Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
Angolai tárgyalások Mombasában A három angolai felszabadító szervezet — az UNITA, az FNLA és az MPLA — képviselői „megegyezték abban, hogy mindegyik mozgalomnak három tárcája lesz az ideiglenes kormányban, melyben Portugáliának is három vagy négy képviselője lesz” — jelentette be az UNITA szóvivője az angolai rádiónak adott nyilatkozatában. A három szervezet képviselői a kenyai Mombasában találkoztak a portugál kormánnyal folytatandó tárgyalások előkészítésére. Az angolai rádió szerint a találkozó „harmonikus légkörben” zajlott le a felek „teljes nézetazonossága” mellett. Arafat rövidesen Párizsba utazik Befejeződött a kairói négyes arab külügyminiszteri értekezlet Bejrúti palesztin irányzatú lapok szombaton azt az értesülést közölték, hogy Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet vezetője rövidesen Párizsba utazik, ahol tárgyalásokat folytat a francia kormány tagjaival. Párizsi utazását a szervezet végrehajtó bizottsága határozta el. A bejrúti lapok olyan jellegű értesülést közöltek, amely szerint Arafat tárgyalásainak eredményeként Franciaország hivatalosan el fogja ismerni a PFSZ-t a Palesztinái nép egyedüli képviselőjének. Ha tárok 1 \öbb mint négymilliárd auowattóra Viuamos- euergiat aotak a nyu- gai-Uitrajnai erőmüvek ia/4-oen a magyar hálózatba, elsőként a Munkács es Ltod közötti, nagy átviteli kapacitású, 4Uu kilovoltos távvezetékbe. A negyedik óteves tervben a szovjet villamos energia importja hazánk energta- merlegenen 20 milliárd kilowattórával szerepel. A hazai fogyasztás egyhnto- dat ezen a módon fedezzük, s nem szükséges különösebben részletezni, hogy e tetemes energia híján milyen nehézségek támadnának mind a közületi, mind a lakossági felhasználásban. 1974-ben tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait a Közúti Gépelláto Vállalat ceglédi gyára. Egy átfogó, KGST-keretmegailapodá- son belül a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb útépítőgép-gyára cégevei, a Teltow ban székelő Teltomattal alakítottak ki egyrészt tudományos együttműködést, másrészt termelési kooperációt. Ez utóbbi módot nyújt arra, hogy útépítő aszfaltkeverő berendezésekhez a magyar partner szárítódob-részegységeket készítsen és szállítson nagyobb mennyiségben. Az első tételt néhány hete már át is adták a megrendelőnek. Csupán a megyében több tucat hasonló tényre lelhetünk felületes szemlélődéssel is, hát még akkor mennyit találnánk, ha pontról pontra vizsgálnék a vállalati, iparági tevékenység összetevőit. Bátran leírhatjuk tehát, hogy napjainkban. természetes jellemzője a termelésnek a nemzetközi együttműködés, azon belül elsősorban a KGST-országokkal kialakult, gazdagodó és elmélyülő kapcsolat. E természetes jellemző azonban korántsem végleges, befejezett, sőt nagyon is változtatható, bővíthető. osszú időre utat mutaH tó megállapodásként szögezik le a párt XI. kongresszusának irányelvei: „Előrehaladásunk alapvető feltétele a szocialista nemzetközi gazdasági összefogásban rejlő lehetőségek teljesebb kiaknázása. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és a tudományos-műszaki együttműködést szélesítjük mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával”. Joggal tehetjük a hangsúlyt a teljesebb szóra, mert hisz’ a lehetőségek egy részét eddig is kihasználták a megyében dolgozó vállalatok. Ugyanakkor e munkában sok volt a véletlen elem, hiányzott sűrűn az összehangoltság az iparág, iparcsoport más cégeivel, nem minden esetben rögzítették világosan az ún. magánjogi — vállalatok közötti — szerződések a szállító kötelmeit s a megrendelő igényeit. Nem ott a baj, hogy ezekben a nemzetközi kapcsolatokban akad+ak viták, voltak zökkenők, hanem az okok némelyike a baj, a röstellnivaló, egyik meg másik oldal esetében is. Mert megtörtént, hogy olyan szembeszökő minőségi hibákkal próbálták elhozni az árut, amilyenekkel nemhogy a jól képzett átvevőket, hanem a laikus vásárlókat. sem lehetett volna megtéveszteni... Ez a mi lelkűnkön szárad. Az viszont a baráti ország egyik vállalatának lelkiismeretén, hogy a technológiai előírások mellőzése miatt rejtett hibák sorával szállította a berendezéseket, s azok rövid üzemeltetés után leálltak ... Kezdhették élőiről ők is, magyar partnereik is a munkát. Mindkét esetben nem lett volna egyszerűbb, tisztességesebb az egyenes úton járni? Elképzelhető, hogy ordító minőségi hibákat nem vesznek észre? Vagy inkább azt a gondolkodásmódot érhetjük tetten az ilyen és hasonló ügyekben, hogy „oda” csak jó lesz... ? Mi az, hogy „oda”? I^r émeth Károly, a párt 11 Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a 'Központi Bizottság 1974. december 5-i ülésén elhangzott előadói beszédében félreérthetetlenül aláhúzta: „Építünk arra, hogy a KGST-országok nemzetközi együttműködése tovább fejlődik, és ez kedvezően érinti a gazdaság növekedését. Számolnunk kell azzal is, hogy a szocialista gazdasági integráció elmélyülése mind nagyobb igényeket támaszt export- termékeink minőségével szemben”. Nagy kérdés, mennyire számolnak ezzel a vállalatok, akár a gyártás-, akár a gyártmányfejlesztésben? S persze, az érem másik oldala: menynyire érvényesítik ezt a külkereskedelmi vállalatok a vásárlások idején? Eljutottunk tehát’ bizonyos határokig, s ha ezeknél nem akarunk megtorpanni, a tegnapinál, sőt a mainál is többet kell nyújtani és többet követelni. E határokon átlépni csak úgy lehet, ha folyamatosan növekszik azoknak a termékeknek az aránya, melyek „ide” és „oda”, valamint „amoda” egyaránt eladhatók. Nem bővelkedik a megye ipara ilyen árukban, különösen nem a gépipar. Holott bebizonyosodott, hogy ezeket a termékeket érintik a legkevésbé a konjunkturális ingadozások, ezekre a legkönnyebb megtalálni a vevőt, ha persze, valóban korszerű az, amit kínálunk. Nehezebb most a tervkészítés, mint két vagy három esztendeje. Ám súlyos hiba lenne, ha e nehézségek tapasztaltán a vállalatok lemondanának a fentebb említett határok átlépéséről, ha úgy gondolnák. inkább maradnak ott, ahol vannak. Éppen a gondok sarkallnak arra, hogy átlépjük a határt, s úrrá e gondokon csak úgy lehetünk. ha az ipar minél több vállalata megteszi ezt. Mészáros Ottó A kairói négyes arab külügyminiszteri értekezletről szombaton kiadott záróközlemény szerint a felek megállapodtak-abban, hogy rendszeresítik a négyes találkozókat. A következő értekezletet februárban tartják Damaszkuszban. A közleményben Jordánia ígéretet tett arra, hogy továbbra is fenntartja azokat a jogokat, amelyekben a palesztinok részesülnek Jordániában és Cisz- jordániában. Az Akhbar A1 Jóm szombati számában a Kairóban szerdán lezajlott tüntetésekkel foglalkozva közli, hogy eddig a demonstráció 62 résztvevőjét vették őrizetbe, kihallgatásukat Musztafa Abu Zeid igazságügyminiszter személyesen vezeti. A letartóztatottak olyan röplapokat terjesztettek, amelyekben nem egyszerűen zavarkeltésre, hanem a rendszer megdöntésére szólítottak fel. Pénteken a késő esti órákban is folytatódtak a szórványos tüzérségi akciók az izraeli—libanoni határon, a délutáni órákban egy izraeli páncélos megkísérelt behatolni Libanon déli területére, a libanoni védelem azonban visszafordulásra kényszerítette. A WAFA palesztin hírügynökség pénteken este kiadott közleményében bejelentette, hogy az Izrael által megszállt területeken tevékenykedő gerillacsoportok — válaszul a Libanon elleni sorozatos provokációkra — megsemmisítettek egy izraeli megfigyelőállomást és „anyagi és személyi veszteségeket” okoztak az ellenségnek. Pénteken este pokolgépek robbantak Damaszkuszban a jordániai I nagykövetség és a „az egyiptomi kapcsolatok irodája” épületében. Személyi sérülés nem történt, az anyagi károk azonban jelentősebbek. Golda Meir volt izraeli miniszterelnök szombaton visz- szaérkezett Tel Avivha az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában tett egyhónapos körútjáról. Golda Meir utazásának célja az Izraelnek, nyújtandó zsidó támogatás növelése és az Izraelbe történő bevándorlás szorgalmazása volt. Amerikai útja során találkozott Ford elnökkel és Kissinger külügymi niszterrel is. Megérkezésekor elhangzott nyilatkozatában Golda Meir elégedetten nyugtázta, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a zsidó államot. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ARA 1 FORIIVT 1975. JANUAR 5-, VASÁRNAP Évkezdetkor Pest megyei üzemekben Jól halad az II rekonstrukciója Fülemile Béla, az ikladi Ipari Műszergyár (IMI) gazdasági igazgatóhelyettese, az évkezdet lehetőségeiről tájékoztatva, lapunknak elmondotta, hogy 1974-ben mintegy 100 millió forinttal több készárut termeltek és értékesítettek, mint 1973-ban. A tőkés exportjuk több mint egymillió dollárral haladta meg az előző évit, s az idén várhatóan tovább növekszik. — Gondjaink, természetesen nekünk is vannak — mondotta. — Ezek a tavalyi év utolsó negyedében gyökereznek: körülbelül egy-másfél hónapon át olyan rossz volt a kohászati alapanyag-ellátásunk, hogy az alkatrészállományunk erősen megérezte. Most a legsürgősebb feladatunk, hogy a készárutermelésihez szükséges alkatrész- ellátásban utolérjük magunkat. Számításaink szerint ez 6—8 munkanap alatt sikerül is, utána megkezdhetjük a készáruszerelést. A készárutermelési és értékesítési terv növekedésének az IMI-ben egyik legfontosabb feltétele a rekonstrukciós beruházás. Ez — mint hallottuk — két üzemben valósul meg. Az első 1973 végén kezdődött és az idei év közepére kell befejeződnie, a második pedig tavaly év végén indult és gépi beruházásra irányul minimális építkezéssel. A rekonstrukció jó ütemben halad, célja a minőség javítása is. Remélhetően már az idén érezhetően növekszik hatására a gyár termelő kapacitása. Ny. E. Táplószele előrelép A könnyűszerkezet — ellentétben azzal, mint sokan gondolnák — nem is olyan köny- nyű, bár az acélszerkezetekből épített üzemi csarnok bizonyára kisebb súlyú, mintha vasbetonból készítették volna. Az ilyen szerkezetek előnye azonban főként ott mutatkozik meg, ahol hatalmas daruk óriási súlyokat mozgatnak, ezért rugalmasabb, nagyobb teherbírású épületvázra van szükség. Vagyis a kohászati üzemekben. Ma már azonban egyre több mezőgazdasági épület, raktár, sőt közintézmény, bolt, iskola is épül ezzel a technológiával, mert felhasználásával a hagyományosnak töredékére csökkenthető az építési idő. A Kohászati Gyárépítő Vállalat lesz az idén a könnyű- szerkezetes program bázisa. Egymilliárd forintnyi termelési értékéből a tápiószelei vasszerkezeti gyára eddig mintegy 8 százalékkal részesedett. Hatszáz dolgozójuk évente ötezer tonna acéllemezből és hengerelt áruból készít üzemi csarnokokat és ol'vasz- tókemence-szerkezeteket. Két évvel ezelőtt kezdődött az a nagyarányú fejlesztés, amely 280 millió forintos beruházásból 11 ezer 800 négyzetméternyi üzemi csarnokot épít. Korszerű automatákat állítanak be, s az év végére már 15 ezer tonnányi anyagból készítenek acélszerkezeteket. A háromszoros teljesítmény mellett a létszám csak 110 fővel növekszik. Közép-Európa egyik legkorszerűbb vasszerkezeti gyára lesz a tápiószelei, ahol sorozatban gyártják a Márklin-rendszerben bővíthető, variálható elemeket. A KGYV 1975. évi tervének 20 százalékát adja majd Tá- piószele. A befejezéshez közeledő beruházás elkészülte után nagyban hozzájárul majd az ország építő- és szerelőipari |kapacitásának bővítéséhez, valamint az acélgyártás a kohászati termékek mennyiségének növeléséhez. Emellett a gazdaságosabb termelést is szolgálja, hiszen a vállalat szakemberei szerint egy tonna szerkezet elkészítése az eddigi 80 jnunkaóra helyett csupán 18—20 órát igényel az új módszerrel. Az automata pontos munkája 12—27 százalékos anyagmegtakarítást eredményezhet. Ha a csekély többletlétszámigényt is ideszámítjuk, akkor is: összességében tízszeres termelékenységnövekedéssel számolhatunk. Ugyanakkor a megrendelők lényegesen jobb minőségű terméket kapnak. A gyár 20 évre garantálja termékei korróziómentességét. A KGYV vezetői úgy tervezik, hogy a próbaüzem már az idén tavasszal megkezdődik és ez év második felében teljes kapacitással indul meg az acélszerkezetek sorozatgyártása. K. Gy. A. Felkészülés elektronikus számológépek gyártására a nagykőrösi ITV-ben Távfűtéses lakások Vácott Decemberben kapcsolták be a távfűtésbe a váci Földvári téri lakótelepen az elmúlt évben épült új lakásokat. Jelenleg 577 lakásnak ad meleget a decemberben átadott lakótelepi fűtőmű. Az ipar fejlődésének csak egy szakasza követel meg új és új munkaerőt, aztán már ugyanúgy, mint egy-egy termék előállításakor szükség lesz gépekre, berendezésekre, sor kerülhet az adminisztratív létszám csökkentésére. Az ügyvitelnek megnő az ipari háttere. A folyamatot látva, sőt szinte előre látva fejlődött nagyvállalattá az Irodagép- technikai Vállalat (ITV), amelynek jelentős üzemegysége működik Nagykőrösön. Az 1960-as évek végén épült itt föl a korszerű üzem, amely jelenleg is a vállalat termelésének bázisa. A nagykőrösiek — mint nemrégiben elmondotta Lindmeyer Ede, a vállalat műszaki igazgatója — nagy feladatra vállalkoznak 1975-re. Az idén készülnek föl az elektronikus készülékek gyártására, amely majd 1976-ban kezdődik meg. A nagykőrösiek egyébként igen jó évzárással biztosítottak alapot az 1975-ös évkezdethez. Az 1974-es évben a gyártás mintegy százmillió forintot hozott innen. A fejlődést mutatja, hogy ez az ösz- szeg 1968-ban még kétmillió volt. Az ITV több mint százmilliós nyeresége a nagykőrö- sieknek is köszönhető, hiszen ők dolgoznak a legnagyobb nyereséghányaddal. A vállalatnak itt szervize is működik, amely több megyét átfog. Nyolcvan szakember teljesített 1974-ben 14 millió forintos értékben javítási, karbantartási munkát. Az 1975-ös évben jogosan várható nagy előrelépés Nagykőrösön. Az elektronikus számológépek gyártása, amelyre felkészülnek, ezt jelenti. Ehhez a technika egyik legkorszerűbb vívmányát, az integrált áramköröket használják fel. Valószínűleg a vállalat egészének termelési, kereskedelmi fejlődése is kedvezően hat ki a nagykőrösi telephely munkájára. Érdekesség például, hogy az ITV az idén az egyesített számítástechnikai rendszerbe tartozó komputert szerez be a célból, hogy ne csak a saját ügyvitelét segítse, hanem náluk programozhat minden vállalat, amelynek elromlott számítógépének megjavításán éppen az ITV szerelői dolgoznak. Ez is az új esztendő egyik nagy lépése lesz. T. E. Koppány Györsy felvétele a könnyűszerkezetes programban
