Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

A BT’ülésére Ma utazik Mew Yorkba a ciprusi küldöttség A ciprusi görög lakosság képviselői befejezték görög- országi tárgyalásaikat. Glavkosz Kleridesz, a cip­rusi képviselőház elnöke, a küldöttség vezetője kijelen­tette, hogy a Biciosz görög külügyminiszterrel és más diplomatákkal folytatott meg­beszélések igen konstruktí­vak voltak, és a két delegá­ció azonos álláspontra jutott a megvitatott kérdésekben. A ciprusi küldöttség vasár­nap reggel utazik tovább New Yorkba, hogy részt ve­gyen az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának ülésén, amelyen >a török szövetségi állam egy­oldalú kikiáltása következ­tében kialakult ciprusi hely­zetet fogják megvitatni. A brit miniszterelnök tv-beszédet mondott Wilson Moszkvából Leningrádba utazott Hétfőn fejeződik be a csúcstalálkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton megbeszélést folytatott Calla­ghan brit külügyminiszterrel. A külügyminiszterek a most foyó szovjet—brit csúcsszintű tárgyalásokkal kapcsolatos egész sor kérdést vitattak meg hatékony és konstruktív lég­körben. A szovjet—brit kereskede­lem további fejlesztéséről tár­gyalt szombaton Moszkvában Mihail Kuzmin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszteré­nek első helyettese é§ Peter Preston, a brit kereskedelmi miniszter helyettese. Preston Jó lenne IV agy község Tápiósze- csö, akár kiterjedését, akár lakosai számát nézzük, s nagyközség, köz- igazgatási jogállását értve. A lakosság folyamatosan gyarapodik — az ingázás innét viszonylag kényel­mes, a közlekedés nem rossz —, esztendőnként fel- \ épül 20—22 lakás, s örven­detesen növekszik a' ter­mészetes szaporodás muta­tója, azaz sok a gyerek Szecsőn. Ami öröm, az gond is, a tanácsok szá­mára valahogy így hangzik a köznapi igazság, s tény, hogy Tápiószecsőn egyszer­re kellene bölcsőde is, óvo­da is, iskola is. Most úgy áll a helyzet, hogy például az óvodába jelentkezők közül csak minden másodiknak tud­nak helyet adni, s így is túlzsúfoltak a gyermekin­tézmények. Szükség lenne egy legalább negyven kis­dedet befogadó bölcsődére, jó lenne tető alá hózni a száz gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát... Jó lenne — ismételgetem ma­gamban a Szecsőn hallott csendes kívánkozást. Ugyanis nem követelőznek, nem verik az asztalt; tud­ják, meddig ér a takáró. Reálisan szemlélik a nagy­község, a megye pénzügyi lehetőségeit, s nem ismétel­getik idegesítően, amit oly’ sokan: sürgős, elengedhe­tetlen, a mi községünknek — nagyközségünknek, vá­rosunknak — ez a legna­gyobb gondja. Szimpatikus nekem ez a józan kívánkozás, főként azért, mert a tápiószecsői igények jogosak, alaposak, indokoltak. Mind a koráb­bi fejlesztéseket, mind a népességszámból következő gyermekáldást tekintve, valóban szükség van az óvodára, bölcsődére, nem kevésbé az iskolára is, ez utóbbi alatt tizenkét tan­termet értve. Sűrűn sanya­rú helyzettel kénytelenek szembenézni a szecsői po­litikai, társadalmi szervek vezetői, a tanácsi tisztség- viselők és tisztviselők, mert nem könnyű annak a ma­mának felelni, akinek le­telt a gyermekgondozási segéllyel otthon töltött ide­je, de nincs hová adnia, kire bíznia a gyereket, nem tud visszamenni dolgoz­ni... épzeljük magunkat ebbe a 'helyzetbe. Ki ejtheti ki ilyenkor könnyű szívvel a nemet? Ki ne érezne hajlandóságot arra, hogy csapkodja az asztalt, pénzt követelve, beruházási lehetőséget? Az indulatokat sokan — ha ők indulatoskodnak! — össze­tévesztik a harcossággal, a jogos igények következetes képviseletével. Holott a kettő nem ugyanaz. Akkor értettem meg iga­zán a tápiószecsőiek józan­ságának értékét, amikor a dunaharasztiak egyik, na­gyon agilis ’tanácstagjával már jó ideje vitatkoztam azon, hogy „kutya köteles­sége-e” az államnak támo­gatást adni annak a köz­ponti konyhának a létesíté­séhez, melj a nagyközség összes gyermekintézmé­nyét kiszolgálná? ö mond­K ta a magáét — mármint azt, hogy kutya kötelessé­ge —, én szintén. A többi között azt, hogy a beván­dorlás emberfolyamatától fuldokló település idén 2,5 millió forintos támogatást kapott a száz gyermek szá­mára készülő óvoda építé­séhez, s nincs olyan zseb, melyből a pénz ki ne fogy­na. Azaz a központi kony­ha ügyét félre kell tenni, először elkészíttetni a ter­veket, költségvetést, azután megvizsgálni, mennyi pénzt képes a tanács adni hozzá, s mennyit a nagyközség gazdasági egységei — hi­szen itt helyénvaló a koor­dinációs beruházás —, végül, igen, csak végül számításba venni a támogatást. Ügy búcsúzott, hogy lát­tam, csalódott bennem. Azt hitte, toliammal az újság „fölkarolja az ügyet”, mint mondotta. És nem értette, nem akarta megérteni, hogy akkor naponta száz hasonló ügyet kellene fel­karolni. Kivel szemben, ki­ket győzködve? T agadhatatlan: nap­jainkban felerősödött azok hangja, akik so­rolják, mi kellene, A ma­gyarázat abban réjlik, hogy készülnek az ötödik ötéves terv előzetes szakágazati javaslatai a megyében, s vannak, akik azt gondolják, ha ők hangosabban szól­nak, mint a másik, akkor nyert ügyük van. Hiba lenne, ha így történne. Vi­lágosan megfogalmazhat­juk: nem azé a nagyobb igazság, a több jog, aki szé­lesebbre nyitja a száját! Jó lenne valóban találni egy kimeríthetetlen kin­cseszsákot. Belenyúlni, s adni, tele marokkal min­denhová a pénzt, ahol csak kérik. Jó lenne az igénye­ket maradéktalanul kielé­gíteni, de már ma elmond­hatjuk: sok olyan igény lesz, mely nem kerül be az ötödik ötéves tervbe, nem kerülhet be, mert nincs fe­dezete. Nagy hibát követ­nek el ott a település veze­tői, ahol úgy beszélnek az ötödik ötéves terv idősza­káról, mint minden re­mény beváltásának idejé­ről. Ahol nem húznak vá­lasztóvonalat a teljesíthető és a teljesíthetetlen —eset­leg jogos, de mégis telje­síthetetlen — szükségletek, igények közé. Sűrűn hallani mostaná­ban, hogy ez „lesz”, az „lesz”. Rendben van, de akkor tessék arra is felelni, hogy miből! A község, nagyközség, a város nem akkor bolydul fel, ha vala­mire kimondják — kellő indokkal — a nemet, ha­nem a beváltatlanul ma­radt ígéretek ismételgeté­sekor. Tervezni — felelős­ség. Napjainkban különö­sen az, hiszen a követke­ző középtávú tervnek a je­lenleginél több célszerűsé­get, nagyobb szigorúságot kell tükröznie. A gazdasági tevékenységben is, s a te­lepülés-, a területfejlesz­tésben is. Nem azért, mert most „ez 'a vonal”. Hanem eszközeink hatékonyabb felhasználása, a tényleges haladás gyorsítása érdeké­ben. • Mészáros Ottó a brit kormányfő kíséretében érkezett Moszkvába. A tárgyaláson a felek köl­csönösen leszögezték, hogy to­vábbi ösztönzést kívánnak adni a szovjet—brit politikai, kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlődésének. Mint ismeretes, a két ország tavaly májusban 10 évre szóló megállapodást kötött a gazda­sági együttműködésről. Wilson brit miniszterelnök és Callaghan külügyminiszter szombaton délután Lenin­grádba utazott. Ezt megelő­zően Wilson az osztankinoi te­levíziós központba látogatott, ahol videofelvételre rögzítet­ték televíziós beszédét, majd a brit nagykövetségen foga­dást adott vendéglátói tiszte­letére. Harold Wilson brit minisz­terelnök beszédét szombaton délután sugározta a moszkvai televízió. A moszkvai tárgyalások fo­lyamán — közölte Wilson —- megállapodás jött létre egy sor dokumentum aláírására, melyek a politikai, gazdasági, kereskedelmi, tudományos­műszaki, orvostudományi együttműködésre egyaránt ki­terjednek. Wilson kifejezte azt a reményét, hogy ezek a meg­állapodások, melyeknek alá­írására hétfőn Moszkvában kerül sor, megfelelnek majd mindkét nép azon óhajának, hogy sor kerüljön a két ország közötti szoros kapcsolatdk helyreállítására minden szin­ten és minden témában, s hogy ezen belül rendszeressé váljanak a szovjet—brit poli­tikai konzultációk. Befejezésül Wilson köszöne­tét mondott a Szovjetunió ve­zetőinek és a szovjet népnek azért a szívélyes fogadtatá­sért, melyben őt és a kísére­tében levő személyiségeket ré­szesítették. Leningrádban a brit vendé­gek előreláthatólag az Ermi- tázs Múzeum kincseit, y a Szmolnij palotát, az Auróra cirkálót és a város más neve­zetességeit tekintik meg. A leningrádi. kirándulással a csúcstalálkozó, amelyen szov­jet részről Leonyid Brezsnyev mellett Koszigin miniszterel­nök és Gromiko külügymi­niszter vesz részt, nem ér vé­get. Hétfőn Wilson és Callaghan visszatér Moszkvába a záró­okmányok aláírása végett. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM XRA 1 FOHIXT 1975. FEBRUAR 16., VASÁRNAP Nagy szerepük van a rendszerekben Hetven repülősbrigád - a növénytermesztésben Ha zászlócskát lengető em­bert látni a határban, a föl­dek végén, szinte bizonyos­ra vehető, hogy hamarosan föltűnik majd egy apróbb repülőgép, vagy berregő he­likopter, különösen mostan­ság, amikor a műtrágyaszó­rás igencsak esedékes. S egy­re gyakrabban tűnnek föl a vetések, a szőlősorok fölött a légben járó masinák. Ennek ellenére néhány hete a me­gyebeli termelőszövetkezeti elnökök továbbképző tanfo­lyamán némi» derültséget vál­tott ki a Repülőgépes Nö­vényvédő Állomás munka­társának hozzászólása, mely­ben a repülőgép-vásárlás elő­nyeiről győzködte a jelenle­vőket. Ha másként nem fér a keretbe — mondta —, több termelőszövetkezet vásárol­hat közös gépet. Hogyan is állunk hát ezzel, mosolyra késztető-e valóban az efféle ajártlat? Egyálta­lán, milyen múltja van ha­zánkban a mezőgazdaságot szolgáló repülésnek? Az agrárkrónika 1953 nya­rát jelöli meg a kezdet idő­pontjául, ekkor vett részt elő­ször az Aeroflot PO—2 típusú repülőgépe a rovarkártevők irtásában. A biztató ered­mények után, a következő év­ben két ugyanilyen típusú repülőgép vett részt a rizsve­tések vegyszeres gyomirtásá­ban és műtrágyázásban. 1955-ben a minisztérium nö­vényvédelmi szolgálata már négy repülőgépet bérelt a MALÉV-től, az üzemeltetést a Pest megyei Növényvédő Állomás repülőgépes osztálya irányította. A Repülőgépes Növényvédő Állomás 1959- ben alakult meg Budaörsön. A jelenlegi géppark? Hetven repülőgépes, illetve helikopteres brigád áll a me­zőgazdaság szolgálatában. A teljesítmény növekedését jól érzékelteti két szám: 15 éve 24 ezer 176 hektár, tavaly több mint másfél millió hektárnyi terület permetezése, műtrá­gyázása volt a gépek telje­sítménye. Az állomás megalakulása óta a Pest megyei gazdasá­gok növényvédelmi és táp­anyag-utánpótlási munkái­ban részt vesznek a repülő­gépek és a helikopterek is. A kezdetben bérelt, 1972-től pe­dig a gazdaságok által meg­vásárolt gépek dolgoznak. Múlt esztendei teljesítmé­nyük több mint 60 és félezer hektár permetezése, porzá­sa, műtrágyázása volt. Ezzel elérkeztünk a nyitó­kérdéshez, s nyilvánvaló a válasz is: nem utópia a ter-r melőszövetkezeti helikopter, repülőgép. Magyar Balázs, a Pest megyei -Növényvédő Ál­lomás igazgatója tájékoztató- ' sa szerint a megyében több olyan gazdaság van, ame­lyek határában évek óta dol­gozik a repülőgép. Ezek: a Kiskunsági Állami Gazdaság, a Herceghalmi Állami Gaz­daság, a pátyi, a dabasi, a fór ti termelőszövetkezetek. S az iparszerű technológiák terje­désével) a termesztési rend­szerekben dolgozó gazdasá­gokban egyre nagyobb sze­rep jut a gépmadaraknak. A. Z. Kongresszusi verseny a szentendrei papírgyárban Takarékosság, milliók hulladékból A Szentendrei Papírgyár dolgozóinak közössége a ter­melés egészét — gyártás,. feldolgozás — átfogó felaján­lást készített és teljesít az MSZMP XI. kongresszusa, va­lamint hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére. A munkaverseny ed­digi eredményeiről kérdeztük Ács Károly igazgatóhelyet­test, aki elmondta, hogy ebből a többletmunkából nemcsak a gyár 20 brigádja, mely 207 dolgozót tömörít, veszi ki a részét, hanem minden alkal­mazott. Bár — tetté hozzá sietve — természetesen a bri­gádok járnak az élen, az ő aktív, áldozatkész tevékenysé­gük ragadja magával a töb­bieket. Vállalásaikban összhangban a gyár és a népgazdaság ér­dekeivel — a minőség javítását, a vá­laszték bővítését, anyag- és energia-megtakarítást tűztek ki célul. A papírgyártásnál eddig 2 millió forintot takarítottak meg, úgy, hogy a hulladék­Járási, városi pártértekezletek Pest megyében Tegnap országszerte folyta­tódtak a pártértekezletek Bu­dapesten, a XIII. kerület, An­gyalföld kommunistái a Fém­munkás Kultúrházban tartot­ták meg pártértekezletüket. Részt vett a tanácskozáson Biszku Béla, az MSZMP Po­Péti só az őszi búzára .d&tnÁ »íf Vácrátót határában az őrbottyáni Petőfi Tsz búzaföldjeit járja a műtrágyaszóró gép. Az őszi búzára holdanként másfél mázsa péti só kerül. Ha itt végeztek, a rozstáblákra indulnak a gépek. Gárdos Katalin felvétele litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az V. kerületben rendezett ta­nácskozáson részt vett és fel­szólalt Aczé! György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Csepel Vas- és Fémművek kommu­nistái a pártbizottság nagy tanácstermében tartották meg pártértekezletüket. Rész vett és felszólalt a tanácskozáson Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra is. Folytatódtak tegnap Pest megyében is a pártértekezle­tek. Megtartották tanácskozá­sukat a dabasi, a gödöllői és a ráckevei járás kommunistái­nak küldöttei, s ugyancsak küldöttértekezletet rendezett a váci járás és a Pest megyei tanácsi pártbizottság is. (Tu­dósításaink a 2—3. oldalon.) Ma a budai, a monori és a váci járás, valamint Gödöllő város kommunistáinak képvi­selői tanácskoznak. A váci já­rási pártértekezlet színhelye Dunakeszi lesz. A József Atti­la Művelődési Központban eb­ből az alkalomból kiállítások nyíltak. Megtekinthetők a Felszabadulás . gyermekszem­mel című gyermekrajz-, a já- rá% üzemeinek termékeit be­mutató, a Lenin és a munkás- mozgalom című történeti, va­lamint a járás és a város képzőművészeinek alkotásai­ból összeállított kiállítás. anyagból a korábbinál sokkal többet használtak föl. Minden üzemrészre jellemző az ener­giatakarékosság, amelynek eddigi eredménye — félmillió forint. A gőztakarékoskodás­nál sem csekély a haszon, há­romszázezer forint. Másfél százalékkal több késztermé­ket állítottak elő úgy, hogy a feldolgozásnál ésszerűbben gazdálkodtak az anyaggal. A Dolgozz hibátlanul moz­galom keretében a szocialista brigádok szerződéseket kötöttek, külön-külön, üzemrészen­ként egymással, vállalva, hogy az , alappapír gyártásától egészen a készter­mék kiszereléséig kifogásta­lan terméket készítenek. Pél­daként említette Ács Károly igazgatóhelyettes — a papír­gyártó és gépi kiszerelőüze­mük öt i szocialista brigádjá­nak szerződését a kézi kisze­relőüzem brigáddal, akik vi­szont a borítékkészítő gépi és kézi brigádokkal kötöttek minőségi szerződést. A szocialista brigádok több mint 1500 társadalmi munka­óra teljesítésére is vállalkoz­tak, ebből ez ideig 800 órát dolgoz­tak a sportöltöző építésé­nél. Az üzemi önkéntes véradáson 21 brigád tag vett részt. A gyár dolgozói közül csaknem 500-an vállaltak vietnami mű­szakot, s ezt már több mint 300-an teljesítették. A. J. KÖZÉLET A szocialista országok kül­döttségei — V. F. Promisz- lovnoik, az SZKP KB tagjá­nak, a moszkvai tanács vég­rehajtó bizottsága elnökének, Gheorge Cioronak, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottsága tagjának, a bukares­ti pártbizottság első titkárá­nak, a román főváros főpol­gármesterének; Antonin Ka­páknak, a CSKP KB'elnöksé­gi tagja tagjának, a prágai pártbizottság első titkárának, Jerzy Majewskinek, a LEMP KB tagjának, Varsó főpol­gármesterének, Milan Tadics- nak, a belgrádi pártbizottság titkárának, Kari Heincz Nad- lernak, a berlini pártbizott­ság titkárának és Stefan Dot cevnak, a szófiai pártbizottság titkárának vezetésével —, me­lyek Budapest felszabadu­lásának 30. évfordulója al­kalmából tartózkodtak Bu­dapesten, tegnap elutaztak a fővárosból. Buda' István munkaügyi ál­lamtitkár vezetésével haza­érkezett Moszkvából a KGST anyagi ösztönzéssel és bére­zéssel foglalkozó munkacso­portjának ülésén részt vett küldöttség. i

Next

/
Thumbnails
Contents