Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

Szerelés közben Zárszámadás a pilisi Aranykalászban Tíz és fél millió tiszta nyereség XVII. ÉVFOLYAM, 44. SZÄM 1975. FEBRUAR 21., PÉNTEK Falugyűlés Sülysápon Legtöbben a rossz utak miatt szólaltak fel Sülysápon a sülyiek és a sá­piak részére külön-külön falu­gyűlést tartottak. Sülysáp nagyközség sülyi részén a mű­velődési házban tartották meg a falugyűlést, melyen részt vett Bata János országgyűlési képviselő is. Csaba János, a Hazafias Népfront titkára megnyitója után Szabó János tanácselnök részletesen tájékoztatta a hall­gatóságot a tanács 1974. évi munkájáról, továbbá a tanács­tagok és a végrehajtó bizott­ság tevékenységéről. Elmondotta egyebek között, hogy ebben az évben 700 000 fo­rintot fordítanak az 1. sz. iskola befejező munkála­taira, 400 000 forinttal já­rulnak hozzá saját erőből a napközis óvoda bővítésé­hez és kialakítják az 1. sz. ravatalozó hűtőberendezé­sét is. Ezt követően 17 felszólalás hangzott el. Számosán elisme­réssel szóltak a tanács lelkiis­meretes munkájáról. Sokan a 30. évforduló tiszteletére fel­ajánlásokat tettek. Egy nyug­díjas tsz-tag a tanácsnál 48 órai adminisztrációs munkát vállalt, Katona Béla tanácstag és Bakonyi Miklós pedig fizi­kai munkák végzésére vállal­kozott. Sokan megemlítették, hogy a forgalmas útszakaszokon nincs járda. Ezeken a veszé­lyes helyeken kénytelen az út­testen közlekedni a felnőtt és gyermek. Szóltak arról is, hogy a Vasút utcában, az állomás környékén sok az ételhulladék, az árkokba pedig belehordják a szemetet, továbbá a tanács­háza melletti bekötő útnak nincs rendes járdája. A Ma­lom utcai kis híd környéke al­konyaikor teljesen sötét, a gyerekek csak félve mennek át rajta, ott legalább két hely­re villanyégőt kellene helyezni. Kácsor Ferencné tanácstag felszólalásában előadta, hogy a gyerekek háromdecis üvegekben hordják a vizet hazulról magukkal, mert az iskola kútjának vize ihatatlan. Ehhez a felszólaláshoz csatla­kozott Balazsovits Sándor is, kijelentette, hogy a közeli sző­lőstelepi vasútailomá-.tn mé­lyen fúrt kútból kitűnő víz tőrt fel. Bizonyára hozzájárul­na a MÁV ahhoz, hogy innen az iskolába vezessék a vizet. A felszólaló társadalmi mun­kában ígéretet tett a víz beve­zetésére. Krecsák Jánosné ta­nárnő megemlítette: hiába szépítjük tavasszal a ház ele­jét virággal, ha a szomszédok tyúkjai szétkaparják, a libák pedig lelegelik. Tegyük közhír­ré, hogy baromfiját mindenki tartsa az udvarában. Bata János országgyűlési képviselő örömhírként közöl­te, hogy a ma még rossz Magdolna utat a közeli jövőben meg­javítják, ugyanis a KPM ötéves tervében szerepel az út újjáépítése is. A képviselő megjegyezte még, hogy szívesen jön Sülysápra, mert itt az embereknek nem építenek légvárakat, igényeik jogosak, kívánságaik pedig reálisak. A tanácselnök végül kijelentette, hogy a tanács igyekszik az egészségügyi köz­pontot minél előbb kialakítani. A következő ötéves tervben felépítik a sülyi részen a busz­fordulót is, a közművesítés el­ső periódusa pedig most zá­rult le. K. L. ★ A község sápi részén, a mo­zi helyiségében megtartott fa­lugyűlésen százötvenen vettek részt. Szabó János tanácselnök részletes beszámolója után sokan kértek szót. — Büszke vagyok közsé­günk fejlődésére, gyorsan változó arculatára. Más községekből hozzánk lá­togató rokonaimat, ismerősei­met örömmel kalauzolom a községben — mondotta egy fiatalember, Salvári György, majd így folytatta: — A For­rói utat és a Kossuth Lajos út buszfordulón túli részét azon­ban messze elkerüljük, mert jóformán járhatatlanok. — A méteres kátyúk, átha­tolhatatlan sártenger miatt járművel kora ősztől késő ta­vaszig, lényegében egész év­ben, lehetetlen arra közleked­ni — folytatta az iménti gon­dolatsort Németh Jánosné ta­nácstag: — Emiatt legalább százötven családnak, s egy ta­nyasi településnek okoz súlyos gondot a fűtőolajnak, tüzelő­nek a beszerzése. Horváth János így kapcsoló­dott az utak állapotáról szóló vitához: — Egyre több személygép­kocsi-tulajdonos lakik a For­rói út és a Kossuth Lajos út említett részén, autóikat ők nem használhatják, vagy jár­művüket a falu közepén hagy­va, gyalog teszik meg az utat lakásukig ... Még rágondolni is rossz, hogy mi lenne, ha mentőautót, gyorsan orvost kellene hívni súlyos beteg­hez ... A rendkívül rossz állapot­ban levő Forrói útról és Kos­suth Lajos úti szakaszról be­szélt a többi hozzászóló is, fel- indultan, szenvedélyesen. — Számítottunk is rá, hogy1 szenvedélyes vita alakul ki ma este útügyben — nyugtatta a kedélyeket Zima Károlyné vb- titkár. S mondataiból kiérző­dött: jól .ismerik a tanács ve­zetői a falugyűlésen részt ve­vők panaszait. — Szívesen vállalnánk tár­sadalmi munkát, csak történ­jék már valami... — hallat­szott a széksorok közül. Minden felajánlott társadal­mi munkára szükség van. Mégis, az említett utakon vég­zendő mindenfajta egyengetés, töltögetés csak tiszavirág életű lenne. (Nemkülönben éppen az út mellett lakók a megmond­hatói: jó időben mást sem tesz­nek, mint egyengetik, rendez­getik — hasztalanul...) A mély, agyagos talajú utak használhatósága elképzelhe­tetlen megfelelő szilárd alap, egyszóval: szakmunka nélkül. Csakhogy az útépítéshez pénzre, sok millió forintra lenne szük­ség, a felsőbb szervek segítsége, tá­mogatása nélkül a községi ta­nács tehát egyelőre útügyben tehetetlen. J. I. Nevet a gyűlés A falugyűlések, zárszámadó, mérlegzáró közgyűlé­sek időszakát éljük. Egy esztendő munkája kerül egy- egy nagy közösség elé. A hivatalos beszámolóik után a hozzászólások gyakran okoznak derültséget. Egy cso­korra való közülük: A nionori Kossuth Ter­melőszövetkezet zárszám­adásán, a moziteremben többen voltak, mint egy filmpremierkor. Jó eszten­dő végére tett pontot a közgyűlés, de akadt pa­nasz is. Felállt a nyári pa­radicsomtáblák őrzője, egy idős bácsi, s megkérdezte: tesznek-e valamit a jövő­ben azért, hogy ne csak egyetlen ember vigyázza a közös vagyon értékes ré­szét?. Merthogy a paradi­csomosládákat a nyáron kiborogatta egy banda, őt pedig kétszer is megverte. — Ráadásul elterjedt itten — tette hozzá —, hogy azér’ ütöttek, mer’ négy­kézláb másztam a paradi­csomosban egy menyecské­hez! Hát azért mondtam, hogy ilyesminek többet nem szabad előfordulnia. A monoriak első falugyű­lésén, a művelődési ház nagytermében nem volt ugyan telt ház — de több hozzászóló akadt, mint eddig bármikor. Szó esett mindenről, nem maradha­tott ki természetesen a mo­noriak régi-régi panasza, az Ady úti sorompó ügye sem. Kovács György őr­nagy, a járási rendőrka­pitányság közlekedésrendé­szeti osztályának vezetője mondta el: a monori-erdei felüljáró rövid és alacsony is, nem tudják áthozni, hogy könnyítsenek a sok­szor fél óráig ácsorgók helyzetén. Pedig nagy a balesetveszély, hiszen a vá­rakozók türelmetlenek — s itt egy kis szünetet tartott, amit „frappánsan” hasz­nált ki egy részvevő, rögtön hozzátette: „ ... a vasuta­sok pedig türelmesek ...” Gombán igen sokan jöt­tek el a falugyűlésre. Jó néhány hozzászóló beszélt arról, hogy a község szá­mos lakója nem tartja rendben portáját, a szeme­tet, a rossz edényeket az utcára hordja. Az egyik hozzászóló konkrétan is megemlített egy példát. Már mondanivalója felénél tartott, amikor észrevette, hogy akiről beszél, szintén ott van a falugyűlésen, két sorral arrébb. Egyből rövi- dcbbre fogta mondanivaló­ját, s hamar befejezte ... (k. zs.—g. j.) A Fővárosi Elektromos Mű­vek pesterzsébeti üzemviteli osztályának üllői szakemberei nyolc község elektromosener- gía-ellátásáról gondoskodnak. Képünkön: Borbély László fo­gyasztásmérőt cserél. Novák Ferenc felvétele Alig fértek be a helyi mű­velődési ház nagytermébe a pilisi Aranykalász Tsz tag­jai a napokban megtartott zárszámadó közgyűlésre. A közös gazdaság a részletes mérlegeredményekről az üze­mi híradón keresztül tájé­koztatta a dolgozókat,, ehhez fűzött szóbeli kiegészítést Sedró János, az Aranykalász elnöke. — A járás legnagyobb ter­melőszövetkezete, a pilisi, 5836 hektáron gazdálkodik. Tavaly a legnagyobb terüle­ten búzát termesztett. Az 1226 hektáron a ter­vezett 29 mázsa helyett 35 mázsás átlagtermést ért el. Hibridkukoricából viszont hét mázsával kevesebb termett. Még nagyobb volt a kiesés a 303 hektáros burgonyaterü­leten. A pilisi tsz a zárt ter­melési rendszerben termesz­tette a múlt évben ezt az ér­EGY NAP A TERMELESBEN Felkészülés a pályára A Vasipari Isz’-be a fiúk látogattak el. Képünkön Früh- wirth László az esztergálás fortélyaival ismerteti meg Ágos­ton Tibor 7. osztályos tanulót. Koppány György felvétele Az általános iskolák nyol­cadikosai már döntöttek a pályaválasztásról. Erről azon­ban szót kell ejteni már a 6— 7. osztályban is, hogy mire a tanuló nyolcadikos lesz, ne legyen gond számára a pá­lyaválasztás. Gyomron, az 1. sz. iskola úttörőcsapat-vezetője, Somo­gyi Károly eredeti ötlettel állt elő a napokban. Felkereste a község üzemeit, s a vezetőket kérte: engedjék meg, hogy fél nap náluk dolgozhassanak a lányok, fiúk. A kérés megértés­re talált. 72 hatodikos-hete­dikes lány és fiú kereste fel Gyömrő üzemeit reggel 8 órakor. A lányok a fodrász­üzletbe, élelmiszerboltba, a Ruhaipari Szövetkezetbe, a fiúk a vegyi üzembe, a Vas­ipari Isz-be, a kenyérgyárba látogattak el. Mindenütt szívesen fogad­ták őket, s munkát is adtak nekik. Különösen megnyerte a fiúk tetszését a pékszak­ma, s máris bejelentették né- hányan: oda jelentkeznek a 8. osztály elvégzése után. A lányoknak a kereskedelmi szakma és a fodrászat is tet­szett. A kezdeményezés — amely az egy nap a terme­lésben — címet viselte, elér­te célját. A tanulók elmondták véle­ményüket a látottakról, ta­pasztaltakról. Hasznosnak bizonyult az 1. sz. iskola kezdeményezé­se. A gyömrői üzemek is ál­landó munkaerőhiánnyal küz­denek. Nem közömbös szá­mukra sem, hogy évről évre hány tanulót tudnak foglal­koztatni üzemükben. (g. 3 ) tékes gumós növényt. Két­száz mázsás átlagra számítot­tak, s 175 mázsát értek el csupán. A termelési adatok alapján megállapítható, hogy jók az eredmények őszi kalászosokból, és különö­sen jól termett a borsó, amelyből 30 mázsát taka­ríthattak be hektáron­ként. Az árpa elemi kárát az Ál-, lami Biztosító megtérítette, A kukorica-terméskiesés egyik oka a hibás vetőmag volt; 75 hektár kukoricát kellett ki­szántani és újravetni, ezen­kívül 105 hektár ugyancsak vetőmaghiba miatt tőhiányos volt. Az őszi betakarítás komoly nehézségek elé állította a pi­lisi közös gazdaságot is. Az összefogás eredményeként azonban, ha nagyobb veszte­séggel is, de sikerült a ter­mést betakarítani a földekről. A szövetkezet szarvasmar­ha-, ló- és juhtartással is fog­lalkozik. Kétszázharminchat hízómarhát adott el a múlt évbei}. A növénytermesztésből 44 millió 846 ezer forint bevételt ért el. Az állat­tenyésztési üzemág egy­millió 342 ezer forinttal teljesítette túl tervét. Az összes árbevétel 94 mil­lió forint volt, nyolcmillió­val több a tervezettnél. A tiszta nyereség is igen kedve­zően alakult, ennek értéke 10 millió 686 ezer forint. A tagok éves átlagbére 30 984, az alkalmazottaké 34 538 forint. A különbség abból adódik, hogy az utób­biak zöme szakmunkás. Egy tízórás munkanap értéke 134, illetve 150 forint. A kedvező eredmények le­hetővé tették, hogy vala­mennyi tsz-dolgozó, aki az alaptevékenységben dolgozik, 20 százalék kiegészítő- részesedést kapjon kéz­hez. A tartalmas beszámolóhoz hozzászólt Várszegi György, a járási pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetője is. Elismeréssel beszélt a múlt , évi eredményekről, kiemelte, hogy a jó eredmények an­nál is értékesebbek, mivel az egyesülés első évében érték el. Kérte a tsz-tagságot, az idén is tegyen meg mindent a jó eredmények eléréséért. Dolgozzék olyan szorgalma­san, ahogy azt tavaly tette. Bánszki Mihály az ellenőr­ző bizottság jelentését tárta a közgyűlés elé, majd a nőbi­zottság elnökének, Kiss Já- nosnénak jelentését hallgatta meg a közgyűlés, végül a döntőbizottság münkájáról Mátray Mihályné számolt be. Ezután került sor a kiegészí­tő részesedések és prémiu­mok kifizetésére. G. J. Helyreigazítás Tegnapi számunkban, a „Já­rási tudományos technikai szemle” című írásunkban szerzői hibából tévesen jelent meg a képaláírás. A dobogó első három fokán az úttörő történelemkutató, és nem a világjárók helyezettjei áll­nak: Hanzély Mátyás, Szaba­dos János és Szűcs Judit. * 18 Részközgyűlések MŰSOR MOZIK Monor: Az ördög atamán- ja. Pilis: A mest érd etek tív. Vecsés: A lopakodó Hold. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 17 órakor: gép­kocsivezetői tanfolyam, 18- kor: fotóklub. Pilisen, 19-kor: Miért beteg a magyar fut­ball? Közreműködik Végh An­tal, a könyv szerzője, vala­mint Zala.tnay Sarolta, Zo­rán Sztevanovity és Horváth Attila. Úriban, 17.30-tól 19.30- ig: társastánctanfolyam. ÜTTÖRÖHÄZ Gyömrőn, 15-től 18 óráig: irodalmi színpad, 15.30-tól 17.30-ig: orosz nyelvi levele- I zés. Már kérhetik a kölcsönt - lakásépítésre Az „első fecskék” — azok, akik öt esztendővel ezelőtt kezdték az ifjúsági takarékbe­tétbe rakosgatni forintjaikat — az idén már kézhez kapják összegyűjtött pénzüket. Mint a monori OTP-fiókban Kő Kata­lintól, a megyei OTP munka­társától megtudtuk, kedvez­ményben is részesülhetnek. Ha esetleg csak az év végén jár le az öt évük, akkor is kap­hatnak kölcsönt a tőkéjük mellé már most — lakásépí­tésre. Ha tehát lehetőségük van lakásépítő ifjúsági szövet­kezetbe éppen most belépni megtehetik: az OTP gondosko­dik számukra hitelről. Áprilisban azok részére, akiknek ifjúsági takarékbetét­jük van. Pest megyei túrát is rendez az OTP. Több nagyköz­séget, várost érintve Szent­endrére fut majd be a külön- autóbusz. (zs.) Nappali fény a főtéren Nappali a világosság éjsza­ka is Üllő főterén, ahol öt nagy fényerejű higanygőz- lámpát szereltek fel. Ilyen korszerű világítás segíti majd a községet átszelő 4-es számú főközlekedési úton a bizton­ságos közlekedést is. Az Üllő és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet mérlegmegállapí­tó és vezetőségválasztó rész- közgyűlése február 24-én 18 órakor kezdődik Üllőn, a 6-os sz. központi étterem­ben, művelődési házban, Öcsai úti kisvendéglőben, pártszék­házban, Monoron a vetőmag­ellátó kultúrtermében, a KlOSZ-helyiségben és a mű­velődési házban; Március 3-án, 18 órakor Monori-erdőn az is­kolában, Vecsésen a gazda­körben, a művelődési házban, a Halmi telepi bisztróban, a 9. sz. presszóban (Attila u 20), a 11. sz. italboltban (Bajcsy- Zs. u. 95.), Péteriben a műve­lődési otthonban. A pilisi ÁFÉSZ részközgyű­léseinek ideje: február 24-én, 18 órakor Pilisen a hizlaldában, a 2. sz. általá­nos iskolában, az 5. sz. ital­boltban, a művelődési házban, az 1. sz. kisvendéglőben, a 3. sz. italboltban és a 7. sz. ital­boltban, Gombán a művelődé­si otthonban, a 15. sz. presszó­ban, az általános iskolában és a felső-farkasdi iskolában; Március 3-án, 18 órakor Vasadon a művelő­dési otthonban és a rávágyi iskolában, Káván a 17. sz. italboltban, Nyáregyházán a 9. sz. italboltban, a tanácshá­zán, a Szentimre telepi isko­lában és a felsőnyáregyházi általános iskolában, Csévha- raszton a 11. sz. italboltban, Bényén a 16. sz. italboltban és a 2. sz. általános iskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents