Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

2 y&Atw 1975. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Kölcsönös előnyök az idei szovjet-magyar árucsere-forgalmi egyezményben NY. PATOLICSEV ÉS DR. BÍRÓ JÓZSEF NYILATKOZATA Mint lapunk 1. oldalán jelentettük: tegnap Moszkvában ünnepélyesen aláírták az 1975. évre szóló szovjet—magyar árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. Ez alkalomból a két ország külkereskedelmi minisztere nyilatkozatot adott. NY. PATOLICSEV: Együttműködésünk egyre sokoldalúbb jelleget ölt Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter a többi között kijelentette: — A jegyzőkönyv aláírásá­val nagy és fontos munka fe­jeződött be. 1975-ben, a most folyó ötéves terv befejező évé­ben a két ország kölcsönös szállítások növelését irányoz­za elő. A kereskedelmi forga­lom a jegyzőkönyv értelmében 8,3 százalékkal növekszik 1974- hez képest, értéke pedig meg­haladja a két és negyedmilli- ánd rubelt. Az elmúlt évek ta­pasztalataiból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vállalatai tovább keresik majd a forgalom bővítésének lehe­tőségeit évközben is, és ennek a jó hagyománynak a figye­lembe vételével. Teljes bizton­sággal elmondhatjuk, hogy a tényleges kölcsönös szállítások mértéke öt év alatt csaknem egymilliárd rubellel lesz több, mint amennyit az 1971—1975. évi hosszú lejáratú megállapo­dás előirányzott. Patolicsev a továbbiakban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelentőségű ma­napság bármely ország számá­ra üzemeinek fűtőanyag- és nyersanyagellátása. A most aláírt jegyzőkönyv értelmé­ben idén Magyarország ezek­ből a termékekből jelentős mennyiséget kap a Szovjet­unióból. Egyebek között b millió tonna olajat, mintegy 650 ezer tonna olajterméket, 4,2 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát, 750 ezer tonna kokszot, 2,2 millió tonna vas­ércet (ferroitartalomban kife­jezve), 550 ezer tonna henge­relt árut, 240 ezer tonna nyers­vasat, 44 ezer tonna ferroöt- vözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer tonna alumíniumot, több mint 500 ezer tonna mű­trágyát, 20,5 ezer tonna mű- gumit, 1,1 millió köbméter fa­anyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gya­potot. A szovjet miniszter ezt kö­vetően részletesen ismertette azoknak az áruféleségeknek a listáját, amelyek szállításával hazánk járul hozzá 1975-ben a szovjet népgazdaság fejlesz­téséhez és a szovjet lakosság fogyasztási cikk szükségletei­nek teljesebb kielégítéséhez. Együttműködésünk egyre sokoldalúbb jelleget ölt. Az együttes tevékenység leg­fontosabb területeinek egyike jelenleg a két ország népgaz­dasági terveinek koordinálá­sa, amelyet a tervhivatalok a külkereskedelmi szervek köz­reműködésével végeznek. Pa­tolicsev itt utalt arra, hogy az új hosszú lejáratú kereskedel­mi megállapodás előkészítése már javában folyik, s a ter­vek szerint aláírására még az idén sor kerül. A szocialista gazdasági in­tegráció fő irányainak egyike — jelentette ki a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere — a termelés szakosításának és kooperációjának továbbfej­lesztése. Ezt a munkát jól meg kell szervezni, különösen a gépek és berendezések gyár­tása területén. Nyikolaj Patolicsev végeze­tül emlékeztetett arra, hogy jelenleg mind a Szovjetunió­ban, mind pedig Magyaror­szágon serény munka folyik az SZKP XXIV. kongresszu­sán és az MSZMP X. kong­resszusán elfogadott határoza­tok végrehajtásáért. Meggyő­ződésünk — mondotta —, hogy a Szovjetunió és Ma­gyarország aktív együttműkö­dése lehetővé teszi a nemzet­közi szocialista munkameg­DR. BÍRÓ JÓZSEF: Nyilatkozatot tett a jelenle­vő szovjet és magyar szakem­berek, valamint a két ország sajtójának nagyszámú képvi­selője előtt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, a magyar kereskedelmi kor­mányküldöttség vezetője is. A most lezárult tárgyalások — mondotta dr. Bíró Jó­zsef — ismét azt bizonyítják, hogy ki tudjuk használni gaz­daságaink növekvő lehetősé­geit, következésképp együtt­működésünk tovább bővíthe­tő. Tárgyalásainkat az inter­nacionalista szellem jellemez­te. Amikor a szükségleteket és a lehetőségeket vetettük ösz- sze, akkor mindkét fél érde­keinek figyelembevételével zártuk le a kérdéseket. Hazánk életében 1975 ki­emelkedő esztendő — állapí­totta meg a miniszter. — Ez év tavaszán ünnepeljük fel- szabadulásunk 30. évforduló­ját, ugyancsak tavasszal ke­rül sor az MSZMP XI. kong­resszusára és idén fejezzük be a negyedik ötéves tervet. Fel- szabadulásunk évfordulója egyben a magyar—szovjet ke­reskedelem három évtizedes I jubileumával is egybeesik. A külkereskedelmi minisz­ter a továbbiakban részlete­sen beszélt arról, hogy a szov­jet áruszállítások a magyar gazdasági élet valamennyi te­rületére kiterjednek. Méltatta a behozatalra kerülő vszovjet nyersanyagok és fűtőanyagok, gépek és berendezések szere­pét népgazdaságunk fejlődésé­ben, s utalt arra is, hogy egy­re keresettebbek hazánkban a szovjet fogyasztási cikkek, például a személygépkocsik, fényképezőgépek. — A most folyó ötéves terv­ben Magyarország és a Szov­jetunió még szorosabbra fűz­te a gazdasági szálakat. Ke­reskedelmi forgalmunk 1975- ben várhatóan mintegy 56 százalékkal múljá felül az 1971-es szintet. Dr. Bíró Jó­zsef a gazdasági együttműkö­dés kiemelkedő példájaként említette az olefinprogramot, a Testvériség gázvezetéket, a Barátság olajvezetéket, az épülő 750 kilowattos nagyfe­szültségű elektromos távveze­téket. Gazdasági együttműködé­sünk különösen nagy jelentő­ségű a jelenlegi világgazdasá­gi helyzetben, amikor nyuga­ton válságjelenségek érezhe- i tők. A Szovjetunió hazánk gaz­daságában meghatározó erőt jelent, s igen nagy szerepe van abban, hogy a külső in­flációs hatásokat minimálisra tudjuk csökkenteni, vagy tel­jesen kivédhetjük — állapítot­ta meg a miniszter — mind­ennek tükrében értékelhetjük a miost aláírt jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a magyar ipar és a mezőgazda­ság változatlanul hozzájuthas­son a szükséges alapanyagok­hoz, energiahordozókhoz, termékeink pedig továbbra is megfelelő piacot találhassanak a Szovjetunióban. A most alá­írt megállapodás ilyenformán nemcsak gazdasági, hanem po­litikai szempontból is nagy erőt jelent a kongresszusra való felkészülés közepette. Biztosítékot nyújt ahhoz, hogy hazánkban a gazdasági élet a osztás előnyeinek még telje­sebb kihasználását, elősegíti a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a szocialista és kommunista építés felada­tainak megoldását. A szovjet külkereskedelmi miniszter kö­szönetét mondott a magyar kormányküldöttségnek és sze­mély szerint Bíró Józsefnek, valamint a szovjet szakembe­reknek azért a nagy felelős­ségtudattal elvégzett mun­káért, mely az 1975. évi áru­csere-forgalmi jegyzőkönyv előkészítése érdekében folyt. politikai fejlődéssel összhang­ban haladhasson előre. Dr. Bíró József ezt köve­tően ismertette az idei évre előirányzott miagyar behoza­tal tételeit. A már említett té­telek mellett jelentősen bő­vül gépimportunk. A légiköz­lekedés fejlesztésére 3 TU—154-es típusú repülőgépet vásárolunk, 35 ezer személy­gépkocsit — ebből több mftt 30 ezer Zsiguliit —, valamint mintegy 5 ezer teherautót szerzünk be a Szovjetuniótól. A mezőgazdasági gépigények kielégítésére 4500 darab MTZ—50-es típusú traktor, 1350 db nagy teljesítményű gabonakombájn érkezik. Nö­vekszik a számítástechnikai eszközök, valamint az univer­zális és speciális szerszámgé­pek behozatala. Az idei évre előirányzott magyar szállításoknak meg­közelítően 50 százalékát a gé­pek és berendezések exportja teszi kL Kiemelt programunk­nak megfelelően most is fon­tos helyen szerepel az autó­buszok eladása. Szovjet meg­rendelésre az idén 5700 Ikarus készül. A járműipari együtt­működés keretében 24,5 ezer hátsóhidat szállítunk — cseré­be tízezer mellsőhidalt kapuink Az idén húsz korszerű, négy­részes motorvonatot szállítunk a Szovjetunióba. A szovjet gáz- és olajvezetékeikhez a magyar üzemek is szállítanak különféle auitomatikát, mérő­műszereket. Tovább bővítjük a konzervgyártó gépsorok, a lakk- és festékgyártó gépek, valamint a vákuumtechnikai berendezések exportját Lehetőségeinkhez képest ha­zánk is kiveszi részét a szov­jet életszínvonal-program megvalósításában. Ezt a célt szolgálják könnyűipari termé­keink és élelmiszer-készítmé­nyeink növekvő szállításai. Az idén 14 millió pár cipőt, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Mintegy 20 száza­lékkal emelkedik a kötöttáruk exportja. Élelmiszer-kivite­lünkből kiemelkedik a friss gyümölcs, melyből összesen 230 ezer tonnát adunk eh A Szovjetunióba irányuló magyar kivitel mintegy 7 szá­zalékát gyógyszeripari termé­kek alkotják. Tovább folytatódnak a ma­gyar szállítások a KGST-or- szágok együttműködése kere­tében szovjet területen épülő objektumok kivitelezéséhez. Hazánk többek között részt vesz az uszty-ilimsziki papír- és cellulózipari, valamint a kijembajevi azbesztdúsító kombinát létrehozásában. Meggyőződésünk — jelen­tette ki végezetül dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter —, hogy a most aláírt árucsareforgalmi jegyzőkönyv végrehajtását vállalataink ma­radéktalanul biztosítják és az előző évek gyakorlatához ha­sonlóan lehetőség nyílik a köl­csönös áruforgalom további bővítésére évközben is. A mi­niszter köszönetét mondott szovjet kollégájának, Nyiko- laj Patolicsevnek, valamint a szovjet szakembereknek együttműködési készségükért, az árucsereforgalmi jegyző­könyv előkészítése folyamán végzett eredményes munkáért. A Szovjetunió hazánk gazdaságában meghatározó erő Ma indul újabb közel-keleti utazásra Andrej Eromiko Varsói Szerződés Külügyminiszter­helyettesek tanácskozása Moszkvában január 29—30- án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszter-helyetteseinek ■ ta­nácskozását, amelyen részt vettek: a Bolgár Népköztár­saság részéről Andon Trajkov, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről Frantisek Krajcir, a Lengyel Népköztár­saság részéről Stanislaw Trep- czynski, a Magyar Népköz- társaság részéről Marjai Jó­zsef, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Herbert Krolikowski, a Román Szo­cialista Köztársaság részéről Cornel Pacoste, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége részéről Nyikolaj Ro- gyionov. A tanácskozás munkájában részt vett Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek főtitkára. A tanácskozáson, amely a gyümölcsöző együttműködés, a testvéri barátság és kölcsö­nös megértés légkörében zaj­lott le, véleménycserére ke­rült sor egyes kölcsönös ér­deklődésre számottartó kérdé­seikről. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségiének elnöke, pén­teken átnyújtotta a Lenin- rendet és a „Sarló és Kala­pács” arany Érdemérmet Bo­risz Ponomarjovnak, az SZKP Kß Politikai Bizottsága pót­tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának 70. születésnap­ja alkalmából. FOLYTATJA REPÜLÉSÉT a Szaljut—4 szovjet orbitális tudományos állomás. A koz­monauták a 19. munkanap nagy részét orvosi kísérletek­nek szentelték. EGY HNSZ-SZÖVTVÖ Bej­rutban pénteken bejelentette, hogy a világszervezet megbi- zottainak közbenjárására Li­banon dél-keleti térségében ötnapos tűzszünet jött létre a libanoni és az iziraeli fegyve­res erők között ANDREJ GRECSKO szovjet honvédelmi miniszter február második felében hivatalos lá­togatást tesz Indiában Szvaran Szingh indiai hadügyminiszter meghívására. Ma újabb közel-keleti uta­zásra indul Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A moszkvai hivatalos közlemé­nyek szerint Gromiko előbb Szíriában, majd Egyiptomban tesz baráti látogatást A látogatással kapcsolatban a moszkvai megfigyelők fő­ként két körülményre hívják fel a figyelmet. Elsősorban ar­ra, hogy miként a külügymi­niszter korábbi u tazásai is iga­zolták, a szovjet diplomácia Az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusa több határo­zatot fogadott el fontos nem­zetközi kérdésekről. A kong­resszus külön határozatban üd­vözölte Portugália népét a fa­siszta rezsimet megdöntő de­mokratikus erők győzelme kap>csán. A chilei néppel való szolidaritással foglalkozó hatá­rozatában a kongresszus an­nak szükségességét hangoztat­ta, hogy a békéért, demokrá­ciáért és függetlenségért síkra szálló indiai közvéleménynek aktívan részt kell vennie a Luis Corvalán és más politi­kai foglyok szabadon bocsá­tását, a chilei nép demokrati­kus jogainak helyreállítását, a fasiszta katonai junta teljes diplomáciai és gazdasági elx szigetelését követelő - nemzet­közi mozgalomban. Az IKP kongresszusa mély aggodalmának adott hangot Pénteken Belgrádban a szö­vetségi képviselőház épületé­ben ünnepélyes külsőségek kö­zött megkezdte tanácskozását az Interparlamentáris Unió­nak az európai együttműkö­déssel és biztonsággal foglal­kozó II. konferenciája, ame­lyen 25 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada parlamenti csoportjai­nak képviselői vesznek részt. elsőrendű célja ebben a tér­ségben a béke fennitartása, s ennek megfelelően a köziel-ke leti rendezés átfogó szovje; tervének előmozdítása az ösz- szes érdekelt felek bevonásá­val újból össizehívandó genfi értekeket felhasználásával. Másodsorban: a szovjet .dip­lomácia vezetője a Szovjet­unió és a vezető arab állam ok közötti baráti kapcsolatok megszilárdítása céljából láto­gat el Damaszkusziba és Kai­róba. a veszélyes közel-keleti hely­zet miatt, rámutatva, hogy az izraeli uralkodó körök az amerikai imperializmus tá­mogatásával új háborúra ké­szülnek. A határozat a genfi értekezlet haladéktalan fel­újítását szorgalmazza, / han­goztatva, hogy annak mun­kájába be kell vonni a Pa­lesztinái felszabadítás! szer­vezetet is. Az Indokínára vo­natkozó határozatban az in­diai kommunisták elítélték Thieu diktatórikus rendszerét és támogatásukról biztosítot­ták a VDK és a DIFK békés kezdeményezéseit. A kongresszus elítélte az imperialista katonai támasz­pontok létesítését az Indiai- óceán térségében, és üdvözöl­te a Szovjetunió következetes álláspontját, amely a térség­nek békeövezetté történő át­alakítását célozza. A konferencián részvevő ma­gyar küldöttséget Barcs Sán­dor, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának el­nöke vezeti. BRÜSSZELBEN pénteken folytatta tanácskozását az európai biztonság és együtt­működés nemzetközi bizottsá­gának kibővített ülése. Az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusa Határozatok nemzetközi kérdésekről BELGRAD Az európai együttműködésről és biztonságról tárgyal az Interparlamentáris Unió PINTER ISTVÁN: © A magyar antifasiszta ellenállás történetéből TÖMEGES ELLENÁLLÁS A német fasiszták a föl­szabadító Vörös Hadsereg megérkezése előtt minden talpalatnyi földet fel akar­tak perzselni, minden értéket el akartak hurcolni, minden épkézláb embert ágyútölte­lékként akartak bevetni. E pokoli terv ellen a tö­meges ellenállás a falvak, a városok kiürítését elrendelő parancsok megtagadásával kezdődött. Csepel népének 1944. de­cember 4. és 6. között a vá­ros kiürítési parancsával szembeszegülő bátor helytál­lása, amelyet Kalamár József vezetésével a „13-as bizottság” irányított, nemcsak a csepeli munkások elhurcolását, ha­nem a főváros munkáslakta peremkerületeinek evakuálá­sát is megakadályozta. A Du­nántúlon jórészt már azok is ott maradtak, akik az ország más részeiből még ide mene­kültek. Tömeges ellenállással vála­szolt a lakosság a nemzeti vagyon elhurcolásának és a gyárak felrobbantásának ter­vére. Egymás után alakul­tak kommunistákból, szerve­zett dolgozókból, öntudatos munkásokból különféle védel­mi bizottságok, amelyeket igen sok esetben a műszakiakkal, sőt a tőkésekkel, vagy meg- bízottaikkal is együttműködve szerveztek. Csepelen, Miskol­con, Diósgyőrött, a Győri Va- A Nagy Honvédő Háború kapcsolódott be a szovjet ha- gongyárban, a Dunai Repülő- megindulása után a Szovjet- za védelméért folyó harcba, gépgyárban, az Egyesült Izzó- unióban élő nagy létszámú míg másik része azon fárado- ban, a Ganz-Hajógyárban, a magyar kommunista emigráns zott, hogy — ha közvetett mó- MÁVAG-ban, a Kőbányai egy része azonnal fegyveresen dón is — minél nagyobb segít­Sörgyárban, a Hazai Fésűsfo­nóban, a Mechanikai Cipő­gyárban, az Ózdi Acélárugyár­ban, a Vadásztölténygyár mo­sonmagyaróvári részlegében és még másutt is alakultak ille­gális szervezetek. A német hadvezetést meg­lepetésszerűen érte a Vörös Hadsereg gyors előretörése és Budapest megközelítése. Ezért minden épkézláb embert moz­gósítani akartak, hogy leg­alább hevenyészett védőárkok­ban vehessék fel a harcot. A peremkerületek és környe­ző falvak lakóinak ezreit kényszerítették munkára, de kevés eredménnyel. Pedig e célra igénybe vették a csend­őrséget, a nemzetőrséget, a légószolgálat fegyveres beosztottjait, sok eseben ka­tonaságot is. Falun a parasztság termé­nyeinek eltitkolásával, a szál­lítási kötelezettségek szabotá- lásával menti, ami menthető. Az állatokat távoleső majo­rokban, tanyákon, vagy er­dőkben rejtegették. (Az állat­állománynak így is több mint 50 százaléka pusztult el vagy került a németek kezére.) A vidék, főként pedig a főváros lakosságának elévül­hetetlen érdeme az üldözöttek, egyes esetekben szovjet hadi­foglyoknak, a katonaszökevé­nyek és a zsidók tízezreinek rejtegetése, bújtatása. A rejte- getőknek nemcsak a kocká­zatot, a megtorlást kellett vál­lalniuk, jianem utolsó falat­ját is meg kellett osztania a bújtatottakkal. A magyar hadsereg a ma­gyarországi hadműveletek so­rán is az utóvéd szerepét kap­ta. De ez már egy demorali­zált, szétesett hadsereg volt. Előbb a székelyek, aztán a kárpátaljaiak, a nyírségiek, majd az alföldiek mentek el tömegesen — panaszolják je­lentéseikben a nyilas tisztek. A főváros pincéi, elhagyott há­zai tele voltak dezertálókkal. A Dunántúl erdeiben, falvai­ban is ezrével lézengtek a front elvonulását váró kato­nák. A városokban pedig a csak egy nap a világ hangu­latába temetkező, dáridózó tisztek mulattak. 1945 áprili­sában — két hadosztály át­állása miatt — a német had­vezetés parancsot adott a Németországba hurcolt ma­gyar honvédcsapatok lefegy­verzésére és munkásalakula­tokba történő beosztására. MAGYAR PARTIZÁNOK SZOVJET ÉS LENGYEL FÖLDÖN

Next

/
Thumbnails
Contents