Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
1973. FEBPUAr 11., KEDD “K-fftrSan Tíz nap rendeletéiből A középfokú oktatási intézményekről szóló, 1965. évi 24. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról, és az oktatási tanácsokról kiadott 27/1965. (XII. 1.) Korm. sz. rendelet kiegészítéséről megjelent 1/1975. (I. 21.) MT. számú rendeletet a Magyar Közlöny 4. száma tartalmazza. A tartalékalapból történő egyszeri befizetésről is ugyanitt találják az érdekeltek a 6,1975. (I. 21.) PM. számú rendeletet. A munkások és alkalmazottak alapbérének a könnyűipari ágazatban való megállapításáról a Magyar Közlöny 5. számában olvashatják az ágazatban dolgozók az 1/1975. (I. 24.) Kip. M. számú rendeletet. A külföldi szervekkel és személyekkel való kapcsolat- tartás módjáról a nehézipari miniszternek 1/1975. NIM. sz. utasítását a Nehézipari Értesítő 1. száma tartalmazza. A takarékossági intézkedési tervek készítéséről kiadott 2/1975. (I. 30.) MÉM. rendelkezést a Magyar Közlöny 6. számából ismerhetjük meg. Üj növényfajták minősítéséről a MÉM közleményét a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 2. száma tartalmazza. Szép otthonok - kollektív döntéssel Lakásépítés, vállalati támogatással Dolgozóik lakásépítését me- gyeszerte erejüknek megfelelően támogatják a vállalatok. A részesedési alapból ilyen célra elkülönített összeg nagyságáról a vállalatok kollektívája dönt, s ma már szinte természetes, hogy a javuló gazdálkodásból fakadó magasabb nyereségből mind nagyobb részt szakítanak ki a lakásépítők támogatására. Néhány megyei vállalatnál arról érdeklődtünk, mekkora összeggel és a támogatás milyen egyéb formájával könnyítik meg dolgozóik új otthonba költözését. PEST MEGYEI MŰANYAGIPARI VÁLLALAT A solymári gyár többféle támogatást is nyújt a rászorulóknak. A vállalat közelében épülő lakótelepen a lakásigénylők valamennyien kapnak 30 ezer forint vissza nem térítendő juttatást, ugyanis a vállalat fizette a közművesítési költségeket. Így az OTP lakásonként 30 ezer forinttal kevesebbet számláz, mint amennyibe valójában kerültek a lakások. E juttatásban tehát minden dolgozó részesül, aki lakást kap a telepen, sőt, kamatTavaszt jelez ? A hideg sem riasztja a madarakat A rendkívül enyhe tél, szokatlan, érdekes jelenséget idézett elő a Hortobágy téli madárvilágában. Az ópusztai madárszállónak — a beállt fagyok ellenére — ezekben a napokban is több a lakója, mint a végig hideg téli esztendőkben. Sok olyan, madár tölti a telet a Hortobágyon, amelyik általában délebbre szokott' vonulni. A vékony hótakaró következtében a kis emlősöket pusztító ragadozó madarak is a pusztán maradtak. Ritka jelenség, hogy a nyári ludak januárban, és februárban is a pusztán legyenek, s láthatóan jól érzik magukat a vörös vércsék is. A bíbíccsoportokkal és seregély- csapatokkal ugyanúgy lehet találkozni, mint az ilyenkor szokatlan billegetőcankóval. Ritkán fordul elő, hogy ezekKivelelezőt keresünk a BKV használatában levő ÁSOTT ÉS FÚRT KUTAK TISZTÍTÁSÁRA ÉS MÉLYÍTÉSÉRE Ajánlatokat kér a BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT magasépítési osztálya 1096 Budapest Hámán Kató u. 1/C. Telefon: 140-815, 900-as mellék, ügyintéző: Lukács Sándor. nefc a madaraknak a hortobágyi tartózkodása egybeesik az északról télen idevándorló fajok jelenlétével. A Hortobágy vendégei a ritkaságszámba menő hósár- mányok, valamint a december eleje óta egyfolytában a környéken nagy seregekben kóborló csonttollú madarak és fenyőrigók. • uu:.u« ! mentes hitelt is kérhetnek a készpénzbefizetéshez. Tavaly a 66 új lakástulajdonos közül a vállalatnál eltöltött idő, a korábbi lakáskörülmények és a gyermekek számának figyelembevételével tizennégyen kaptak öt-har- mincezer forint közötti ösz- szeget. / összesen mintegy 120 ezer forintot fordítottak az induló összeg befizetésének támogatására. Akik maguk építenek, azoknak 5—15 ezer forint kölcsönt nyújtanak kamatmentesen. E célra tavaly 350 ezer forint állít rendelkezésre, idén a tervek szerint 400 ezer forintot használnak fel. Az év végéig várhatóan 40 új lakótelepi lakásba költözhetnek be a boldog tulajdonosok. Az anyagi jellegű segítségen kívül szót érdemel az a társadalmi munka, amelyet a szocialista brigádok a gyár közelében levő lakótelepen végeznek. Részt vesznek a parkosításban, a kerítés- és járdaépítésben, s a gyár közvetlen környékének rendezésében is. NAGYKÖRÖSI KONZERVGYÁR A vállalat kollektívája elhatározta, hogy a nyereségből másfél napi munkabérnek megfelelő összeget, azaz 1,5 millió forintot tartalékolnak a dolgozók lakásépítésének támogatására. Ebből az összegből 40 dolgozót juttatnak lakáshoz a Ceglédi úti lakótelepen. Aki megkapja a mintegy 40 ezer forintos kölcsönt, azzal szerződésben rögzítik, hogy legalább tíz esztendeig hű marad a vállalathoz, ha viszont kilép, készpénzben kell befizetnie a még hátralévő tartozást. A vállalatnak egyébként 20—25 év alatt térül meg a kamatmentes hitel. Az egyéni építkezők tá| mogatására évente 500 ezer J forint áll a szakszervezet i rendelkezésére. Ebből 50—70 dolgozónak nyújtanak kölcsönt. Ezenkívül a vállalat ingyen ad gépjárművet, bontott építési anyagot. A Nagykőrösi Konzervgyár hosszú évek óta támogatja a dolgozók lakásépítését. Kisebb-nagyobb kölcsönöket már 6—7 év óta adnak, j azóta több mint négyszázan | kaptak segítséget az otthonalapításhoz. Az új lakások vásárlásához harmadik éve ad egyéb támogatást is dolgozóinak a vállalat. Azóta 78 családot költöztettek új otthonba. DUNAI CEMENT- ÉS MÉSZMÜ A váci gyárban 1973-ban 115 vállalati bérlakást „osztottak ki” a legjobban rászorulók között. A boldog tulajdonosok 96 új és 19 régi lakást foglalhattak el, az építkezők pedig 220 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaptak. Tavaly ez az összeg jelentősen emelkedett, ugyanis 380 ezer forintot adott a vállalat hat dolgozójának. A DCM-ben az építkezők kedvezményesen juthatnak a fuvareszközökhöz, a kőhöz és a cementhez is, utóbbit mázsánként 20 forinttal olcsóbban kapják, mintha a TÜ- ! KÉR-tői szereznék be. MÁV DUNAKESZI JÁRMŰJAVÍTÓ A vállalat tavaly és tavalyelőtt fejlesztési alapja terhére bérlőkijelölési jogot vásárolt. összesen 63 dolgozójának juttatott ily módon lakást. A bérlőkijelölési jog egyébként igen drága módja a támogatásnak, ugyanis lakásonként 275 ezer forintjába került az üzemnek. Ugyancsak a fejlesztési alapból adtak kölcsönt a szövetkezeti formában építkezőknek. Cz. V. Zárszámadás az abonyi Ságvári Tsz-ben Búm,kukorica- a megyei átlag felett Az elmúlt esztendő gazdálkodási mérlegét megvonva, először a növénytermesztésről számolt be Győré Sándor elnök az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet tagságának a hétfői zárszámadó közgyűlésen, s mi tagadás, elég borús képet festett. A terveket csak a búza és a silókukorica váltotta be, a többi növény hozama elmaradt a várakozástól. Az őszi árpát szélvihar tette tönkre, a kukorica, cukorrépa, lucerna terméséhez fűzött reményeket a mostoha ősz foszlatta szét. Gyengén fizetett a szőlő is. A rend kedvéért persze tegyük hozzá, hogy nemcsak a tervezettnél nagyobb — hektáronként 39 mázsás — búzatermés jobb a megyei átlagnál, hanem a hagyományosan termesztett kukorica 43,6, illetve a rendszerben művelt tengeri 53,5 mázsás termése is jócskán a — 35 mázsás — megyei átlag fölött van. Az elégedetlenség nyitja azonban éppen ez utóbbi megjegyzésben rejlik: a termelő- szövetkezetben egyre inkább tért hódít az iparszerűen szervezett technológia — a 870 E hetekben — immár évek óta hagyományosan — mező- gazdasági könyvhónap keretében irányul a figyelem e szak- irodalomra, mely elengedhetetlen segítője a színvonalasabb élelmiszer-gazdaságnak. Az idén is számos új mű megjelenése járul hozzá e törekvéshez, de a kötetek között több olyat is találunk, amely nemcsak a szakemberek némiképp korlátozott körét, hanem a szélesebb érdeklődést is szolgálja. Ezekből mutatunk be néhányat. Kertbarátoknak Magyarország lakosságának több mint a fele közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban áll a kerttel. A lakosság egyharma- da kertes házban él, s 200 ezer az üdülőtelkek száma, több mint 250 ezer a hétvégi kerteké, és félmillió hektárnál is több a kerthasznosítású háztáji föld. Tehát majdnem minden második ember kertészkedik. A városok lakói is egyre nagyobb számban töltik a hétvégét hasznos kerti munkával. A Hazafias Népfront az V. kongresszusa állásfoglalásának megfelelően segíti o kertbarát mozgalmat. A kialakuló kis közösségek, kertszövetkezetek, szakcsoportok, szakkörök, klubok, hasznos társadalmi fórumokká váltak az utóbbi esztendőkben. Ezért hívta életre a Hazafias Népfront a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségét, valamint a Falu- és Szövetkezetpolitikai MunkaMezőgazdasági könyvhonap közösség Kertbarát Munka- bizottságát. Ezt a mozgalmat segíti a Lelkes Lajos szerkesztésében most megjelent Kertbarátoknak című könyv is. Könyv? Stílusában és szerkezetében a könyv és az újság „hibridje”. Megtalálható benne mindaz, ami a kezdő vagy már gyakorlott kertészkedőket érdekelheti. Tájékoztat az időszerű eseményekről, a kertbarát mozgalom feladatairól, de ugyanakkor kertészeti tanácsokat is ad. Ezenfelül tartalmaz kuriózumokat és sok új, nagyszerű ötletet ad azoknak, akik szeretik a kertet és hasznosítani is akarják a munkájukat. A háziállatok eredete Hány éves múltra tekint vissza a háziállattartás? Mindössze „csak” tízezer évre. Kimondani sok ugyan, de az emberiség létezésének félmillió évéhez viszonyítva nagyon kevés mégis. Tízezer évvel ezelőtt kezdődött a háziasítás, vagy tudományos nevén a do- mesztikáció, és ez minőségi fordulatot jelentett az emberiség életében is. Addig az emberek gyűjtögetésből éltek, halászok, vadászok voltak, s csak azután tértek át a termelő gazdálkodásra, amikor háziasí- tották az első állatokat. Ettől kezdődően az ember termelőként avatkozik be az állatok és növények életébe, és serkenti a hozamok állandó növekedését. Így környezetének is fontos formálójává, átalakítójává lépett elő az ember. S az új életmód együtt jár a települések létrehozásával, rendszerint vizek partján. A nagy fordulat óta 300 nemzedék élt és munkálkodott, növényeket termesztett és állatokat nevelt, míg eljutottunk napjainkig. Erről írt izgalmas és érdekes, tudományos szempontból rendívül értékes könyvet Matolcsi János. Hogyan lett a domesztiká- ció forradalom? Mert végeredményben olyan nagy változást hozott, hogy forradalomnak nevezhetjük. Melyek az első állatok, amelyeket az ember háziasított? Mióta van tehene, igavonó barma, kutyája, honnan került hozzá a tyúk, amelyet időszámításunk előtt háromezer évvel Indiában már ismertek. A kutya már tízezer évvel ezelőtt az ember mellé szegődött, azóta is a leghűségesebb kísérője. A mindezeket népszerűén tárgyaló könyvet számos fénykép és illusztráció teszi minden olvasó számára közérthetővé. Allaíhigicnia Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár könyve felöleli az állategészségügy minden ágát és a hangsúlyt a nagyüzemi állathigiéniára helyezi, hiszen ez most központi kérdés nálunk is. A szerző nemzetközileg is ismert szakembere az állategészségügynek. A külföldi irodalomból azt emelte ki és vette át könyvébe, ami a hazai gyakorlat számára a legfontosabb. Szemelőtt tartotta, hogy az állathigiéniára nem csupán az állatorvosoknak van szükségük, hanem minden olyan szakembernek, aki az állattenyésztésben dolgozik. Könyvét nemcsak állatorvosok, állattenyésztők, üzemmérnökök, de számos más területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Állatpreparátumok készítése Dr. Fehér György érdekes könyve immár harmadik kiadásában jelent meg az idei mezőgazdasági könyvhónapra. Aki elolvassa ezt az érdekes, sok képpel, rajzzal illusztrált kötetet, otthon maga is kitömheti az állatokat, a vadászaton elejtett zsákmányt vagy egy-egy kedvenc madarát. Persze, a könyv elsődlegesen nem ezt a célt szolgálja, hiszen otthon preparálni eléggé nehéz feladat. Inkább arra törekszik, hogy hasznos útmutatást adjon az alsó- és középfokú oktatáshoz, tudományos adatgyűjtéshez és múzeumi kiállításhoz. A leírt módszerek praktikus alkalmazását nagyon megkönnyítik a részletező ábrák. Koppány György felvétele hektárnyi kukoricából tavaly 634 hektárt a nádudvari Vörös Csillag Tsz által összefogott rendszerben művelték —, s érthetően így már nagyobb a várakozás. Különösen így van, ha figyelembe vesszük, hogy a Ságvári Tsz majd háromszáz főnyi dolgozó tagsága — merthogy 367 a nyugdíjasaik száma — tavaly csakúgy, mint a korábbi években, igencsak kitett magáért. A gazdaságban hagyományos munkaversenyben 13 brigád vett részt, s közülük 11 bizonyult érdemesnek a szocialista cím viselésére. Rekorder az országos hírű Kilián traktoros brigád — egyébként egy és egynegyed éve kevesedmagával a szakma kiváló brigádja —, tizenkettedszer vehette át a cím odaítélését igazoló oklevelet. S mögöttük olyan brigádok sorakoznak, mint a Sallai, a Zrínyi, a Radnóti; az első tizenegyszer az utóbbiak kilencszer lettek szocialista brigád. E közbevetett gondolat után térjünk vissza ismét az eredményeket összegező beszámolóhoz. A tsz elnöke a mező- gazdaság másik nagy ágazatáról szólva elmondotta, hogy az állattenyésztésben előreléptek, mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztést tekintve. Némi statisztikai adalék: 891 szarvasmarhát tartanak, 305 tehenük átlagos évi tejhozama 3877 liter. (A megyei átlag 2950 liter.) Értékesített a gazdaság 1 millió 137 ezer 438 liter tejet, 337 vágómarhát 1786 mázsa súlyban, hagyományos és szakosított sertéstenyészetükből pedig 4424 hízót és süldőt. A háztáji gazdaságok 6253 hízót küldtek vágóhídra. A termelőszövetkezet anyagi helyzetéről: vagyonuk elérte a 64 millió 618 ezer forintot, halmozott termelési értékük meghaladta a 72 milliót, s mindent összevetve, tizenhét és fél milliós nyereséggel zárták az évet. A tagok egy napra — tíz munkaórára — jutó jövedelme 137 forint volt, éves átlagban 42 ezer 395 forint. Ami a borítékon kívül van: emelték a szociális és kulturális alapot, és külön alapot hoztak létre dolgozóik lakásépítésének támogatására Azt pedig, hogy a nagycsaládos anyák az iparban dolgozókhoz hasonlóan pótszabadságban részesüljenek, éppen a tegnapi zárszámadó közgyűlés szavazta meg, miután elfogadta és jóváhagyta az elnöki beszámolót, az ellenőrző bizottság, a nőbizott- i ság és a döntőbizottság jelentését. A. Z.
