Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

1975. FEBRUAR 2., VASÁRNAP ? Vácott született A földmágnesség tudósa Lánctalpas mélytengeri jármű Egy amerikai oceanográfiai kutatócsoport távvezérléses, rendkívül pontosan irányítható, víz alatti járművet fejlesz­tett ki. Az új konstrukciót 1200 méteres tengermélységben próbálták ki, teljes sikerrel. A lánctalpas robotjármű kábeles összeköttetésben áll a víz felszínén úszó 15x23 méteres uszály- lyal, ahonnan az energiát is kapja. A kutatók az úszó szige­ten helyezkednek el, onnan irányítják a robotjárművet, amely nagy teljesítményű fényszórókkal világítja meg a tengerfe­neket, ahol halad, miközben tv-kamerák pásztázzák a kör­nyezetet. A tenger alatti robotjármű kutatóútja során hidraulikus manipulátoraival kőzetmintákat gyűjt össze, különleges tar­tályokba tereli az állatvilág egyes kiválasztott példányait, nö­vényeket raktároz el a későbbi vizsgálatok céljára. A robot rendkívül lassan halad a tengerfenéken, hogy ne kavarjon iszapfelhőt maga körül. Kutatási hatósugarát csu­pán a kábelhossz korlátozza. Lebocsátása és a tengerből va­ló kiemelése különleges daruszerkezettel történik. Érctelepek a tengerfenéken? E HETI TUDOMÁNY-TECH­NIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A FÖLD TITKAINAK VAL­LATÁSÁRÓL SZÓL. AZOK­RÓL A KUTATÁSOKRÓL SZÁMOLUNK BE, AMELYE­KET A KÜLÖNBÖZŐ ásványi kincsek, a földtani jellegzetességek FELTÁRÁSÁR A-MEGISME- RÉSÉRE VÉGEZNEK A TU­DÓSOK. Szovjet segítség a fejlődő országoknak 12 ázsiai és afrikai ország­ban dolgoznak jelenleg szov­jet geológusok, hogy segítsék a fiatal fejlődő államok ter­mészeti kincseinek feltárását. Indiában több nagy kőolajle­lő helyet, Algériában ón- és cink, Iránban vasérc- és kő­szénkincseket tártak fel. Guineában jelentős bauxitte- lepeket fedeztek fel. A szov­jet—guineai megállapodás alapján szovjet szakértők se­gítik az afrikai állam építő­ipari és geológiai vállalatai­nak létrehozását is. Évszázadok óta arra törek­szenek az emberiség legjobb­jai, hogy megismerjék, feltár­ják szülőbolygónknak, a Föld­nek ismeretlen sajátságait. Ez a cél vezeti az űrhajók piló­táit és a legmélyebb tengerek aljáig ereszkedő óceánkutató­kat. De nemcsak a veszélyes, gyakran költséges kutatóutak, a fagyos sarkvidékek és a ma­gas hegycsúcsok meghódítói a Föld felfedezésének hősei. Nemegyszer azok a tudósok érik el a legfontosabb ered­ményeket, akik dolgozószobá­jukból szinte ki sem lépve, érzékeny műszereikkel vizs­gálják bolygónk jelenségeit. Ezek közé tartozik a Földes a légkör titkainak világhírű magyar kutatója, a váci szü­letésű Steiner Lajos, akinek életét harminc évvel ezelőtt egy embertelen, barbár rend­szer oltotta ki. A nemzetközi hírnevű, 72 esztendős tudós 1944. április 2-án inkább a halált választotta, mintsem hogy eleget tegyen a fasiszták megszégyenítő rendelkezései­nek. A legrangosabb folyóiratokban Steiner Lajos, a köztiszte­letben álló váci orvos fia 1871. június 15-én született Közép­iskoláit szülővárosában végez­te el, matematikát és fizikát a Budapesti Tudományegyete­men tanult. Már főiskolás ko­rában szorgalmasan dolgozott (gyakornokként) hírneves csillagászunk, Konkoly Thege Miklós ógyallai — ma hurba- novo — magán-csillagvizsgáló­jában. A munkatársaival szemben nagyon igényes Kon­koly (aki ekkor a Meteoroló­giai Intézet igazgatója is volt) hamarosan felismerte a fiatal kutató tehetségét, és 1892-ben az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet tiszt- viselőjeként alkalmaztatta. Steiner Lajos érdeklődése már korán az egyik legrejté­lyesebb, máig is sókat vita­tott jelenség, a Föld mágnes- sége felé fordult. Elsősorban a földmágnesség kis mértékű, de naponta szabályosain ismétlő­dő hullámzása foglalkoztatta. Első, külföldön is elismert eredményeit is e téren érte el. Tanulmányai, cikkei a legran­gosabb európai és amerikai tu­dományos folyóiratokban je­lentek meg. A budapesti egyetem a földmágnességtan magántanárává képesítette, véleményét, tanácsait idehaza és külföldön egyaránt kikér­ték. A Föld mágneses jelen­ségeiről írt könyve (1923) há­rom évtizeden át az egyedüli ilyen tárgyú magyar szak­könyv volt. E könyvvel kap­csolatban írta a csak a for­dítást olvasó híres német Adolf Schmidt: „sajnálom, hogy nem tudok magyarul, mert meggyőződésem, hogy könyvében és annak egyes részleteiben sok egyénit és ér­tékeset hoz”. A Hold és a zivatarok Az első világháború után megszakadtak a magyaror­szági földmágneses megfigye­lések, így Steiner figyelme is a légköri folyamatok felé for­dult. Az időjárással, a légkö­ri kutatásokkal már régebben is foglalkozott. Kimutatta, hogy milyen kapcsolat áll fenn a Hold fényváltozása és a zi­vatarok gyakorisága között. Utóbb a jégbarlangok kérdé­sének tisztázásával is érdeme­ket szerzett. Az 1920-as és 30- as években fontos eredmé­nyeket ért el a légkör fizi­Geológiai ...Grönland jege alatt A Dániához tartozó, legna­gyobbrészt jég borította Grön­ländern egyre intenzívebb ku­tatás folyik ásványi kincsek Után. Korábban már találtak uránt, rádiumot, berilliumot stb. a szigeten, de a szakem­berek véleménye szerint a jég alatt a föld mélyében még sokféle, tekintélyes mennyisé­gű ércnek, kőolajnak, s netán földgáznak kell lennie. Nancrtalik város közelében máris gazdag vasérckészletre bukkantak a különleges fel­szerelésű tengeralattjárókkal krómércet kereső kutatók. A legújabb becslések szerint Grönland jege alól 5—7 mil­liárd tonna kőolaj kitermelé­sére van remény (összehason­lításul: a kőolajtermelésben tekintélyes helyet elfoglaló Venezuela mintegy 2,3 mil­liárd tonnás készlettel rendel­kezik). A hagyományos szárazföl­di kutatás és kitermelés mel­lett két nevezetes új mód­szer — a tengeri mélyfúrá­sok és az arktikumi (sarkvi­déki) éghajlathoz alkalmazko­dó fúrások módszere — kap­csolódott be a közelmúltban az egyes országok szénhid­rogén kitermelési programjá­ba. A zord környezetben fo­lyó munkák részben száraz­földi, részben tengeri fúrások. Mindkét változat műszaki ne­hézségeit megvitatták a moszkvai kőolaj-világkong­resszuson. Légpárnás járművekkel' A 60 fokos szélességi körön túli szárazföldi területeken a néhány 100 méter mélység­ben tartósan átfagyott talaj, az ún. permafrost réteg átfúrása és a kút termelésbe állítása adja a legtöbb problémát. A fúrási sebesség növelése, fú­rási öblítő hab alkalmazása, kettős falú szigetelt béléscső jelentik a főbb módosításo­kat a sarkvidéken, a mérsé­kelt égövi technikához ké­pest. A fúróberendezés hely ; szállítása és kiszolgálása i másik problémacsopoit, amellyel a sarkvidéken meg kai folyamatainak vizsgálatá­val. A függőlegesen mozgó levegőoszlopban beálló válto­zások elmélete világszerte nagy figyelmet keltett, és a kor legnevezetesebb német nyelvű kézikönyve teljes egé­szében, vagy tíz oldalon át közli a magyar tudós ered­ményeit. Steiner Lajos a mo­dem meteorológia egyik úttö­rője volt. De nemcsak az elméleti munkában volt otthon. Fiata­labb éveiben részt vett az or­szág területén folyó földmág­neses felmérésben. Különösen jelentősek voltak a befagyott Balaton jegén végzett méré­sei, valamint az egyes terüle­teken mutatkozó tömegvon­zási és mágneses rendellenes­ségek összehasonlításai. A Magyar Tudományos Akadé­mia javaslatára 1927-től 1932- iig a Meteorológiai Intézet igazgatói tisztét töltötte be. Steiner Lajos-emlékérem A rendkívül S2éles érdeklő­dési körű Steiner nemcsak a szakemberek számára írta ta­nulmányait. Rendszeresen kö­zölt népszerű, ismeretterjesz­tő írásokat a nagyközönség számára. Az időjárásról szé­pen megírt, közérthető köny­vecskéje (,Áz időjárás”, 1931) ma is érdekes olvasmány. Emlékét, nagy számú mun­kája mellett, a Meteorológiai Társulat Steiner Lajos-emlék­érem örökíti meg. Ifj. Bartha Lajos kutatás... ...az Antarktiszon Harminc japán, új-zólandi és amerikai tudós vesz részt az Antarktiszon abban a geoló­giai kutató munkában, amely­nek célja, hogy a sarki konti­nens régi klímaviszonyaira és geológiai történetére fényt de­rítsenek. A kutatófúrásukra a Ross-szigeten kerülit sor. A kö­vetkező esztendőkben 10 -to­vábbi fúrást végeznek a Ross- szigeten és az Antarktisz kü­lönböző pontjain, általában azokban a zónákban, amelyek a sarki nyarak idején jégmen­tesek. Egyes fúrásokat a ten­gerfenék talajában végeznék. A kutatófúrások mélysége különböző, az egyik fúrás so­rán 1000 méterre kívánnak be­hatolni. A minták analízisével arra igyekeznek fényt deríte­ni, hogy az elmúlt 200 millió év folyamán, hogyan alakult ki mai formájában az Antark­tisz. kell birkóznia a szénhidrogén­kutatóknak. E területeken be­vált szállítóeszközök, o légpár­nás járművek, amelyek vizen, felázott és fagyott talajon lebegve haladnak, súlyos tár­gyakkal megrakva. Fedélzetü­kön nincs a megszokott érte­lemben vett hajtómű, a hala­dást traktor, csörlő, vagy von­tatóhajó, a lebegést ventillá­torok biztosítják. Egy másik szállítási mód a teflonbevona­tú rácsszerkezet, mellyel 500 tonna súlyú berendezést szál­lítottak a helyszínre a legrosz- szabb terepviszonyok mellett. A sarki tengereken közle­kedő és állandóan a lefagyás veszélyének kitett fúróhajók közül jól beváltak azok, ame­lyeknek fedélzeti szerkezetei előfeszített betonból készültek. Megépült az első jégtörő fú­róhajó is. Ez egy körszelvé­nyű, kúpos hajótest, amely súlyával repesztő hatást ér el, viszont alakja olyan, hogy a szorító jégtömegből mindig felfelé nyomul. Az új hajóval hat hónapon át hajózhatók a sarki tengerek. Jégtörő fúróhajó Más tervek szerint az ark- tikus tengereket borító jég­páncél alatt, a tengerfenéken A technikailag fejlett orszá­gok, így ' az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Japán, Francia- ország jelentős erőfeszítéseket tesznek a tengerfenék, első­sorban a Csendes-óceán fene­kén található mangán- és ércgumók felkutatására és ki­termelésére. A kiaknázás nap­jainkban inkább még csak a laboratóriumi kísérleti stá­diumában van. Az előbb em­lített országok mellé az NSZK is igyekszik felzárkóz­ni. Érckuitató hajója, a Valdi­via a Csendes-óceán különbö­ző térségeiben dolgozik. Bázi­sa a Hawaii-szigeteken van. A Valdivia munkája a ten­gerfenék érctelepeinek hely­zetmeghatározására és a kőze­tek fémtartalmának mérésére lenne célszerűbb a fúróberen­dezések felállítása. A sarkvidék jégmezői alatt fekvő szénhidrogén felszínre- hozásának versenyében a Szovjetunión és az USA-n kí­vül a balti-államok és — kü­lönösen a tengeri fúrási tech­nika fejlesztésében — Fran­ciaország is kiveszi a részét. Merre tart a jéghegy A sarkvidéki szénhidrogén­kutatást segíti a sarki klíma rendszeres kutatása, mely igen fontos az egész Föld meteo­rológiai viszonyaira gyakorolt hatása miatt is. (Közismert pl., hogy a sarkvidéki jégtömegek olvadása a világtengerek szintjét fokozatosan emeli.) 1970 óta szolgáltat e kutatá­sokhoz adatokat a Nimbus— 4 amerikai mesterséges hold a sarkvidék éghajlatáról. A mű­hold elsősorban a jéghegyek úszási irányát és térfogatvál­tozásait követi. 1971 októberé­ben egy kb. 70 négyzetkilo­méteres kiterjedésű jéghegy több pontján mérőműszereket helyeztek el, amelyek a mért adatokat a műholdra továbbít­ják, ahonnan ezek a földi fel­dolgozó központba kerülnek, kiértékelésre és a prognózis elkészítésére. irányul. A hajó személyzete optikai módszerekkel (tv), akusztikai mérésekkel (So- nar-készülék) vagy mintavé­tel segítségével dolgozik. Az ércek előfordulásának a sűrű­sége már egymástól kis tá­volságban is erősen eltérő lehet, ezért fontos az előfor­dulások helyének mindenkori pontos meghatározása. A különböző fémtartalmú ércek lelőhelyének behatáro­lásában a fedélzeti számítógé­pes központ, a mesterséges holdakról végzett helyzetmeg­határozások, a Doppler—So­nar helyesbítések és mágneses mérések adnak segítséget. Ötkötetes ukrán katalógus Utazás a mezozoikumba Ennek az őskori puhatestű­nek a kagylója egy méternél nagyobb átmérőjű volt. Ekko­ra méretek még azokat a meglepetésekhez hozzászokott geológusokat is csodálkozásra késztették, akik Ukrajna déli részén a krétás lerakódások­ban erre a leletre bukkantak. A különleges kagyló korát a szakértők százmillió évre be­csülik. Rajza és leírása meg­jelent Az Ukrán SZSZK me­zozoikum állatvilága című öt­kötetes katalógusban, amely több mint 2500 korall, puha­testű és egyéb, tengeri és szá­razföldi őskori fajt ismertet. Ezek között számos olyan faj akad, amelyet eddig nem is­mert a tudomány. Az élőlények napvilágra ke­rült maradványaiból meghatá­rozható a kőzetek kora, lera­kódásuk módja és az a sor­rend, amelyben a földitörténet több mint százmillió évét fel­ölelő mezozoikum idején a rétegződések végbementek. Ez volt az a korszak, amelyben a Kaukázus, a Krim-félsziget és a Kárpátok kialakultak és erősen megváltozott a tenge­rek partvonala. Ekkor képző­dött sok nyersanyagunk, az ércek, a kőszén, a kőolaj és a só is. Az őskori állatvilág ta­nulmányozása hozzásegíti a geológusokat az ásványkin­csek feltárásához. Óriás fúrósziget Az Északi-tengeren és az Atlanti-óceán északi részén egyre intenzívebb kutatás folyik kőolaj és földgáz után. Nincs könnyű dolguk a kutatóknak, hiszen erősen viharos, hullámzó tengerrészeken keli olyan bázisokat — úgynevezett fúrószigeteket — kiépíteniük, amelyekről több ezer méter mélyre fúrhatnak le. Az előzetes számítások szerint az újabb fúrásokat jó eséllyel végezhetik, ugyanis valamely terület annál valószínűbben rejt magában olajat, minél nagyobb mennyiségű üledék rétegeződik rá. Ez a feltétel megvan az adott területen. A képen látható kiképzésű fúrósziget-típusból a közel­jövőben ötöt telepítenek a jelzett kutatási területekre. A cső­ráccsal kitámasztott, oszlopokon nyugvó, a vízben félig el­merülő katamarán három úszótestből és egy munkafedélzet­ből áll. Középen kap helyet a fúrótorony és a daru, a „háft- só fedélzeten” a helikopterkikötő. A szigetet maximálisan 300 méteres tengermélység fölött és 8000 méterig terjedő fú­rásokra lehet használni. A speciális szerkezetű fúrótorony teherbírása 500 tonna; az iszapöblítést két nagy nyomású, egyenként 1700 lóerős dugattyús szivattyú végzi. MEGVITATTÁK A MOSZKVAI VILÁGKONGRESSZUSON Sarkvidéki kőolaj és földgáz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents