Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

19*5. FEBRUAR 23., VASÁRNAP 1974 eredményeiről, a tervtcljesítésről A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése BERUHÁZÁSOK Á megye szocialista szekto­rában — folyóáron számítva — 1974-ben mintegy 8,5 mil­liárd Ft-ot fordítottak beru­házásra. Ennek az összegnek több mint felét az igazgatóság által megfigyelt 68 fontosabb beruházásra használták fel. Tanácsi beruházásokra 1974- ben 15 százalékkal többet for­dítottak, mint egy évvel ko­rábban. A felhasznált összeg elsősorban a nem termelő jel­legű létesítmények fejlesztését szolgálta. Az év folyamán töb­bek között 37 általános iskolai tanterem, 1200 óvodai férőhely és 762 lakás létesült; átadásra került a váci és ceglédi kór­ház — egyenként 174 ágyas — elmeosztálya is. 1974-ben 22 beruházás kivi­telezése kezdődött meg. IPAR A megye szocialista ipará­nak termelése 1974-ben 8,5 százalékkal haladta meg az előző évben elért színvonalat, b az országos átlagnál is ked­vezőbben alakult. A minisztériumi ipar leg­gyorsabban fejlődő ágazata évek óta a nehézipar. Terme­lése 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A nehéziparon belül legnagyobb mértékű, 25 százalékos, növe­kedés a viUamosenergia-ipar- ban volt. A könnyűipar termelése vi­szont 9 százalékkal a tavalyi szint alatt maradt. Termelésé­nek alakulását kedvezőtlenül befolyásolta egyrészt a világ­piaci árak emelkedése, más­részt a már szinte krónikussá váló munkaerőhiány, amely a textiliparban még a létszám cserélődésének növekedésével is párosult. A megye ipara által előál­lított fontosabb termékek kö­zül leggyorsabban az újonnan bevezetett cikkek gyártása nőtt. így például izzólámpá­ból és fénycsőből több mint 70 százalékkal termeltek töb­bet, mint egy évvel korábban. A termelékenység — a ter­meléshez hasonlóan — az or­szágos átlagnál gyorsabban 8,1, százalékkal emelkedett. 1974- ben a termelékenység emelke­dése erőteljesen felgyorsult és meghaladta a két évvel koráb­bi ütemet is. A termelés növe­kedését a megye ipara 95 szá­zalékában a termelékenység emelésével érte el, szemben az országos 87 százalékos átlag­gal. A megyei székhelyű válla­latok és kisipari szövetkezetek értékesítése 1974-ben megha­ladta a 35 milliárd Ft-ot, melyből a külkereskedelem 13 százalékkal részesedett. A kül­kereskedelmi értékesítés rész­aránya legjelentősebben a For­te Fotókémiai Iparnál, a Gyű­rnöd»- és Főzelékkonzervgyár­ban és a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Válla­latnál volt. építőipar A megyei székhelyű szocia­lista építőipar szervezetei 1974-ben — összehasonlítható áron — 4,4 százalékkal több építési-szerelési munkát vé­geztek, mint 1973-ban. A leg­kiegyensúlyozottabban a mi­nisztériumi építőipar termelése fejlődött; éves tervét túltelje­sítve eleget tett a szerződésben vállalt kötelezettségének is. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek építőipari közös vál­lalkozásainál az építési-szere­lési munkák további csökke­nését az év folyamán meg­szűnt Pest megyei 7. számú és a Mélyépítő Szakipari Tö- váll, valamint a felszámolás alatt álló Nagykátai Közös Vállalkozás termeléskiesése okozta. A Pest megyei székhelyű szocialista építőipar 1974-ben az összes befejezett munkái­nak 48 százalékát megyén kí­vül végezte, s a megyében végzett összes befejezett épí­tőipari termelésnek csali 38 százalékát adták, 62 százalé­kát pedig más megyei (fővá­rosi) építőipari szervezetek valósították meg. A megyei székhelyű szocia­lista építőipar 5 százalékkal kevesebb építőipari munkást foglalkoztatott, mint egy évvel korábban, így a termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növekedése eredményezte. 1974-ben az azt megelőző évhez viszonyítva mindkét szerktorban maga­sabb termelékenységgel dol­goztak. Az állami építőipari válla­latok 1974-ben 1049 lakást ad­tak át a megrendelőknek, 191-gyei többet, mint 1973- ban. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság bruttó ter­melési értéke — a növényter­mesztés visszaesésének kö­vetkeztében — 1974-ben né­mileg csökkent. A növény- termesztésen belül — elsősor­ban a rendkívüli időjárás miatt — nagymértékben csök­kent a szőlő, a gyümölcs- és a zöldségfélék hozama; növe­kedés csak a szántóföldi ter­mesztésnél volt. Az időjárás okozta jelentős veszteségek ellenére az utób­bi évek legjobb termését ta­karították be a megye gaz­daságai. Egy hektár vetéste­rületen kenyérgabonából 8 százalékkal, olajos magvú ipari növényekből 31 száza­lékkal, cukorrépából 45 szá­zalékkal és lucernából 13 szá­zalékkal több termett, mint egy évvel korábban. A burgonyából betakarított összes termés 8 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget, amelyet az át­laghozam és a vetésterület együttes növekedése eredmé­nyezett. A vetésterület 1966 óta tartó csökkenése 1974- ben megállt és 5 százalékkal nagyobb volt, mint egy év­vel korábban. A cukorrépa területe — a vonatkozó kor­mányhatározattal ellentétben — az előző években tapasz­talt növekedés után 3 száza­lékkal csökkent, a betakarí­tott termésmennyiség vi­szont 1,4-szerese volt az el­múlt évinek. A szálas-, zöld- és tömegtakarmányokból a betakarított termés előző évi­nél kisebb területen — a szarvasmarhaprogramnak megfelelően — mintegy 7 százalékkal nőtt, melyet fő­ként az évelő pillangósok ho­zamainak emelkedése ered­ményezett. A megye szántó- területének majdnem egyhar- madán termelt kukorica ter­mésátlaga az elmúlt évi visz- szaesés után idén tovább csökkent, s az országos átlag­nál 22 százalékkal kisebb volt. A termelt nyári gyümölcsök mennyisége mintegy 12—13 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott központi intézkedések továbbra is érez­tetik hatásukat. A szarvas­marha-állomány növekedése az elmúlt évekhez hasonlóan a mezőgazdasági nagyüzemek­re jellemző. Az üzemelő sza­kosított tehenészeti telepek eredményei is kedvezőbbek az előző évinél. A férőhelyek be­népesítése az állami gazdasá­gokban 100 százalékos, a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekben 91—92 százalékos. A megye gazdaságai 1974. december 31-én 2,4 százalék­kal több sertést tartottak, mint egy évvel korábban. A növekedés teljes egészében a nagyüzemi gazdaságok állo­mánynövekedéséből adódott. A háztáji és egyéb kisüzemi gazdaságok sertésállománya szabályosan ismétlődő há­roméves periódusokban inga­dozik, s 1974 közepén elérte csúcspontját. Ennek hatására a szabadpiaci árak jelentős mértékben csökkentek, a má­sodik fél évben elérték a 15 százalékot is. A nagyüzemi gazdaságokban üzemelő sza­kosított sertéstelepek 1974-ben mintegy 95 ezer darab hízott sertést bocsátottak ki, az előző évinek több mint kétszeresét. A vágóállatok és állati ter­mékek értékesítése — a vágó­marha kivételével — nőtt. A felvásárló szerveknél értékesí­tett mennyiség vágósertésből 27, baromfiból 10, tehéntej­ből 8, tyúktojásból pedig 50 százalékkal emelkedett. > A hízómarha közös piaci expont- zárlata a negyedik negyedév­ben már kevésbé éreztette ha­tását; a Szovjetunió vásár­lásai sokat enyhítettek az ér­tékesítési gondokon. FOGLALKOZTATOTTSÁG- JÖVEDELMEK Az ipar, az építőipar, a ke­reskedelem és a szállítás- hírközlés területén foglalkoz­tatottak együttes száma 1974 folyamán a tavalyinál mérsé­keltebb ütemben, mindössze 1 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a lakosság kész- pénzbevételei 8,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A növekedés döntő tényezője az átlagbérek, valamint a pénzbem társadal­mi juttatásak emelkedése volt. FOGYASZTÁS A kiskereskedelem 1974. évi eladási árfolyama meghaladta a 13 milliárd Ft-ot, amely a tavalyinál 13 százalékkal volt több. Különösein erőteljesen nőtt a szövetkezeti szektor ér­tékesítése. Az összáruforgalmon belül legnagyobb ütemben, 20 szá­zalékkal, a vegyes iparcikkek forgalma nőtt. Ezzel a forga­lom árufőcsoportonkénti meg­oszlásában kedvező változás következett be: csökkent a bolti élelmiszerek, valamint a vendéglátás, s növekedett a vegyes iparcikkek aránya, míg a ruházati cikkek része­sedése változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkek közül centrifugából 32 százalékkal, villanytűzhelyből 43 százalék­kal, gáztűzhelyből 67 száza­lékkal, magnetofonból 63 szá­zalékkal adtak él többet, mint egy évvel korábban. Számot­tevően nőtt a közúti közleke­désben részt vevő járművek száma is. A Merkur Válla­lat 1974 folyamán a megyé­ben 4630 új személygépkocsit értékesített, 26 százalékkal többet, mint az előző évben. A megyében az egy lakosra jutó eladási forgalom 14 300 Ft volt, amely — számítások szerint — az összes vásárlá­soknak csupán háromnegyed részét teszi ki. A megyében lakók beszerzéseik további 25 százalékát, a fővárosban bo­nyolítják le. A megye bolthálózata 1974- ben tovább gyarapodott és az üzletek alapterülete javult. Az év folyamán legjelentősebb a szentendrei 6000 m2 alapterü­letű bevásárló központ átadá­sa volt. EGESZSEGUGYI es kulturális ellátás A megye egészségügyi hely­zete tovább javult. Az általá­nos körzeti orvosok és a gyer­mek körzeti orvosok száma is emelkedett, amelynek követ­keztében 2 százalékkal javult a lakosság körzeti orvosi ellá­tottsága. A kórházi ágyak száma 347-tel gyarapodott. 1974-ben változatlanul je­lentős anyagi erőt fordítottak a gyermekelhelyezési intézmé­nyes fejlesztésére. Az óvodai helyek száma gyors ütemben, 7,5 százalékkal növekedett. Az elmúlt évben 7 űj óvodát he­lyeztek üzembe, amelyek kö­zül egy Bénye községben épült fel, s ezzel az óvodával nem rendelkező települések száma 6-ra csökkent. A bölcsődei helyek száma mérsékelten, mindössze 2 szá­zalékkal emelkedett egy év alatt. Az általános iskolai tanulók tanítási időn kívüli elhelyezé­sére szolgáló napközi otthoni hálózat is bővült Az 1974/75. tanév elején a napközi ottho­nok 14 százalékkal több ta­nulót tudtak befogadni, mint egy évvel korábban. Az igé­nyek növekedése azonban a fejlesztésnél gyorsabb volt. A napközit igénylő, de helyhiány miatt fel nem vett tanulók száma a vizsgált időszak alatt közel 10 százalékkal emelke­dett. Az általános iskolai ellátás javítására a 1974/75. tanév elejéig egy év alatt 34 új osz­tályterem épült, s nőtt a tan­erők száma is. Javult a tan­erők képesítés szerinti össze­tétele. Az általános iskolai tanulók száma az évek óta tartó csök­kenés után az 1974/75. tanév­ben több mint 2 százalékkal növekedett. A tornateremmel nem rendelkező iskolák száma egy év alatt 197-ről 164-re csökkent. A megye középiskolái iránt az elmúlt évek folyamán év­ről évre csőikként az érdeklő­dés. A budapesti középisko­lákba járó Pest megyei ta­nulók száma 3,6 százalékkal növekedett, s számuk az 1974/75. tanév elején már meghaladta a 7000 főt. Az 1974/75. tanévben foko­zódott az érdeklődés az esti és a levelező tagozatú középis­kolai oktatás iránt. Az esti ta­gozatos tanulók száma az 1970/71. tanév óta tartó foko­zatos csökkenés után az 1974/75. tanév elején 40 száza­lékkal volt több, mint egy év­vel korábban. A levelező ta­gozatos tanulók száma mérsé­kelt ütemben ugyan, de évről évre növekedett, s az 1974. évben megkezdett tanévre 25 százalékkal többen iratkoztak be, minit az 1973/74. tanévben. Mindkét iskolatípusban az át­lagosnál gyorsabban nőitt a fizikai foglalkozásúak száma: egy év alatt létszámuk az es­ti tagozaton 77 százalékkal, a levelező tagozaton pedig 42 százalékkal emelkedett. lakasgazdAlkodAs 1974-ben továbbra is növek­vő ütemű volt a lakásépítke­zés. A megyében 8400 lakás készült el, 10 százalékkal több, mint 1973-ban, A fejlesztések eredményeképpen a lakásállo­mány 2,6 százalékkal emelke­dett. KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Javult a lakosság közüzemi szolgáltatásokkal történő ellá­tása is. 1974 végén a vízháló­zatba a lakások 28,4 százaléka, a csatornahálózatba 5,2 száza­léka, a vezetékes gázhálózat­ba 2,2 százaléka volt bekap­csolva. Tavaly tovább folytatódott a települések közművesítése. A vízvezeték-csőhálózat hosz- sza több mint 70 km-rel nö­vekedett, s 15 százalékkal nőtt a lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége. Jelentősen bővült a zárt rendszerű köz­csatorna-hálózat is, valamint több mint másfélszeresére, mintegy 40 km-rel nőtt a ve­zetékes gázhálózat hossza. Ez utóbbi eredményeként az el­múlt év folyamán mintegy 2000 új háztartást láttak el vezetékes gázzal. Á párttagság bizalmával TT osszú és eredményes elő- készítő munka, aktív po­litikai cselekvés jegyében zaj­lottak az elmúlt két hónap­ban a pártalapszervezetek leg­magasabb fórumain, a párt­gyűléseken a vezetőségek új- jáválasztásai. Pest megyében is nagy felelősséggel élt a párttagság a szervezeti sza­bályzatban rögzített jogával, kötelességével. A nyílt szava­zás és a titkos választás sza­bályait szigorúan, fegyelme­zetten megtartva választot­ták meg az alapszervezetek titkárait és vezetőségi tagjait. A taggyűlések új színt mutat­tak azzal, hogy az egyhangú­lag megválasztott alapszer­vezeti titkárok és vezetőségi tagok többségének is a tagság — az elismerés és alkalmas­ságuk hangsúlyozása mellett — hasznos tanácsot, útrava-_ Zóf adott a következő öt év munkájához. Növekvő igé­nyeket is megfogalmaztak a pártvezetőségek iránt. Szó­vá tették esetenként az eddi­gi vezetőségek gyengéit, a munkában tapasztalt prob­lémákat. Más szóval: nyíltság, őszinteség, erős kritikai hang jellemezte ezeket a tanács­kozásokat, a kommunisták egyik legfontosabb rendsze­resen összeülő fórumait, a taggyűléseket. A vezetőségválasztások ered­ményeként közel 500 alapszervezet élére került új titkár és a vezetőségek min­tegy 80 százalékában cseré­lődött 1—3 személy. A nagy­szabású változások közel sem azt jelentik, hogy az eddig dolgozó alapszervezetek párt­titkárainak és vezetőségi tag­jainak többsége nem felelt meg feladatának, vagy sú­lyos mulasztást követett el fontos pártmegbízatásának teljesítésében. Többségük — több ciklusban is — eleget tett a tagság bizalmának, el­végezte feladatát, de néme­lyek elfáradtak, mások nyug­díjba vonultak vagy más munkaterületre kerültek, né­melyeket családi életükben bekövetkezett változások aka­dályozták párttisztség be­töltésében. Olyanok is voltak, akik úgy érezték, hogy az alapszervezetben új erők je­lentkeztek, alkalmasabbak a vezetőségi tagsággal járó fel­adatokra. A párt Központi Bizottsá­gának kongresszusi irányel­veiben megfogalmazott elvi politika folytatásáról van szó az alapszervezetekben is. Ezért a most újonnan meg­választott alapszervezeti veze­tőségek nem elsősorban újat, hanem o folytonosságot tes­tesítik meg az MSZMP szer­vezeteinek életében. Máris komoly feladatok, jelentős erőpróba előtt állnak az új pártvezetőségek. El kell ké­szíteniük az alapszervezetek féléves munkatervét. Ebben olyan fontos feladatokat kell meghatározniuk, mint a XI. kongresszus anyagának is­mertetése, majd az abból adódó feladatok meghatáro­zása, valamint felszabadu­lásunk 30. évfordulójának megünneplése, a pártoktatá­si év zárása, a féléves tagne­velési munka helyzete, a KISZ- és szakszervezeti szer­vek vezetőségválasztásainak káderelőkészítő munkája és az e szervekben dolgozó párt­tagok tevékenységének érté­kelése, további feladataik 'meghatározása. "p’ rvényesíteniük kell az újonnan választott ve­zetőségeknek működésük első pillanatától a kollektív veze­tést, de szigorúan betartva az egyszemélyi felelősséget. Ezért helyes már a munkatervben minden esetben meghatároz­niuk, hogy az előterjesztése­kért ki a felelős és pontosan milyen határidőkkel. Ott jó a munka, ahol a vezetőség igényli, hogy az alapszer­vezet titkára valamennyi fon­tos kérdésről' tájékoztassa, és lehetőleg egyszemélyben ne döntsön olyan kérdésekben, amely a vezetőség feladata, a jogköre. Ehhez az is kell, hogy a vezetőségek új tag­jai a lehető legrövidebb időír belül ismerjék meg a felsőbb pártszerveknek a munkájuk alapját jelentő határozatait. A taggyűlések fontos felada­ta, hogy rendszeresen foglal­kozzanak a működési terüle­tükön jelentkező legfontosabb politikai hatású kérdésekkel. Am minden esetben konkrét jelenség alapfán tárgyaljon napirendet és hozzon határo­zatot, a munkaszervezés kér­désében éppúgy, mint a párt káderhatásikörének gyakorlá­sában. A taggyűlés hivatása, hogy az ellenőrzés fóruma le­gyen, beszámoltatva a párt­csoportokat a pártpolitika megvalósításáról, egyes párt­tagokat pártmegbízatásuk tel­jesítéséről, a tömegszerveze- tekben dolgozó kommunistá­kat és a kommunista gazda­sági vezetőket munkájukról. A vezetőségnek rendszeres, tényleges beszámolót kell ad­ni a taggyűlésnek a két tag­gyűlés közötti munkáról, a fel­merült lényeges kérdésekről, problémákról, megoldásukról. Amennyiben konkrét a tag­gyűlésen a beszámoltatás, ak­kor a párttagság is megfele­lően felkészült konkrét hatá­rozathozatalra. lyiásife fontos fórum a veze- -LTX töségi ülés, amelyen poli­tikailag lényeges kérdésekben kell dönteni. Ez akkor haté­kony, ha a vezetőségek igé­nyesen és meghatározott terv szerint tárgyalnak napirende­ket és a legfontosabb kérdé­sekben hoznak határozatot. Az alapszervezeti vezetőségek fel­adata, hogy megszervezzék a párttagok aktív részvételét a politika megvalósításában. En­nek módszere, hogy a pártta­gokkal szembeni követelmé­nyeket növelve megvizsgálják valamennyi alapszervezetben a pártmegbízatások rendszerét és gondoskodjanak minden párt­tag képességének megfelelő pártmegbízatásáról. E feladat megoldásában jó segítséget nyújtanak a pártcsoportok ve­zetői, akiknek természetesen megfelelő tartalmi informá­cióval kell ehhez rendelkez­niük. Az újonnan megválasztott vezetőségek titkárainak fel­adata, hogy részletesen megbe­széljék, egyeztessék a gazdasá­gi vezetővel, a hivatal, az in­tézmény vezetőjével a leendő munkakapcsolatukat, együtt­működésük formáját. Ennek azért is van különös jelentősé­ge, mivel a IV. ötéves terv utolsó évében — napjainkban — olyan jelentős gazdasági in­tézkedések is kellenek, amelye­ket az elhatározáson túl, a pártalapszervezetek vezetésé­nek, az általuk irányított tö­megszervezetek vezető testüle­téinek támogatniuk és tagsá­gukkal megértetniük szüksé­ges. Megvalósításuk feltétele pedig valamennyi dolgozó egy­séges cselekvése. gokrétű feladat vár tehát az újonnan megválasztott alapszervezeti vezetőségekre a gazdasági élet, a pártmunka és a társadalmi tevékenység szá­mos ágazatában. Nem lenne helyes egyszerre valamennyi felvetődő gond és probléma megoldására törekedniük, ha­nem e helyett rendszerezni kell a feladatokat, elosztani a mun­kát a vezetőség reszortfelelősei között, bevonni aktívaként mindazokat, akik képesek se­gíteni az eredményes megol­dásban. Minden vezetőségi tagnak — köztük a korábbinál lényegesen nagyobb számú fi­zikai munkásnak, nőnek, fia­talnak — a választók által adott bizalom jelenti munká­ja alapját. Ezzel és irányí­tó pártszervek segítségével minden bizonnyal sikeresen megoldják a rájuk bízott fel­adatokat, s megvalósítják majd működési területükön a közel­gő XI. pártkongresszus hatá­rozatait. ARATÓ ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents