Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

1975. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK

5

xMiatf

„Régi és új barázdák nyomában”

Egy tsz krónikája

Megint egy termelőszövetkezet történetéről szóló könyv került kezembe. Ezúttal a nagykovácsi Vörös Hajnal Tsz-é. A címe Régi és új barázdák nyomában, és élvezetes olvasmány elejétől végig. Ezen felül alapos munka, példaképül szolgálhat azoknak, akik bármelyik termelőszövetkezet múltját és jelenét a jövő okulására írásban elbeszélik. Szerzője, Szatmári Lajos történelem- tanár, tehát szakember és ez meg is látszik azon, ahogy feldolgozta a Vörös Hajnal történetét.

Nagykovácsi az őskorban is lakott volt, rómaiak is éltek itt, azután a népvándorlás népei, amíg végül a magyarok telepedtek meg ebben a^ völgyben. A török időkben' elpusztult a község, elvadult a földje. Utána német telepesek tették ismét termővé. Hogyan éltek a nagykovácsiak a jobbágyvilágban, meg azután és egy részük miként ült fel e század harmadik évtizedében a náci propagandának, azt is megtárgyalja a könyv.

Mindez azonban csalt bevezetés a Vörös Hajnal történetéhez, amely, mert részletesen kitér a közös gazdaság termelésére, megerősödésére és vagyonosodáSára, kitűnő adalék a legutóbbi három évtized magyar gazdaság- történetéhez.

Talán legérdekesebb az a néhány oldal, amit nyugodtan nevezhetünk társadalomtörténeti résznek, miután a tsz tagjaival és helyzetükkel foglalkozik. Meglepő, hogy a főváros munkaerő-elszívó hatása közvetlen közelében a Vörös Hajnal tagjainak átlagos életkora 38 év, amiből az következik, hogy sok fiatal vesz részt a szövetkezet munkájában. Másik meglepetés: 142 tagjából 82 férfi.

Ugyanebben a részben közli a könyv, hogy egy országos felmérés során a szövetkezet 78 tagjához feltett kérdésekre, milyen válaszok érkeztek be. Kiderül, hogy közülük 30 lakik kétszobás lakásban, 20 pedig három- vagy több szobásban és 11-nek van fürdőszobája. Mindössze nyolcuknak nincs háztartási gépe. Negyvennyolcnak rádiója és tévéje is van, tizenhétnek pedig ezenfelül még lemezjátszója is. Nincs semmi könyve nyolcnak, viszont 21 ötven-kétszáz kötettel rendelkezik, nyolc könyvtára pedig kétszáz kötetnél is többől áll. Naponta 49 olvas újságot, a többi hetente egy- szer-kétszer, csak négy soha. Motorkerékpáron jár 11 és autótulajdonos nyolc.

Noha csak a tagok egy részére vonatkoznak ezek a számadatok, mégis fényt vetnek a Vörös Hajnal Tsz tagjai anyagi helyzetére. És enélkül manapság nem lehet teljes egy tsz történetét tárgyaló munka.

Sz. E.

Ésszerű gazdálkodás és a községfejlesztés

Beszélgetés a takarékosságról a tápiószelei nagyközségi tanácson

— A takarékosság elsősorban a hatékonyabb gazdálkodás fokozottabb érvényesítése, nem pedig az, hogy elodázzuk a legszükségesebb beruházásokat — ezt halljuk a tápiószelei nagyközségi tanácsházán Molnár János tanácselnöktől, akivel és Zahalka Béla vb- titkárral a vállalatokra, a tanácsokra és minden intézményre egyaránt kötelező takarékosságról beszélgetünk.

— Most állítjuk össze idei költségvetésünket — mondja a vb-titkár és mindjárt hozzáfűzi, hogy a tanács apparátusában és a közvetlen a tanácshoz tartozó intézményeknél, tehát a bölcsődénél, öregek napközi otthonában, az egészségügy anyagi kiadásaiban, valamint az önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott iskolagondonokságnál, amihez az óvoda, az iskola és a napközi otthon fenntartása tartozik, a hatékonyabb gazdálkodás irányelvei alapján készül az idei költségvetés.

Nem kérünk póthitelt

— Például vegyük a létszám- és bérgazdálkodást — mondja az elnök. — Nos, nálunk Tápiószelén megmarad az engedélyezett létszám, de nem növekszik. Nincs is rá szükség és nem is volt tervbe véve.

— A soron kívüli előléptetések — erről ismét a vb-titkár beszél — már megtörténtek, de megvan a fedezet is, például a pedagógusoknál, ha valamelyik helyettesítésére kerül sor év közben, vagy túlórázni kell egyik-másiknak. Erre mi nem kérünk póthitelt.

— Olyan komolyabb felújításba kezdtünk, ami végeredményben az energiagazdálkodásban jelent majd megtakarítást. Már tavaly á tanácsházában és a bölcsődében elkészült a széntüzelésű központi fűtés. Idén nyáron a központi nagy iskolában kérül sor az olajtüzelésű kályhák helyett a központi fűtés bevezetésére, ami körülbelül 250 ezer forintba kérül.

— Négy tanácsi lakóház halaszthatatlan külső tatarozása százezer forint és ezzel felújítási keretünk ki is merül — szól közbe az elnök, a vb-titkár pedig folytatja:

—Jövőre az óvodánkban is széntüzelésű központi fűtés lesz, a most épülő óvoda pedig

már így is készül. Drágább lett a fűtőolaj, komoly összeget takarítunk meg, ha a szénnel táplált kazánban fűtünk.

1977-ben a tanácsháza kazánja fogja fűteni az orvosi rendelőt is.

Társadalmi munkában

— Márciusra, áprilisra a

vízvezeték a község belterületének mintegy 60 százalékában megépül. Természetesen a lakosság társadalmi munkája nélkül nem lenne lehetséges. A földmunkálatok költségének egyharmadát, körülbelül 400 ezer forintot ad hozzá munkával a lakosság. Nálunk nincs és nem is volt ivóvíz- társulat, de annál inkább társadalmi munka. Ezen felül, akiknek az utcájában megkezdődik a vezeték lefektetése, valamennyien nyomban, sőt sokan előre megfizetik a 2000 forintos kötelező közműfejlesztési hozzájárulást. így azután zavartalanul megy a munka és előreláthatólag az év második felében a vízhálózat fejlesztése tovább is halad.

— Egyetlen nagy beruházásunk az idén az 50 személyes új óvoda. Az előzetes költségvetés szerint másfél millióba kerül és csak a vállalatok, meg dolgozóik hozzájárulásával valósítható meg. A Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregységének szocialista brigádjai tavaly az óvoda bővítésének szakipari munkáit társadalmi munkában végezték el, az új óvoda építésében ugyanígy részt vesznek. A KGYV dolgozói ezenkívül kommunista műszakot is tartottak és az építésre 6000 forintot, játékokra pedig ötöt adtak. Az Állami Pénzverő kétszázezer, a nálunk teleppel rendelkező Nagykőrösi Konzervgyár ötvenezer forinttal járul hozzá, itteni dolgozói pedig egy kommunista műszakból származó tízezer ^forintos keresetükkel. A Stílus Faipari Ktsz dolgozói ugyancsak kétezer forinttal. A Tápiómente Tsz tagjai kétnapi keresetüket ajánlották fel és így a tsz pénzbeli hozzájárulása 41 ezer forint lesz. A fővárosi Patyolat Vállalathoz sok idevaló asszony- jár dolgozni és a vállalat, nehogy közülük a kisgyermekesek, mert nincs hová elhelyezni picinyeiket, hosszabb időre kiessenek a termelőmunkából, szintén 50 ezer forint anyagi hozzájárulást ajánlott fel. Kilátás van rá, hogy még más vállalatok és intézmények is részt vállalnak az óvodaépítésből.

— Tehát a tanácsnak nem kell mind a másfél milliót rákölteni — véljük.

Tartalék tavalyról

— Annyi pénzünk nine; is, más kiadásainkból takarékoskodva azonban kigazdálkod- juk a szükséges összeget. Sőt még annyi tartalékot is képezhetünk, hogy a tavalyi maradvánnyal mintegy 700 ezer forintot tehetünk félre.

Szokoly Endre

Újjáalakított üzletSzentendrém megnyílt az újjáalakított 15. sz. élelmiszer - bolt. A boltban hat asszony dolgozik, munkájukat könnyíti a korszerű új hűtőpult, a pénztárgép és a két új mérleg.

Nagy Iván felvétele

Csaknem 9 milliárdos forgalom

Szerdán a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában tartotta évi taggyűlését az Ágker Kft. Dr. Könczöl Kálmán, az aflami gazdaságok kereskedelmi szervezete ügyvezető igazgatójának első helyettese beszámolójában elmondotta, hogy az Ágker forgalma tavaly megközelítette a 9 milliárd forintot, az egy évvel korábbihoz képest mintegy 10 százalékos emelkedést értek el. Különösen kedvezően alakult a sertéseladás, ebből 2,7 milliárd forint vol't a bevétel. A gazdaságok iparszerű hizlalótelepei egyre inkább beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, mert javulnak a termelési eredmények és a telepek kínálata is mind egyenletesebb.

60000 ÚJ LAKÁST ÉPÍTÜNK

BUDAPESTEN!

Kiemelt beruházás keretében új fővárosi lakótelep építését kezdjük meg Újpesten, Rákospalolán, Káposztásmegyeren.

A korszerű (házgyári) építkezés szerelési munkáihoz felveszünk: asztalosokat, villanyszerelőket, kőműveseket, ács-állványozókat, nehézgép-kezelőket, könnyűgép-kezelöket, kazánfűtőket,

szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint segédmunkásokat.

A szakképzetlen dolgozókat átképzésben részesítjük.

Felveszünk továbbá

ÉPÍTŐIPARI MŰVEZETŐKET

jelentkezés és felvétel:

43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT

3. sz. Termelőegysége, Budapest IV., Tél u. 9.

(Megközelíthető a 14-es villamossal vagy a 20-as autóbusszal.)

M

indenki izgatottan várta, hogyan zajlik majd le a döntő ütközet a Cam- pitano birtoklásáért. Ez a hatalmas terület tavakkal és folyókkal ékesen, közepe táján a félmilliós várossal, a Sierre de Confidente nyúlványai között feküdt és zöld tájait a nap sütötte. Kicsit hasonló volt Itá- liához, amelyet mindkét hadvezér ismert.

Vajon ki támad először? Napoleon, vagy Hannibál? Ez a kérdés sok világlap címoldalán rikoltott, izgatott hangú rádió- és televízióbemondók tették fái, a fogadási irodák nagyjából parin vállalták a téteket. Amit előre tudtak, kevés volt: hogy a modern fegyverzet és a jól képzett csapatok széles választékából — az atomfegyvereket kivéve — nyolcvanmilliárd dollár értékben választhatott a két hadvezér; hogy a felvonulás kiindulópontja elhatározásukon múlik>, de ha azonos körzetre gondolnak, az elsőx bejelentés előnyt ad; hogy aki kiszorítja a másik felet a Campitanóról, az a győztes. Mindennek persze számos részletét ismertették, taglalták. így például a legtöbben a Confidente északi lejtőjét tartották ideális felvonulási terepnek, míg mások a déli folyóvölgyet, pontosabban szólva annak sík, de erdős keleti partját.

Az első meglepetés éppen itt történt. Napoleon a teljesen sík, ültetvényekkel hosszan húzódó San Vitalót választotta, Hannibál pedig szinte átlósan szemben a Chiluppa előhegység meredek, vízmosásokkal szabdalt „szigonyát”. A hírmagyarázók persze tüstént készen voltak az indoklással is, a bírálattal is. Természetesen így: Napoleon a légierőknek készül erős bázist létesíteni, de közben önmaga is bombázható! Ami Hannibált illeti, ő a korai támadásokra viszonylag érzéketlen, ám felfejlődése késni fog és a legkritkusabb időpontban lágy lesz és szinte védtelen. Talán csak az „Alpi-reflex” működik benne? Azt hiszi, hogy egy nagy hegyről leereszkedni, az valamiképpen jó előjel? Még efféle kérdéseket is feltettek a kommentátorok és a fogadásoknál 1:2—1:3-ra csökkent a pún vezér esélye.

A már felvonultatott fegyverzetről, csapatokról egy arizonai kisgyerek többet tudott meg a tévé előtt, mint amit akár a legjobb kémjelentés adhatott egyik félnek a másikról. Hannibál szinte kizárólag gyalogsággal foglalta el a természetes védelmi erődláncolatot nyújtó vízmosásokat és mély- utakat, s lassan-lassan szivárogtak a tüzérség alakulatai, majd hidászok-utászok egységei következtek. Napóleon az élre dobta a mozgó légvédelmi alakulatokat és a műszaki egységeket, amelyek szinte azonnal hozzáláttak, valóban, repülőterek létesítéséhez. Az éter megtelt az ultrahullámú adók zümmögésével. Kiderült, hogy .mindkét fél rendelkezik beépített kémekkel is, de ezek nem jutottak el a vezérkarig. Így a nagyobb áttekinthetőség miatt Hannibál kapott több értesülést ellenfeléről, mint az őróla. A tankok egyelőre nem mutatkoztak. És ami még nagyobb megütközést keltett, repülőgépek sem. Még felderítők sem. Miért? Mire várnak? Többen megintcsak holmi konzervatív beidegzések feletti gyanakvásuknak adtak kifejezést: „Persze a régi lovagiás hagyományok, előbb csak vonuljon fel az ellenség is, azután jöhet az ütközet”. Általában mutatkozott a közhangulatban némi hajlam a lekicsinylésre. „Jó, jó, a történelem legkiválóbb hadvezérei, de tulajdonságaik, amelyeket a komputerek cselekedeteikből kianalizáltak és az intézkedő egységekbe betápláltak, mégiscsak régi korok szellemét tükrözik.”

Ám ekkor kezdődött! És csattanós cáfolatot adott az ajakbiggyesztőknek, mert mindkét fél intézkedései zseniálisak voltak. Hannibál hatalmas, vadászokkal kísért bombázóegységei feltűntek a Campitano légterében, és rávetették magukat San Vitalóra, felszántva az alig elsimított repülőtereket, miközben a légvédelem ütegei és rakétái az eget barázdálták fel, lángolva lezuhanó acéllal tűzdelve még a földet. Eközben Hannibál deszant-alakulatai a várostól alig harminc kilométerre a Porchet-tó mentén több négyzetkilométeres sík területet szálltak meg és a Gigas-okból kigördülő földgyalúk segítségével a csatából visszatérő bombázók számára már készen is álltak a repülőterek. Ugyancsak mindezzel egy időben a Chiluppa nyolcGOMBO PÁL:

...ZET

Ütközet

van különböző pontján műszaki egységek hidakat vertek a szakadékok hátán és özönlöttek a tankok lefelé, az erdőségek felé.

Hannibál támad, Napoelon védekezik! kiáltották bele a világba a riporterek, a fogadóirodák megváltoztatták az oddsokat; de máris új dolgok történtek. Napoleon mint- ha csak csel lett volna, ami eddig történt, komplex főerőivel mintegy tíz kilométerre csapatai előző megjelenésének színhelyétől felvonult, szinte órák alatt kigördítve a drót—műanyag szőnyegeket, új repülőtereket hozott létre, gépesített gyalogsága legye- zőszerűen szétszóródva megindult a város térsége felé, tank hadosztályai pedig alacsonyan repülő csatagépek és szuperszonikus vadászok távolsági védelme alatt éles szögben a Chiluppát és a Porchet-tavat elválasztó sáv irányába törtek előre.

Napóleon ellentamadása! — most erről ír- I tak, beszéltek, de közben Hannibál tankjai is a támadt térség felé hatoltak, rögtön mögöttük a gyalogság, tüzérség, minden-minden fegyvernem.

A pillanatnyi, feszültségekkel telt szünetben gyors számításokat végeztek az elektronikus gépek; dollárra számolva át a mozgó egységeket és fegyverzeteket, megállapították: mindkét fél még erős, mintegy 20 milliárd dollárnyi tartalékkal rendelkezik. Idézték Hannibált: „A csaták sorsát a vége dönti el.” és hivatkoztak Napoleon . gárdájára, amelyet mindig úgy tartott készeit, mint ultima ratiót, utolsó érvet.

És ekkor megindult a gépek csatája. Tízezrével __ csaptak össze a tankok a földön, a repülőgépek a levegőben, miközben rakéták lőtték a földről is az eget, a levegőből zuhanva pusztították a földet. De Hannibál gyalogsága is jelen volt ég. tüzérsége is felfejlődött a szárnyakon — úgy tűnt, a hullákkal borított’ terepen csapdába került Napoleon. „Új Sztálingrád!” — hangzott fel az ítélet; de persze megint hamisnak bizonyult, mert Napoleon megmaradt egységei tömörültek és keletnek áttörve a város felé vonultak, amelyet már gyalogsága is megközelített a másik irányból. „Városi harcok?!” Az egymást követő kérdőjelet és felkiáltójelet Hannibál is megértette. Tankjai kétoldalról megkerülve a Porchet-tavat,„a város nyugati oldala felé vették az irányt.

„Versenyfutás: ki ér be előbb?” Nos, a meglepetéseknek még nem volt vége. Egyszerre új egységek tűntek fel a légtérben: nagy hatósugarú bombázók kötelékei. Jobbról is jöttek, balról is jöttek: igen, a várt tartalék. És egyszerre két oldalról, egymással mit sem törődve a nehézbombázók rávetették magukat a városra, elárasztották öt- ventonnás bombákkal és napalmmal és egy új hullámban jöttek a már régebben is harcolt bombázók és azok is ledobták terhüket és omlott-égett a város, többé nem nyújtva menedék ígéretét egyik félnek sem.

Ezzel véget is ért az egyetértő hadművelet és a két fél csapatai behúzódva a város menü erdőkkel és termőföldekkel tarka övezetbe, pusztították egymást, nem feladva a harcot, az utolsó emberig. A szó szoros értelmében az utolsó emberig. Nem maradt sem ép, sem sebesült, csók csend. Így egyik hadvezér sem vesztett, hiszen csapatai nem szorultak ki a Campitanóról.

Mert a komputerbe betáplálták Napoleon összes tetteit és tulajdonságait az oroszországi hadjáratig, Hannibál összes tetteit és tulajdonságait egészen addig, amíg elkanyarodott Róma irányából. De nem táplálták be a karthagói szenátust, nem táplálták be a népeket, az eszméket, az emberek erkölcsi erejét, nem a kiábrándulást és a rémületet, nem volt tehát sem háború, sem béke — csak csata, amelyből nem maradt vissza egyéb, mint a nyereség, amelyet a fogadóirodák bezsebeltek.

V