Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

10 im 1975. JANUAR 1., SZtRDA SZÁMVETÉS ÉS FELADATOK Előrelépés, a tömegsportban Dr. BeckISándor, az OTS elnökének nyilatkozata I Dr. Beckl Sándor, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke az 1974-es esztendő befejeztével nyilatkozatában értékelte a magyar testnevelési és sportmozgalom eredményeit, helyzetét. gében elért 217 olimpiai pont azt jelenti: az olimpiász fél­idejében a világ élvonalával nagyjában lépést tudtunk tar­tani. Az olimpiai sportágakon kívül elsősorban asztalitenisz­ben és tekében állták meg jól helyüket sportolóink a világ- versenyeken. — Sportágainkat illetően biztatónak ítéljük meg helyzetünket kajak-kenu­ban, asztaliteniszben, fér­fitornában, vízilabdában és a férfiúszóknál. Bizonyos fejlődés jelei mutat­koznak atlétikában, cselgáncs­ban, öttusában, tekében. Nem tudtuk a célkitűzéseinket tel­jesíteni birkózásban, evezés­ben, kerékpárban, ökölvívás­ban, súlyemelésben, sőt bizo­nyos mértékig a női tornában sem. Hasonlókat kell megálla­pítanunk vívóinkról és a lab­dajáték olimpiai válogatottai- ról. Idén sem tudtunk fejlő­dést felmutatni íjászatban, férfi kosárlabdában, férfi röp­labdában, vitorlázásban, s nem fejlődtek műugróink sem. Az OTSH elnöke beszélt a labdarúgásról is. Megemlítet­te, hogy a sportág helyzete az intézkedések nyomán egyik napról a másikra nem változ­hat meg. A felsőbb rendelke­zések viszont megteremtették a szükséges változás alapfel­tételeit, tiszta és világos az az út, amelyen járni akarunk. Az 1975. évi legfontosabb feladatokról megemlítette, hogy egy általános testedzési rendszer megalkotása egy­re inkább elérhető közel­ségbe kerül. Az első lépéseket az atlétikai állásfoglalással már megtették, s ugyanezt tervezik más alap- sportágakban is. — Bízom abban, hogy az 1975-ös esztendő a magyar sport fejlődésének újabb sike­res éve lesz — fejezte be nyi­latkozatát dr. Beckl Sándor. ÚStoré’üIimpÍG Zalaegerszegen Az új év első jelentős sport- eseménye január 2—6 között lesz Zalaegerszegen". Itt ren­dezik az úttörőoliimipia orszá­gos döntőjét, !>§t sportágban, asztaliteniszben és sakkban. Megyénket négy pinpongozó képviseli a zalaegerszegi Via­dalon az abonyi megyei döntő első és második korcsoportjá­nak győztesei összesen négy versenyző. Tóth Márta és Ju­hász Erika (mindkettő Abony), valamint Varga Gábor (Gö­döllő) és Pessuth János (Tö­köl) vívta ki az országos dön­tőbe jutást. A birkózóknál a megyei döntő után. területi döntőt is rendeztek, s a kecskeméti via­dalon. mint beszámoltunk, ki­tűnően helytálltak megyénk fiataljai. A tíz súlycsoport kö­zül hatot megnyertek, s ők hatan „váltottak” jegvet a za­laegerszegi országos döntőbe. Totótippjeink 1. Bologna—Sampdoria 1 x 2. Cagliari—Fiorentima x 1 3. Cetsena—Milan 2 x 4. Internationale—Napoli 1 x 5. Lazio—Juventus 2 x 6. Lanerossi—Roma x 1 7. Ternana—Ascoli 1 2 8. Torino—Varese 1 9. A tala nt a—Parma 1 x 10. Avellino—Alessandria 1 11. Como—Foggia 1 x 12. Genoa—Perugia x 1 13. Reggiaaia—Verona x 2 Pótra ér kötések: 14. Brindisi—Pescara 1 x 15. Catanzaro—SpaJ 2 x 16. Sanbenedettese—'Taranto 1 x Pingpongozó família Pölcz Ernő és családja Sződligeten él. A 31 éves gépészmérnök, aki a váci Dunai Gombgyárban dolgozik, már régen elkötelezte magát az asztalitenisszel. Huszonegy éve ismerkedett meg, kisisko­lás korában, ezzel a népszerű játékkal. Jelenleg a Váci Kö­tött színeiben szerepel. Versenyeire gyakran elkíséri őt fele­sége és kisfia is. A játékok szünetében „anyuka” és a 6 éves Csaba — aki máris igen jól forgatja az asztalitenisz-ütöt, szí­vesen játszanak egy-egy partit. A feleség is régi kaucsuk- Iabdás: NB I-es és NB II-es csapatban is versenyezett ré­gebben. Az asztaliteniszen kívül a síelés is családi sport. Alig várják, hogy leesen az első téli hó és a három pár sílé­cet feltehessék a kocsi tetejére, aztán— irány a Mátra! , Koppány György felvéteJ« Nemcsak túráznak... Ercfővéc/ő természetjárók A Pestvidéki Gépgyár sport­körében öt éve működik a természetjáró-szakosztály Do­hai Jánosné vezetésével. Egy­re népszerűbb a természetjá­rás" a dolgozók Ínyében, s a különböző kiráindu&solkira. tú­ráikra a faliújságon elhelye­zett hirdetményeik invitáljálk az érdeklődőket A program ismertetése mellett fényképen mutatják be azt a tájat, aho­va legközelebbi útjuk vezet. A Pilis, a Börzsöny, a Ba­kony, a Mecsek, a Bükk hegy­ség festői tájait keresték fel többek között az elmúlt év­ben. Ezenkívül Parlamentlá- togatás is műsoron szerepelt. Á Fifi és Perri közbeszólt Völgyi Péter mexikói élményei Hetedhét országon is tűi. Karácsonyi számunkban írtunk a Kossuth KFSE labdarúgó-csapatának iraki vendégszereplé­séről. Most a váci Völgyi Péter élményeit elevenítjük fel, aki ugyancsak távoli országban képviselte hazánk színeit, Mexi­kóban a kajak-kenu világbajnokságon. E sportágban most rendeztek először a tengeren tálon VB-t. A magyarokat szállító repülőgép Bécs—Brüsszel és a Bahama szigeteken levő Nassau érintésével haladt úticélja felé. A 21 sportoló, s a nyolc vezető Nassau után kíváncsian figyelte a gépből, vajon mikor pirkad. Órájuk azonban 13 óra 30 percet mutatott, amikor feltűnt a nap. Éspedig azért, mert gépük állandóan nyugat tjeié haladt, s hét óra idökülönbség van hazánk és Mexikó |között. Nemcsak az időeltolódáshoz, hanem a magaslati klímához is hozzá kellett szokniuk, hiszen Mexikó több mint kétezer méter magasan fekszik a tengerszint felett. Emiatt három hetet szántak az akklimatizálódásra. Mexikóba érve kellemetlen meglepetés fogadta őket. A kajakokat, a kenukat szállító hajót „elkapta” a tengeren a Fiji nevű hurrikán, s a tizenkét hajóból csupán négy nem tijrt öisze. A nagyobbakat már nem lehetett megjavítani, a kisebbeket igen, de ezeket is csak az edzéseken használhatták. Természetesen csak javítás után. Ez bonyodalmat okozott a felkészülésben, kölcsönhajókat kellett igénybe venni. A Fifi másik következménye, hogy erősen Lehűlt a levegő. A várt­nál hűvösebb volt, s nappal sem emelkedett 17—18 fok fölé. Mexikó Cityben az olimpiai központban laktak a sportolók, onnan jártak az edzésekre, s az autóbuszút oda-vissza na­ponta másfél órát jelentett. Nemcsak a pályával, hanem a hétmilliós várossal is is­merkedtek. A, Garibaldi téren esténként népi zenekarok pa­rádéja zajlott'. A tér mellett egy hatalmas fedett csarnok állt, belül sak-sok négy-öt négyzetméteres terület, középen egy- egy kályhával. Körülötte pultok, tele nyers hússal, különbö­ző élelmiszerekkel, s ott a helyszínen készítették az enni­valót. A mi Városligetünkhöz hasonló Chapultepec parkban tar­tották a világbajnokság ünnepélyes megnyitóját. A megnyitó után mexikói „csemegével” kedveskedtek a vendéglátók, lo- vasbemutaló, vadlóbetörés, lasszóvetés, bikaszelidit.és, többek között ezek szórakoztatták a közönséget. Xochimieco — a2 1972. évi olimpiáról már ismerős ez a név, a mesterséges tó. ahol a kajak-kenu versenyeket ren­dezték. — Magyar idő szerint éjjel két órakor kezdődött a kajak egyesek tízezer méteres_ viadala — emlékezett Völgyi Péter, a Váci Hiajó versenyzője. — Huszonhármán rajtoltunk, és a 18-as pályán mentem. Három kört tettünk meg, az első egye­nes végén az olasz Perri, a szovjet Szaporenko és én* elhúz­tunk a többiektől. Két és fél körön át együtt haladtunk az élen, meglepetésre a hajrát az olasz Perri bírta la legjobban, s én végeredményben harmadik lettem. Az olaszok most sze­rezték első világbajnoki aranyérmüket. Ügy érzem, ha a táv közepétől nagyobb iramot diktálok, talán enyém pz arany­érem. Míg máskor a tízezer méter után nagyon elfáradtam, rhost nem éreztem ezt. A világbajnokság küzdelmeire ■megtelteik a lelátóik, ingye­nes volt a belépés. A itv rendszeresen helyszíni közvetítést adott, s a lapok is bő terjedelemben foglalkoztak az esemény­nyel. A viadal után szinte egycsapásra elsimultak a „hullá­mok”, úgyszólván egy szó sem esett a napokkal korábban be­fejeződött versenyekről. Illetve mégis írtak, felvetettek egy különös javaslatot: Altamirano legyen profi. Altamirano szerepelt ugyanis leg­jobban a mexikóiak közül, negyedik lett kenu egyes tízezer méteren. Azért javasolták a profi versenyzői státust, mert jelenleg taxisofőr, s hogy az edzéseken részt vehessen, éjsza­ka végzi munkáját, s nappal tréningezik. ^ Völgyi Péter a Váci Hajó 24 éves versenyzője az eddigi világbajnokságokról mindig éremmel tért haza. 1970-ben Koppenhágában harmadik volt, egy év múlva Belgrádban ezüstérmet szerzett tízezer méteren. Tavalyelőtt Tamperében szintén második lett, s tavaly, mint említettük, bronzérmet szerzett. — Az utazás, a verseny sok élményt jelentett már csak azért is, mert most voltam először tengeren tálon. A har­madik hellyel, amellyel én is hozzárjárultam a magyar csa­pat éremterméséhez, nem vagyok elégedett, hiszen több Volt bennem... — A kezdeti években csak kirándulgattunk, három éve minősítő túrákon is részt ve­szünk — mondatta Dobai Já­nosné. így a szakosztály tag­jai ott voltak a Petöfi-emlék- turán, a „Vöröshadsereg nyo­mában” elnevezésű túrán, s az országos kéktúra útvona­lának közel 70 százalékát már jónéhányan megtették. Egy arany. kilenc ezüst és négy bronz jeLvényes természetjá­rójuk van. Nemcsak a dolgo­zóik, hanem hozzátartozóik is részt vesznek a kiránduláso­kon, így Nemes Gabriella, aki most 8 éves, s 5 éves kora óta állandóan velünk van. Az autósokat is bekapcsoltuk a turisztikába, ők gépkocsival keresik fel a hegyeiket, majd ezután gyalogos kirándulás következik, öt fiaital a ke­rékpáros turisztikának hódol. A túravezetők képzésére is gondot fordítottunk. Ócsai tennivalók De nemcsak túráznak, ha­nem a Társadalmi Erdei Szol­gálat tagjaiként a környezet­védelemből is kiveszik részü­ket a. pestvidékiek. Az elmúlt esztendőiben az április 1-től június 30-ig terjedő időszak­ban. öt vasárnap az ócsai láp- erdőben teljesítetitek szolgála­tot. Ezt megelőzően egynapos tanfolyamon vettek részt, majd bemutatták nekik a láp- erdőt. s azt, hogy mire kell ügyelniük. így például figyelmeztetni kellett az autósokat, hogy csak az országúton, illetve egy kijelölt úton közlekedhetnek. Meg kellett akadályozniuk az állatok, illetve fiókáik gyűj­tését. s a növények leszedé­sét. A PGSK erdővódöln kí­vül többek között a Dunake­szi DSK, a Ferencvárosi TC, valamint a környéken levő szakosztályok tagjai vettek részt az erdővédelemben. A Pilisben, Börzsönyben, s a közelben A pestvidékdék ezen kívül a Pilisben és a Börzsönyben is tevékenykedtek, s a közel­múltban a tököli parkerdő patronálását is elvállalták. Már bejárták ezt a részt, is­merkedtek a területtel, s az erdővédelmet, a Csepel Autó, valamint a Szigetszenitmiklósi DSK természetjárói is segí­tik. A PGSK szakosztályának tagjai idén sem lesznek hűtle­nek az ócsai láperdőhöz, de számukra a jelentősebb fel­adatot a hozzájuk közelebb eső tököld parkerdő gondozá­sa, védelme jelenti. E felada­ton kívül természetesen idén is gazdag lesz az országjáró^ program, minél több részve­vőt akarunk bevonni a turisz­tikába, ebbe az igen fontos tömegsportba. Reiííer László BÁLINTI HIRADAS Alapozás: jmuár f2-től GYENGE ŐSZI BIZONYÍTVÁNY A labdarúgókról most aránylag kevés szó esik, pi­hennek a csapatok. Ez a hely­zet a Törökbálinti TC együtte­sénél is. Mint Fűrész János intéző elmondta, január 12-én lesz az évzáró-évnyitó összejö­vetel, majd megkezdődik az alapozás, heti három edzés lesz. Az 1973/74. évben még az NB HI-ban szerepelt gárda gyengélkedett a megyebajnok­ság őszi idényében. Csupán ti­zenegy pontot szerzett a csa­pat, s így a 14. helyen áll. — Ősszel jó néhány várat­lan kisiklás volt, részben ez magyarázza a gyengébb telje­sítményt — folytatta az inté­ző. — A gyengélkedés okai közé tartozik, hogy a fiatalok még nem tudtak teljesen be­illeszkedni. Bár sok helyzetet teremtettek a csatárok, ezek rendre kimaradtak, s bizony a helyzetek értékesítésén is ja­vítani kell. Sokat nyomott a latban, hogy idegenben egy pontot sem szerzett a gárda, s ez is hozzájárult a gyenge összteljesítményhez. Bár az őszi helyezés nem éppen ró­zsás képet mutat, emellett ta­vasszal nyolcszor játszik a csa­pat idegenben, mégsem va­gyunk pesszimisták. Bízunk abban, hogy a második félév­ben lényegesen jobban sze­replünk majd, s biztosítjuk a bennmaradást. R. L. nünk, hogy mindinkább elő­térbe kerüljön a rendszeres­ség. Ehhez segítséget nyújt az atlétika fejlesztésével kapcso­latos állásfoglalás is. A gya­korlati megvalósítás — az at­létika mellett — szinte vala­mennyi sportág alapjainak szélesítését, a rendszeres spor­tolás megvalósítását eredmé­nyezheti. — Az atlétikán kívül egyre sürgetőbb az igény az úszás­sal kapcsolatos hátározatra is. Bizonyos, hogy az úszósport felkarolása, s az ezzel kapcso­latos igények szinte valameny- nyi területen nyitott kapukra találnak. Mindez megfelel a párt- kongresszusra kiadott irányelvek szellemének, amely a testnevelésben és a sportban, az iskolai testneve­lés és a tömegsport kiemelt fontosságára hívja fel a figyel­met — Az elmúlt esztendőben a sportegyesületek és a szak­szövetségek vezetői a nevelési feladatok végrehajtását is fon­tos feladatnak tartották. Zö­mében megfelelően foglalkoz­tak a sportolók emberi és er­kölcsi arculatának, magatartá­sának formálásával. Dr. Beckl Sándor ezután sportolóink nemzetközi szerep­léséről beszélt 1974-ben harmincnégy sportág öt­venegy világversenyén vettek részt legjobbjaink. Az olimpián is műsorban sze­replő sportágak közül húsz­ban tartottak olyan világver­senyt, amely alapot ad az összehasonlításra, milyen he­lyet foglalunk el a világ élvo­nalában. Az 1974-ben szerzett nyolc aranyérem, a hét máso­dik, és a tizenegy harmadik hely, valamint a 40 negyedik­hatodik helyezés, az összessé­— Egy évvel ezelőtt is ké­szítettünk mérleget, s akkor megállapítottuk, hogy a rend és a fegyelem megszilárdítása a további eredmények egyik legfontosabb feltétele — mon­dotta dr. Beckl Sándor. — En­nek figyelembevételével is el­mondhatjuk, hogy az 1974-es esztendő a sportmozgalomban és a sportirányításban kedve­ző fejlődést hozott. — Az iskolai testnevelés és sport fejlesztésére tett in­tézkedések már kezdik éreztetni kedvező hatásu­kat Ugyariez. mondható el arról is, hogy a tanácsok ma már a gazda szemével figyelik, gon­dozzák ezt a területet. A me­gyék, a városok programjukba beillesztették a testnevelés, a sportolás, az egészségesebb körülmények közötti élet meg­teremtését. — Az 1974-es esztendő a tö­megtestnevelésben is előrelé­pést hozott. Az országos sport­napok eseménysorozata is hoz­zájárult az érdeklődés felkel­téséhez. A falusi dolgozók sparta- kiádján, továbbá a mun­kahelyi spartakiádok ver­senyein több mint 800 ez­ren vettek részt. További 300 ezer dolgozó — többségében fiatal — szerepelt rendszeresen az alapfokú sporteseményeken. — Hazánkban az életkörül­mények változása, a sajtó, a rádió és a televízió eredmé­nyes, figyelemfelkeltő és agi- tatív tevékenysége nyomán a testedzés és a sportolás iránt ma már fokozatosan növekednek az igények. Feladatunk, hogy ezeket min­den szinten jobban kielégít­sük. Ezért arra kell töreked­

Next

/
Thumbnails
Contents