Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

I ABONY1 KRÓNIKA • • Ötvenezer forintos felajánlás PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CÉG XIX. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM 1975. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Készülő közművek Széles körű összefogással fejlődik Abony Három és fél millió forint értékű társadalmi munka „A kisiparosok, a kiskeres­kedők és egyéb magánfoglat- kozásúak a társadalmi terme­lésben hasznos szerepet tölte­nek be” — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottságá­nak kongresszusi irányelvei­ben. Abony kisiparosai szá­mos szakmában nyújtanak szolgáltatást, részt vállalnak a szakember-utánpótlás nevelé­sében, hatékony és önzetlen segítséget nyújtanak a telepü­lés fejlesztéséhez. — A KIÖSZ abonyi szerve­zetének 176 tagja van, közü­lük hatvanhárman másodál­lásban, kilencen nyugdíjas­ként végeznek kisipari tevé­kenységet — tájékoztatott Ri- móczi Béla, a KIOSZ helyi szervezetének elnöke. — Szolgáltatásainkkal elé­gedettek, és ezt a színvo­nalat szeretnénk a jövő­ben is tartani. A KIOSZ járási szervezete által szervezett továbbképzé­seken és a mestervizsgát elő­készítő tanfolyamokon részt veszünk, árra törekszünk, mi­nél több mestervizsgát tett kisiparosunk legyei). Nem ha­nyagoljuk el a politikai és társadalmi ismereteink bőví­tését sem. Évről évre politikai oktatáson veszünk részt és is­meretterjesztő előadásokat szervezünk. 4 — Feladataink közé tartozik az ifjú szakmunkások kép­zése és nevelése. A rendelke­zések értelmében a képzésből 60 százalék elméleti és csak A nemrég megtartott közsé­gi pártértekezleten, a közmű­velődés értékelésekor megálla­pították: Abonyban csökkent a munkás és mezőgazdasági dogozók könyvkölcsönzése. A statisztika szerint 1974-ben a 2164 olvasónak csak 19 száza­léka volt munkás, illetve me­zőgazdasági dolgozó, ez jóval alacsonyabb, mint a szakszer­vezeti könyvtárak átlaga. 1970-ben az arány jóval ked­vezőbb, 40 százalék volt. Sokan gyűjtenek — Felmérést nem végez­tünk, de tapasztalatainkból azt Szűrtük 1?, hogy egyre több azoknak a száma, akik a köl­csönzés helyett a gyűjtésre tértek át — mondta Győré Pálné, a nagyközségi könyv­tár vezetője. — Tapasztalatból tudom, hogy ma már olyan # családok is vásárolnak könyvet, ame­lyekhez azelőtt csak újság út­ján jutott el a nyomtatott betű. Az emberek egy csoportja nem ér rá olvasni, szabad idejüket jövedelmük gyarapításával vagy építkezéssel töltik. Sokat elvon az olvasástól az autó és a televízió. Távolmaradó olva­sóink főként a középkorosz­tályból kerülnek ki, a 30—45 év közöttiek. „Az olvasó munkásért" A könyvtár dolgozói termé­szetesen nem nyugodtak bele a kialakult helyzetbe. Figye­lemreméltó kezdeményezéseik közül kiemelkedett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Művelődésügyi Mi­nisztérium által meghirdetett „Az olvasó munkásért" pályá­zathoz való csatlakozás. Vál­lalták, hogy folyamatosan fel­keresik az üzemek párt- és ifjúsági vezetőit és közös szer­vezést folytatnak, emellett az-i Az abonyi kisiparosok je­lentős része sok segítséget nyújt a községfejlesztési feladatok megoldásához. A legutóbb megépült orvosi rendelő és lakás építéséhez 24 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A munkában részt vett Varga László, Szikszay László, Po- lónyi István, Gönczöl Géza, Zsengellér Ferenc, Rimóczi Béla, Polónyi Endre és Bartha Károly. Az óvoda épí­tésében közreműködött Duma Albert, Duma László, Szikszay László, Bodor István, Rimóczi Béla, Lipák József, Fekete Károly, Gönczöl Géza. Telje­sítményük 350 társadalmi munkaóra volt. Százötven óra társadalmi munkával segítette Záborszki Sándor, Baranyai János, Bodor István, Szikszay László és Rimóczi Béla a sportpálya építését. A Haza­fias Népfront nagyközségi bi­zottsága felhívásához csatla­kozva, az abonyi kisiparosok meet újabb értékes vállalást tettek. A községi központi or­vosi rendelő építéséhez 50 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. üzemek szocialista brigádjai­nak segítséget nyújtanak a művelődési célkitűzéseikben, irodalmi rendezvényeikre meghívják a brigádokat. Üj könyveikről tájékoztatót állí­tanak össze és eljuttatják a brigádokhoz. Könyvállomá­nyukat úgy fejlesztik, hogy a munkásművelődés fejleszté­sét segítse. Meghosszabbítot­ták a nyitva tartási időt, így a váltott műszakban és a vi­déken dolgozók is eljuthatnak a könyvtárba. Az ifjú könyvbarátok klub­jának — amely a könyvtárban működik — egyik legfőbb fel­adata, hogy minél több fiatal munkás váljék olvasóvá. A klub könyvtárlátogatásra hív­ja meg az üzemi KlSZ-szer- vezeteket, bemutatja a könyv­tárat, megismerteti a fiatalod kát a bibliográfiákkal, lexiko­nokkal és a katalógusok hasz­nálatával. Szorosabb együttműködést A sokat ígérő kezdeménye­zésükhöz — a munkaadók te­gyék -lehetővé üzemi könyv­napok rendezését — mindösz- sze négy munkaadó csatlako­zott: a Ságvári Endre Tsz, a malom, a szakmaközi bizott­ság és a postahivatal. Élő kapcsolat a Ságvári Termelő- szövetkezettel, a malommal és a szakmaközi bizottsággal ala­kult ki* A malom dolgozói a rendszeres látogatók közé tar­toznak, a Ságvári Tsz-ben jól sikerült vetélkedősorozatot rendeztek „Ki tud többet a szovjet irodalomról?” címmel, amihez sok értékes művet vet­tek kölcsön és olvastak el szo­cialista brigádok tagjai. Ahhoz, hogy Abonyban a munkás olvasók és a könyv­barátok aránya javuljon, a munkahelyeknek is lépéseket kell tenni. Gyuráki Ferenc Kerékpárok a rendőrségen A ceglédi Városi-Járási Rendőrkapitányság értesíti azokat, akiknek ismeretlen tet­tes ellopta a 73/116 277 gyári számú, az E/13 134 gyári számú és a 74/06 448 gyári számú ke­rékpárját, jelentkezzenek a rendőrkapitányság ügyeletén, a Kossuth tér 7. szám alatt, Rajt - vereséggel A minap játszotta a Nem­zeti Bajnokság első osztályá­ba ismét bejutott abonyi női asztalitenisz-csapat az idei bajnokság első mérkőzését. Ellenfelük már a nyitányban az egyik legjobb erőt képvise­lő Budapesti SE volt és 23:2 arányban vereséget szenved­tek. Az abonyiak a vereség el­lenére sem kerültek alárendelt szerepbe, és helyenként né­hány játékos egészen jól ját­szott. Különösen Tamasi jeles­kedett, aki a válogatott Ru- zsenszki és Iváskó ellen is nyert 1—1 játszmát, A két győzelmet Tóth Katalin és Steiszkál Éva szerezte. Jó for­mában versenyzett Balogh Jú­lia és a Ceglédi VSE-től átiga­zolt Tóth Éva. Tagja volt a csapatnak az ugyancsak Ceglédről igazolt Darányi Mária, aki a' szomba­ton és vasárnap sorra kerülő kettős forduló alkalmával lesz a csapat Benjáminja. ruházások gyors ütemű befe­jezése, a meglevő eszközök hatékony kihasználása, az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítése, a munkaverseny- mozgalom bővítése, a tagság élet- és munkakörülményei­nek javítása. A több mint négyezer hek­tár területen gazdálkodó tsz vetésszerkezetében az őszt bú­za és a kukorica területe volt a legnagyobb. A hektáronkén­ti termésátlagok: őszi búzá­ból 36,9, őszi árpából 39,1, cu­korrépából 315 és paradicsom- paprikából 177 mázsa; meg­haladta az előirányzott meny- nyiséget. Az ágazat jövedel­mezősége (bár egyes termékek értékesítési átlaga igen ked­vező volt) elmaradt a terve­zett összegtől. Sok gondot és kárt okozott a gazdaságnak, hogy a nyáron egyes növénye­ket erős jégverés ért, az esős ősz pedig megnehezítette a be­takarítást. A termelőszövetkezet erdő- gazdálkodása évről évre szá­mottevőbb. 1974rben már több mint félmillió forint összeg­ben értékesítettek cellulóz­gyártásra alkalmas faanyagot. Jól jövedelmezett az állat­tenyésztés, amelynek mindkét ágazata, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés is teljesítette termelési és pénzügyi tervét. Nagy mértékben növekedett (22 százalékkal) az egy tehén­re jutó tejhozam és 6 száza­lékkal csökkent az egy liter tej előállítására fordított költ­ség. A juhtenyésztésben, ma­gasabb volt a szaporulat, több gyapjút termeltek és 566-tal- több' hízott bárányt értékesí­tettek az előirányzottnál. A kedvező eredményeket a szak­mai munka színvonalának emelkedése, a megfelelő gon­dozás és a takarmáhy minősé­gének javulása tette lehetővé. Eredményesen dolgoztak a melléküzemekben és a külön­féle műhelyekben. A beruházások az ütemezés szerint készültek el. Megépült a termény száritó, az ötszáz vagonos, könnyűfém szerke­zetű magtár és' megkezd­ték a takarmányszárító épí­tését. A gazdaság közös va­gyona meghaladja a 89 millió forintot, amiből a tiszta va­gyon közel 69 millió. A termelőszövetkezet szo- . ciális intézkedései közül ki­emelkedett a nyugdíjasok életkörülményeinek vizsgála­ta, amelynek nyomán ötven nyugdíjas járadékát, nyugdí­ját 800—900 forintra egészí­tették ki. Ezenkívül sok nyug­díjasnak összesen 40 ezer fo­A minap falugyűlést tartot­tak Abonyban a művelődési házban. A községi fórum el­nökségi asztalánál helyet fog­lalt Nagy Imre, a járási párt- bizottság osztályvezetője, Győ­ré Sándor országgyűlési kép­viselő, Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese, dr. Somodi István, a nagyközségi pártbizottság titkára és Pál Ferenc megyei tanácstag. ^ Szűcs László tanácselnök adott számot a település múlt évi fejlődéséről. Elmondta, hogy tavaly a 70 tanácstagból 61 tartott választói előtt beszá­rint összegben folyósítottak rendkívüli segélyt. A gazdaság első számú len- dítői a szocialista brigádok. A József Attila Tsz-ben tizen­egy munkacsoport nyerte el a szocialista címet. Gyuráki Ferenc Apáti-Tóth Sándor kamarakiáiiítása Kamarakiállítást rendez Apáti-Tóth Sándor fotóművész alkotásaiból a KISZ városi bi­zottsága és a KÖZGÉP 2. szá­mú gyáregységének Zalka Má­té KISZ-alapszervezete, a gyá­ri KISZ-klubban február 24- től március 1-ig. A kiállítást Simon István, a KISZ városi bizottságának titkára nyitja meg. A kiállítást naponta dél­után fél 3-tól fél ötig lehet megtekinteni, a Külső Kátai út 35/a. szám alatt. A kocséri Üj Élet Termelő- szövetkezet megtartotta zár­számadó közgyűlését. Az írás­ban közreadott beszámolóhoz Ricsii János tsz-elnök fűzött szóbeli kiegészítést. A múlt évi súlyos nehézségek ellenért a gázdaság eredményes eszten­dőt zárt. Az alaptevékenység legfontosabb ága, a növény- termesztés árbevételi tervét 2,2 millió forinttal túlteljesí­tette. Őszi búzából, rozsból, cu­korrépából és lucernaliszt­ből többletbevételre tettek szert. A kukorica nagy részét kom­bájnnal takarították be, a tsz fennállása óta először. A pil­langósok betakarításában nagy segítség volt az NDK-gyárt- mányú gépsor és bevált a lu- cernalisztkészítő üzem. A rendellenes időjárás elle­nére 1,8 millió forinttal túl­teljesítette árbevételi tervét a kertészet. Jól termett a para­dicsom, hektáronként 430 má­zsát. A fóliás termesztés 55— 60 000 négyzetméternyi terüle­ten folyt. A továbbiakban újabb 10—15 000 négyzetmé­terrel bővítik a fólia alatti •termesztést. A szőlő — a fagy­kár ellenére — 60 mázsa fö­lötti hektáronkénti termést adott. Az állattenyésztési terveket túlteljesítették. Emelkedett a tejtermelés, ' sikert hozott a mólót. A mérsékelt érdeklődés ellenére mintegy kétszáz fel­szólalója volt e találkozónak és sok közérdekű bejelentés, kérdés hangzott el. A negyedévenként sorra kerülő tanácsüléseken sokan nyilvánítottak véleményt, tet­tek bejelentést. A tanácstagok többsége jó kapcsolatot tart választói­val, azok gondjait és érde­keit következetesen képvi­seli. A tanács szervezeti és mű­ködési szabályzata növelte az önkormányzat lehetőségeit.. Több helyi vonatkozású ren­deletet készített, új intézmé­nyeket hívott életre. A taná­csi gazdálkodás tavaly állami költségvetésből több mint 23 millió, községfejlesztési alap­ból 11 millió forintot használt fel. Költségvetésből valósult meg a belvízcsatorna építésé­nek első szakasza egymillió forint értékben, útfelújításra 284 000 forintot költöttek, 350 négyzetméter területű autó­parkoló épült a Cserép utcá­ban, fejlesztették a kül- és belterületi villanyhálózatot. Felújították a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskolát, ta­tarozták a Szelei úti iskolát és a zeneiskolát, 2,5 millió fo­rintot költöttek a Vak Boty- tyán és a Szövetség út építé­sére. A vízműhálózat építé­séhez számottevő összeget használtak fel, 4 kilométer hosszúságban járda épült, ren­dezték az új felszabadulási emlékmű környékét, két la- kást építettek az ötéves terv utcában, melyek költsége meghaladta a félmillió forin­tot. A lakosság, és az üzemek szocialista brigádjai társa­dalmi munkájának érté­ke meghaladta a három és fél millió forintot. Az áldozatvállalás szép példá­ját tanúsították a többi között marhahizlalás. A legjobb be­vételi forrás a húscsirkete- nyésztés volt. Az állattenyész­tésben dolgozók fegyelmezet­ten és jól dolgoznak, ez a magyarázata, hogy az árbevételi terv lényeges túlteljesítése ellenére a költségekben számottevő megtakarítást értek eL Az Üj Elet Tsz á tervezett 37,5 milliós árbevétellel szem­ben 45,8 millió forintot ért el az alaptevékenységből, ter­vét 122,2 százalékra teljesítve. Ezért a növénytermesztők, kertészetben, szőlőben dolgo­zók egyaránt elismerést érde­melnek. Az ipari üzem szin­tén nagymértékben meghalad­ta a célul lűzött eredményt. Termékeik , keresettek, nem okozott gondot értékesítésük. A fenntartási üzem zökkenők­kel látta el feladatát, gondot okozott az év közben megla­zult munkafegyelem. Az épí­tőipar munkájának nagy len­dületet adott a szocialista bri­gádmozgalomhoz való csatla­kozás. A tsz tiszta vagyona 104 millió forint, múlt évi nyere­sége 16,6 millió forint. Ez nemcsak a teljes munkabér, prémiumok és jutalmak kifi­zetését tette lehetővé, hanem megfelelő alapok képzését is. A kulturális alap terhére — a helybeli Petőfi Termelőszövet­a konzervtelep szocialista bri­gádjai a Szelei úti iskola tor­naterme belső munkálatainak elvégzésében. A kisegítő isko­lánál a József* Attila Tsz, az ÁFÉSZ és a konzervtelep szo­cialista brigádjai működtek közre. A salgóbányai ifjúsági tábor építéséhez a téglagyár, az építőipari szövetkezet szo­cialista brigádjai, a nevelőott­hon diákjai adtak támogatást, a sportkör és Rimóczi Béla kisiparos nyújtott sok segítsé­get. A Beloiannisz úti óvoda bővítésénél az építőipari szö­vetkezet munkáskollektívája, a Mikes úti játszótér létesíté­sénél a KISZ és az Üj Világ Tsz,, a Tamási Áron utcában ák útépítésnél a vasipari szö­vetkezet önként vállalt köz­reműködése érdemel említést. A község 4. számú óvodá­ja Kárpáti Anna szobrász térplasztikájával gyarapo­dott, elkészült a félszaba­dulási emlékmű. A falugyűlésen sokan szót kértek. Győré Sándor ország- gyűlési képviselő a tanácstör­vényről, a tanácsok megválto­zott feladatáról és a tanácsi munka, támogatásáról beszélt'. Kifejtette, hogy az államha­talom helyi képviseletét a ta­nács alá nem rendelt szervek­nek is jobban kell támogat­niuk, mint eddig. Kérte a je­lenlevőket, legyenek szószólói annak a tanácsi kezdeménye­zésnek, amely a község szépí­tését tűzte célul. Mindenki legalább a saját háza táját tartsa rendben. Pólyák János iskolaigazgató több iskolai tantermet kért, Kiss József a még hatéko­nyabb társadalmi összefogást tartotta szükségesnek a közsé­gi gondok megoldásához, Zelei István a közvagyon fokozot­tabb megbecsülését és védel­kezethez hasonlóan — az 1974. és az 1975. évben összesen egy-egy millió . forinttal járul hozzá a két gazda­ság a községi iskola és napközi otthon építéséhez. Ricsii János tsz-elnök be­széde végén hangsúlyozta, a népgazdaság és a termelőszö­vetkezet érdekeit szem előtt tartva fognak gazdálkodni a jövőben. A beszámoló után az ellenőrző, a döntő- és a nő­bizottság tett jelentést, majd megkezdődött a vita. Ádori Károly, a járási párt- bizottság munkatársa arról beszélt, hogy megvannak az együttmű­ködés lehetőségei a szom­szédos Petőfi Termelőszö­vetkezettel, a jövő útja egyébként is az egyesülés felé vezet. Tóth Róza, a Petőfi Tsz el­nöke elismeréssel szólt az Üj Életben elért szép eredmé­nyekről, a tagság szorgalmá­ról. Elmondotta, hogy terme­lőszövetkezete a kapcsolatok kiépítésére törekszik. A zárszámadáson 490 sze­mély között háromnegyed mil­lió forintnál több jutalmat és prémiumot osztottak szét. A közgyűlés végén titkos szavazással újraválasztották négy bizottság tagságát és ve­zetőjét. , T. T. negyven százalék jut a gya­korlati tevékenységre. Ezt az arányt kicsit túlzottnak tart­juk, hiszen a „gyakorlat tesz! az embert mesterré”. Több időt kellene fordítani a ta­nulók gyakorlati képzésére. Nem hallgathatom el, hogy egyik tanulóm a megyei szak­versenyen is részt vesz. Gy. F. Jól jövedelmezett az állattenyésztés lárszámadó közgyűlés a József A ttila Tsz-ben A napokban tartotta zár­számadó közgyűlését az abo­nyi József Attila Tsz. Pásztor Pál elnök számolt Jbe a múlt évi gazdálkodásról. Elmon­dotta, hogy a tagság fő felada­ta volt a növénytermesztésben a kukorica iparszerű termelé­se, a zöldségtermesztés fejlesz­tése, az állattenyésztésben pe­dig a hozamok növelése, a be­MIÉRT OLVASNAK KEVESEN? A felhíváshoz négyen csatlakoztak A munkahelyeknek is van feladatuk a munkásművelődés fejlesztésében mét kérte. Gy. F. Kőcser, Új Élet Tsz A tervezettnél j i

Next

/
Thumbnails
Contents