Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS XIX. ÉVFOLYAM, 27. SZÄM 1975. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Csökkenthetők a termelési költségek Munkásgyűlések a Ceglédi Állami Tangazdaságban Több település határára kiterjed a Ceglédi Állami Tangazdaság. Egyes területei egymástól 30—40 kilométerre vannak, nehéz a vezetőknek szoros kapcsolatot kialakítaniuk 1500 állandó dolgozójukkal. A napokban megtartott munkásgyűléseken a cse- mői és a cifrakerti kerületben minden munkahely képviselői részit vettek. A Cifrakertben rendezett tanácskozáson megjelent Junó László, a párt városi bizottságának politikai munkatársa, Szeleczki Mihály, a tangazdaság pártbizottságának titkára, Bakó Károly, a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának munkatársa. A gyűlést Varga József szb-titkár nyitotta meg, majd Csonka Tibor igazgató számolt be a múlt év munkájáról és az idei tervekről. A gazdaság az elmúlt esztendőt nyereséggel zárta. Ennek megfelelően alakult a személyi jövedelem is: 1973- hoz viszonyítva 1825 forinttal volt több egy dolgozó évi átlagbére. Az eredmények alapján nyereségrészesedést fizetnek a munkásoknak. A kenyérgabona, a lucerna és a cukorrépa hozamai kedvezően alakultak. A kukoricáról ez nem mondható el. A CPS-rendszar magas termelési költségeit csak jó terméseredménnyel lehet ellensúlyozni. Ezért a jövőben a fejlett technológia szigorú betartására kell törekedni. Búzából tavaly 42,5 mázsa termett hektáronként, a cifrakerti termés ennél magasabb volt. A cukorrépa vetésterületét megnövelték, 390 mázsát szállítottak be hektáronként. Elismerést érdemel Török Sándor, aki francia kombájnjával egymaga ezer vagon répát szedett fel és fejelt 250 hektáron. A továbbiakban a kecskéscsárdai kerületben még nagyobb földdarabon termesztik a cukorrépát. A tartalékok feltárásának egyik • formája, hogy százvagonos tételben áttérnek a répafej takarmányozásra való felhasználására. Az ezáltal felszabaduló területen a takarmányok helyett más fontos növényeket termelhetnek. Kiterjesztik a vetőmagtermelést. Szójababbal is foglalkoznak és aprómagvakat termelnek. A megfelelő tápanyag-Visz- szapótlás nélkülözhetetlen, ugyaniakkor az értékes műtrágyákat nagyobb gonddal kell kezelni. Hogy elkerüljék a hatóanyag-vesziteséget, a tárolást és a kiszórást egyaránt nagyobb figyelemmel kell kísérni. Tízmillió forintos meny- nyiségnél még egyszázalékos megtakarítás is szép summa. A csemői sertéstelepen öntözőrendszert létesítenek, amely a szervestrágyát a földekre juttatja. Az istállótrágyát is körültekintően kell kezelni, időben kiszórni a táblákra. A kertészetben — a mostoha időjárás következtében — romlottak az eredmények. A fagykár és a jégverés következtében csupán 35 mázsa szőlőt szüreteitek hektáronként. A ceglédberceli Dobó Katica szocialista brigád ennek ellenére szép eredményt ért el. A gondjaikra bízott területen 68 mázsa termett hektáronként. A gyümölccsel sem jártak jobban, még a szép állományú mikebudai almás- kertben is csupán 55 mázsa volt az átlagtermés. A szőlőkben folytatni kell a korszerűsítést, a támberendezssek építését, a tőkék pótlását és a kedvező állapotú ültetvényeket elegendő tápanyaggal kell ellátni, korszerű technológiával művelni. Az állatállomány fejlesztésiében a sertéstenyésztésnél tették a legnagyobb lépést 1974-ben. A tenyésztői munkában dicsérettel helytállt Nagy József és szocialista brigádja. A vártnál kedvezőbben alakult a malacszaporulat, kevesebb volt az elhullás. Cifrakertben a Jókai aran> itoszorús szocialista brigád ért el szép eredményt a hizlalásban. Az idén az új sertésteleptől jó eredményt várnak, összesen 33 ezer hízót kell leadni, a tenyésztésben 48 ezer malac születésével számolnak. A tehenészetet két telepre vonták össze. A cifrakerti tehenek éves átlagban 3301 liter tejet adtak, ez a szám magasabb a gazdaság átlagánál, árri még tovább növelhető. A szarvasmarha-tenyésztők közül a Rákóczi szocialista brigád tűnik ki odaadó munkájával. A juhászatban az anyaállományt fiatalítják és á pecsenyebárányok értékesítésére törekednek. A hibridüzemben az idén teljes rekonstrukciót hajtanak végre. Harmincmillió forintot használnak fel, a külföldi gépek már megjöttek. A szárító- és a tárolókapacitást növelni kell. A felújítással, bővítéssel egy időben jó minőségű munkát várnak az üzemtől. A feldolgozóüzem átáll az olajról a gáztüzelésre, ám addig is mindent el kell követni a takarékosság érdekében. Jelenleg évente 6200 tonna tüzelőanyagot használnak fel, ezzel is lehet takarékosan bánni. A lucernaüzemben a Kandó Kálmán szocialista brigád túlteljesítette tervét. Az itt dolgozók részt vettek a hibrid kukorica szárításában. Csemö- ben 1200 óra társadalmi munkát végeztek a község fejlesztéséért. A takarmánykeverő jó munkát végzett, megoldotta _a gazdaság ellátását, ezen túl még a tangazdaságoknak is dolgozott. Az idei év feladattal a Központi Bizottság december 5-i népgazdasági célkitűzéseiből fakadnak. A kongresszusi irányelvek elismerik az állami gazdaságok élenjáró szerepét a mezőgazdaságban. Megtisztelő, hogy dolgozóik a munkásosztály részét alkotják, ugyanakkor felelősségteljes feladatot kell teljesíteni. A körülmények figyelembevételével intézkedési tervek készülnek, meghallgatva a dolgozók, szocialista brigádok javaslatait is. A hozzászólóik lényeges kérdéseket vetettek fel. A Rákóczi brigád a számok tükrében elemezte múlt évi munkáját, amellyel jelentős többletbevételhez segítette a gazdaságot és a jövőben is mindent megtesznek a tervek túlteljesítéséért. A kukoricatermesztéssel foglalkozó CPS- brigád a lemaradás okait vizsgálta, megállapítva, hogy az anyagtakarékosság révén csökkenthetők a termelési költségek. A talajok pontos ismeretében hatékonyabban használhatók a műtrágyák is. A feldolgozóüzemben dolgozók a takarékosabb olajfogyasztás lehetőségeit kutatták. Intézkedést lehet tenni a villanyáram jobb kihasználására. A munkásgyűlés végén Csonka Tibor igazgató közölte a jelenlevőkkel, hogy a kerületi terveket brigádokra bontják és gondoskodnak róla, hogy minden munkahelyi kollektíva időben megismerje a saját feladatait. T. T. A hallgatók is szót kapnak A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója nem értelmezi mereven a megyehatárokat, hiszen a rádióhullámok az Alföldön ennél nagyobb hatósugárban terjednek. Ennek köszönhető, hogy rendszeres hallgatóik közé tartoznak a többi között Bács, Csongrád és Pest megye lakói is. Ezt a tényt figyelembe veszik a műsor szerkesztői, igyekezve eleget tenni a hallgatók kívánságainak. így kerül sor február 5-én, szerdán este 18 óra 20 perckor a Zenés autóstop című ceglédi helyszíni adásra. A műsor meghívott vendégein kívül a hallgatókat is szívesen látják a városi KISZ-bizottság Gu- bodi utca 5. szám alatti épületében, ahol a klubhelyiségben üti fél tanyáját a stáb. Délután öt órától a műsorkezdésig gyülekeznek a részvevők. KAMARAKIALLITAS: Bokályok, korsók, tálak A klub vendégel szívesen elidőznek a kamarakiállításon Apáti-Tóth Sándor felvétele A napokban kamarakiállítás nyílt a Dózsa György Ifjúsági Klubban a Kossuth Múzeum népi kerámiagyűjteményének anyagából. A megnyitót Kocsis Gyula múzeumigazgató tartotta. Az emberiség hat-nyolcezer éve használ különböző cserépedényeket. Az elsők még őrizték a fa és tok használati tárgyak formáit. A XV. századtól kezdve külön mesterséggé vált a fazekasság, és mind gazdagabban díszített cserépedények készültek. Cegléden ritka volt a gölöncsér, a fazekas. Ennek fő oka az itt található agyag gyenge minősége, szerény választéka. Városunkhoz legközelebbiek a híres mezőtúri flaizekasköz- pontok. Az itteni mesteremberek munkáját dicséri az egyik bemutatott díszes zöld- barna tál. A sok szép cserépholmi szalmával bélelt szekéren jutott el a ceglédi vásárra. Az edényeket cserébe búzával töltötték meg egyszer, kétszer vagy többször is. A kiállításon látható lakodalmasfazékba kétszeri töltésre több mint fél mázsa búza fér. A szekerező fazekasok Gömör megyéből is elhozták Ceglédre a porcelánnal vetélkedő, vékony, könnyű, tűzálló edényeiket. A messzi Székelyföldről, Koronáról való tálak, bokályok közül még ma is sok található, a lakásokban. A kiállítás tárgyai visszaidézik a közelmúlt, az alig ötven évvel ezelőtti paraszti életformát, amelynek nélkülözhetetlen eszközei voltak a cserépedények. A ceglédi birkatartás emlékét őrzi egy különleges formájú, kétfülű cserépedény, amelyben a fagy- gyúgyertyákat készítették. Az asztalokon egymás mellé kerültek a szilvalekváros és zsí- roskancsók, amelyekből a jó ceglédi homoki borokat itták. Külön érdekesség a cserépből készült mázolatlan locsolókanna. Az edények mellett kiállításra került két láda is. A cifrábban festett 1793-ban készült, Váróczi Erzsébet menyasszonyi ládája. A másik egyszerűbb, ácsolt, faragott felvidéki ládába a szegények kelengyéje került A múzeumon kívül az utóbbi években ez az első néprajzi kiállítás Cegléden. Remélhetőleg számos hasonló bemutató követi majd az ifjúsági klub példáját Az egyik fiókkönyvtár számára január 15-én tehertaxi- val szerettem volna elvitetni 200 liter fűtőolajat. Számítva arra, hogy a taxisoknak sok a munkájuk, úgy döntöttem, elmegyek állomáshelyükre és megkérdezem azt, akit épp ott találok, hogy elvállalna-e egy délutáni fuvart? A taxiállomáson négy jármű várakozott. A négy gépkocsi- vezető az egyik kocsiban kártyázással múlatta az időt. Odamerészkedtem, megkérdeztem egyiküket, délután 3 óra tájban ráérnek-e? A gépkocsivezető hímelt-hámolt, a többiek pedig — valószínű, hogy mielőbb szabaduljanak attól, aki játékukat megzavarta — biztosítottak arról, jöjjek csak nyugodtan délután, lesz kocsi. Három óra után érkeztem vissza. A négy ember ott volt, akkor is kártyáztak. Kérdésemre, hogy mikor lesz szabad tehertaxi, azt felelték: „várja meg, míg a partit fejezzük!1’ Hangsúlyukból szinte éreztem, szégyelljem magam, amiért időtöltésükben megzavartam őket. Várakoztam több mint negyed órát, ők néha kinézték a kocsiból. Amikor végre befejezték a partit, kényelmesen, morgósan kikászálódtak a tehertaxiból, s végre megértem a nagy pillanatot: az egyik gépkocsi elindult, hogy olajat hozzunk. P. M. Törteién „Cé-có" Jászkarajenőn nófaest A farsangi szokásokhoz tartozik, hogy ilyenkor több a zenés, táncos rendezvény a művelődési házakban, mint máskor. Törteién ma este 8 órakor kezdődő műsorra és a bálra a szolnoki Cp-có együttes invitálja a közönséget. Holnap, február 2-án Jászka- be- | rajenőn nótaest lesz a művelődési házban, hat órai kezdettel. Gaál Gabriella, Madarász Kati és Horváth István lesz az est vendége. A szolnoki rádió műsora FEBRUÁR 3-TÓE 9-IG Hétfő: 17.30—19.00: 900 év — 900 percben. Megyei jubileumi honismereti vetélkedő. Résztvevők: Jászberényi járás—Kunszentmártoni járás. Játékvezető: Pálréti Ágoston. Közben: 18.00^-18.15-ig Alföldi krónika. 19.00—19.30: Szlovák műsor. Kedd: 18.00—19.00: Alföldi krónika. Könnyűzene. Üzemi lapszemle. A szolnoki Verseghy Gimnázium kórusa énekel. Kis győzelmek nyomában. Szerkesztik a hallgatók. Szerda: 17.30: Műsorismertetés, hírek. 17.40: Tíz perc tudomány. 17.50: Mezei szőttes. 18.80: Alföldi krónika. 18.15: Fúvószene. 18.20: Zenés autóstop. Helyszíni műsor Ceglédről. Vezeti: Forró Gyerekek a könyvtárban Az albertirsai kiváló könyvtár kétezer olvasója tizenhatezer kötet közül Örvendetesen magas a fiatalok aránya, a látogatók fele tizennégy éven aluli. választhat. Tamás. 18.55: Hírösszefoglaló, műsorzárás, lapelőzetes. Csütörtök: 18.00—19.00: Alföldi krónika. Virágénekek, Válaszol a jogász. Dzsesszmo- zaik. Tánczene a szerzők előadásában, közben: sport. Péntek: 17.30: Műsorismertetés, hírek. Alföldi lapszemle. 17.40: Mindennapi életünk. 17.50: Nótakedvelőknek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Részletek a Holnaptól nem szeretlek című musicalből. 18.25: Kulturális figyelő. 18.35: Az Expressz együttes slágereiből. 18.50: Aktuális jegyzet. 18.55: Hírösszefoglaló, műsorzárás. Szombat: 18.00—19.00: Hétvégi kaleidoszkóp. Szerkeszti Kutas János. Vasárnap: 9.00—10.00: Vasárnapi magazin. Szerkeszti: Pálréti Ágoston. A tartalomból: Lapszemle. Ugyanaz — mással. Hangképek a 900 év — 900 percben című vetélkedő hétfői adásából. Kulissza, rendhagyó műsor zenével. 10.00—10.30: Szlovák műsor. A tartalomból: Folklórról Tótkomlóson — Nyelvünk művelője: Králik Aladár. Hírek. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. MOZIMŰSOR Szabadság filmszínház, Cegléd szombaton és vasárnap: Csak semmi sexet, angolok vagyunk! (angol filmvígjáték). Vasárnap délelőtt: A sah táncosnője. A kamaramoziban: Monológ (szovjet filmalkotás). Abony: Az utolsó percig (szovjet film). Szombat éjszakai előadás: A hét mesterlövész. Vasárnap délelőtti műsor: Csermen. Albertirsa: vasárnap és hétfőn: Tűzoltó utca 25. (magyar film). Ceglédber- cel: vasárnap: Szikrázó lányok (magyar film). Jászkarajenő: szombaton és vasárnap: Kettős bűntény Hamburgban (olasz— nyugatnémet bűnügyi film). Törtei: szombaton és vasárnap : Csata a havasokban (csehszlovák film). OLVASÓNK LEVELE A ráérős tehertaxi Néhány napja az abonyi ÁFÉSZ Radnóti Miklós KISZ- alapszervezetének tagjai mát- raszentimrei kiránduláson vettek részt. Annak sikeréről, élményeiről Nagy Pál KISZ-tit- kár számolt be. — Alapszervezetünk Ifjúsága, a munkahelyi vezetés és a párta la pszervezet támogatásával, évenkénti hagyományos téli programként szervezi a mátrai utakat. Sok tervvel vágtunk neki az idei kirándulásnak is. A menetrend szerinti autóbusszal utaztunk Mátraszentimrére, ahol a Vadvirág turistaházban három napig kényelemben és jó ellátásban volt részünk. — Kár, hogy hó nem volt. pedig szerettük volna kipróbálni a magunkkal vitt sítalpakat. Ehelyett gyalogtúrákat szerveztünk. — A kiránduláson álapszer- vezetünk legjobban dolgozó aktivistái vettek részt. Fiataljainknak a 280 forintos összköltségéből az alapszervezet pénztárából 100 forint támogatást adtunk. Az a tapasztalatunk, hogy a megszokott életmódtól és környezettől való néhány napos elszakadással a fiatalok jobban megismerik egymást, a baráti kapcsolatok erősödnek és ezáltal eredményesebben lehet megoldani az ifjúsági mozgalom feladatait. Habony István Hagyományos téli program Kirándultak a fiatalok
