Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
98 helyett 125 ezer hektáron Több cukrot — hazai termésből A népgazdasági szemlélet példája és vizsgája Nem egy értekezlet, tömegszervezeti gyűlés témája a cukorrépa mostanában, a sajtó pedig szinte naponta foglalkozik ezzel a növénnyel. Pontosabban azzal az igénnyel, hogy a mezőgazdasági üzemek a cukorrépa vetésterületét a tavalyi 98 ezer hektárról növeljék országosan 120 ezer hektárra, de még jobb lenne, ha 125 ezer hektárra emelnék. Rekordterületen A téma kétségkívül érdekes és vannak sajátos részkérdései. Itt van maga az a tény, hogy Magyarországon változatlanul nincs tervutasítás, tehát az állam nem írja elő az üzemeknek, hogy 120 vagy 125 ezer hektárt be kell vetniük. Ekkora cukorrépa vetés- terület hazánkban egyébként még soha nem volt. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy ezt a hatalmas területeit teljes egészében korszerűen műveljük majd meg, mert ennyi gépünk, ennyi különleges vetőmagunk — ami a korszerű műveléshez kellene — nincs is. Ügy gondolom azonban, mégsem ezek az egyszerű tények okozzák, hogy oly sokat hallunk a cukorrépáról. A cukorrépa inkább általánosítható példa. Példája annak, hogy az állam nem kötelez, hanem kér és egy kicsit próbája annak, hogy a termelők — az állampolgárok — hogyan vizsgáznak felelősségtudatból, nép- gazdasági érdekek megértéséből. Erre a próbatételre a cukorrépa különösen alkalmas, lévén egész sorsa, története rendkívül változatos. A középkor Európájában még mézzel édesítettek az emberek, csak azután jött a nádcukor. Ne próbáljuk elhallgatni: mindmáig a trópusi cukornádból lehet a legolcsóbban, a legtöbb és legjobb cukrot előállítani. A répacukor Európában fél évszázadon át csupán technikai érdekesség volt, és az is marad, ha nem jön a kontinentális zárlat. A múlt század első évtizedében, a napóleoni háborúk idején alakult ki az a helyzet, hogy a gyarmatokról érkező hajók nem futhattak be a kikötőkbe, nem hozhattak nádcukrot, ezért Európa ráfanyalodott a cukorrépára, majd tovább tökéletesítette az édesség nyerésének ezt a lehetőségét. Többszörös dron Ezt se hallgassuk el: hazánkban a nem is oly távoli múltban volt olyan időszak amikor javaslatok készültek a cukoripar elsorvasztására. Olcsó volt a világpiacon a répacukor, sőt egyes baráti és testvéri országok kifejezetten szívesen vették, ha vásároltunk tőlük a cukornádból nyert édesítőszerből. Most azonban más a helyzet. A nyersanyagok általános áremelkedése magával sodorta a cukrot is. A világpiaci ár ingadozó, pillanatnyilag talán csökkenő, de ezzel együtt, ha külföldről akarunk vásárolni, akkor egy kiló cukorért a nálunk megszokott belföldi ár 4—6-szorosát kell kifizetnünk. Ez bizony sok, különösen ha arra gondolunk, hogy minden világpiaci ár emelkedik, nekünk pedig nagyon sokféle holmit kell külföldön vásárolni. Olyasmiket is, amelyeket idehaza előállítani nem tudunk, mert vagy hiányzik a természeti adottság, yagy hiányzik a technikai felkészültség. A cukrot viszont elő tudjuk állítani idehaza is és ezzel — más célokra — dollármilliókat megtakaríthatunk. A cukor- fogyasztás hazánkban igen magas, és a szükséglet csak mintegy 75—80 százalékát tudjuk hazai produktummal fedezni. A többit külföldön, túlnyomórészt dollárért kell megvásárolnunk, mert azt akarjuk, hogy a cukorfogyasztásunk ne csökkenjen és ennek az alapvető fogyasztási cikknek az ára ne emelkedjen. Tehát egyszer dollár kell a külföldi vásárláshoz, másodszor forint kell a beszerzési és értékesítési árkülönbözet ki- egyenlítéséhez. A pontos számokat nem hozták nyilvánosságra, de a — csúnya szóval — „nagyságrendek” ismeretesek, tehát érzékeltetni tudom a helyzetet. Ha mi továbbra is külföldön akarjuk a hiányzó cukrot beszerezni, akkor erre a célra évente 80—100 millió dollárt kell elköltenünk. Óriási összeg. Ha mi nyugodtan akarjuk megvásárolni azt a mintegy százdarabos magas technikai színvonalú cukorrépakombájnt, amely a többletterület megművelésére szükséges, akkor ezt a vásárlást öt-hatmillió dollárból megoldhatjuk. Társadalmi érdek Nem akarok illúziókat táplálni. Nincs arról szó, hogy ha mi megtakarítunk százmillió dollárt, akkor ugyanennyi pénzért a mezőgazdaság korszerűsítéséhez vásárolunk nyugati gépeket. Erről nincsen szó, nem is lehet, hiszen iparunk nyersanyag-ellátása és korszerűsítése, a lakosság igényeinek kielégítése legalább ugyanennyire fontos, helyenként fontosabb is. Hiszen például a dollárért beszerzett nyersanyagok, energiahordozók ahhoz kellenek, hogy a magyar dolgozók foglalkoztatottsága egyenletes, a gazdasági fejlődés emelkedő színvonalú legyen. Éppen ezért a népgazdasági szemlélet példája és vizsgája a cukorrépa. Mert itt nem egyszerűen mezőgazdasági kérdésről, vagy szűkén értelmezett mezőgazdasági érdekről van szó. Népgazdasági kérdés ez a javából. Annak a népgazdaságnak a kérdése, amely oly sok áldozatot hozott már a mezőgazdaság fejlesztéséért is, de egyben a lakosság ellátásának kérdése, általában termelési kérdés. Répából m réz Semmi jel nem mutat arra, hogy az állam hatalmi eszközökhöz nyúlna ebben az ügyben. Nem kötelezik az üzemeket a cukorrépa vetésterületének felemelésére. Ám hatásági értekezleteken, tömegszervezeti gyűléseken, a sajtó hasábjain kérik az üzemeket, hogy növeljék a cukorrépa vetésterületét. Növeljék akkor is, ha a fajtát, a vetést és a művelést nem tudjuk minden hektáron a legkorszerűbb eszközökkel megoldani. És vessenek be nagyobb területet > akkor is, ha máskor is jöhet egy olyan rettenetes ősz, mint a tavalyi volt, amikor a szó régi értelmében arca verítékével gyűjti össze a falvak népe a megtermett cukorrépát. Vessenek több cukorrépát, mert ezt kéri a párt és a kormány, ezt kérik a cukrot oly szívesen fogyasztó kisgyerekek, ezt kérik a vörösrézzel dolgozó ipari munkások és a speciális műszerekre váró tudományos kutatók. Ezt kívánja ia népgazdaság érdeke és hinni1 szeretnénk, hogy ezt az érdeket a földek népe megérti és döntéseivel, majd munkájával ezt jól szolgálja. Földeáki Béla A PESTMEfrYEI HÍRLAP' kCilön kiadasa XIX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1975. FEBRUAR 2., VASÄRNAP ALKATRÉSZEK BUDAPESTRE Nők a munkaasztaloknál AZ IDÉN ÖLTÖZŐ, FÜRDŐ ÉPÜL Hét évvel ezelőtt a dinamikusan fejlődő nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet egy kis részleget létesített abból a célból, hogy ott a szövetkezet dolgozóinak feleségei, lányai munkához és keresethez jussanak. Könnyen megtanulták... Megfelelő munkalehetőséget keresve megállapodtak az Egyesült Izzóval, hogy elektromos fojtótekercs alkatrészeket gyártanak részükre. A körösi asszonyok és lányok csakhamar beletanultak a munkába, s a gyár valamint a Gépjavító és Faipari Szövetkezet között eredményes kapcsolat alakult ki. Közben nőtt a részlegben dolgozók száma, és 1970-ben már a Beloiannisz Híradás- technikai Gyárral kötöttek szerződést, telefon és más műszaki alkatrészek szerelésére és szállítására. Az üzemrészleg megfelelő helyiséget kapott a Tormásban, s ekkor már 60—70-en dolgoztak az új műhelyben. Jelenleg 65-en vannak, s képzett szakember, Üveges Péter a vezetőjük Az alkalmazottak többsége fiatal, a munkaasztalaiknál kényelmesen dolgoznak, s boszorkányos gyorsasággal keSegédmunkásból — vezető Húszéves újítói múlt Jelentős megtakarítás — importanyagokból értékes díjakkal. A szocialista brigádok vállalásai között is kiemelkedő helyet foglal el egy-egy újítás. Ez különösen manapság jelentős, hiszen előtérbe került az anyagtakarékosság. Arany fokozat Migaskó Lajos 26 éve dolgozik a konzervgyárban. S húsz éves újítói múlt áll mögötte. 1973-ban megkapta a Kiváló Üjító kitüntetés arany fokozatát. Azóta is újabb megoldásokon töri a fejét. Jelenleg a hazailag előállítható újabb lakkfajtákat kutatja. Pardi Anna rülnek ki kezük alól a különféle alkatrészek. A nehezebb munkát gépek segítik, melyeket részben a szövetkezet vásárolt, részben a pesti gyár adott kölcsön. Az üzemben 7,50 forint az átlagos órabér, az átlagkereset másfélezer forint havonta. Minden héten küldik a kész termékeket és egyúttal megkapják a nyersanyagot is. A szállításban csak néha van egy kis zökkenő, a nehezen beszerezhető külföldi anyagok például a platinalemezek miatt. Éves tervüket teljesítették, a pontos eredményeket most, ezekben a napokban értékelik a szövetkezet központjában. A szövetkezet méltányolja a részleg sikeres munkáját: az idén korszerű szociális helyi-; ségeket, fürdőt, és öltözőt létesítene fe. _.és megszerették Beszéltünk néhány dolgozóval is. Faragó Jánosné 1969 óta dologzik az üzemben. Azelőtt férjével mezőgazdasági munkát végzett. Könnyen beletanult az új szakmába, megszerette. Most például telefonkészülékekhez rugó alkatrészeket készít. Kökény Ernőné négy évvel ezelőtt került ide, s szintén jól érzi magát az üzemben. Jelenleg szigetelő alkatrészeket csomagol. Mint elmondották, ez nőknek való, könnyű foglalkozás, s igyekezetükkel a pesti gyárban is elégedettek. K. L. SPORT Kosárlabda - barátságos alapon Hétközben kettős barátságos kosárlabda-mérkőzést játszottak az Arany János gimnázium labdajátéktermében, II. korcsoportbeli csapatokkal. FIŰK: Nk. Gimnázium DSK—Kecskeméti Bányai Gimnázium DSK 28:27 (12:14). Két egyenlő képességű, csapat küzdelme. Legjobb dobó: Ruttner Z. (11). LÁNYOK: Kecskeméti Bányai Gimnázium—Nk. Gimnázium 55:17 (33:2). A körösiek nagyon megilletődöttek voltak az elején. A különbség kisebb volt a számszerűnél. Legjobb dobó: Kiss (10). Kézilabdás hírek Hótközben, este játszották a Toldi-sportcsarnokban a Nagykőrösi Kinizsi—Nk. Toldi DSK barátságos férfi kézilabdamérkőzést. Az újonc NB III-asok sokkal jobbak voltak és nagy különbséggel győztek a diákok ellen. A kézilabdasport híreihez tartozik még, hogy Cegléd lesz a központja az új szervezésű ceglédi—nagykátai—mono- ri összevont járási bajnokságnak, amelyen a Kinizsi tartalékcsapata is indul. Barátságos tekemérkőzés \ Kocséri TSZ SK—Volánbusz (Nk.). A kocséri Üj Élet Tsz Megóvják az utókornak MOZIMUSOR Ámokfutás. Színes magyar film. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. MATINÉ Az ellopott vonat. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! Színes, szinkronizált angol filmvígjáték. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ISKOLÁBAN Fogják el Oichit élve, vagy holtan. Japán film. Előadás kezdete: fél 7-kor. A Néprajzi Múzeum restaurátorai kiállításra készítik elő a különféle tárgyakat, emellett, számos értékes szobrot, kerámiát „újítanak” fel, illetve óvnak meg az idő rongálásától. Képünkön: Mesterházi Erika mexikói szobrot restaurál. tekepályáján került sor a 100 tarolásos dobásos barátságos teke-csapatmérkőzésre. Balogh (161), Tajti (203), Bálint E. (150), Ligeti (169), Dobos (173), és Bajkai (186) alkotta a még idényeleji formában lévő körösi csapatot. Az autóbuszosok gárdáját beosztották az NB III budapesti székhelyű csoportjának 12-es mezőnyébe. A február végére tervezett bajnoki rajt előtt több barátságos mérkőzésen is szerepelnek a lelkes tekézők. Sportiskolásaink sikere Az 1974. évi 19 atlétikai szakági sportiskola között kialakult a rangsor. Élmezőnye így fest az év végén: 1. Oroszlányi Bányász Sí 16 911; 2. Ceglédi VSI 16 189; 3. Nagykőrösi Pedagógus Sí 16 053; 4. Vác városi Sí 15 901; 5. Kazincbarcikai Vegyész Sí 15 848: 6. Gyulai Sí 15 579 pont. A nagykőrösiek országos harmadik helyezése — a vidékiek között — elismerésre méltó. Vasárnapi műsor Asztalitenisz. Sportotthon: a Kinizsi tehetségkutató egyéni versenye általános iskolás fiúk részére. Birkózás. Szolnok: országos úttörősza- badgfogású Tisza Kupa-vetélkedő. Kézilabda. Toldi-sportcsarnok, 10 óra: Tiszakécskei MEZŐGÉP—Kiskőrösi IGV női, 10,55: Nk. Volán—Bem SE (Cegléd) férfi, 12: Nk. Toldi DSK I—Nk. Toldi DSK II női; 12,55: Nk. Toldi DSK—Algériai diákok (Tol- di-Kupa); 14: Ceglédi KÖZGÉP—Nk. Kinizsi II férfi, 15: Bem SE (Cegléd)—Nk. Kinizsi I férfi (Kinizsi Kupa-mérkőzés). Sízés. Kékestető: a X. téli úttörő- olimpia országos döntője. Hétfői műsor Sakk. KlOSZ-székház, 18 órától: a KIOSZ Kupa egyéni versenj selejtezőjének 5. fordulója. Sízés. Kékestető: a X. téli úttörőolimpia országos döntője. s. z. Migaskó Lajos 16 éves korában segédmunkásként kezdett dolgozni a konzervgyárban — 1949-ben. Három évvel később géplakatos szakmunkásvizsgát tett. Már ezekben az években is nagyon érdekelték a gépek, a műszaki berendezések. Mivel a dobozgyártó üzemben foglalatoskodott nap mint nap, elsősorban az ottani masinák foglalkoztatták. Baleset nélkül Az egyik gép különösen sok problémát okozott az üzemben. Három éven át, minden évben csonkolásos balesetet okozott. Migaskó Lajos első jelentősebb újítása ennek a gépnek az átalakítása volt. A saját konstrukciójú pere- mező géppel elérte, hogy megszűntek a balesetek és jelentős lett a létszámmegtakarítás is. Ezzel egyidejűleg több ki- sebb-nagyobb módosítást hajtottak végre — ugyancsak az ő meglátásaihoz igazodva — a konzervüvegekhez használatos fémgyűrűgyártó gépeken is. Az 1960-as év nagy változást hozott az egykori segédmunkás életében. A dobozgyártó üzem vezetője lett. Üzemmérnöki képesítést szerzett. Minél olcsóbban Újítási lehetőségei megváltoztak. Nem annyira gépekhez kapcsolódtak ezentúl, hanem inkább irányítói feladatköréhez, az anyagtakarékossághoz. A dobozgyártásnál drága külföldi, főleg tőkés importanyagokat használnak fel. Épp ezért nagyon fontos feladatuk a termelésvezetőknek a jobb megoldások keresése, a termékek minél olcsóbb előállítása. Migaskó Lajos ezen a területen is jelentős eredményekről számolhat be. Egyes gépek műszaki átalakításával elérte, hogy az importanyagokból máris kevesebbet használnak. Például az ónozott lemezek felhasználásánál huszonöt százalékos a megtakarítás. Újítói munkájának elismeréseként 1966-ban a Kiváló Újító kitüntetés bronz fokozatát kapta meg. Újításai ekkorra már hozzávetőlegesen félmillió forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. A 70-es évek elején az NSZK, angol, osztrák lakkok importja megterhelte a konzervgyár valutakeretét. (A különböző lakkok a fémdobozok belső és külső felületének j korrózióvédelmét szolgálják.) | Több éves kísérletezés után ! Migaskó Lajos és több kollé- j gája, valamint a Tiszai Ve- í gyikombinát szakemberei j együttesen jó minőségű hazai | lakkot állítottak elő. így a drága import helyett a lakkot azóta a szolnoki gyárból szerzik be. — Az iparágon belül is támogatják vállalatunknál az újítókat — mondja Migaskó Lajos. — A gyár vezetősége újítási versenyeket hirdet
