Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám
Waldheim Ciprusról Az ENSZ-határozatok alapján keli megoldani a szigetország problémáját Hajnalra várták a BT-ülés kezdetét Helyi idő szerint csütörtökön este ül össze New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a különálló ciprusi török állam kikiáltása nyomán kialakult helyzetet. A vita a tervek szerint közép-európai idő szerint ma hajnali három órakor kezdődik. A nyitás után egy órával Waldheim ENSZ-főtitkár New Yorkba érkezik, hogy a Biztonsági Tanácsnak beszámoljon a török és a görög kormány tagjaival tartott tanácskozásairól. Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár csütörtök délelőtt Athénból New Yorkba utazott, miután befejezte a görög kormány vezetőivel a ciprusi válság békés rendezéséről tartott tárgyalásait. A főtitkár ezt megelőzően Ankarában szintén a ciprusi kérdésről tanácskozott. Elutazása előtt az athéni repülőtéren újságíróknak kijelentette: a helyzet rendkívül feÁlcázva I smét tapasztaljuk, halljuk a figyelmeztető eseteket. A mezőgazda- sági, az ipari szövetkezetekben a vezetők — tisztelet a kivételnek — röstell- nek magyarul, nyíltan beszélni. Ügy gondolják, elég, ha ők tudják, mit akarnak. A tagság előtt álcázva jelenik meg céljuk; a nagyon is kézzel fogható forint megfoghatatlan százalékok köntösében rejtezik. Igen, a prémiumokról, jutalmakról van szó. Azokról az ösz- szegekről, melyekről a közgyűléseken azt hallják a tagok: „ ... a termelési érték N ennyi és ennyi százaléka ...” Mennyi az az ennyi? Az előterjesztők tudják. A tagok nem. Holott illenék, hogy ismerjék. Hiszen ők a gazdák, a tulajdonosok. Szabálytalan? Nem, nem az. Jog szerint nem. Az erkölcs, a vezetői tisztesség szemszögéből azonban megengedhetetlen. Máris felcsattannak az érintettek: megdolgoztunk, megdolgozunk érte! Rendben van, fogadjuk el, hogy így igaz. (Bár korántsem mindig!) Akkor miért szemérmes- kednek a tagság előtt? Miért nem mondják ki fehéren, feketén, emberek, a javaslat ennyi forintról szól, helyeslik, elfogadják-e? A pénzről írunk? Arról is, de elsősorban mégsem arról. Egy magatartásról, mely szükséges rossznak véli a tagság megkérdezését, formalitásnak a közgyűlést, kiskorúaknak, ér- tetleneknek a felnőtt embereket, annyi „jogot” ad nekik, hogy a kezüket fölemeljék ... És ez már nem pénzkérdés, ez már erkölcs, ez már politika. Még akkor is, ha jog szerint a vezetők nem hágtak át semmiféle szabályt, előírást, rendelkezést, törvényt. K éthavi fizetésnek megfelelő összeget csomagoltak a termelési érték, a tiszta jövedelem százalékai közé a monori járás egyik ipari szövetkezetének vezetői, így kívánják a közgyűlésen előterjeszteni, s a javaslatban semmi kivetnivalót nem találnak. Ez a szokás — bizonyára így gondolkodnak. Az a baj, hogy szokássá lehetett ez az eljárás, hogy a termelőszövetkezet, az ipari szövetkezet tagjának nem mondják meg, valójában miről dönt, mire mond igent. A gödöllői járásban hasonló esettel találkoztunk. Ott az volt az érv, hogy a tagság nem mérlegelné az összeg mögött álló munkát, csak magát a forintokat látná, s biztos so- kallná... Ahány hely, annyiféle csűrés, csavarás. Érdekes, amikor munkáról, teendőkről van szó, megoldandó feladatokról, távlatról sem ilyen szemérmesen beszélnek ezek a vezetők. Nem csomagolgatják' be mondanivalójukat, nem álcázzák a sürgető gondokat. Azt is szívesen elsorolják — forintokban! —, miként növekedett az egy tagra jutó jövedelem, nyereség, részesedés, mennyit adtak — forintokban! —, a tahács fejlesztési alapjába a gyermekintézmények bővítéséhez. Csak amikor a maguk javadalmazására kerül sor, akkor keríti őket hatalmába a szemet lesüttető szemérmeskedés. Megállja-e a helyét az a magyarázat, hogy a tagság nem értékeli a munkát, de fennakad a forintokon? Találni néhány embert, akinek semmi nem jó, alá mindig, mindenfajta vezetőt csak kárhoztat, aki szerint „a fejesek nagy pénzeket szednek fel, de nem csinálnak semmit”. Az ostobaság ellen nehéz védekezni. A szövetkezeti tagok túlnyomó többsége azonban nagyon is jól tudja, mit csinálnak a vezetői, mennyi erőfeszítésük, idegmunkájuk, szakmai igyekezetük sűrűsödik az eredményekben, s mert tudják ezt, annak is bölcs bírái lehetnek, miként alakuljon a vezetők jövedelme. R ossz (ze van tehát mindenféle magyarázkodásnak, ingerült mentegetőzésnek. Mert mindenfajta kérde- zősködésre — tapasztaltuk! — ingerült a válasz. Némelyik vezető szinte személyes sértésnek veszi a dolog firtatását, olyasminek, amihez senkinek semmi köze. Talán — igaz, csak magának vallja be — még a tagságnak sem ... Az a vezető, aki így gondolkodik, előbb vagy utóbb más kérdésekben is tévútra, zsákutcákba téved. Aki egy dologban kerüli a nyílt szót, az majd más ügyekben sem tartja szükségesnek. Az fölösnek ítéli a tervtárgyalást, a mérlegbeszámolót, s már-már tévedhetetlennek magát. Megengedhetetlen, tűrhetetlen, hogy miközben a társadalom széles rétegei visszhangozzák a demokratizmus növelésének szükségességét, emberek kis csoportjai akár egyetlen kérdésben is azt a gyakorlatot folytassák, hogy „elintézzük mi ezt magunk között”. Ha ők így gondolkodnak — s jellemző, ha így gondolkodhatnak! —, akkor mások miért segédkeznek ehhez? Miért nem áll a sarkára az" ellenőrző bizottság, miért nem mond visszatartó nemet a pártszervezet? Egy közösség erkölcsi, tudati érettségét sokféle részlet érzékeltetheti, bizonyíthatja. Végső soron mégis az a mérce, miként képes tényleges jogai érvényesítésére! Él-e azokkal a lehetőségekkel, melyeket törvények, rendelkezések, párt- és kormányhatározatok teremtettek a számára, s miként él azokkal?! A nyíltság, a mindenről őszintén beszélés légkörét nem általában keH sürgetni, kívánni. Hanem helyben kialakítani, s nem aszerint, ahogy némely vezető „megengedhetőnek” gondolja. Hanem aszerint, ahogy a társadalmi követelmények diktálják, ahogy a politikai felelősségtudat előírja. Mészáros Ottó szült, de remélem, hogy el lehet majd kerülni az összecsapást Görögország és Törökország között. Ütközbein Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár csütörtökön délelőtt Zürichbe érkezett, hogy megbeszélést folytasson Reza Pahlavi iráni sahhal. Az ENSZ főtitkára az iráni sahhal Zürichben tartott megbeszélése után újságíróknak adott nyilatkozatában újból megerősítette: a ciprusi problémát az ENSZ határozatai alapján kell megoldani, amelyek egyfelől leszögezik, hogy Ciprusnak független szuverén államnak kell maradnia, másfelől Makariosz érsek kormányát ismerik el a földközitengeri szigetország egyedüli törvényes kormányának. Jelezte, hogy a -görög és a török kormány vezetőivel tartott tárgyalásai nyomán „néhány új elképzelése van” a ciprusi probléma megközelítésével kapcsolatban. Reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásos folyamat „újfajta megközelítésével” sikerül kimozdítani a problémát a jelenlegi zsákutcából és elősegíteni a ciprusi kérdés megoldását. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a „kis lépések” kis- singeri politikájáról, Waldheim azt válaszolta, hogy a közel-keleti probléma átfogó megoldása szükséges”. A jelenlegi helyzetet veszélyesnek minősítette, s konkrét lépéseket sürgetett az arab—izraeli feszültség feloldására. Végül jelezte, hogy athéni és ankarai tárgyalásainak eredményeiről be fog számolni az .ENSZ Biztonsági Tanácsának. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 'ÁRA 80 FILLER 1973. FEBRUÁR 21., PÉNTEK 3Móy GOO hóssiitóh Újabb felajánlás a termelési tartalékok kihasználására Mkongresszust hónap a nagyhutai ielefongytírban A Telefongyár nagykátai gyáregysége, Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő ipari üzeme, az esztendő első munkanapján rugaszkodott neki hatodik termelési évének. A minden hasznos kez- tieményezésre élénken reagáló, átlagos életkorát tekintve rendkívül fiatal kollektíván szinte már észre sem lehet venni, hogy többségük nem is olyan régen még csak hírből ismerte az ipari munkát. A tavalyi gazdasági eredmények joggal töltik el bizakodással a gyáregység vezetőit s dolgozóit. A kollektíva 102,9 százalékra teljesítette termelésiérték-tervét, s ezzel több mint 106 millió forintot szállított a nagyvállalat konyhájára. Közben az élüzem cím elérésére tett vállalásokat is túlszárnyalták. A gyáregység nagykorúságát bizonyítandó, hadd álljon itt a következő összehasonlító adatpár: 1970-ben 60 360, tavaly pedig már 103 085 készre szerelt telefonikészülék kelt útra Nagy kátéról. Várhatóan hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára hagyja el a félmilliomodik készülék a szerelőszalagot. Kulcsár Pál igazgató az idei feladatok taglaláMunkában a szerelőszalag. sánál elmondta, hogy még magasabbra emelték a mércét. A tavalyi tervben szerepelt 100 ezer készülékre rálicitáltak további 10 ezret, ehhez még hozzájönnek kiegészítésként a vegyes tételek és az úgynevezett telefónia részszerelvények. ^ — Mindezt — folytatta a fiatal gyáregység fiatal igazgatója — a vállalati és a Észak-Pest megye Lendületes munkaverseny a termel űszövetkezeteKh en A tagság negyven százaléka szocialista brigádban E napokban összegezik az Észak-Pesit megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségében a váci és gödöllői járás közös gazdaságainak felszabadulási-kongresszusi munkaverseny -eredményét. A versenybe tavaly 24 gazdaság 238 brigádja nevezett be, zömmel újonnan alakult munkahelyi közösségek, hiszen a korábbá esztendőben csupán 60 egynéhány brigád tevékenykedett a szövetség hatókörébe tartozó téeszekiben. A dányi Magvető Termelőszövetkezetben azelőtt egyetlen brigád sem volt, tavaly tizenkettő alakult s tűzte célul a szocialista cím toiérdemelését. A gazdaság tagságának 41 százaléka dolgozik e brigádokban. A brigádmozgalom kedvezően hatott a falu életére is: a termelőszövetkezetiek társadalmi munkában segítettek a sportpálya építésében és az óvoda bővítésében. Valkón a Zöldmező Tsz-ben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a műszaki karbantartók Komarov brigádja: tervüket 1 millió 300 forinttal teljesítették túl. A túrái Galgamente Tsz- ben is csak egy szocialista brigád tevékenykedett 1974 előtt, a gazdaság sütödéjében. Most a mezőgazdaság küiönKifli — mint tananyag A nagykőrösi Toldi Miklós élelmiszeripari szakközépiskolában, a nappali tagozaton nyolcszázan ismerik me« a különböző élelmiszerek készítésének fortélyait. Ezenkívül az esti tagozaton még 1200 hallgató. Külföldi tanulók is vannak a nagykőrösi szakiskolában, negyven hónapig algériai fiatalok sajátítják el a konzervkészítés tudományát. Képünkön: a kiflikészítési óra a sütőipari leendő szakmunkásoknál. Koppány György felvétele böző területein is megalakultak, a traktorosoké, a növénytermesztőké, az állattenyésztőké. Felajánlásaik eredménye 598 ezer forintos önköltség- megtakarítás. Az állatgondozók a szarvasmarha-állomány takarmányozásának alapos megszervezésével h ízómarháik gyorsabb fejlesztését, a kertészetiek szakszerű munkája révén 55 százalékkal több termett káposztából, paradicsomból pedig a tervezett hozam két és félszeresét taikarították be. Hagyománya van mű a szocialista brigádmozgalomnak Gödön, az Egyesült Dunámén- ti Tsz-ben: 26 brigádja 477 tagja tavaly 3 ezer 248 óra társadalmi munkával járult hozzá a köaségfejlesztéshez. Javították a nők munkakörülményeit is, részt vettek a munkahelyi fürdő, a község- beli zöldségesbolt építésében, támogatják a termelőszövetkezeti nyugdíjasokat. népgazdasági szempontok figyelembevételével, a munka hatékonyságának fokozásával, még jobb munkaszervezéssel, s természetesen a munkaerő, az energia és az anyag szigorú takarékosságával kívánjuk elérni. Vállalati szinten csupán anyag- és energia- megtakarítási intézkedésekkel 15 millió forintot kell megspórolni. Ennek a tekintélye* summának a ránk eső részét azt hiszem a kollektíva nevében is garantálhatom. Tanácskozott a gyáregységben az üzemi négyszög is: Kulcsár Pál igazgató, Farsang István, a párt csúcsvezetőségének titkára, Széchényi István szb-titkár és Schmidl Júlia KISZ-titkár, Nem kis tétje volt megbeszélésüknek: a kongresszusi hónap elindítása. A Telefongyár ugyanis a párt soron következő XI. kongresszusának megnyitásáig most a már folyamatban levő munkaverseny keretében kongresszusi hónapot szervezett. Farsang István tájékoztatott: a különböző gazdasági egységek, s azokon belül a brigádok kibővítették vállalásaikat, majd hozzátette —természetesen az ésszerűség határain belül. — Rejtett tartalékok mindig vannak s közösségünkben megvan a szándék ezek kiaknázására. A Telefongyár nagykátai gyáregységének pót- felajánlása: a kongresszusig legyártanak a terven és a korábbi felajánláson felül 600 telefonkészüléket, plusz tekintélyes mennyiségben szerviztételeket. A vállalt termel éslérték-többlet: megközelítően 1 millió forint. K. F. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap az MSZMP székházában fogadta a Jugoszláv Szak- szervezeti Szövetség Központi Tanácsának küldöttségét, amely Mika Spiljak elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti beszélgetésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és Timmer József, a SZOT titkára. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tegnap a Taurus Gumiipari Vállalat abroncsgyárába látogatott, ahol részt vett és felszólalt az új üzem avatásán, amelyben a jövőben acélradiál tehergépkocsi-abroncsokat gyártanak. Dr. Halász Tibor nehézipari miniszterhelyettes vezetésével tegnap hazaérkezett az Egyesült Államokból a magyar küldöttség, amely részt vett Chicagóban a CONEXPO építő-, bánya- és földgépkiállításán. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára vezeti azt a magyar delegációt, amely a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, a Dél-Vietnami Köztársaságban és Laoszhan tesz látogatást az ottani társadalmi és tömegszervezetek meghívására.
