Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1975. JANUÁR 7., KEDD Közös érdekekre épült tervek Közgyűlés a Törtell Egyesült Dózsa Termelőszövetkezetben Megtartotta első összevont közgyűlését a Dózsa néven egyesült törteli Aranykalász és Rákóczi Termelőszövetkezet. A gyűlésen — amelyen vendégként részt vett Babosán József, a járási pártbizottság osztályvezetője, Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke és dr. Dutkay Lórántné községi tanácselnök — első napirendi pontként ismertették az új tsz zavartalan gazdálkodásához elengedhetetlenül szükséges alapszabályt. A két szövetkezet egyesítését többek között az alapszabályukban megfogalmazott gazdasági és politikai célkitűzések azonossága, illetve nagymértékű hasonlósága indokolta és tette szükségessé. Az egységesített és módosított szabályzat az előzőekhez képest kibővítve tartalmazza a tagok kötelességeit és jogait, ismerteti az új termelési szerkezetet, rögzíti a termelői egységek és vezető testületek működési feltételeit. A tsz belső életét szabályozó előírások, l bérszabályzat és az alapszabály kialakításánál követendő szempont volt, hogy az új szabályozás és rendezés a korábbihoz viszonyítva egyik szövetkezet tagságát se hozza hátrányosabb helyzetbe. Körültekintően dolgozták ki a munkavégzésre vonatkozó kötelezettségeket, úgy, hogy egyénenként megfelelőek legyenek, s ugyanakkor a közös érdekeket, a munkafegyelmet, a zavartalan vállalati gazdálkodást is biztosítsák. A többi között kedvezően fogadta a tagság az alapszabálynak azt a pontját, amely szerint számszerűleg nem szabályozzák a háztáji állatállományt, s hogy a termelőszövetkezet bizonyos mennyiségű takarmányt is juttat az állattartóknak. Ugyancsak különös gonddal állították össze a sokgyermekes családok és a fiatalok támogatásának lehetőségeit, a betegségi és szülési segélyek rendszerét, az öregek segélyezésének és az egyéb szociális juttatások feltételeit. A Dózsa Termelőszövetkezet több módot talál dolgozói pihenésének megszervezésére, az üdültetés kiszélesítésére. Megfelelő anyagi eszközök állnak rendelkezésre a tagok kulturális és sportolási igényeinek kielégítésére is. Az alapszabály megvitatását és jóváhagyását követően a Dózsa Tsz 1975. évi, egyelőre csak nagyvonalakban kidolgozott tervprogramját tárgyalta a tagság és a vezetőség. Mint azt az egyesülést megelőző tanácskozásokon több ízben leszögezték, a teljes kooperációra lépett termelőszövetkezetek célja, hogy a jövőben korszerűbb termelést, ésszerűbb termelési szerkezetet alakítsanak ki. Bár a közös gazdaság egyesített gépparkja jelentős — 52 traktort, 7 tehergépkocsit, 70 pótkocsit, 10 kombájnt és 7 silózógépet számlál —, korántsem elegendő ahhoz, hogy egyes növényeket máról holnapra teljes egészében ipar- szerűen termeljenek. Nem várt hátráltató körülmény, hogy az őszi fokozott igénybevétel következtében a gépeknek közel a fele felújításra szorul, némely közülük szinte teljesen hasznavehetetlenné vált. Mindezeket figyelembe véve A KÖZGÉP SE NB Il-es férfi kézilabdacsapata vasárnap megtartotta első edzését, melyre a Táncsics Mihály iskola tornatermében került sor. Komoly feladat vár a fiúkra. Az öltöző padján több fiatal, még ifjúsági korú játékos foglalt helyet, viszont több régi, s jól ismert arc hiányzott. — Az új évnek előre láthatóan megváltozott játékosállománnyal vághatunk neki, s a vezetésben is több személycsere történt — mondotta Pásztor István, a szakosztály vezetője. Edzőnk, Imregi Ferenc, és intézőnk. Sárik László, nem vállalta tovább a ' munkát. Távozásukat sajnáljuk, hiszen mindketten rengeteget tettek a ceglédi kézilabdáért. De ugyanakkor reméljük, hogy kapcsolatuk a sportággal nem szakad meg, s hasznos tapasztalataikkal a csapatot ezután is segítik, támogatják. Az együttes edzője Írházi Sándor lett, aki az utóbbi években a Bem SE munkáját irányította, Sárik helyére pedig Ungvári Mihály került. — A játékosok közül többen a visszavonulás gondolatával 1975-ben mintegy három és fél millió forintot költenek műszaki fejlesztésre. A tsz korszerű sertéstelepe rövid időn belül évi nyolc-tízezer hízó kibocsátását teszi lehetővé; az ilymódon megnövekvő szemestakarmány-szük- séglet saját forrásokból fedezése érdekében az eddiginél jóval nagyobb területen termelnek kukoricát. Legsilányabb homokos területeit korábban mindkét tsz cellulóz nyárfával ültette be. A további gyenge minőségű talajokat lucernával kívánják hasznosítani, számolva az ugyancsak megnőtt szarvasmarha-állomány takarmányigényével. A tejtermelés fokozása mellett a húsprogramot is célként tűzte maga elé az egyesült Dózsa Termelőszövetkezet. Gy. M. igen fiatal csapattal rajtolunk az ez évi bajnokságban. Ezért is, külön kérjük a spoontba- rátok és a ceglédi vállalatok további segítségét. Egy ideig az eredményeink nem lehetnek olyanok, mint az előzőekben, hiszen a csapatépítéshez idő és főleg türelem kell. De egy biztos, akik vállalták, hogy játszanak, mindent megtesznek a fejlődés érdekében. — Az alapozás elején hetenként négy foglalkozást tartunk, majd ezt a későbbiékben ötre emeljük. Teremgondunk is akad. mégpedig abban, hogy a termet nem a legmegfelelőbb időpontokra kaptuk meg. A megjelent 12 játékossal az edző ismertette a közeljövő feladatait, s azt, hogy mit vár tőlük. — Egész évben kemény munkát fogunk végezni, hiszen távlatra akarjuk megteremteni az alapot. Január 5— 26-ig az edzések terjedelme fokozatosan emelkedni fog, kezdetben, a téli szünet miatt könnyebb terhelésű foglalkozásokat tartunk. A tényleges alapozási időszak március közepéig tart, de ha az időjárás engedi, már a hónap elején kimegyünk a pályára. Ebben az időszakban több vasárnapi és hétköznapi edzőmérkőzésre kerül majd sor. A felkészülés alatt indulni szeretnénk a teremtornán is, hiszen a csapat kialakításához sok játékalkaiomra van szükség. Kézilabdában nagyon fontos a kapus kérdése, s a KÖZGÉP csapata, mivel Szalisznyó József bejelentette visszavonulási szándékát, komoly gondban van. A meglevő kapusok egy ideig együtt készülnek a többiekkel, de később, legalább heti két alkalommal külön speciális gyakorlatokat végeznek majd. Az elmondottakból is kitűnik, hogy nehéz év következik. Az első edzés hangulatát, a fegyelmezett munkát látva azért reménykedhetünk, s ha ez a továbbiakban mindig ismétlődni fog, bízhatunk is abban, hogy a KÖZGÉP SE 1975-ben. _ a bajnokságban, a középmezőny egyik tagja lehet. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó Komár motor. Sallai Imre u. 5. 120—150 kg fehér hízók eladók. Körösi út 75 Eladó beköltözhető ház. Árpád u. 9. Érdeklőd- ni: Kazinczy u. 28. Üres szobát keres házaspár, kisgyermekkel. Ajánlatokat: Gubodi u 14. sz. alá kérem Eladó 1800 négyszögöl szőlő, hobbyteleknek is, részletekben, fúrott kúttal. Érdeklődni: Achim A. u. 1. _______ Ny ugdíjas takarítónőt felveszünk. Cegléd. Pesti út 65._______ _ El adó 180 kg hízó. öszszekötő út 18. ______ Eladó hízó. Sárkány u 10. sz._________ El adó 800 négyszögöl szőlő, gyümölcsössel lakható épülettel, a Vett úton. Érdeklődni: Fegyver u. 7.__________ El adó Retek utca 2. szám alatt kettő ház 202 négyszögöl telken, beköltözhető és 824 négyszögöl szőlő is. Eladó 1070 négyszögöl szőlő, Matusz dűlőben Kotlár-féle birtok. Érdeklődni: Dessewffy u. 35. sz.__________________ El veszett barna színű kan dobermann. Bem u. 25. Eladó tanya beköltözhetően 1 hold földdel, Irsai úton. Érdeklődni: özv. Donáth Já- nosné, Csemő. Határ út 29. Eladó 800 négyszögöl szőlő. 200 négyszögöl puszta, jó cserepes épület, öregség miatt Nyársapáton, a Kapás dűlő végén. Értekezni lehet: Lippert János, Nagykőrös, Szolnoki út 40. sz. ________________ El adó 400-as elektromos keltetőgép. Géza u. 7,__________________ El adó televízió, bunda olasz gyermekkocsi, iapán •^'Dgnó. Telefon: 10—?09.________________ El adó 251 négyszögöl házhely, Tömörkény u. 23. sz. Eladó 570 négyszögöl szőlő és 400 négyszögöl szántóterület a Kapás dűlőben. Érdeklődni: Cegléd. Sugár utca 43. Délután 18 óra után Eladó azonnal beköltözhető utcai házrész. Cegléd, Alkotmány utca 44. sz Érdeklődni lehet: csak vasárnap délelőtt. Vasipari szakmára szóló szakmunkás-bizonyítvánnyal karbantartót, középfokú végzettséggel gondnokot felveszünk. Fizetés kollektív szerint. Cím: Cegléd. Gubodi út 14. Sürgősen eladó 110 négyszögöl porta, építőanyaggal. Rák u. 7. Eladó Budai úton közvetlenül a köves út mellett, szemben a téglagyárral 5 db építkezési telek. Egy-egy telek szélessége 17,70 méter. Bejárat a köves ; útról. Érdeklődni le- j hét: Cegléd, Pesti úti 12. sz. * Nem lesz könnyű év Idő és türelem kell a csapatépítéshez Alapozáshoz látnak a KÖZGÉP kézilabdázói foglalkoznak, így valószínűiéig Falinaptár mellékletünk HOLNAPI, JANUÁR 8-1, SZERDAI SZAMUNKHOZ MELLÉKELJÜK LAPUNK TÖBBSZÍNNYOMÁSOS 1975. ÉVI FALINAPTÁRÁT MINDEN OLVASÓNK — ELŐFIZETŐINK ÉS PÉLDÁNYONKÉNTI VÁSÁRLÓINK — DÍJMENTESEN KAPJA HOLNAPI LAPUNKKAL. Boltok, kis alapterületen Az új év kezdetével a boltokban nagy munkához láttak: megkezdődött a leltározás. A legtöbb helyen napokig eltart, míg a bolt, vagy az áruház ismét fogadja a vásárlókat, mert a készletek felmérése mellett egyúttal megtörténik az állami költségvetés által jóváhagyott fogyasztói árak feltüntetése is az árucikkeken. A ceglédi járásban az állami vállalatok és a tanácsi kereskedelmi vállalatok mellett a MEZÖKÖV a Termelő- szövetkezetek Áruértékesítő Vállalkozása, mintegy húsz termelőszövetkezeti bolt és öt ÁFÉSZ tevékenykedik. A Cegléd és Környéke ÁFÉSZ- hez tartozik Csemő és Törtei, a jászkarajenői ÁFÉSZ a helybeli és a szomszédos kőröstetétleni ellátást szolgálja, az albertirsai Cegléd- bercelen, Mikebudán és Dán- szentmiklóson tart árusítóhelyet. Kocsér és Nyársapát ellátásáról a Nagykőrösi ÁFÉSZ gondoskodik jórészt. A ceglédi járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályán készült felmérés szerint a járásban a forgalom mintegy tíz százalékkal növekedett, de a hálózat fejlődése — bár több elárusítóhely nyílt — ezt meg sem közelítette. A tervezett, nagyobb beruházások helyett a kisebbek kerültek előtérbe. A járás területén, Al- bertirsán, Abonyban, Ceg- lédbercelen, Csemőben, Jász- karajenőn és Mikebudán a MEZÖKÖV és a TÁV több apró, főként zöldséget, gyümölcsöt, terményeket árusító boltot létesített. Ahhoz, hogy a szűkös körülmények között is megállják a helyüket a szövetkezeti boltok, a tervidőszak hátralevő részében a hálózatfejlesztést ameny- nyire lehet, folytatni kell. A lakosság alapellátása a szövetkezeti boltokban ruházati cikkekből, vegyes iparcikkekből biztosított. A jövőben is erre fognak tö- rékedni, figyelembe véve a vásárlók igényét, anyagi lehetőségeit. Ahhoz, hogy áruikat is be tudják mutatni, mintegy felhíva erre az emberek figyelmét, kínálva a választékot, főként a tanyai és külterületi boltokban erre nincsen kellő lehetőség. A kereskedelmi ellátásban a ceglédi járásban hézagpótló jellegű a magán kereskedelem. A járási hivatal illetékesei magánkereskedői iparigazolványt csak ott és abban a szakmában adnak ki, ahol a lakosság alapellátása ezt megkívánja. Minden esetben támogatják a zöldség-, gyümölcsellátásra kért engedélyek kiadását, a vegyeskereskedés megnyitása iránti kérelmeket. Hétfőn munkához láttak az árellenőrök. Felkeresik a boltokat,' alaposan megvizsgálják, hogy azok a cikkek, amelyeket az árrendezés érintett, megfelelő áron kerülnek-e mindenütt forgalomba, feltüntették-e rajtuk az új árakat. É. K. A városért Tavaly, a településfejlesztést segítő társadalmi versenyhez Cegléd lakossága nevében csatlakozott a városi tanács vb és a Hazafias Népfront városi elnöksége. Nemcsak azért indult a verseny, hogy külsőségekben szépüljön a város, hogy a lakosság élet- körülményei javuljanak, hanem azért is, hogy a közéleti szemlélet erősödjön, növekedjék a közéleti aktivitás, a tenni akarás a ceglédiekben. Hiszen akik itt élnek, itt dolgoznak, azok előtt nem lehet mindez közömbös. Társadalmi munkát sok vállalatnál, számos munkahelyen felajánlottak. A tanácstagokat társadalmi munka után érdeklődve szintén sokan felkeresték. Voltak, s vannak is, akik a Hazafias Népfront városi elnökségének irodájában kopogtatnak, s a parkosításhoz ajánlják fel segítségüket, facsemetéket kérnek utcájuk számára. A munkafelajánlásokat a tanács illetékes osztályán nyilvántartásban őrzik. Sokan vettek részt óvoda, bölcsőde korszerűsítésében, gyermekintézmény-fejlesztéssel kapcsolatos munkában. Támogatják az iskolákat, sokat tesznek a tömegsportok kiszélesítéséért, rendezik az utcák képét, még jobban figyelemben tartják a tisztasági mozgalmat. Természetesen ebben az évben is segít a lakosság a település rendezésében, a fejlődést segítő társadalmi munkákban. Az új lakótelepek környékének szépítéséért, a tavasszal ismét rendezett parkokért, az utcák rendjéért sokat lehet tenni. Ezt tudják a ceglédiek, s eszerint vállalnak újabb feladatokat. A boldogság városa ERRŐL AZ IRÖ SOHASEM BESZÉLT, életrajzi könyvében, csak arról ír, hogy apjuk ridegsége, iszonya édesanyját a bolondok házába taszította, száműzetésbe kényszerítette. Kodolányi János hároméves sem volt, mikor édesanyját elvitték, más asszonyok kerültek az apai házba. Nem is látta őt, csak felsős gimnazista karában, hosszabb-rövidebb időre, az első háború szegénysége és nélkülözései között Püspökladányban. A Mama időnként leveleket írt a kis Jancsihoz és húgához, Ilonához, de az apja nem olvasta föl nekik egyiket se, a leveleket egymás mellé sorakoztatta, szalaggal átkötötte. Harminc év múlva találták meg, halálakor. „Anyámat tökéletesen elfelejtettem. A neve is idegen számomra: Martinovich Ilona. Martinovich-szaga van anyám levelének, tájszólásának, szokásainak, ízlésének, véleményeinek, örömének és bánatának, szokásainak, bölcsességének és naivitásának, s ez a szag merőben más, mint a mi nemzetségünké.” Jóval később, a román megszállás alaifct megváltozik a hangja, az utolsó találkozás után: „Nem tehetek róla, hogy olyan nyers és rideg vagyok. Kutyakor- báccsal neveltek, elhitették velem, hogy mama bolond, félnem kell tőle, megtagadták, hogy lásson, erővel kivettek szeretetének sugárzása alól. A szívem mélyén sok fájdalom van, de esztendők, évtizedek kemény kérge rakódott rá, nem tud előtörni szavakban, simogatásokban és csókokban megnyilatkozni. Rideg életre vetettek, rideg életre neveltek, s neveltem én is magam.” A MARTINOVICH LÁNYOK hárman voltak: Irén, Ilona és Gizella, a legkisebb. Ö Cegléden született. Apjuk a közalapítványi uradalom tiszttartója volt. A Pesti úton ma is áll az eredeti szolgálati lakás öt szobával, táncteremnek beillő konyhával, óriási pincéjével, melyből sohasem fogytak ki a borok. A borokat már negyven- nyolcban is itták az ide szállásolt honvédek vagy császáriak, aszerint, hogy a hadiszerencse kinek a kezére adta Ceglédet. Ebben a házban székelt a 9. honvéd zászlóalj törzse, Balásházy Mihály őrnagy parancsnoksága alatt, s ötheti kiképzés után innen indultak a déli harctérre 1849. június 15-én. A több holdas udvaron naponta kétszáz málhás szekér is állt, rézágyúk társaságában, s a bukás utón az udvari irodaházba fészkelte be magát a császári főszolgabíró. Innen jártak a lányok a közeli polgáriba. Csak által kellett menniük a Pesti úton és a Selyem utca rövidebb szakaszán, ott terpeszkedett a Vármegyeház téren a földszintes iskola, a hajdani Nagyka- számya, a későbbi megyei törvényszék épülete. Börtönszárnyában ma is tantermek vannak. Irén volt a legidősebb, osztálytársa Kárpáti Aurél nővérének, Vilmának, akitől Martinovichékról idős korában sokat hallottam: a régi tanárokról, a kámáni barangolásokról, nagylány korukban a virradatig tartó táncmulatságokról. Hintón jártak a kaszinóba és a fogadókba. Jó viszonyban voltak a Gu- bányi lányokkal, a mandzsu vasútépítő, keleti utazó, író Gubányi Károly húgaival. Akkor még gyertyák világítottak a szálában, a a világjáró Farkas Sándor húzta a talp alá valót. ILONÁT HELÉNNEK ÍRTÁK BE az elsőbe, a további években Ilonának. Mindvégig kitűnő bizonyítványa volt, és a tanévek végén jutalomkönyveket kapott ajándékba, többek között a „Hatszáz magyar dalt”. Osztályfőnöke, Kalocsa Róza, írónő volt. Cegléden szerkesztett országos ifjúsági folyóiratot és írt leányregényeket. Évekkel ezelőtt még élt a kilencvenkét éves Kárpáti Vilma nagyasszony, mutatta Ilona leánykori emléksorait, féltett emlékkönyvében. A legkisebb lány, Gizella még negyedikes volt, amikor Kodolányi Gyula erdész 1898. május 8-án oltárhoz vezette a huszonhat éves Ilonát. A vőlegény tanúja a testvére, Győző volt, a menyasszonyé dr. Gombos Lajos, az ugyancsak magas kort megért aranydiplomás városi orvos. A tiszttartó fél évvel korábban meghalt, a közbülső lányt már az özvegy, Rácz Matild adta férjhez. Áz esküvő után a fiatalok a szintén Pest megyei Telkibe utaztak, Kodolányi Gyula szolgálati helyére. Matild asszonyék a Tiszántúlra, püspökladányi birtokra költöztek. Néhány év múlva Ilona is ide húzódott. De többször is visszatért leánykori boldogsága városába, Ceglédre, Kárpáti Vilmához. Telkiben született a fia, Kodolányi János író, a Nyugat utáni nemzedék egyik legkiemelkedőbb tagja. Születése hetvenötödik évfordulója tavaly volt, s ez alkalomból szülőházát emléktáblával jelölték meg. Hídvégi Lajos Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett édesapánk, nagyapánk temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, köszönetét mondunk dr. Resti Pál kezelő orvosnak lelki- ismeretes munkájáért. Zsengellér család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik édesanyám. Fehér Károlyné temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot tettek, Fehér Endre és családja. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen édesanyám, anyósom, nagymamánk, özv, Boda Ferencné, Zengellér Teréz temetésén megjelentek. Sírjára koszorút, virágot helyeztek. Részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett édesanyám, nagymamánk, Öcsai Julianna temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Gyarmati Károly és a gyászoló család. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, a rokonoknak, jó szomszédoknak, jó ismerősöknek, akik felejthetetlen, jó édesapám, nagyapánk, dédnagyapánk, id. Márta Ferenc temetésén megjelentek, bánatunkban részvéttel osztoztak, sírjára virágot, koszorút helyeztek. Milus Ferencné leánya és a gyászoló család.
