Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1975. FEBRUÁR 18., KEDD Hajtómű, sakk és banándugó Zárszámadás Úriban Nőtt a tagok átlagkeresete, gyarapodott a közös vagyon Az úri művelődési otthon nagytermében tartotta meg zárszámadási közgyűlését az úri Béke Tsz, amelyen a tsz- tagság nagy része megjelent. Horinka József, a közös gaz­daság elnöke beszámolója ele­jén röviden a múltra emlé­kezett. Arra a nehéz időre, amikor 1959-ben megalakult a tsz, s egyetlen gépe sem volt a gazdaságnak. Ma már más a helyzet: o tsz 2127 hektár területtel rendelkezik, s eb­ből 1668 hektár a szántó. Ti­zenhét traktor, öt kombájn és ugyanennyi gépkocsi van a tsz tulajdonában. 1974-ben az eddigi legna­gyobb területen, 511 hek­táron búzát termesztettek. Az átlagtermés 31,27 má­zsa volt egy hektáron. Az ősziárpa termése még en­nél is jobb volt, 36,4 mázsa. Érzékenyen érintette viszont a termelőszövetkezetet a csak­nem 400 hektár kukorica 24 és fél mázsás átlaga. A mos­toha időjárás Úriban is nagy gondot akozott, s nemcsak a betakarításkor, hanem a szá­rításkor is számottevő volt a szemveszteség. Még így is a növénytermesztés csupán egy­millió 167 ezer forinttal ma­radt el a terv tel jesitéstőL Jobban sikerült az állatte­nyésztés árbevétele, amely csaknem egymillióval ért el többet a tervezettnél. Az egy literied önköltsége azonban még mindig magas, 6,65 fo­rint literenként A tsz elnöke ezután öröm­mel jelentette be, hogy fia­talodott a tsz, az aktív dol­gozók átlagéletkora mind­össze negyven év. A szövet­kezet dolgozóinak 80 százalé­ka szocialista brigádtaig, s si­kerrel teljesítik kongresszusi felajánlásaikat. Nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre, s ez éreztette hatását már a múlt esztendőben is. Végül a sizámszerű eredmé­nyeket ismertette. A szövet­kezet éves árbevétele 26 mil­lió 305 ezer forint volt, a b-uittó nyereség 3 millió 366 ezer forint. Egy tsz-dolgozó éves keresete 31 ezer 403 fo­rint, egy tízórás munkanap értéke a tagoknál 136, alkal­mazottaknál 126 forint. A jó eredmények lehetővé tették, hogy a tsz a zárszámadásakor 5 százalék kiegészítő ré­szesedést is szétosszon a dolgozók között. Király József, az ellenőrző bizottság beszámolóját tár­ta a közgyűlés elé, megemlít­vén azt, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordítanak az ellenőrzésre. Vimola Károly, a Dél-Pest megyei Tsz-ek Területi Szö­vetségének titkára hozzászó­lásában elismeréssel szólt a tsz múlt évi eredményeiről. Beszélt arról a nagy fejlődés­ről, amelyet Dél-Pest megye tsz-ei elértek a múlt eszten­dőkben. A jövő útja azonban a nagyobb területen gazdál­kodó tsz-ek -kialakítása. Az úri Béke Tsz tagságá­nak is el kell gondolkod­nia azon, hogy melyik kö­zös gazdasággal tudnának együtt, még eredménye­sebben gazdálkodni. Tóth László, Brecsók Illés, Nagy János és Dudás Sándor- né hozzászólása után Süli Gá- bomé, a nőbizotitság beszá­molóját olvasta fel, majd a tsz-ta-gok valamennyi -beszá­molót egyhangúlag elfogad­ták. Ezután került sor a ki­egészítő részesedés kifizetésé­re. (g. í ) Gesztenyés fácán Vadászidény Színesedik a barka az erdő széli rekettyésben, ahol az őzbakok felemelt fejjel, pis­logva figyelik az arra járó kóborló idegent — a törvény ugyanis csak február 28-tól védi teljes szigorral életüket. Ilyen esetben addig usgyi, neki a rengetegnek. Értékes valutában fizetnek ugyanis a külföldiek a MAVAD vecsé- si telepének, a gondosan ke­zelt, hűtött, 20—25 kilós lőtt vad, kissé édeskés ízű húsá­ért. Az őzgerinc már vesztett értékéből, az exportőrök in­kább a húst keresik. Vigyáz is az állományra vadászmes­ter, vadőr egyaránt. A vadászházban kelt fácá­nok. esténként még vissza- visszatémek, s a kerítés kö­rüli fák ágain éjszakázlak, a súlyos állatok alatt azon­ban a fagyott ágak nagy recs- csenésekkel töredeznek le. A szigorú vadásztörvény kü­lönben kétezer fácán kilö­vését engedélyezte a Magne­zit vadásztársaságnak Üllő határában. A gesztenyével töltött 70— 80 dekásra hízott fácán már nemcsak külföldön keresett csemege, osztályos éttermek­ben, itthon is mindennapos fogás, megfizethető áron az étlapokon. Az enyhe tél kö­vetkeztében alaposan elsza­porodott a tapsifüles-állomány is, az apró fiókák a rozsve­tésben görögnek, ténfereg- nek, s harapdálják a napsü­tött hajlatok gyéren zöldellő füvét, ahol fázósan ásítoznak a fakókék ibolyák is. A tervezett élőnyúlbefo- gást egy nap alatt teljesítet­te a társaság, terven felül újabb 180-at adott át a be­esési telepnek, a MAVAD sem fukarkodott, 360 forin­tot fizetett darabonként. A pénz azonban sosem elég a társaságnak, vadásznak egy­aránt. A vadászszenvedély költséges sport. Valamirevaló felszerelés több mint tízezer forint, a társaság pedig tá­gas vadászházat vásárolt, be­rendezte; a keltetés mellett előnevelt fácáncsibékkel is gyarapította az állományt, s hogy a téli szálas- és szemes­takarmányt könnyebben elő­teremtsék, a vadföldeken — traktort is vásároltak. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Azon az éjszakán. Maglód: Nagyezsda. Mende: Lóháton, ágyútűzben. Monor: Rivaldafény. Pilis: A fekete herceg. Üllő: Saint Tropezbe költözünk. Vecsés: A szarvas­sá vált fiúk. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrőn, délelőtt 9.15 óra­kor a Pest megyei klubtanács ülése a Rákóczi Ifjúsági Klub­ban, beszámoló a járás klub­jainak helyzetéről, 15.30-kor a Móra Ferenc gyermekszínlkör összejövetele, 19-kor fiatal utazók klubja. Péteriben, 18- tól 22-ig klubfoglalkozás, 18- tól 21-ig az irodalmi mikro- színpadok próbája. Üriban 17.30-tól 19.30-ig társastánc­tanfolyam és szabás-varrás tanfolyam. ÜTTÖRŐIIAZ Gyömrőn, 15-től 17 óráig ri­porter és fotoszakkör, 16-tól 18-ig modellezöszakkör. — Hajtóvadászatokon —tá­jékoztat ifjú Czompó Pál — húsz kilométereket is gyalo­golnak, erős, egészséges is minden tagja a társaságnak. Olyankor azonban nemcsak értékes vadak kerülnek pus­kavégre, hanem elvadult, kó­bor ebek, lusta, hízott macs­kák és egy-egy ravaszdi ró­ka is. Néhány lompos róká­ra azonban szükség van a vadbirodalomban, ez a fa­lánk állat végzi a „selejte­zést”, pusztítja a rosszul fej­lett, satnya egyedeket. A novemberben lehullott agancsok helyén az őzhom­lokon már barkásodni kezd az új, értékes trófea, papri­kássá „érnek” a kisnyulak is, s a bő vadállomány gazdag vadászidényt ígér nemcsak a vadásztársaságnak, hanem az évek óta visszatérő kül­földi vadászvendégeknek is. Kiss Sándor Tűzoltószertár — pedagóguslakással Megkezdte a vecsési költség- vetési üzem kőművesbrigádja Üllőn, a Malom utcában a kétszintes tűzoltószertár építé­sét. A 11X15 méteres épület felső szintjén komfortos peda­góguslakást alakítanak ki. A Monori Vasipari Szövetkezetben évek óta foglalkoznak hajtóművek gyártásával. Az idén 480 MK 416-os és száz MK 130130-as típusú hajtóműre érkezett megrendelés ré­szükre. A gyártmányokból exportra is jelentős mennyiséget készítenek a monori szövetkezet­ben. Képünkön Kucsera Imre és Szőnyi Gábor a hajtóműveken az utolsó szereléseket végzi. A Politechnika Ipari Szövetkezet ecseri üzemében évente sok ezer sakk-készletet készítenek. Képünkön Garay Károlyné és Hranka Vilmosné a sakk-készlet dobozát ragasztóanyaggal keni be. Az Ecseren készült sakkokból számosat exportálnak is. A Maglódi Vasipari Szövet­kezetben évente sok százezer banándugót gyártanak. Ké­pünkön Szever Györgyné a banándugók megmunkálását végzi. Mutnéíalvy Adorján felvételei Pillanatképek az „enyhülésről” A monori buszon Vasárnap van. Mire Üllőre ér a monori busz, teljesen megtelik. Egy testes asszony tömött tás­kákkal elörefurakodik. — Miért nem marad vesz­teg? — figyelmezteti az első ajtóval szemben ülő nő. Az asszony megáll és ta­nácstalanul nézeget körbe- körbe, de nem is tehetne mást, a szűk helyen a sok utas között végleg elakadt. Nézd, most meg a kabá­tomra teszi azt a piszkos tás­káját! — Mit gondol ez... — és olyan szúrós szemekkel néz a táskás asszonyra, hogy az önkénytelenül is félre- fordítja a fejét. — Csak nem hiszi, hogy új kabátot ve­szek a táskája miatt? — De nem piszkos a tás­kám, nem tettem le a földre. — Akkor is, tartsa a kezé­ben, ne az én térdemen... Úttörő-olimpia Kati bravúrja Még a legderűlátóbb járási sportvezetők sem gondoltak arra, hogy a X. téli úttörő­olimpiáról aranyéremmel tér haza egyik járási verseny­zőnk. Szánkó? Sok felnőtt és sportember is csak legyint. Pedig aki már látott komoly szánkóversenyt, az tudja mek­kora ügyességet kíván a szán­kó kormányzása, egyensúly­ban tartása. Gyöngyös látvá­nyos külsőségekkel és baráti vendéglátással várta az or­szág legjobb úttörő- és kisdo­bossportolóit. Igen jó körül­ményekkel és olimpiai han­gulattal, amire valószínűleg egész életükben szívesen em­lékeznek majd a fiatal baj­nokjelöltek. A monori járásbelieket első­sorban a kisdobos leány szán­kóverseny érdekelte. A pilisi Vízvári Kati — nemcsak a sportban kiváló, hanem ki­tűnő tanuló is — ügyességé­ben nagyon bízott edzője, Fe- renczy László. Mint utólag ki­derült — nem alaptalanul. Az első futamot megnyerte! Fokozott izgalommal vár­ták a Pest megyei vezetők a következő napot. Nos, Kati akkor is remekelt — a máso­dik legjobb időt érte el. Mindenki elképedésére az ösz- szetett versenyben nem szá­molták eredményét. Termé­szetesen azonnal megóvták a monoriak. A másnapi tanács­kozáson aztán fény derült a tévedés okára. Kati eredmé­nyét (4-es rajtszámmal in­dult) a második nap a 24-es rajtszámhoz könyvelték el. Minden jó, ha jó a vége — Kati felállhatott az olimpiai dobogó legfelső fokára. A nagy ünneplés közben — amelyből bőven kijutott az edző Ferenczy Lászlónak is — igen sokan megkérdezték: hogyan sikerült ebben a ki­mondottan hegyi számban, a még csak számottevő dombbal sem rendelkező Pilisre vinni az aranyérmet? A válasz: rengeteg munká­val, a gyerek kitűnő képessé­gével és kitűnő technikai elő­készítéssel. Kati jövőre ismét szeretne indulni. A kitűnő sporteredmények­kel büszkélkedhető pilisi is­kola dicsőségtáblájára új név került. Olyan eredménnyel, amit még bizonyára sokat fogunk emlegetni! Szalontai Attila i — Nem is tudom, hogy le­het valaki ilyen. Állandóan rám fújja a füstöt... Hát mu­száj nekem a más füstjét szirmom? — zsémbeskedik mellettem az előttem ülővel egy fekete hajú fiatalasszony. — Ha csak ez a baj... — így a férfi, és eloltja • ciga­rettát. ★ Az üllői felüljáró után, Ve­csés alatt több autó is áll. Az utasok ágaskodnak és egyszerre ellepik az ablako­kat. Karambolt szimatolnak. — Jaj, édes istenem! — Jaj, jaj nekem, mi van itt... Nézzétek csak, ott fek­szik papírral letakarva... Az nő ugye, akit a mentőbe tesz­nek? No, ezeknek is jó vasár­napjuk van. Az úttest közepén felbo­rult oldalkocsis motorkerék­pár, az árokban Zsiguli. A forgalmat rendőrök irányít­ják, és serényen tevékeny­kednek a mentők is. — Ezért marjuk egymást, ugye?... elindulunk, de hogy miként érünk haza? ★ Az előbb még veszekedő nő megfogja a táskás asszony kezét. — Tegye az ölembe, bizto­san nehéz... — Dehogy . teszem — sza­badkozik —•, és hátha össze- piszkolja... — Tegye csak... és való­sággal elveszi tőle a táskát és a térdére helyezi. — Ügy, mindjárt könnyebb így állni? Ott egye meg a fe­ne a kabátot, elvégre ki is lehet tisztítani, ha — és fel­emeli az ujját —, ha egyál­talán piszkos lesz tőle. A mellettem ülő fekete ha­jú fiatalasszony meglöki az előtte ülő férfit. — Gyújtson rá nyugodtan, tudom a férjemről, hogy mennyire szenved, ha nem dohányozhat... Hosszú az út. — De ha egyszer bántja a füst. — Ne törődjék vele... meg­szoktam. .. ★ Elgondolkodom: miért kel­lett mindehhez egy súlyos baleset? Kovács György i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents