól. (kiss) Mindenképpen örvendetes és egyértelmű, hogy a közsé­gi tanácsok egyre inkább a helyzetük magaslatáról intéz­kednek, érzik felelősségüket, határozataikat a törvények megtartásával és azok szel­lemében hozzák. A feltételek láttán a véleményünk, hof;y ez ebben az évben is így lesz. Kovács György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents