Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

1975. FEBRUÁR 21., PÉNTEK x/fíiUw 3 Újabb, kiváló egységek a magyar néphadseregben Az elmúlt napokban adták át a magyar néphadseregben a legjobb katonakollektívákat megillető kiváló címeket. A már hagyományossá vált szo­cialista versenymozgalom eredményességét az elmúlt időszakban fokozta az a lelke­sedés, mellyel a hivatásos és sorkatonák készülnek az MSZMP XI. kongresszusára. A most befejeződött versenysza­kaszban több mint 60 alegység — közülük közel félszáz má­sodszor vagy többször — érde­melte ki a magas szakmai, po­litikai, erkölcsi követelmények teljesítéséhez kötött megtisz­telő elismerést. Az ünnepsé­geken részt vettek az elöljáró katonai szervek, az állami és társadalmi szervezetek képvi­selői. Zöldség — fóliasátorban Az idén mintegy 15 vagon primőr árura számít az ÁFÉSZ. Ceglédberoelen már csak néhány nap, s felkerülnek a fóliák a vázra, Plutzer Lenárdéknál, akik 1500 négyszögölön vállal­tak különböző zöldségfélék termesztését, elsőként a hónapos retek magját vetik el. Koppány Gy5rgy felvétele Száznegyvenkét vizsgálat egy év alatt Töretlen fejlődés jellemzi a népi ellenőrzés munkáját A Pest megyében túlnyomó többségében társadalmi mun­kában tevékenykedő mintegy kétezer népi ellenőr tavaly összesen 142 vizsgálatot foly­tatott, huszonhattal többet, mint 1973-ban. Megnöveke­dett feladataikat becsülettel megoldották; általában el­mondható, hogy a pártszer­vek, a tanácsok mindinkább igénylik a népi ellenőrök vizsgálati anyagait, mert a tapasztalatokat saját munka- területükön jól tudják hasz­nosítani. Ugyanakkor a népi ellenőrök munkájúkhoz álta­lában megkapják a legmesz- szebbmenő segítséget is. Sok esetben együtt vizsgálnak pél­dául a járási hivatalok osz­tályaival, vagy a termelőszö­vetkezetek belső ellenőrei- j vei. Tavaly emelkedett a vizs­gálati napok száma is. Mint- I egy 5 és fél ezer munkanap­éi pal — ez mintegy 900-zal | több, mint 1973-ban volt — ! vettek részt a megye népi el- ! lenőrzési munkájában. A ' vizsgálatok lefolytatásánál és szervezésénél néhány, koráb­ban bevált módszert Pest me­gyében továbbfejlesztettek. A nagy iparvállalatok ellenőr­zésére például külön megyei vizsgálócsoportokat alakítot­tak; egy-egy ilyen csoport az azonos, vagy hasonló témák vizsgálatához az összeszokott­ság előnyével kezd hozzá. Egy időben — megyei érvényjelleggel A járási és a járási-városi népi ellenőrzési bizottságok gyakran — egymástól függet­lenül — azonos témát tűznek napirendre. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ja­vaslatára és a megyei szak­csoportok vizsgálati program­ja alapján tavaly a területi bizottságok ezeket a vizsgála­tokat egy időben folytatták le. Így egy-egy témakörben megyei érvényű tapasztalato­kat szereztek, s az észrevéte­lek nyomán megyei szintű in­tézkedéseket lehetett hozni. December közepén például hat járási NEB részvételével vizsgálták meg a termelőszö­vetkezeti erdők állapotát, amelyhez a programot a me­gyei mezőgazdasági szakcso­port adta, a tapasztalatokat pedig a megyei népi ellenőr­zési bizottság összegezi. A megye népi ellenőreinek tavalyi munkájából kiemel­kedett a többi között a MÉM felügyelete alá tartozó felső- oktatási és kutató intézetek szerződéses kapcsolata a ter­melő üzemekkel című vizs­gálat, a rögzített árú gyer­mekruházati cikkek ellátásá­nak utóvizsgálata, a belfö'di turizmus helyzetének, a vidék orvosellátottságának, a szö­vetkezeti építőipari közös vál­lalatok, a tömegsport és a tö­megtestnevelés helyzetének vizsgálata. Rendkívül fontos és időszerű témát elemzett a NEB, amikor áttekintette a nagy tömegű gyártási hulla­dékok, az elhasználódott ter­melőeszközök és anyagok hasznosításának helyzetét. Ebben a témakörben a közel­múltban születtek magas­szintű intézkedések. A népi ellenőrök munkájá­ról szólva, önkéntelenül kínál­kozik a kérdés: milyen intéz­kedések követik a feltart problémákat, visszásságokat? Sok szó esett erről tegnap is, a Pest megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság kibővített ülésén, amelyen a NEB tavalyi mun­káját értékelték. javaslatok — intézkedések Megállapítható, hogy Pest megyében tekintélye van a népi ellenőrzésnek s ez a te­kintély évről évre erősebb. Bizonyítja ezt, hogy a vizs­gált szervek és a felügyeleti hatóságok szívesen veszik a vizsgálatokat, s a javaslatokat általában elfogadják és meg­teszik a szükséges intézkedé­seket. Tavaly például számos esetben születtek tanácsi in­tézkedések, figyelemfelhívó körlevelek a vizsgálatok, ja­vaslatok eredményeként. Gya­korlattá vált, hogy a népi el­lenőrzési bizottságok a fonto­sabb témavizsgálatok jelenté­seit megküldik az illetékes párt, állami és társadalmi szerveknek. Tavaly a népi ellenőrök egyébként 16 személyt érin­tően hat feljelentést tettek társadalmi tulajdon hűtlen kezelése, csalás, jogosulatlan ügynöki tevékenység, lopás és magánokirathamisítás miatt. A NEB kezdeményezésére 34 vezető és 14 beosztott dolgozó kapott fegyelmi büntetést, kártérítésre 11 vezetőt és két beosztott dolgozót köteleztek. A népi ellenőrök és a bejelen­tők jogvédelmére tavaly nem került sor, nem volt szükség rá. Megkülönböztetett figyelemmel Megkülönböztetett figyelem­mel foglalkoztak a népi ellen­őrzési bizottságok az állam­polgárok bejelentéseivel és pa­naszaival. Tavaly a korábbinál valamivel kevesebb, 211 beje­lentés érkezett a népi ellen­őrzéshez s ezeknek mindössze 20 százaléka volt névtelen. A legtöbb — 55 — a koráb­bi évekhez hasonlóan a ke­reskedelem vonatkozásában érkezett, viszonylag sok volt a bejelentés a mezőgazdaságból — 41 —, és ebből 35 a terme­lőszövetkezeteket érintette. Ugrásszerűen szaporodtak, mintegy háromszorosára, az egészségügyi és a szociális el­látással kapcsolatos észrevé­telek. A magánpanaszok szá­ma az előző évihez hasonlóan 100 körül mozog. A bejelenté­sek és a panaszok nagy ré­szét maguk a népi ellenőrök vizsgálták ki, s többségüknél kiderült, hogy a bejelentők­nek, a panaszosoknak van iga­zuk. D. G. Vállalatvezetők fóruma 0 Eredményes a munkaidő a Dunamenti Hőerőmű kihasználása Vállalatnál A MAGYAR NÉPGAZDA­SÁG legnagyobb villamos energiát termelő egysége, és előreláthatóan e vezető sze­repét még mintegy 10 évre megtartja, a Dunamenti Hő­erőmű Vállalat. Az erőmű egyedi kiemelt nagyberuházásként épült 1959- től 1969-ig, 615 MW-os kapaci­tásra. Bővítése zömmel a IV. ötéves terv időszakára esik. Jövőre az 1968. évi kapacitá­sát megháromszorozza és kö­zel 2000 MW-os összteljesít­ményével a nemzetközi sta­tisztikában is a legnagyobb erőművek között tartják szá­mon. Évi termelése mintegy 25—30 százalékát adja az or­szág villamos energiájának. Az erőművek munkáslét­száma mindig fontos haté­konysági mutatónak számí­tott. Különösen igaz ez az utóbbi években, amikor az élőmunka hatékonyságának kérdései előtérbe kerültek. Az erőművek létszámmutatója azt fejezi ki, hogy az erőmű be­épített teljesítőképességére hány ember jut. (Egy MW-ra eső létszám = fő/MW). Az erőművek létszámigé­nyének meghatározása tulaj­donképpen a tervezéssel kez­dődik, vagyis akkor, amikor elhatározták, hogy milyen tel­jesítményű gépegységek üze­melnek majd. Általában el­mondható, hogy a gépek egy­ségteljesítményének növeke­désével együtt a fajlagos lét­számszükséglet csökken. Így történt ez a DHV esetében is, amikor először lényegében négy 210 tonnás kazánt és az ezekhez tartozó 25—50 MW- os turbó gépcsoportot építet­tek be. Ezek a gépegységek az akkori magyar villámos- energia-rendszer legnagyobb gépegységeinek számítottak. A2f ELSŐ IWINOSEGI vá tozás akkor volt, amikor ä négy blokk mellé még három nagy teljesítményű blokkot építettek. Itt a kazánok egy­ségteljesítménye 500 t/óra, a turbó gépcsoportoké pedig 150 MW. E gépek ellátásához a korábbi gépegységekhez ké­pest 1 MW-ra vetítve mint­egy egyharmad létszám szük­séges és ezzel együtt értük el, hogy az első kiépítés (616 MW) 1 MW-ra eső létszáma 1,2 fő volt. Az erőmű nagy N agyon korán eljegyezte magát a mun­kásmozgalommal, a társadalmi hala­dással. Az egyszerű származású fiatal diák — 18 esztendős volt mindössze — a bal­oldali diákok művelődési körének tagja,, s már egyúttal a Népszava munkatársa volt. Elméleti fogékonysága és valóságlátása azon­ban hamarosan szembefordította a korabeli magyarországi és nemzetközi problémákat opportunistán szemlélő szociáldemokrata ve­zetőséggel. A háború alatt — felismerve an­nak imperialista rablótermészetét — az egy­re szélesebb körű tudással felvértezett, egyre felkészültebb fiatalember a szocialista balol­dal egyik legképzettebb teoretikus publicis­tájává lett. Ezek után szinte magától értető­dőnek tűnt, hogy Rudas László a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának egyik ala­pító tagjaként, a Kommunista Internacionálé alapító tagjaként, kongresszusának magyar küldötteként, a Vörös Újság főszerkesztője­ként volt részese a dicsőséges forradalmi na­poknak 1918—1919-ben. A Tanácsköztársaság bukása után az emig­ráció keserű kenyerét eszi — majd második otthonra és végre valódi, szabad működési lehetőségekre lel a polgárháború megpróbál­tatásaiból éppen kikerülő Szovjetunióban. Tudományos és oktatómunkával foglalkozik: a Marx—Engels—Lenin Intézet főmunka­társa, a Vörös Professzúra és a Lenin Iskola tanára. Szerte a világon internacionalisták egész nemzedéke vallotta közvetlen nevelő­jének, tanítómesterének Rudas Lászlót, aki pedagógiai munkássága mellett arra is bősé­gesen szentelt időt, hogy élénk publicisztikai elméleti tevékenységet fejtsen ki, harcoljon a korabeli marxista filozófia és közgazda­ságtan tisztaságáért, a modem természettu­dományos eredmények materialista inter­pretálásáért. A második világháborúban Rudas László a Nemzetközi Antifasiszta Iskola nevelője, majd a magyar és német hadifoglyok között fejtett ki felvilágosító munkát. A felszabadu­lás után pedig végre megadatott neki, hogy szabad hazába térjen vissza munkás életét folytatni. Magas politikai tisztségei (képvi­selő, és a párt Központi Vezetőségének tagja Rudas László (1885-1950) volt) mellett folytatta elméleti, tudományos munkásságát is, amely igazán ekkor teljese­dett ki. Igazgatója volt a Központi Pártisko­lának, majd rektora a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemnek, tagja a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának. Élete végén munkássá­gát Kossuth-díjjal is megbecsülték. A halál alkotóereje teljében, újabb cikkgyűjteményé­nek sajtó alá rendezése közben érte. Tanítványai ma is élénken emlékeznek a nagy tudású, magával ragadó egyéniségű és kiváló előadó professzorra, aki elméleti alapállását a következőkben foglalta ösz- sze: „A filozófia az osztályok küzdelmét kísérő ideológiai harc. Ezért nyíltan és leplezetlenül állást foglaltam a tudományos világnézet el­lenfeleivel szemben, akik tudás helyett misz­ticizmust terjesztenek. Mégis remélem, hogy a marxizmus szelleme ellen nem vétettem: minden a múltban jelentős szerepet játszott — akár materialista, akár idealista — irányt, amelyet érintenem kellett, a maga kora mér­tékével igyekeztem mérni és pl. az idealiz­mus reakciós-misztikus alapvonása feltárása mellett tagadhatatlan érdemeit az emberi gondolkodás fejlődésében éppúgy kidomborí­tottam, mint a „régebbi” Marx-előtti mate­rializmus fogyatékosságait.” Mélységesen jellemző, hogy egyik nagy munkáját, amely a materialista világnézet­ről szól, 1947-ben a Magyar Kommunista Pártnak ajánlotta, mint e világnézet hazai hordozójának, „amelynek soraiban, beleszá­mítva a Szociáldemokrata Pártban töltött másfél évtizedet is, immár négy és fél évti­zede harcolok, amelynek alapításában tevé­kenyen részt vettem és amelynek mindig fegyelmezett és hű katonája igyekeztem lenni”. A párt e hű katonájára, ideológiai har­cosára emlékezünk tisztelettel és megbecsü­léssel ma, születésének 90. évfordulóján. D. M. bővítése keretében 1290 MW teljesítményt építenek be, mindössze 750 fő létszámmal. Ennek a bővítésnek a lét­számigénye 0,58 fő/MW lesz. E gépegységekből 6 épül meg, a kazánok 670 tonna telje­sítményűek, a blokkok pedig 215 MW kapacitásúak. A tel­jesen kész erőmű fajlagos létszáma 0,8 fő/MW lesz. Ér­zékeltetésül megemlítem, hogy a korábbi hagyomá­nyos technológiájú erőművek létszámigénye MW-onként 3— 5 ember volt. A mi esetünkben tehát ar­ról van szó, hogy a hagyomá­nyos technológia mellett mintegy 6—10 ezer ember fel­vételére lett volna szükség a mostani tervezett 1500 fő­vel szemben. A viszonylag kis létszám különös módon vetette és ve­ti fel vállalatunknál az élő­munka ésszerű felhasználó­sával kapcsolatos kérdése­ket. A létszámstruktúra sa­játos egyediséget mutat. Az összlétszámon belül például csak mindössze 20—25 száza­lék a szakképzetlen és beta­nított munkás, ugyanakkor a munkahelyeknek egész sora igényel speciális szakisme­retekkel rendelkező, esetleg több szakmájú embereket. AZ ERŐMŰ nagymértékű automatizáltsága munkakörök összevonását és sajátos szer­vezet kialakítását követelte meg. Már az első kiépítéskor 2—3 kazánonként biztosítot­tunk csak kezelőszemélyze­tet, s ugyanígy jártunk el a turbinák és generátorok mun­kahely-felügyeletével is. A hővezénylőtermek adta lehe­tőség a távműködtetést és el­lenőrzést növelte meg első­sorban. Különösen a bővítés “szabott meg szükségszerűen olyan feladatot, hpgy a meg­levő szervezeti felépítést fe­lülvizsgáljuk és a technoló­giának megfelelő fejlesztést hajtsunk végre. Ennek alapján új vállalati szervezetet alakítottunk ki, melyet az idén vezettünk be véglegesen. E szervezetnek a lényege, hogy a műszaki ve­zetést a korábbi vertikális szervezéshez képest horizontá­lis szervezetté alakítja, amely- lyel biztosítható a munkaerő ésszerűbb kihasználása és az üzemviteli feladatok haté­konysága. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy kisebb létszám­mal tudjuk megoldani felada­tainkat Azoknál a munkáknál, ame­lyeknél ésszerűbb a centrális munkaszervezés — mint pél­dául a karbantartás, a taka­rítás, a rendészet, a gondnok­ság, a raktározás stb. — ott központi irányítással hoztunk létre szervezeteket, hogy ez­zel a munkaerő jobb kihasz­nálását biztosíthassuk. A TMK-MUNKAK folya­matos anyagellátásának biz­tosítására „boyszolgálat”-i rendszert vezettünk be. En­nek lényege az, hogy az elázó napi anyagigénylések szerint a karbantartáshoz szükséges anyagokat folyamatosan a munkagéphez szállítjuk. Ez­zel elértük, hogy a raktá­rakban nincsenek anyagra váró emberek és nincs idő- veszteség. ’ A munka így fo­lyamatosabb . Olyan üzemviteli rendszer kidolgozását is elhatároztuk, amely szükségtelenné teszi, hogy külön turbina és kazán- blokkezelőket alkalmazzunk. A munkakörök összevonásá­val e kezelői létszám mint­egy 40 százalékkal csökkent­hető. Tervbe vettük és folya­matosan megvalósítjuk, hogy nagyobb mértékben veszünk igénybe női munkaerőket. Ennek alapján a nők rész­arányát 20 százalékról 25 szá­zalékra sikerült növelnünk. Ezzel az intézkedéssel a ren­delkezésre álló munkaerő-kí­nálat lehetőségeit használtuk ki jobban. E létszámösszeté­tel mellett biztosítottuk hosz- szú távra is, hogy a dolgozó anyák gyermekeiket saját bölcsődénkben és óvodánk­ban helyezhetik el, hogy mi­nél előbb munkába állhassa­nak. Fontosnak tartjuk a dolgo­zók erőművön belüli képzé­sét és további képzését is. Speciális tanfolyamok és szakmai kiegészítő kezelési vizsgák segítségével tudunk lépést tartani a berendezések technikai színvonala diktálta követelményekkel. Bérrendszerünket úgy ala­kítjuk ki, hogy az azonos munkát végző, de nagyobb szakképzettséget elérő dolgo­zók keresete magasabb le­gyen. Óriási lépés volt, amikor mintegy 70 fős létszámmal részt vettünk a nagyberuhá­zás blokkjainak üzembe he­lyezésében. Dolgozóink ezzel még üzembe helyezés előtt megismerhették a berendezé­sek működésének elveit, majd az üzmezavar elhárítására gyors, pontos munkavállaló­kat képeztünk és képzünk ki folyamatosan. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG december 5-i határozata csak megerősített bennünket ab­ban, hogy a munkaerő ki­használására tett eddigi in­tézkedéseink helyesek voltak. Céljaink megvalósítása esetén bízunk abban, hogy a munka­erő-kihasználás szempontjából az ország legjobb hatékony­ságú erőműve leszünk. Csenterics Sándor, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat Igazgatója Fordulópont volt az ország történetében Sajtókonferencia az 1948-as csehszlovákiai februári győzelem évfordulója alkalmából Dr. Zoltán Rabay, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek tanácsosa az 1948-as feb­ruári győzelem közelgő 27. év- dulója alkalmából, csütörtö­kön sajtókonferenciát tartott. Az esemény jelentőségéről szólva hangsúlyozta, hogy for­dulópont volt az ország tör­ténetében: Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésé­vel döntő győzelmet arattak a csehszlovák dolgozók a pol­gári reakció felett és megnyi­tották az utat a szocialista társadalmi rend felépítéséhez. Az azóta eltelt időben Cseh­szlovákia népe nagy sikereket ért el a szocialista építőmun­kában. Az ipari termelés a háború előttihez viszonyítva nyolcszorosára nőtt. Az ipar ma 6 hét alatt termel ugyan­annyi árut, mint az egész 1937-es esztendőben; s 1973- ban a társadalmi termék 67 százalékát, a nemzeti jövede­lem 60 százalékát adta, a ki­vitelnek pedig több mint 97 százalékát képviselte. Az ipari fejlesztés üteme to­vábbra sem csökken. Termelé­se az 1971—1975-ös évekre tervezett 33,6 százalékkal szemben 36,1 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig az 1970. évihez viszonyítva a ter­vezett 28 százalék helyett 30 százalékkal emelkedik, az elő­zetes számítások szerint. Jelentősen fejlődött az or­szág mezőgazdasága is, amely­nek eredményei 1973-ban már túlszárnyalták az ötéves terv utolsó évére, 1975-re meghatá­rozott terveket. Nagyarányú volt a fejlődés tudományos, kulturális téren is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents