Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

Furcsa táblák Vácott, a Rádi úti Tüzép- telep főbejáratánál nagy táb­la figyelmeztet: BEHAJTANI CSAK SZÄMLÄVAL LEHET! Ahogyan a keréknyomok mutatják, behajtanak ott gépkocsival és fogatos járó­művekkel is. (—ő) öles hirdetés a váci autó­busz-pályaudvar kirakatában: „Szőlőléből uditó, ez a VITIS kitűnő!” A VITIS-t én is szeretem, az ilyen reklámot azonban nem. Mire megfejti az em­ber. ötször is elátkozza a szeszmentes szőlőlevet. Szóval ez a reklám egyáltalán nem kitűnő. Akarom mondani; KITŰNŐ! —cs— VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA > A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE . XIX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1975. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP KÜLDÖTTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK A párthatározatok szellemében Vác: Egyesült Izzó Vác városában elsőként a legtöbb munkást foglalkoztató Egyesült Izzóban tartották meg az üzemi kommunisták küldöttértekezletét. A tanács­kozáson részt vett Pálmai László, a városi pártbizottság titkára is. Horváth János, az üzemi pártbizottság titkára számolt be az Izzó kommunistáinak négyéves tevékenységéről. El­mondta, hogy a gyár kommu­nistái a gazdasági munkában élenjártak, és nagy részük van abban, .hogy például az üveg­gyár dinamikusan fejlődött s hogy a gyár termelési értéke 46 százalékkal maga­sabb most, mint négy évvel ezelőtt. Ugyanakkor a terve­ket nem tudták minden részle­tükben teljesíteni. A gazdaságosabb termelés érdekében visszafejlesztett képcsőgyártás helyét elsősor­ban a fénycsőgyártás vette át. Gondokat okozott, hogy az új berendezések munkába állítá­sa késett, s az új dolgozók a vártnál nehezebben tanulták meg munkájukat. A pártbizottság gazdasági irányító munkája az elmúlt esztendőben javult, intézkedési tervük és a végrehajtásban megnyilvánuló aktivitás bizto­sítéka annak, hogy a kollek­tíva az idén már kilábal a hullámvölgyből. Igen eredményes volt a párt- bizottság tevékenysége a mun­kások érdekképviselete, szociá­lis helyzetének javításit tekin­tetében. Ezt nemcsak az bizo­nyítja, hogy több új szociális létesítmény készült el, hogy jelentősen emelkedtek a bé­rek, s hogy évről évre többet tesznek a nők, a családanyák helyzetének javításáért. Abban is megmutatkozik ez, hogy a gyárban egyre erősebb a kol­lektív felelősségtudat. A négy évvel ezelőtti negyven százalé­kos fluktuáció például 9 szá­zalékra csökkent. A párttagok felelősségtudata mutatkozott meg a négyéves munkát elemző vitában is. Bajocki Ferencné, Szőcs Ta­más és mások arra hívták fel a figyelmet, hogy átszerve­zéskor alaposabban tájékoz­tassák a munkásokat. Pálmai László, a városi pártbizottság titkára elmondta, hogy a gyár kommunistái jó úton indultak el, de a további kibontakozáshoz feltétlenül szükséges a jobb tervezés és szervezés a gyárkapun belül. A küldöttértekezlet a to­vábbiakban határozatot foga­dott el, amelyben összegezte a gyári pártbizottság tevé­kenységét, a kommunisták ál­lásfoglalását a XI. kongresz- szus irányelveiről és az új szervezeti szabályzat terveze­téről. A küldöttértekezletén meg­választották az új üzemi párt- bizottságot és a városi pártér­tekezlet küldötteit. ján titkos szavazással megvá­lasztotta az új, 39 tagú párt- bizottságot és a járási pártér­tekezlet küldötteit. Az új párt- bizottság első ülésén megvá­lasztották a 9 tagú végrehajtó bizottságot, melynek titkára ismét Dobrovdts István lett. KIÁLLÍTÁS Nagymaros fejlődése m O lg s 974 I ! I KIAL UTAS A nagymarosi pártszékházban a nagyközség harmincéves fejlődését bemutató kiállítás nyílt. A látogatók megismerhetik a következő években készülő létesítményeket is. Gondok Gödön Sok az ingázó - Korszerűtlen a művelődési ház Dunakeszi: Járműjavító Az MSZMP XI. kongresz- szusára való felkészülés jegyé­ben gyűltek össze tegnap a Dunakeszi Járműjavító párt- alapszervezeteinek küldöttei, hogy a beszámoló és vezető­ségválasztó taggyűlések után az üzemi pártbizottság kül­döttértekezletén beszámolja­nak a X. pártkongresszus óta végzett munkáról és állást foglaljanak az 1974. december 5-én kiadott pártdokumentu­mokkal kapcsolatban, megvá­lasszák az üzemi pártbizott­ságot, valamint küldötteiket a járási pártértekezletre. Részt vett a tanácskozáson dr. Sági Lajos, a járási pártbizottság titkára, Katona István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára és Török Sándor tanács­elnök is. Dobrovits István, az üzemi pártbizottság titkára számolt be a X. kongresszus óta vég­zett munkájáról. Egyebek közt elmondta, hogy a külső és belső okok miatt teljesen meg nem valósított rekonst­rukció és a munkáslétszám csökkenése ellenére a fejlődés a tervezettnél nagyobb volt, és ebben jelentős szerep ju­tott a gyár kommunistáinak Tovább javult a párt szerve­zettsége. Jelentős fejlődés mu­tatkozott a tagfelvételi mun­kában, javult a fizikai dolgo­zók, a nők és 30 éven aluli párttagok aránya. Az ifjúságpolitikai és nőpo­litikái határozatot eredménye­sen hajtották végre az üzem­ben. Jól alakultak a kapcso­latok Dunakeszi párt- és álla­mi vezetésével, s ez a község­politika kommunális, szociá­lis céljainak megvalósításában, óvodák, iskolák, munkáslaká­sok építésében jelentkezett. Ezután a kongresszusi irányelvekről szólva hangsú­lyozta, hogy a pártdokumen­tumok megvalósítása minden kommunista elsődleges felada­ta. A vitában felszólalt Varga Lajos alapszervezeti titkár, Tolnai Béláné vezető propa­gandista, Erdei Jenő lakatos, Steklik Ferenc, az üzemi KISZ-bizottság titkára, Nyizs- nyik József lakatos, dr. Sági Lajos, Bakó Károly igazgató, Katona István, Révay Sándor szb-titkár, Várkuti József meós és Nagy Ferenc osztály- vezető. Ezután a küldöttértekezlet a jelölő bizottság javaslata alap­Gödről többfelé járnak az emberek dolgozni. Főleg Buda­pestre és a környékbeli — vá­ci, sződi, dunakeszi — üze­mekbe. Kisebb részük helyben dolgozik, a Göd—Dunakeszi Egyesült Dunamenti Termelő- szövetkezetben, az OVIT-nál és a RAMONA telephelyén. A több irányú ingázás, és az, hogy a munkások két vagy három műszakban dolgoznak, megnehezíti a gödi közműve­lődési célok megvalósítását. De több egyéb gátló tényező is van, melyeket — s ez fő cél a nagyközségi tanácsnál és a művelődési háznál — a jövő­ben meg kell szüntetni. Javuló klubélet A múlt évben, az említett nehézségek ellenére is, élénk kulturális élet zajlott a műve­lődési házban, ahol több szak­kör és klub működik. Az ifjú­sági klub tevékenységében egy időben pangás mutatkozott, mert egyre több olyan fiatal járt oda, akik kizárólag a le­mezlovas-rendezvény iránt ér­deklődtek. Később az ifjúsági klub régi tagjaiból alakult egy kis csoport, melyet első­sorban az irodalom szeretete hozott össze. Később ők szervezték meg az irodalmi kört. Első bemu­tatójuk Saint—Exupery A kis herceg című műve volt. A vál­lalkozás nagy sikert hozott. Az­óta már a váci ifjúsági klub­ban, a Madách Imre művelő­dési központban, a gödi ifjúsá­gi klubban és Vácrátóton is megismerték az előadást a fia­talok. E kis csoport segítségével kezdték el jobb és sokrétűbb tartalommal kitölteni az ifjú­sági klub tevékenységét. S biz­tató jelek is vannak már, ren­deztek egy jól sikerült vetél­kedőt, képzőművészeti kiállí­tást, író—olvasó találkozót. Az irodalmi kör új műsora Bori notesz címmel Radnóti Miklós életének utolsó évét mutatja be. Jól működött a nyugdíjas klub. Ennek magvát a vasutas nyugdíjasok alkotják. Har­minc-negyven idős ember rendszeresen részt vesz a fog­lalkozásokon. A múlt évben legtöbben a kertészeti előadás- sorozatot hallgatták, de érdek­lődés kísérte a földrajzi soro­zatot is. A Munkásdalkörnek mozgal­mas élete volt tavaly. Szá­mukra 1974 legjelentősebb ese­ménye volt a Nagykőrösön megtartott országos minősítő verseny. A kórus bronz minő­sítést kapott. De közreműköd­tek a törökmezői békenapon, a Gödi Fészek jubileumi ünnep­ségén. Decemberben a Csepeli Munkáskórus 25 éves jubileu­mán és Göd-Felső felszabadu­lásának 30. éves évfordulóján léptek fel. Kísérleti jelleggel indult, de 1974 őszétől már kéthetente tartja összejövetelét a zene­kedvelő gyermekek klubja. Ze­neelmélet, zenehallgatás szere­pel a programban, s a foglal­kozásokat különböző játékok is színesítik. Bélyegszakkör is működik a művelődési házban. A kertbarátok klubjának tag­jai télen rendszeresen hallgat­nak TIT-előadásokat, és ezen­kívül kentlátogatásokat, kon­zultációkat szerveznek. Az utóbbi időben egyre na­gyobb a vonzereje az önképző­körnek. A kört elsősorban azért hozták létre, mert je­lentkezett egy — főleg fiatal tanítókból, tanárokból, főisko­lai és egyetemi hallgatókból álló — csoport, amely maga­sabb szintű klubéletet kért. A kör tevékenységét Jele Lászlóné, a művelődési ház igazgatója vezeti. A tagok min­den héten egyszer találkoznak. Havonta — egy önként jelent­kező tag — előadást tart vala­mely témából. Utána vita kö­vetkezik, majd zenehallgatás­sal, társasjátékokkal töltik el az időt. Néha csoportos szín­ÚJ RÉGÉSZETI LELETEK A középkori városfal JEGYZET Húsz perc Vúcról Berényi György és Kispista István járt a közelmúltban Vácott. A két riporter a 900 éves Vácról emlékezett meg, a Szülőföldünk című adásban. Csütörtökön hallottuk a jól sikerült, húsz perces ri­portot az ünneplő Vácról. Az adást dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke vezette be. Utána Galambos Ferenc tanár az idegenvezető szemé­vel mutatta be műemlékein­ket: a kőkaput, a főtéri temp­lomot és a dómot. A következő percekben már dr. Kollár Lajos, a Szőnyi Ti­bor Kórház igazgató főorvosa beszélt intézményének szeme- fényéről: az intenzív szobá­ról. Molnár László és Kollár Lászlóné a hajógyárból be­széltek a jellegzetes váci táj­szólásról. Megszólalt a har­madórás műsorban Madarász László, aki a felszabadulás után a várost képviselte az országgyűlésben. Végül dr. Tahin Gyula fogorvos beszélt hivatásáról és a Vox Humana Kórusról. (papp) Városunk 900 éves fennállá­sát ünnepli. Ezzel kapcsolat­ban a történelmi múlt emlé­keinek fokozottan előtérbe kell kerülniük. Annál inkább, mert például a Széchenyi és Beloiannisz utcák sarkán, az új élelmiszer-áruház alapozá­sánál — régészeti újdonság­ként — előkerültek a város középkori falai és más egyko­rú emlékek. S ezek a leletek a régiségre irányítják a fi­gyelmet. A területen leletmentést vé­geztünk. Ez a kisebb tárgyak és tárgytöredékek begyűjtésén felül elsősorban, az ingatlanok részletes lefényképezését és térképre rajzolását, valamint méretarányos metszetábrák készítését jelentette. A középkori városfal egye­nes szakaszát találtuk meg, mely a Idesenforgalmi Hiva­tal ajtaja alatt, az ajtóra me- -o'e^esen halad át a földben. A fal eddigi kutatások szerint házlátogatásokat, kiránduláso­kat szerveznek, és meglátogat­nak több, hasonló jellegű klu­bot. Az önképzőkör távlati cél­ja: átalakulni közművelődési klubbá. A tagok eddig is se­gítették a község kulturális fejlődését, a jövőben még többet akarnak tenni. Hatéko­nyabban segítik majd a többi klub tevékenységét is. Évfordulókra készülnek Nehéz lenne felsorolni azo­kat a programokat, melyek megvalósítására ebben az év­ben kerül sor. Néhány közü­lük. A művelődési ház, a nagyközségi tanács és Göd többi intézménye magas szín­vonalú rendezvényeket szer­veznek március 15. és április 4. között, hazánk felszabadítá­sának 30. évfordulója alkal­mából. Az ifjúsági klubban például vetélkedőt, a helyi is­kola segítségével felszabadu­lási gyermekrajz-‘kiállítást, fo­tókiállítást, irodalmi estet, író­olvasó találkozóval egybeköt­ve. Ebben az évben ünnepük Vác fennállásának 900. évfor­dulóját. A gödiek részt vesz­nek a jubileummal kapcsola­tos változatos kulturális prog­ramokban. A X. Dunakanyar dalostalálkozóra már készül a munkásénekkar, a járási mű­vészeti csoportok bemutatójára pedig az irodalmi kör. A mű­velődési házban bemutatják a váci várostörténeti vándorki­állítást. A munkásdalkör benevezett a II. Vándor Sándor munkás­énekkari fesztiválra és készül az április 4-i nagyközségi ün­nepségre. Segítene a társadalmi összefogás A gödi művelődési házban egyébként több nehézséggel küzdenek. Az épület már nem felel meg a korszerű követel­ményeknek. A nagyterem és a könyvtár a szabadba nyílik, így szükséges egy terasz épí­tése, ami előtér, ruhatár és do­hányzó is lenne. Nincs helyi­ség az említett szakkörökhöz. A pince átalakítása ezen a gondon segítene. Viszonylag kis ráfordítással két klubter­met, fotólabort, raktárát le­hetne kialakítani. A művelődési ház egyaránt segítséget vár a felsőbb szer­vektől, és a helyi üzemektől. A gödiek eddig is szép példáját adták a társadalmi összefo­gásnak. Tavaly 4,5 millió fo­rint értékű társadalmi murikát végeztek a községben. A művelődési ház élénkíti kapcsolatait az üzemekkel. Kétoldalú megállapodást köt­nek például, melyben konkré­tan rögzítik az együttműködés feladatait. Az üzemek szocia­lista brigádjait rendszeresen tájékoztatják, és meghívják a művelődési ház rendezvényei­re. A KISZ-szervezeteket be­vonják az ifjúsági klub tevé­kenységébe és elsőrendű fel­adatnak tekintik az üzemek­ben dolgozó fiatalok művelő­dési .igényeinek kielégítését is. Roxin László I Kenyerünkért A termelőszövetkezetei januárban csendesebbek mint máskor. Az irodákbm a zárszámadás előkészüle­tei folynak, a gépműhely­ben a tavassá munkákrc készítik elő a traktorokat vetőgépeket. Több idő var beszélgetésre, számok nél­küli számvetésre is. A szövetkezeti gazdák­nak eszébe jut az október —novemberi riadalom amikor a természet kegyet­len tréfája miatt sokan azt hitték, kint rothad el a termés, a kukorica, a cukor­répa, nem kerül földbe a mag, oda a téesz vagyona, a jövő évi kenyér. Mert a gép nem ember. Ha esik, ha nagy a sár, nem megy egy tapodtat sem, használ­hatatlan lesz. Az ember többet kibír, sokkal többet. Különösen, ha a kenyérről, az ország mindennapos szükségleteiről van szó. Együtt kenyerünkért! Ezt a mondatot irta Dániel Kornél festőművész arra a grafikára, amit emlékezte­tőként, köszönetként azok­nak az üzemeknek, isko­láknak, KlSZ-szervezetek- nek, kollektíváknak adtak át, akik a legtöbbet tettek azért, hogy a termények bekerüljenek a határból, akik a szövetkezeti tagok­kal együtt vállalták a sa­rat, az esőt, a fáradalma­kat. Együtt, kenyerünkért. A munkás-paraszt szö­vetség jelképe lett a járás­ban az őszi társadalmi összefogás ugyanúgy, mint a falujárók, a szövetkezeti mozgalom agitátorainak önzetlen munkája, segíte­ni alcarása. De felejthetet­len élmény, büszkeség azoknak az ifjúmunkások­nak, úttörőknek, középis­kolás fiataloknak is, akik ma úgy érzik, valami na­gyon „klassz” dolgot mű­veltek. Hosszú volt a lista, ami­kor a minap a járási hiva­tal dísztermében felolvas­ták, kik is tették a legtöb­bet a betakarításért. Csak néhányat említünk közü­lük: a dunakeszi Mechani­kai Laboratórium munká­sait, a szovjet és magyar katonákat, váci és budapesti gimnazistákat, szobi, szoko- lyai, penci, veresegyházi, vácrátóti úttörőket, az iparművészeti főiskola és a kisnémedi KISZ-szervezet tagjait. A felsorolás korántsem teljes. így a köszönet nem­csak nekik szól, hanem mindazoknak, akik velük együtt cselekedtek — mai kenyerünkért. Csulák András A Széchenyi utcai építke­zésnél a városfal külső olda­lán előkerült egy középkori emésztőgödör fabéléssel, a falon belül pedig egy közép­kori kút, szép köbéléssel. A fal mellől és a kútból számtalan közép- és újkori kerámiatöredék került elő, köztük egy egészen, korai agyagedény töredéke a XI. századból, mely a falnál és a kútnál is régebbi volt. Ezen­felül egy csaknem ép, 9 cm magas, belül mázas, kívül hat fogazott sorra' díszített XVI. századi kerámia edényekre is rátaláltunk. Bár a XVIII. század már nem tárgya a régészeti kuta­tásnak, a város története szempontjából nem érdekte­len, hogy a töredékek közt szén számmal voltak habán edér.ycserepek. Mint az Országos Műemléki Felügyelőség jegyzőkönyvéből kiderül, a fal egy részét a jö- i/őben a nagyközönség számá­ra is megtekiníhetővé teszik. Dr. Stefaits István régész az 1250-es években épülhetett, és az 1700-as évek közepe kö­rül bontották le földből kiálló részét. A fal nem vastag, mintegy 1,5 méter, és csak a mai Széchenyi utca járdája mellett — nyilván az egykori Hatvani kapu tornyának kö­zelsége miatt — szélesedik ki körülbelül 2,8 méterre. Ezek nem nagy méretek. A váci vár hasonló korú kaputornyá­nak falvastagsága például 5,5 méter volt. A városfal a szom­szédos ÁFÉSZ-irodaház hátsó fala alatt folytatódik, és a Sztáron Sándor, majd az Atti­la utcák nyomvonalán halad­va a Géza király térnél csat­lakozott egykor a vár külső védőműveihez. A másik irány­ban a Cházár András utca irányában fut csaknem az Él- munkás utcáig, ahol a Duna felé fordulva a „Hegyes” to­ronyig húzódik. Onnan pedig a Duna partján a Géza király téren állott várig.

Next

/
Thumbnails
Contents