Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-30 / 25. szám
I A PEST MEG' /El HÍR!-AP K Ü LŐN K1A D AS A 1 n. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM 1975. JANUAR 30., CSÜTÖRTÖK Közgyűlés után az Építőipari Szövetkezet Adakozó városépítők — P/o űrbe A Gödöllői Építőipari Szövetkezet tagsága a közelmúltban vezetőségválasztó közgyűlésen vitatta meg az elmúlt négy esztendő tapasztalatait. Jó évet zárt 1974-ben a háromszáz szövetkezeti tag: 52 millió forintos árbevételi tervüket már most megállapíthatóan egy-másfél millió forinttal teljesítették túl. Az 1975-ös terv minden eddiginél nagyobb feladatokat tartogat a szövetkezet számára. A tavaly megszületett jubileumi és kongresszusi felajánlásában azt határozta ed a tagság, hogy a szövetkezet IV.*-ötéves tervét november 7-re teljesíti. Kevesebb vándormadár — Szerencsénk volt a tavalyi évvel — mondja Berencsi János, a szövetkezet elnöke. — Budapesten a Posta Központi Járműtelepén, Veresegyházon a Budapesti Bőripari Vállalat új telephelyén és a gödöllői laksépítkezések során jól fizető munkákhoz jutott szövetkezetünk. Induló beruházásokról, tehát elsősorban szerkezeti munkákról volt szó 1974-ben. Ezek ‘igen jól fizettek. Idén már főként befejező munkák várnak a tagságra. A tavalyról áthúzódó munkák mellett új megrendelésekről is tárgyalnak a Gödöllői Építőipari Szövetkezet vezetői. Ezekben a napokban folyik például az egyezkedés a Váci TÜZÉP-pel egy 6 millió forint értékű tüzelő- és építőanyag- telep felépítéséről. Tekintettel a befejező munkák olcsóságára, a szövetkezet az idei évben csak szolid bevételnövekedést tervez: ötvenötmillió forintot. A munkák jellegéből adódóan azonban a kevés is sokat jelent. — Terveink reálisak. Tudjuk, mit várhatunk el a tagságtól, mert az elmúlt tíz esztendő alatit a szövetkezetben egy százötven tagot számláló biztos bázis alakult ki: a törzs- gárda — mondja az elnök. — 1964-ben, az alakulás évében évente kétszer cserélődött ki szövetkezetünk. Emberek jöttek és mentek, gyakran meg se melegedett még a jövevény, s máris kérte a munkakönyvét; 1973-ban negyvennyolcán, tavaly pedig mindössze tizenkilencen "léptek ki szövetkezetünkből. A kilépők száma idén várhatóan csökkenni fog. A Munkaügyi Minisztérium január elsején életbe lépett új országos szakmai bértáblázata megszünteti a vándormadár- kodás jövedelmezőségét. Harminckét százalék A szövetkezet azonban nemcsak rendeletekre támaszkodva igyekszik csökkenteni a kilépők számát, hanem azzal is, hogy a tagságnak a korábbinál kedvezőbb munka- és szociális körülményeket biztosít. Nemrég Zsóriban egy 270 négyszögöles üdülőtelket vásároltak. ahol tizenhat.személyes üdülő épült fel — önerőből. A befogadó helyek számát az idei évben huszonnégyre akarják bővíteni. Két új .autóbuszt is vásároltak ingázó munkásaik gyors- és kényelmes szállítása érdekében, összesen hat- százötvenezer forintért. Se szeri, se száma azoknak a kulturális rendezvényeknek, amelyeken á városi szövetkezeti bizottság klubjában a tagság mintegy egynegyede vesz rendszeresen részt. A növekedő megbecsülést jelzi az is, hogy a szövetkezetben megszervezték a munkahelyi étkeztetést, s a korábbi éveknek ma már kétszeresét — adagonként öt forintot — fizetik a dolgozóknak étkeztetési hozzájárulás címén. Ide kívánkozik még egy érdekes adat az egyik közgyűlési beszámolóból. Az elmúlt négy esztendőben több mint harminckét százalékkal növekedett a szövetkezeti dolgozók személyi jövedelme. Nők és fiatalok A gvarapodást jelzik a nemrég felépült új műhelyek is. Az elmúlt négy esztendő során | korszerű lakatos- és asztalosműhelyekkel, öltözőkkel és fürdőhelyiségekkel gazdagodott a szövetkezeti telephely, s a raktárak, műhelyek is bekapcsolódtak a központifűtéshálózatba. A régi korszerűtlen raktárt egy négyszáz négyzet- méter alapterületű, korszerű csarnok váltotta fel. A szövetkezet vezetői nem csak ismerik az ifjúsági törvényt, hanem ifjúság politikájukat is ennek szellemében alakítják. Az egész napos ifjúsági parlamenten tavaly 130 fiatal szövetkezeti dolgozó jelent meg, akiknek javaslatait, észrevételeit már a munlca- tervek is tartalmazzák. Harminckilenc nődolgozójuk mun- kakörülményeit és bérét a kö zelmúltban vizsgálták felül Közülük kilencen kapták meg a szövetkezeti ipar kiváló dől gozója kitüntetést, hatan pedig külföldi jutalomüdülésen' vet tek részt. Felhívás S ha már a gondoskodásról az ifjúság- és nőpolitilcai határozatok végrehajtásáról beszé lünk, feltétlenül ide kívánkozik a vezetőségválaszitó közgyűlés egyik érdekes epizódja is. Szabó . Gyula művezető — a városi tanács tagja -m fel hívással fordult a szöveucezet dolgozóihoz, kérve őket, hogy tízórai — egynapi — keresetüknek megfelelő összeggel já ruljanak hozzá a város fej lesztéséhez, új iskolák, óvodái és bölcsődék felépítéséhez. A tagság a javaslatot elfogadta, s arra kérte a gödöllői válla latok, intézmények dolgozóit, hogy hasonló felajánlásoklcal járuljanak hozzá Gödöllő vá ros gyarapodásához. Igazi, városépítőkhöz méltó felajánlás ez. Olyan, amely azt bizonyítja, hogy á szövetkezet méltán nyerte el 19794-ben gödöllői városi tanács Pro Ur be emlékplakettjét. B. P Barbár fadoktorok? (2) Jóhiszemű vúdaskodók Az öttagú csoport napi programja így foglalható ösz- sze: Reggel Molnár Arpadiu s részlegvezető, kertész szak- jl techniKus es a brigádvezetv, Bt: végigjárja az aznapra kije- jíl lölt munkaterületet. Az eliga- | | zitás során megoeszélik, hogj melyek a feltétlenül eltávou- tandó részek, s a brigád munkához lát. Munkájukat kellemetlenkedők, okoskodók — de tegyük hozzá, alapjában véve jószándékú városlakók — megjegyzései kísérik. Mert a járókelő mit lát? Azt, hogy egy fa szép, és azt, hogy ezt a menteni való természeti tüneményt most fűrész alatt látja. Pedig a mentés valójában a fűrésszel kezdődik. Irány a szeméttelep — Néhány évvel ezelőtt — még kertészként — otthon az ősztoarackfánkró'l levágtam néhány jókora ágat — mondja Jeney László. — Apám napokig szóba se állt velem, de nyáron, amikor a fa nőséges termést hozott, én voltam otthon a legjobb fiú. Valahogy így vannak ezzel a gödöllőiek is. Pedig húsz éve nem gondozott fákkal már nem lehet teketóriázni! Vágni kell és menteni, ami még menthető. A pusztítás látszólagos. Célja az, hogy később a most megmentett fákat — már csak alakítani kelljen.- Szerkesztőségünk dühös látogatói között voltak olyan amatőr kertészek is, akik azt hiányolták, hogy a fák sebeinek felületeit semmiféle szerrel nem kezelik. Mi erről a véleménye? — A szakirodalom legfrissebb kiadványai azt tanácsolják, hogy a tízcentis átmérőnél kisebb felületeket semmivel nem kell kezelni. Ezeket a sérüléseket benövi a fa, csak az ennél nagyobb felületeket kell faseb-kátrányozni, hogy a növény nedvei el ne szivárogjanak. — Mit válaszolna azoknak, akik olyan híreket terjesztenek a csoportról, hogy nem ■Minőségi, hanem, mennyiségi munkái végeznek? Illatozó karácsonyfák — Nem így van. A levágott ágakat nem adjuk el, hanem — jobb híján —- a szeméttelepre visszük. Örülnénk neki, ha a környékbeliek összeszednék a lehullott gallyakat és befűtenének velük, de erre sajnos semmi remény. A lakásokban általában olajjal tüzelnek, a hulladékfa ma már nem kell senkinek. A Kossuth Lajos utcában lemetszett sérült részek körülbelül egy vagonnyit tesznek Ja'. Így a .mi gondunk marad az eltávolított ágak elszállítása is. Jeney Lászlót, az utóbbi naTápkocka — sorozatban Anyakönyvi hírek Született: Gróf József és Gyöngyösi Ilonia: Ilona And- ( reá, Póli Károly és Kmett Má- ria: Mariann, Práth János és Húszak Veronika: Attila, Ba- gyinka László és Gál Erzsébet: Gabriella Katalin, Juhász Mihály és Juhász Éva Ágnes: Attila, Kovács Ernő és Oláh Valéria: Krisztina, Kovács Ferenc és Jacsó Paulina: Mária, Rita, Csontos Antal és Plavetz Ilona Erika: Csilla, Tóth János és Nagy Mária Magdolna: János, Nacsa János György és Nikpdémusz Julianna Veronika: Judit, Nacsa János György és Njkodémusz Julianna Veronika: János, Surányi János és Havasi Mária: Ivett, Tóth Sándor Károly és Szilágyi Ilona: Ilona Veronika, Hegedűs István és Bodor Katalin: Mónika, Sebestyén Sándor és Papp Erzsébet: Brigitta Ágnes, Tóth Ferenc és Gabai Ibolya: Tamás,,Pap Béla és Lázár Mária: Mariann, Kertész György és Mészáros Margit: Zoltán, Nell István és Szabó Mária: Csilla, Petrák Lajos és Dián Anna: Péter, Kiss András és Magyar Téré?: András, Molnár Gyula Béla és Széles Viktória: János, Berki Mátyás és Bakos Erzsébet: János, Mosch László és Misik Erzsébet: Szilvia, és Judit, Kadlecz László és Agócs Julianna: László, Kanalas Pál és Vidák Mária: Lajos, Gábriel Ferenc Vilmos és Szuhaj Margit: Ferenc, Szabó Gyula és Molnár Erzsébet: Krisztina, Egervári Gyula és Mihalicska Terézia: Márta, Jámbor Lajos és Rozgonyi Erzsébet Katalin: Gusztáv, Prokopecz Jámos és Szabó Ilona: János Attila, Lados János és Szita Margit: Zsuzsanna, Pásztor László és Kuczora Zsuzsanna: Erzsébet. Házasságot kötött: Bakos István és Rácz Erzsébet, Szabó János és Tóth Erzsébet, Hódos Imre és dr. Kotvics Gizella Anna, Gyöngyösi' Imre Rafael és Horváth. Ágnes, Kunst Gábor András és Benkovits Magdolna, Kristály János és Pál Erzsébet. Elhunyt: Csumányi László- né Virág Mária Magdolna, Szász Lajos, Pákozdi Zsófia. Remsey András felvételei pókban nemcsak az utcán szólítják meg idegenek, hanem jócskán, megszaporodott lakásán is látogatóinak száma. Jóleső érzéssel nyugtázzuk, hogy közügy Gödöllőn a fák sorsa. De akad azért olyan dolog is, ami érthetetlen ekkora aggódás láttán. Példa rá az áruház melletti virágágyás tízezer tulipánhagymája. Volt köztük olyan is, amelyet Hollandiából szállítottak, darabonként 4 forint 80 fillérért. A drága szerzeményt napok alatt „kigyomlálták” a virágot szerető „jóemberek". Ide kívánkozik a kastély előtti park ezüstfenyő-csoportja is. Hiába vonták be a kis fács- Kákat vadriasztó vérbevonattal, amely tíz-tizenkét fok körüli hőmérsékleten elviselhetetlen bűzt áraszt — a szeretet ünnepe előtt — négy eltűnt a fácskakból. Tőből vágták ki mindet. Ugyanezen a Környéken sűrű, piros és narancsszínű bogyókat növesztő bokrok terebélyesedtek, amelyek arról nevezetesek, hogy Belgiumban ilyenekkel köszöntik a karácsonyt. Színes termésük jól mutat a vázában, így sorsukat ezek sem kerülhették el. Azt pedig már szinte feleslegesen szajkózzuk, nogy az utcák műkőből készült virágtartóiból szinte hetente ellopják a szemet gyönyörködtető. s olcsónak egyáltalán nem mondható növényeket. A cikk célja elsősorban nem az, hogy felelősöket keressen, hiszen a környezetük természeti szépségéiért aggódók feltehetően helyettünk is megteszik ezt. Elejét szerettük volna venni a találgatásoknak, álbölcs kijelentéseknek, egyszóval azoknak a jóhiszemű. vádaskodásoknak, amelyek az utcákon tornyosuló fahasábok láttán csaptak magasba. A Dózsa György út két oldalán cölöpökre emlékeztet a lombkoronájától megfosztott celtis-fasor. Ügy hisszük, elég csupán arra emlékeztetni a környékbelieket, hogy nyaranta éppen ők voltak azok, akik panaszkodtak, hogy, leveri kalapjukat, összeborzolja hajukat a lecsüngő galy- lyak dzsungele. És végül: Megnyugtatásul annyit: húsz éve gondozatlan fákról, megmentésükről, fiatalításukról van szó. Olyan munkáról, amelyet tovább halogatni nem lehet. A lakosság érdeklődését felkorbácsoló munka szakemberek irányítása mellett folyik. Kertészek kezében van a fák jjjyője. Olyarr emberekében tehát, akik tudják mi a dolguk! Berkó Pál (Vége) A népi építészeti emlékek felkutatásáért Képünk Túrán, a Galgamentl Termelőszövetkezet fóliás zöldségkeríészetében készült, ahol serény munka folyik ezekben a napokban. Az igen fontos tápkockakészítés és az anyag- mozgatás is teljesen gépesített. Képünkön is látható a holland gyártmányú tápkockakészítő kisgép, amely sorozatban löki ki a tápkockákat. A dolgozók ezeket speciális lapáttal szállítják helyükre. Gárdos Katalin felvétele Va-l'kó legrégibb háza 1825- bea épült, s 1969-ben még állt a falu főutcáján. Fényképét közötte a községi tanács által kiadott monográfia. A könyv útmutatása nyomán ma már hiába keresnénk a műemlék .jellegű népi lakóházat: lebontották. És vajon hány öreg szép formájú épület esik áldozatul a szanálásnak falcainkban? És hány ilyen ház lehet vidékünkön? A népi építészet értékeinek megőrzése nem csupán a haladó hagyományok fönntartása miatt lehet fontos; a régi épületek formája alakíthatja fal- vaink mai képét. De hogy értékeinket megőrizhessük, előbb szükséges megismerésük! A járási úttörőelnökség és a járási hivatal művelődésügyi osztálya akciót hirdetett a falvak feltérképezésére. Solti Alpár járási úttörőtitkár felkérte a csapatvezetőket, hogy indítsanak falujukban mozgalmat. Az úttörők és a kisdobosok a felhívás alap jó» listával a kezükben végigjárták a falvak házait. Mindenhová bekopogtattok és megkérdezték a ház építésének időpontját, majd azt gondosan feljegyezték. Az úttörőcsapatok a listákat elküldték a járási úttörő- tijjkárnak, aki további feldolgozásra átadta a járási hivatal művelődésügyi osztályának. A gyerekek munkája kiinduló pont a járás népi építészeti emlékeinek fölkutatásához, számbavételéhez. A feldolgozás következő állomása: a járási fotoszakkörök megörökítik az arra érdemes épületeket. A vidék jellegzetes háztípusai segíthetnek a tervező építészeknek a mai igényeket fegyelembe vevő korszerű lakóház-típustervek elkészítésében. E tervek elterjedése, felhasználása falvainkban szép, új faluképek kialakítását tenné lehetővé. E tervek segítségével megfogyhatna az üveglépcsőházas, cirádás kerí- téses, faragott termésköves pagodatetős, szivárványszínű, ízléstelen és célszerűtlen házak sora. Az úttörők és a kisdobosok újabb feladatot is kapnak ebben a mozgalomban. Ennek előtte parlamenteket, Eiffel- tornyot ügyeskedtek gyufaszálból. Ezekután a járási úttörővezetés majd arra kéri a gyerekeket, hogy a szebb, értékesebb parasztházak modelljét készítsék el. Ilyen kis parasztházak. Jó példa volt az isaszegi néprajzi kiállításon látható faragott szentgyöngy- pusztai tanya, melyet Reií- mayer József népi fafaragóművész készített. Tőle tanulhatnak a gyerekek. Örszigethy Postaláda a boltban? Az alsóparki élelmiszeráruházban meglepődve láttam, hogy a kávéőrlő mellett egy postaláda szomorkodik. Kérdésemre az egyik eladó azt a választ adta, hogy ez nem az üzletihez tartozik. Nem a panaszlevelek bedobására, hanem „valódi” postai küldemények gyűjtésére szolgál, s a postás mindennap délelőtt kiüríti a ládikót. Ez eddig rendben is volna. De mi történik akkor, ha az üzlet zárva van? Vagy mi történik akkor, ha mondjuk három napig leltároznak a boltban? Ilyenkor ' hogyan viszik el a leveleket? A környék lakói örülnének, ha a »postaláda hozzáférhető helyre kerülne és mint a város többi ládikója, naponta kiüríthető lenne. Van ennek valami akadálya? Horváth Kálmán Gödöllő
