Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

tMrfap

Szovjet és bolgár szerzői

Két új bemutató a Déryné Színházban

Pest megyében először Nagykörösön és Kákán

Szokatlan, de örömmel üdvözlendő művészeti esemény színhelye volt pénteken a Déryné Színház budapesti Ku- lich Gyula téri otthona: két bemutató zajlott le egy napon. Délelőtt adták elő Pancso Pan- cser bolgár író A négy süveg című mesejátékét. A bemutatón részt vett a szerző is a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének több munkatársával.

Az első vidéki bemutatót tegnap a Tolna megyei Báta községben rendezték. Pest megyébe csak április 14-én kerül a két darab, mégpedig Kó- kára. Ezt megelőzően a Bolond vasárnapot viszont már március l4-én Nagykőrösön közönség elé viszik, s mindkét darabot több helyen bemutatják megyénkben is.

Katajev komédiája

B010ND VASÁRNAP

A Napsugár üdülőről az a hír járja, hogy aki egyszer ott járt, soha többé nem tud üdülni — máshol. S Katajev 1946-ban írott komédiája végén ez be is bizonyosodik. Több értelemben is. Részint úgy, hogy egy — különlegesen bolond szituációkat teremtő, feltehetőleg egy meteorológiai frontátvonulás idejére eső — vasárnapon minden visszájára sikerül és a feje tetejére áll, s emiatt válik lehetetlenné a pihenés. Részint pedig úgy, hogy aki ezt a bolond vasárnapot ép ésszel megússza, az nem kívánkozik többé üdülni. Sem a Napsugárban, sem másutt.

A bonyodalmak persze nem úgy teremnek, minit erdőben a gomba. A bonyodalmakat előidézik. Méghozzá láncreakciófesszorné, Helena Tudorkina szerepében. Kedvesen és vonzóan alakítja Katona Júlia a kavarodás középpontjába kerülő híres tornászbajnoknő, Klára Lurkó szubrettes szerepét. Jól eltalált — és karikí- rozó vonásoktól sem mentes —1 Lina Sokkova doktornőt jelenít meg Mártonffy Mária. A férfiak közül Zürcsev hálás szerepének alakítóját, Nyerges Ferencet kell először említeni. Sok színnel és ötlettel megformált alakítás ez. Fábián József nem a legjobb választás Bujkál ov szerepére; talán elsősorban a humorézéke -nem élég gazdag ehhez a figurához. Hetes György jóval színesebb karakterfigurát formál a szórakozott Tudorkin professzorból, mint a megírt anyagból ez következne. Balogh Béla, mint többszörösen összezavart és kimagyarázott férj és jegestengeri matróz némiképp ingadozik egy mackósabb, de csupaszív, s egy könnyedebb, de felületesebb figura ábrázolása között.

Takács István

P. Pancsev mesejátéka

A NÉGY SÜVEG

Pancso Pancsev a bolgár irodalom kiemelkedő egyénisége. Első színdarabját, a Szemtől szembét 1963-ban mutatták be. Az azóta eltelt időszakban a most 42 éves író több mint 20 művet írt.

A négy süveg — amelyet Bulgárián kívül Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK-ban és a Szovjetunióban is bemutattak — népmese-feldolgozás, mely az író gondolatvilága nyomán újszerűén, fordulatosán, gazdag belső mondanivalóval kel életre.

A történet szerint Ikerfalván négy ikerlegény él apja házában. Annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy senki sem tudja megkülönböztetni őket. Apjuk ezért más-más színű sapkát nyom fejükbe. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor felcseperednek és egyszerre szeretnek bele a szomszédban lakó lányba. A bájos Bonka számára nehéz a választás, s ezért próbát kell ki- állniuk, hogy eldöntsék: ki hitvese lesz a lány.

Mit láthatunk a színpadon? Népi motívumokkal díszített falakat, fogadót, tarka népviseletbe öltöztetett embereket. Vagyis a kép félreérthetetlenül a mű eredetére utal. Ez pedig nagyrészt Sostarics Zsuzsa díszlet- és Füzy Sári jelmeztervezői munkáját dicséri. A cselekmény hangulatát jól érzékeltetik a László Endre által bolgár népdalokból ösz- szeállított zeneszámok és Szállási Ágnes népitáncbetétei.

A színészi játékban a legnehezebb feladat a négy iker egyéniségének egyidejű megjelenítése. Balogh Béla azonban pontosan, körültekintően játsz- sza el négyes szerepét. És a mű mondanivalója tulajdonképpen az ő alakításától válik elsődlegesen érthetővé. Ez annak a gondolatnak a megfogalmazása, hogy az emberek kívülről ugyan hasonlóak, de értéküket valójában jellemük, helytállásuk határozza meg.

A többi színész — elsősorban Hetés György, Csornai Irén, Tatár Mária és Szántó Margit — alakítása is jó szerepmegértésről tanúskodik. S hogy végül a sokféle helyszínen játszódó történet plasztikus egységgé válik, az Lacina László rendezői munkájának érdeme.

Virág Ferenc

Öt helyen a megyében

Filmbarátok köre

Ma már nemcsak a fővárosban hódít a Filmbarátok köre mozgalom, amelynek keretében az élő filmművészet értékes alkotásait láthatja a közönség. Pest megyében jelenleg öt helyen — Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén, Ábonyban és Monoron — vezették be a mozikban ezt az új formát. Három csoportban vetítik a filmeket. Az elsőbe olyan művészfilmek tartoznak, amelyeket kizárólag ilyen céllal vásárolnak meg; a másodikba olyan alkotások; amelyeket a mozikban csak később vetítenek; a harmadik csoportban pedig régen játszott, felújított művészfilmek láthatók.

Az öt Pest megyei mozi első negyedévi programjában a Makra és a Szerelmem, Elektra című magyar, a Roc- co és fivérei, valamint Az éjszaka című olasz, az Elfelejtett ősök árnyai című szovjet, A bál hegedűi című francia, A sakál című chilei és a Túl a homokdűnéken című román alkotás szerepel.

Finnugorisztika

Magyar professzor a bécsi egyetemen

A magyar—osztrák kulturális és tudományos együttműködés keretében finnugor tanszéket létesítettek a bécsi egyetemen. Ennek élére dr. Rédei Károly professzort nevezték ki, aki korábban a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete finnugor osztályát vezette. Rédei professzor azonban hazai kutatómunkáját sem szakítja félbe: az uráli nyelvek etimológiai szótárának szerkesztését továbbra is folytatja.

Rédei professzor személyében hosszú idő után ismét magyar professzora van a nagymúltú bécsi egyetemnek.

ban. Az egész hercehurca elindítója egy félszeg, ámde ügybuzgó anyagbeszerző, bizonyos Zürcsev Oszkár, egy (legyünk szerények: túlzottan lendületesnek mondható) nej és három serdületlen gyermek tulajdonosa, akinek viszont még van kereken százötven gyereke. Mivelhogy egy leendő bölcsőde anyagbeszerzője. E bölcsőde megnyitásához kellene ötven kiló fehér zománcfesték, a bájos csöppségek ágyikóit fehérre festendő, és minthogy e festék kiutalására az engedélyt csakis egy bizonyos központi anyagraktárt igazgató, Bujkálov Leó adhatja meg, innen származik minden bonyodalom. Bujkálov ugyanis a Napsugárban üdül, s ide jön utána az ügybuzgó Zürcsev, és ezzel elszabadul a pokol. Katajev fölényes mestere a szerkesztésnek; a fergeteges humorú szituációk, a jól elhelyezett szöveg- és cselekménypoénok avatott írói kézre vallanak.

Alig fél éve láthattuk egy felújítását a Városmajori Szabadtéri Színpadon, kitűnő szereplőkkel, élvezetes előadásban, Barta Andris fordításában és átdolgozásában, Rom- hányi József versszövegeivel, Aldobolyi Nagy György zenéjével. A Déryné Színház most ezt a változatot mutatta be, némi csiszolással, egyes szerepek — így a mindenható szálloda- (azaz: üdülő) vezetőnő, Vera Szigorina esetében — bizonyos bővítéssel. Az előadás, melyet Lacina László rendezett, kellemes szórakozást nyújt. Különösen a női szereplők találták jól el a játék stílusát, mindenekelőtt' az üdülővezetőnőt játszó Szántó Margit. A kellemkedés, a bor- nirt ügybuzgóság és a folytonos rendteremtéssel csak még nagyobb káoszt előidéző balkezes női őrmesterkedés ötvözetéből gyúrja össze ezt a színes figurát. -Hasonlóan figyelemre méltó Szatmári Olga, a szépelgő, álromantikus, kissé a túlcukrozott tejszínhab és az elsózott krumplifőzelék keverékére emlékeztető proPéIdául a budai járásban

Átlépve a kamaszkor küszöbét

Tizenöt-tizenhat év kamaszkor. Visszaemlékezni a kezdeti időre csak a szülők és a bábák tudnak. Valami újnak a születése mindig sorsfordulót jelenít.

Életképes lesz-e? Mennyi kínnal, törődéssel és átokkal lehet felnevelni?

A mezőgazdaság szocialista

nagyüzemi átszervezése országos méretekben az 1958. évi párthatározat után kezdődött. A párthatározatok a mezőgazdaság fejlesztésére című kiadvány 40. oldalán ez áll: (a párt) „Egész népünk egyetemes érdekét — beleértve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének fő feladata mellett egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista mezőgazdasággá alakuljon át. A nagyüzemi átszervezés nem öncél, hanem fő eszköze, fő módszere a mező- gazdasági termelőerők fejlesztésének, a dolgozó nép, ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének.”

Az elmúlt hónapokban olyan

akkori nagygazdákat kerestem fel, akik vonakodva léptek be a termelőszövetkezetbe. Miért nem akarták aláírni a belépési nyilatkozatot? — kérdeztem tőlük. Milyen érzés volt számukra „enyém” helyett „mienket” mondani és hogy látják mindezt most?

Ezt megelőzően a járási hivatalok, valamint a városi és községi tanácsok irattáraiban az azokkal az időkkel kapcsolatos dokumentumokat, Pest megye földrajzi, települési, lakossági adottságait tanulmányozva esett a választásom a bii'’-’ járásra, erre a magas Itúrájú mezőgazdasági vidí....e. Az akkori helyzet- jelentés szerint ennek a területnek 68 százaléka állt mezőgazdasági művelés alatt és ennek mintegy 20 százaléka kert-, szőlő-, és gyümölcstermő terület volt. Itt termett meg az ország őszibaracktermésének 60—90 százaléka. Ugyanakkor a járás lakosainak csak 14 százaléka foglalkozott mezőgazdasággal. A többiek főleg budapesti munkahelyeken dolgoztak. Mindez és több más körülmény is a járási tsz-szerve- zési operatív bizottságtól átgondolt szervező és agitációs munkát követelt meg, mert az átszervezés időszakában is biztosítani kellett a termelési színvonal növelését.

Az előzmények megismeréséhez nagyon sok segítséget nyújtott Bori Rudolf (akkor az MSZMP Budai Járási Bizottságának első titkára, most a Pest megyei NEB elnöke) és Tuza Sándorné dr., (akkor járási pártmunkás, ma a Pest megyei MÉSZÖV elnöke).

— Engem is régóta foglalkoztatott ezeknek az emlékeknek a megírása — mondja Tuzáné dr. —, de nincs időm. Hozzá is kezdtem — és 40 gépelt oldalt tartalmazó dossziét tett az asztalra.

— Milyen feladatot jelentett

a szervezés?

— Különlegeset! A gazdasági és politikai ellenőrző munka egyik része a gazdasági csoportok helyének a megállapítása volt.

A szervezés megkezdése előtt 17 ezer 661 egyéni tulajdonos 30 ezer 268 hold területtel rendelkezett, tehát

a birtokviszonyok rendkívül elaprózottak voltak. Legtöbben egy holdon gazdálkodtak és ők jelentették az összes földtulajdonnal rendelkezők 70 százalékát, viszont az összes földterületnek csak 13,2 százalékát művelték. És ugyanakkor zömükben munkások voltak, vagy Budapesten laktak és az ő birtokukban volt a szőlő- és gyümölcstermő terület 38 százaléka.

Ez a réteg tsz-szervezés szempontjából nem jöhetett számításba.

Nagyobb problémát a 3833 egy-öt holdas, az 1061 öttől- tíz holdas, a 320 tíztől-tizen- öt holdas, a 68 tizenöttől-húsz ,és a 9 húsz hold fölötti föld- tulajdonos jelentett és különösen a 2, huszonöt holdnál többel rendelkező.

(Részlet Tuzáné dr. kéziratából.)

— A Központi Bizottság milyen irányvonalat jelölt meg?

— A falusi helyzetről és a falusi politikai munka megvalósításáról szóló határozatában ezt írta: „A hazai és a külföldi tapasztalataink azt mutatják, hogy a szövetkezés eszméje nem egyszerre érik meg különböző vidékeken, sőt nem egy időben jutnak elhatározásra a paraszti lakosság különböző rétegei sem. A járási pártbizottságok gondosan válasszák ki azokat a községeket, ameilyek a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében súlypontosnak tekinthetők. Csak olyan községek jöhetnek számításba, ahol kedvezőek a feltételek.”

— Ezit hogyan valósították meg?

— Községenként külön-kü- lön elemeztük a helyzetet és ennek alapján lényegében három ütemben hajtottuk végre

1975. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP

TV FIGYELŐ

Egyezíeílii mégis kell. Mostanában, szerencsére, ritkaság már az olyan súlyos egyeztetési hiba, amilyennel pénteken este találkoztunk. Az egyes programban sugárzott Babies Antal-interjú ütközött a második műsor filmvetítésével. a világhírű lengyel. Csatornával. Az interjú tíz perccel később ért véget, mint ahogy Wajda filmje kezdődött. Ezt a mindössze tíz percet kellett volna valahogyan áthidalni, hogy a tévénézők tízezreinek vérnyomása ne emelkedjen túlságosan magasra. Bosszantó, megmagyarázhatatlan figyelmetlenség volt ez.

Hallom, persze az ellenvetéseket is. Csakhogy itt nem arról van szó, ami természetes velejárója a két műsornak. Két adást egyszerre egy időben valóban nem lehet nézni. Választani kell. Ez a két műsor természetes és szükség- szerű követelménye. Emiatt azonban mégsem szűnhet meg általában az egyeztetés nem is olyan nehéz kötelessége. Különösen olyan esetekben, mint a pénteki. Tíz percet kellett volna csak egyeztetni, ahhoz, hogy minden néző elégedett legyen, hiszen a legtöbben nyilvánvalóan mindkét , adást elejétől végig látni akarták volna.

Ne szidássá magát ilyen tízpercekért a televízió.

Babies Antal. Hogy a televízió egyeztetési hibája miatt magam minél kevesebbet veszítsek, azt találtam ki, hogy az interjú utolsó tíz percét nem nézem majd végig, hanem átkapcsolok a lengyel filmre. A Csatornát ugyan mór láttam, de nagyon régen, még abban az időben, amikor nem tudhattuk, hogy Wajda az lesz, aki végül leit, tehát még a Hamu és gyémánt előtt. Izgatott néhány dolog ezzel a korai Wajda-filmmel kapcsom latban. Kardos István beszélgetése a világhírű magyar urológussal azonban olyan érdekes volt, hogy a film iránti minden jogos kíváncsiságom ellenére képtelen voltam az

Orilux fekete gombját be nyomni.

De hát mi volt olyan na gyón érdekes a Babics-inter júban? Egyrészt a beszélge tés információs anyaga, a na gyón világosan, népszerűé; közölt tudományos eredmé nyék, mindaz, amit a profesz szór többek között a veseelzá ródásról, a vesekövekről, a átültetésekről és a nehezei születő új magyar kőoldi gyógyszerről elmondott. En gém személy szerint közelrő érintett a dolog; annak ide jén írnom kellett, írhattam a; első veseátültetésekről.

Ez azonban csak az egyil része a dolognak. A másil vonzerő — és a közléseknél talán fontosabb — annak a; orvosi magatartásnak a rajzó volt, amely a beszélgetésből szemléletesen épült fel a nézők előtt. Napjainkban a gyó- gyításbap. leginkább érdekeli két ember, az orvos és a beteg kapcsolata nagyon gyakran ember és gép kapcsolatára redukálódik. Bármilyen durván egyszerűsítőnek látszik, tény: jó néhányszor egészen bonyolult vizsgálatokon úgy eshet át az ember, hogy orvossal nemhogy beszélnie, de még csak találkoznia sem kell. Helyette a gépek és a kezelőszemélyzet foglalkozik a beteggel.

Ne bonyolódjunk most e messzire vezető problémakör elemzésébe. Arra mutassunk csak rá, hogy Babies Antal e

— ki tudja szükségszerűen vagy nem szükségszerűen — kialakult helyzettel szemben a gyógyításban az ember és ember, az orvos és a beteg személyes kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta. Szavaiból bebizonyosodott, hogy ez nem valami elvont humanizmus, még csak nem is a nyugalomba készülő professzor életkorával függ össze, hanem nagyon is konkrét ügy, mindennapos orvosi-gyógyítási kérdés.

Aki volt már kínlódó beteg

— s ki nem volt? — tudja, milyen nagy dolog ez.

Ökrös László

a tsz-szervezést. Ezt megelőzően hatszáz tagú fejlesztő bizottság alakult és 1958 első felében elkezdték az agitációs munkát. A szövetkezet hasznosságát falugyűléseken, községi mezőgazdasági kiállításokon ismertették. Ezt a munkát tizenegy főből álló járási tsz- szervezési operatív bizottság dolgozta ki és irányította.

Az operativ bizottság ^5.

ke Bori Rudolf volt.

— A szervezés nehézségeiről és a nehezen belépni akarókról szeretne írni? És hány oldalt szán erre, mert röviden valódi képet adni nem lehet. Gondolkodnom kell a legma- kacsabbak nevén. Voltak né- hányan.

— A belépési nyilatkozat elutasításának mik voltak a főbb okai?

— Legfőképpen az, hogy a parasztember akkor érzi jól magát, ha a termést betakarítja és látja az eredményt. Mennyi kukorica van a górában, liszt a zsákban, szalonna a padláson és mennyi pénz maradt? Közülük nagyon sokan az ellenforradalom előtt már tsz-tagok voltak, de ott mindezt nemigen láthatták, legalábbis a végzett munkájukkal arányban nem. Ezért is léptek ki.

— Milyen volt a szakértelmük?

— Na látja, ez érdekes dolog. Kivétel nélkül mind földhöz, gazdálkodáshoz, állattenyésztéshez értő ember volt. Szakkönyvet olvastak és estént ként a legjobb megoldásokon spekuláltak, számolgattak. Kíváncsi lennék egy ilyen gazdának a kalendáriumára.

— Hogyan kezdődött a szervezés?

— Az egy-két holdasokkal nem volt semmi probléma. A munkát azonban mindaddig folytatni kellett, amíg mindenki be nem lépett. Nem hagyhattunk félig átszervezett községeket, mert a kívülmaradot- tak nagy visszahúzó erőt jelentettek volna. A belépettek követelték is, hogy az agitátorok ne menjenek el, míg mindenki be nem lépett

(A szervezés 1959. januárjától 1961. februárjáig tartott, három ütemben. Áz agitáció- ban l£00-an vettek részt. Az első ütemben — három hét alatt — a zsámbéki medencét szervezték be 3 ezer 273 dolgozó paraszttal és 8 ezer 692 hold területtel, amelyből 6 ezer 398 hold volt a szántó. A második ütem az állattenyésztéssel foglalkozó és a fővároshoz közeli településeken 10 hetet vett igénybe. A belépettek száma 3 ezer 267 és a bevitt 8 ezer 192 holdból 6 ezer 558 hold szántóterület volt. Majd a hat hétig tartó harmadik ütemmel befejeződött a szervezés. Ekkor 2 ezer 679 tag 10 ezer 480 holdat vitt a közösbe, melyből 9 ezer 629 hold szántó volt. így az átszervezés végén közös tulajdonba került 27 ezer 364 hold földterület és 9 ezer 119-en írták alá a belépési nyilatkozatot.

(Részlet Tuzáné dr. kéziratából.)

Ezek a számok, adatok bizonyítják ugyan az eredményt, de az agitátorok munkáját senki sem mérte. Vajon hány óráig beszéltek egy-egy helyen, hány mondat hangzott el, és mennyi volt a beszedett nyugtatok száma?

És a másik oldalon: milyen érzések kavaroghattok belül, farkasszemet nézve a belépési nyilatkozattal, vagy az agitátorral? Hány csepp veríték ütött ki a homlokra? Hány éjszaka múlt el álmatlanul?

Hány keserű tréfa, öngúnyoló adoma születhetett ebben az időben? Az újonnan belépőket köszöntő, s kedvenc nótájukat eljátszó lemezjátszó gombjait hányszor kapcsolhatták ki és be? Mennyi lemez barázdáit marták szét a kristálytűk?

Lombjukat vesztett, égnektörő nyárfákkal szegélyezett úton visz az autóbusz. Miközben rázatom magam, arra gondolok, hogyan fogadnak a „nehezen sikerült meggyőzni őket” emberek?

A túlfűtött tsz-irodában riadtan pislog rám a titkárnő.

— Nincs itthon az elnök elv-