Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Úttörő úttörők Kurta Ion Virágos lesz a falu A sok újévi fogadkozás el­lenére mindenütt csak kép­letesen kezdenek új életet. Mert ezt az esztendőt csak akkor érdemes új elhatáro­zásokkal indítani, ha az élőző folytatásra érdemes volt. Fo­lyamatos az élet a több mint ötezer lakosú Kartalon is, bár számvetés itt is készült az elmúlt évről. Elsősorban a község gyarapodásáról. Mint már hírt adtunk róla, de­cemberben új postahivatal nyílt, és birtokukba vették a gyerekek az átalakított, korszerűsített óvodát. így most Kartalon több mint kétszáz gyerek töltheti napjait nyugodt, szép környezetben, huszonnégy óvodai dolgozó felügyeletével. A közelmúlt­ban épített új százszemé­lyes óvoda kiemelkedő ér­tékű társadalmi munkával készült, 1974-ben sem lo­hadt a kartaliak munkaked­ve, sőt.. . Tavaly ' több mint hatszázan végeztek társadal­mi munkát; az óvodánál és a postánál háromszázezer, a parkosításnál, virágosításnál kétszázezer forint értékben, mintegy öt és félezer órát. Az átépített óvodába három csoport, nyolcvanöt gyerek jár, s kilenc dolgozója van. Az apróságok novemberben és decemberben költöztek be a frissen festett, vízvezeték­kel ellátott épületbe. Sőregi János tanácselnök elmondta, még nem teljes a birtokbavé­tel, mert óriás mosdókat szállítottak, melyek a gyerekekhez viszonyít­va inkább kádként hat­nak. Ha a gyerekkagylók megér­keznek, már semmiben sem lesz hiány. A községi tanács már ter­vezi az idei társadalmi mun­Csendesen for­dul át a naptár Gödöllőn 1975-be. December 31-én délután hango­sabb volt a város, mint éjszaka, s ez meglehetősen szó* ■katlan. Délután a Szabadság téren hevenyészett bó­dékban árusítják a vinnyogó papír- trombitákat, a sí­poló fúvókákat és a sok színben pompázó rrtókás fejrevalókat. Mindezt több mé­retben is. A ve­vők helyben ki is — fel is próbál­tak. Végül eljött az este, aztán az éj­fél, majd — aho­gyan ezt az el­múlt esztendőben is megszoktuk — hajnalodni kez­dett. Mondom, csendesen ünne­pelt Gödöllő la­kossága. Példá­nak okáért, a ren­dőrségnek semmi dolga nem akadt. Senki nem vete­medett ezen az éjen garázdaságra, senki nem szenve­dett testi sérelmet, úgy látszik a ve­Csendesen vigadtak rekedők is elérzé- kenyedtek az óév távoztától. Ami viszont ugyancsak meglepő: még egy rendzavarás sem történt, s baleset­nek nyoma sem volt. Nos, a tűzoltó­ság sem panasz­kodhatott, hogy sok volt a mun­kája Szilveszter éjszakáján, ugyanis egyszer sem riasztott a telefon. Utoljára december 30-án vonultak ki a gö­döllői ügyvédi munkaközösség pincéjébe, ahol berobbant a Rielló elnevezésű kazán, amelynek a sze­lepe mondta fel a szolgálatot. Dolgoztak a mentőknél is, de baleseti sérültek­kel. vagy akár egyetlen lerésze- gedett emberrel sem akadt mun­kájuk. A gyógy­szertár ügyeletesét hatan keresték fel, közülük né­gyen influenzás betegnek vittek gyógyszert, mind­össze ketten vol­tak olyanok, aki­ken — ha nem is nagyon, de — meglátszott az ün­neplés, ám nem örülhettek sokáig az italnak; fejfá­jás-csillapítót kér­tek. A kórház szülé­szetén viszont akadt „rendkívüli esemény’’, persze, a kellemesebb faj­tából. Az új év el­ső kismamája vi­lágra hozta a vá­ros e/lső idei szü­löttét. Éjfél után egy órával vitték be Érdőkertesről Magyar András­áét, aki újabb egy órahossza eltelté­vel már örülhetett 3 kiló 28 dekás, Csaba névre hall­gató újszülöttjé­nek. A szülést az ügyeletes orvos, dr. Petrás Barna vezette. A mama, Magyar Andrásné, 1955-ben született, most húsz eszten­dős. F. B. kaakciót. Három holdnyi te­rületen három parkot szeret­nének létesíteni: két gyer­mekjátszóteret, egy ifjúsági parkot. Ennél a munkánál félmillió forintos társadalmi segítségre számít a községi tanács: itt majd az általá­nos iskolások dolgozhatnak, apróbb munkákhoz az ő ere­jük is elég. Hazánk felsza­badulásának harmincadik év­fordulóján mind a hármat át szeretnék adni, de egy vagy kettő, már március 21-re el­készül, ez nagy ünnep lesz ugyanis Kartalon ... Az úttörőmozgalom 1919- ben Kurtáiról indult el, a köz­ségben lakó, vagy a község­ben dolgozó kommunisták kezdeményezésére. Ennek tisz­teletére a Magyar Úttörő Szövetség országos elnöksége március 21-én emléktáb­lát avat majd a község­ben. A parkok egy részét ekkor szeretnék megnyitni. A hely­beliek régi terve a parkosí­tás, de eddig a vízhálózat szerelése miatt nem kerülhe­tett rá sor. Az idén már csak egy-két kisebb utcában kell a hálózatépítést befejezni, s ezután mindenütt fűtől zöld, s virágos lesz a falu. Kartalon az új esztendő valóban folytatása az előző­nek. Mint az eddigi évek is bizonyítják, itt nem kell fo- gadkozni új életkezdésre, mert a feladatok, az eredmé­nyek egymásra épülnek. O. E. Kétszáz tizen két apróság Jár a két kartali óvodába. A képen: Sőregi Erzsébet óvónő. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ■-i s- ■ ■ ■ ■ _______i_______' ' _________ II . ÉVFOLYAM, 2. SZÄM 1975. JANUÁR 3., PÉNTEK Munkásoknak kedvezmény Parcellázás Erdőkertesen Kétszemélyes hivatal műkö­dik Gödöllőn, a Dózsa György úton: 1951-ben nyílt meg, mint a Pest megyei Ingatlanközve­títő Vállalat gödöllői kirendelt­sége. A hivatalt időközben át­szervezték, s 1972. júliusa óta a Városgazdálkodási Vállalat­hoz tartozik. A kirendeltség nyitása óta dolgozik itt Kiss Mihály, míg munkatársa, Ferenczy Kálmán három éve. A község hasznára is A kirendeltség munkájáról szólva Kiss Mihály először azt újságolta el, hogy sikerült tel­jesíteni kongresszusi felajánlá­sukat. A két dolgozó vállalta, hogy előző évi árbevételét tíz százalékkal túlteljesíti, és azt is, hogy fizikai munkásoknál jutányos áron hatvan telket adnak el. Az árbevételt több­szörösen túlteljesítették, a tíz százalék helyett ötven százalék plusz bevételt értek él, 350 ezer forintot, s leszámítva a teljes rezsit, körülbelül 270 ezer forintra tehe'tő az összeg A kongresszusi versenyfel­ajánlásuknak megfelelően a telekeladásban is jeleskedtek. Hatvan helyett hetven telek, vásárlást bonyolítottak le, a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalattal közösen négyszög­ölenként 45 forintért BKV-dol- gozók részére adtak el üdülő­telkeket. Pécelen, egy kilomé­terre a közművesített terület­től. Ezzel a vásárral a nagy­község is jól járt, ugyanis a BKV vállalta, hogy dolgozói üdülőövezetét közművesíti, to­vábbá sűrítih a buszjáratokat, s a METRÓ dolgozói érdeké­ben kora hajnali és késő éj Legények — pengő kaszával VLolinkulcsos történelem Gödöllőt a történelem so­rán sok veszedelem érte, de népe élt, dolgozott, énekelt, nemcsak jó és kíméletes, ha­nem szívtelen urai idejében is. A török hódoltság korában se futott rejtekhelyre. Kemény vitái voltak földesuraival. Legemlékezetesebb, hogy 1905-ben negyvennyolcas, füg­getlenségi képviselőt válasz­tott Héderváry Lehel szemé­lyében, s ezért Ferenc József annyira megsértődött, hogy et­től kezdve csak elvétve láto­gatta meg gödöllői kastélyát. Ennek a választásnak az em­lékét több dalunk is őrzi. Ad papírt a bíró Az osztrák—magyar közös ügyek szétválasztására célzó „Kerek ez a zsemle ... Kétfe­lé kell vágni...” itt nem az­zal végződött, hogy „Éljen Ga­ribaldi!’’ — hanem „Éljen Héderváry!” — A Kossuth- nóta két helyen is változik: „Kossuth Lajos azt üzente, Megszökött a regimentje. / Ha mégegyszer azt üzeni. / Mind­nyájunknak el kell menni... I Éljen Héderváry!” — Ez a Héderváry-nóta jó példa arra, hogy a mindenütt ismert nép­dalok gödöllői változatai is kialakultak, s íme a csekély szövegváltozat mögött is mennyi helyi történet rejlik, „Megszökött a regimentje” — nem pedig „Elfogyott” — azaz némelyek otthagyták a füg­getlenségünk kivívására szö­vetkezett ellenzéket, annál in­kább „Mindnyájunknak el kell menni” — szavazni. Jellem­zőek ezek a változatok a negy­vennyolcas. magánéletükben kissé zárkózott, de maguk kö­zött amiál inkább összetartó, dolgos gödöllőiekre. A Háry- ból is ismert a császárellenes politikai állásfoglalást kifeje­ző katona-, vagy azok a be­tyárnóták, amiket mifelénk is énekelnek. Csakhogy mig az iskolában is tanított dal lírai hőse az egyéni szembeszegü­lést választja, „Inkább leszek betyár a pusztában, / Mégsem leszek a császár katonája!” — addig a gödöllői dalban kol­lektív ellenállás — a közem­berek és falubeli elöljáróik összetartozása — tükröződik: „Azért, hogy én be vagyok sorozva, / Ne hidd rózsám nem leszek katona, / Lesz a gödöllői bíró hozzá oly szí­ves, / Ad egy írást nem va­gyok húszéves. Piros ostor — zöld kocsi Érdekes jelenség a népdalok világában a különböző vidé­kekre és az ott élő emberek­re jellemző egyes változatok kialakulása. A dalok termé­szeti képei szinte észrevétle­nül hozzáidomulnak a vidék természeti viszpnyaihoz, me­zőgazdaságához. Ezek az ap- róbb-nagyobb változások na­gyon is jellemzőek: „Árpa, ár­pa de szép tábla árpa, / Ki­haji ott a gödöllei útra, / Gö­döllői legények aratják, / Jaj de szépen pengetik a kaszát.” A széles körben ismert- dal szerint búzatábla hajlik ki az útra, és ebben a mi változa­tunkban is érződik még, hogy a rím inkább búzát kívánna. Viszont Gödöllőn inkább ár­pát és rozsot termesztenek, így a dal is ehhez igazodik. Ugyancsak Gödöllőre vall az alábbi szöveg, amely másutt aligha válna be: „Komám- asszony ki ne vallja az uram­nak, J Hogy eladtam a babo­mat a boltosnak, / Mert ki­lenc itcés a torkom, / Tize­dikkel megtoldom, / Komám- asszony!” — Az általánossá vált szövegben a szóban forgó áru: zab. amelyet itt a gödöl­lői kerteket híressé tevő Ju- liska-bab vált fel. Sokat mond , lakosaink dol- gosságáról és régi — talán még nem is egészen kiveszett életmódjáról a következő dal is: „Piros az ostorom nyele, nem sárga, — / Szép a babám Gödöllőben nincs párja, / Zöld a kocsim, jó két lóval já­rok én, / Ha később megyek, a babámmal hálok én”. Ál­lítsunk e dal mellé az ország más vidékein énekelt változa­tokból egy megfelelő részt, és rögtön szembeötlő lesz a kü­lönbség, ami sajátosan a mi viszonyainkra utal. Egy du­nántúli dal lovat említ, ezzel szemben a mieink szekéren „jó két lóval” járnak. Vélet­len-e? A Grassalkovich-ura- dálom történetéből tudjuk, hogy a lakosság egyik megél­hetési módja, kenyérkeresete a fuvarozás, sószállítás volt. Ez a foglalatosság a régi la­kosság közt még ma Is meg­van. s talán mélyebbek a gyökerei mint másutt. A jó két ló mögött nem gurulhatott akármilyen szekér: ha már a színéről is szó esik, bizonyos, hogy sokat foglalkoztak festé­sével. karbantartásával is. Vall a pörös dal Gödöllő erdős-dombos vi­dék. s ha ilyen akkor igazán említésre méltó, hogy van la­posa is: „Isten veled Gödöllő városa. / Három évig nem le­szek lakosa, / Teremhet már sarját a laposa, / Gyenge lá­bam többé nem tapossa”. Ezt a lapost alighanem arra kell keresnünk, ahol „Két nyárfa közt besütött a holdvilág”, vagy amerre a kedves tanyá­jára „Ráhajlott a szomorú­fűzfa ága”, — vagyis valahol a Rákos-patak mentén. Kato­nadal ez, egy újonc búcsúja, de benne rejlik családi mun­kamegosztás rendje, sőt sze- retete is. Az alábbi, vallatóra fogott dalszöveg is elárul egyet- mást városunkról, városunk múltjáról. „Gödrös Szadát ne bántsátok! I Ott vannak a leg­szebb lányok, / Én is oda fo­gok menni, / Házasodni a nyá­ron”. A felületes szemlélőt el­ső pillantásra megtéveszti a szöveg, s szadai dalnak vél­hetné. Ez a dal azonban másutt nem keletkezhetett, csak Gödöllőn. A régi öregek talán ma is emlékeznek arra, hogy a múltban mennyi vitá­ja volt a gödöllőieknek szadai szomszédaikkal, a községi ha­tárok kijelölése körül. És' bi­zony aki észrevette a szadai lányokat, az ugyancsak védel­mezhette a számára talán már kedves, de környezete által sokat bántott helyet. Ennek a „pörös” viszonynak az emlé­két idézi ez a dalunk is. A régi gödöllői okmányok­ban és névjegyzékben szerep­lő családok közössége, amely­től ezek a dalok származnak, ma már kisebbséggé vált az újonnan betelepültek sokasá­gában. Az új lakók között azonban sokan vágyakoznak arra, hogy megismerjék Gö­döllő hagyományait, mert ezek adják Gödöllő eredeti ízét- színét, s ennek nem szabad el­vesznie. Heltai Bálint szakai járatokat is indítanak) csökkentik az állásidőt. A szanálásokat segítve A gödöllői Ingatlanközvetítő kirendeltség járási és városi feladatokat lát el. A követke­ző esztendő tervei között sze­repel, hogy szintén a BKV-val megegyezésben 130 telket par­celláznak Erdőkertesen. A köz­lekedési vállalat szakszervezeti vezetői már jártak a tanács­elnöknél, megkezdődtek a tár­gyalások. A kirendeltség feladatai kö­zé tartozik például az, h szanálásoknál megállapítják az irányárat. Ezzel sok esetben megelőzik a bírósági tárgya­lással járó kisajátításokat. Az idén két nagy vásárlásban is közreműködtek: a Sütőioari Vállalat Kerepesen 5 millió fd- rint értékű, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet pedig 50 millió forintos ingatlant vásá­rolt. De nemcsak közületek kö_ zött bonyolít üzleteket a ki- rendeltség, magánvásárlók is felkeresik az irodát. Mint el­mondták, igen kevés la1: cserélő van Gödöllőn, s ezek is a városi tanácshoz mennek ügyeiket intézni. Évente 380 ügyfél fordul meg az irodá­ban: telket, házat vásárolnak a gödöllőiek. Sikerre számítanak A kirendeltség két dolgozó­jától újévi jókívánságokkal búcsúztam el, abban a re­ményben, hogy sikerül az er­dőkertes! üzlet, melynek segít­ségével százharminc munkás juthat olcsó és szépfekvésű te­lekhez. örszigethy Erzsébet olvasóink fóruma" Utón... Csalknem naponta találkoz­hatunk a sajtóban olyan cik­kekkel, amelyek arról számol­nak be, mennyi baj előidéző­je lehet a közutakon az ittas­sáp, a kellő gyakorlat hiánya és a gyorsaság. Országszerte közúti jelzőtáblák figyelmezte­tik a gépjárművezetőket^ ha sebességkorlátdzás alá eső te­rületre érkeznek. Nemrég Gödöllőn az Agrár- tudományi Egyetem előtt ke­rékpároztam, indultam hazafe­lé. Az egyetem előtti útszaka­szon átérve öt perc alatt leg­alább tizenkét olyan gépkocsi­val találkoztam, amelyek hat­van—száz kilométeres sebesség­gel száguldoztak át a parkon. Pedig az út mindkét végén az átmenőforgalmat tiltó jelzőtáb­la áll és az egyetem területén egyébként is negyven kilomé­terben határozták meg az óránkénti sebesség maximu­mát. Önkéntes rendőr vagyok, ezért úgy határoztam, hogy a legközelebbi száguldozót iga­zoltatni fogom. Így is történt A CT 90—11 forgalmi rend­számú személygépkocsiból egy harminc év körüli férfi szállt ki és be sem mutatkozva dur­va hangon utasított, hogy ne igazoltassam, mert súlyos kel lemetlenségem származhat be­lőle. Máig sem értem, miért volt minderre szükség. Miért kellett ennek a férfinak fölé­nyeskednie, ha tisztában van azzal, hogy két közlekedési jel­zőtáblát vett semmibe. A fel­jelentést mindenesetre megtet­tem; a lakosság érdekében, mert a mi munkánk az ő vé­delmüket szolgálja. Kelemen János Gödöllő SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Téli Kupa két községben Asztalitenisz, rex, sakk... Az esztendő utolsó munka­napján a jókívánságok so­kasága árasztotta el a gödöl­lői járási-városi testnevelési felügyelőséget, ahol azokban a vidám órákban is munka folyt. Vendégek érkeztek Er­dőkertesről: Pásztor Gyula és Pomozi Pál, a községi sportkör vezetőségi tagjai. A sportnaptárt összeállító Ko­vács Tibor örömmel fogad­ta az érkezőket. A nyár derekán nagy szen­záció volt megyeszerte, ami­kor ismertté vált, hogy az erdökertesi labdarúgók a szentendrei járásban kíván­ják kergetni a bőrt. Azóta „lefutott” az őszi forduló, és az erdőkertesiek a 14 ver­senyző csapat között a kilen­cedik helyen végeztek. A labdarúgók megismerték a Dunakanyart, jó képességű csapatokkal vívhattak küzdel­meket — egyszóval jól érez­ték magukat. Az út sem volt hosszú — ilyen távolságok já­ráson belül is vannak — egyedül az nehezítette a dol­got, hogy a Dunán komppal kellett átjárni. Most mit hoztak a tarso­lyukban az erdökertesi sport­kör vezetőségének tagjai? — kérdeztük. — Versenykiírást az 1975-ös úgynevezett Téli Kupa tömegversenyre. Ve­resegyház és Erdőkertes köz­ségek sportkörei közösen rendezik meg a már hagyo­mányos Téli Kupa küzdel­meket január 5—26 között. A vasárnaponként sorra ke­rülő küzdelmek szervezésé­ben, Rendezésében nagy se­gítséget ad a veresegy: Váci Mihály Művelődési Köz­pont és az erdökertesi klub könyvtár is. Az érdekesnek ígérkező sengésre 16 csapat nevezeti be, ami annyit jelent, hogy a küzdelmek során 200 em­ber „szerepel”. Lássuk a műsort; január 5 kispályás labdarúgás, lövé­szet az erdökertesi sportpá­lyán. 12-én: asztalite asztali foci a Veresegyház művelődési központban. 19 én: sakk és rex az erdőker tesi klubkönyvtárban, végű 26-án: teremfoci, ügyesség játékok a veresegyházi mű velődési központban. A ver senyeket minden alkalom délelőtt 9 órakor kezdik. Nos, örömmel tapaszta hatjuk, hogy Veresegyházo még a rangos művelődés intézményt sem zárják el sport elöl. A kapufákat színházteremben állítják fe a játékosok pedig fürge gu migolyót kergetnek majc Erdőkertesen ugyancsak ven dégül látják a sportolókat klubkönyvtárban. A baráti beszélgetés sora megtudtuk, hogy a zöld-fehé színekben küzdő erdőkertes labdarúgók igyekeznek gon doskodni az utánpótlásról i. jelenleg például az általáno iskola csapatát szervezik. E idáig Erdőkertesen 45 iga zolt játékost tartanak nyi ván, férfi kézilabdacsapatu az összevont járási bajnok ságban az ötödik helyen vég zeit. Csiba József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents