Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
CEGLÉD! A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I l 1 i . Jk P A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L^VÄR05 RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 22. SZÄM 1975. JANUAR 26., VASÁRNAP y,Megnőttünk, mint az árnyék99 Asszonyok a közösben Szavuk van9 feladatot, segítséget kapnak hogy a nőbizottságnak, mint képviseleti szervnek tényleges hatásköre van? Kesztyűvarrók — A szarvasmarha-telepen hideg-meleg vizes fürdő készült az ott dolgozók számára. Munkaruháik rendbentartásá- hoz mosónőt fogadtunk. A 2-es kerületben, a gyümölcsösben télire, hogy ne kelljen tétlenkedni, hagymatisztításra hívtuk össze az asszonykát. Segítenek a gyárnak, vállalatnak, amely a hagymát azután feldolgozza. Így természetesen keresetük is van télre. Elégedettek a kesztyűvarrók is, akik közt sok a bedolgozó. Megkereshetik havonta a 2500 forintot. Mindezt, mint igényt, a nőbizottságnak is ismernie kellett, és hallatni a szavát a termelőszövetkezet vezetősége előtt, hogy ez így legyen. A lányok, asszonyok közt is van, aki tanul. Törekednek arra, hogy általános iskolai tanulmányait befejezze legalább a fiatalok és középkorúak között mindenki. Politikai, gazdasági és általános műveltséget szélesítő ismeretszerzésre a téli oktatások, tanfolyamok, előadások adnak lehetőséget. Van orvosi rendelő a termelőszövetkezet központjában, s a városból hetente háromszor érkezik rendelést tartani egy körzeti orvos. A nőbizottságnak gondja van arra, hogy a tsz-vezetés megbízásából figyelemmel kisérje a sokgyermekes családok ügyét, a kiskorú gyermekeiket egyedül nevelő tsz-tagok sorsát. Együtt, eredményesen — Nagy örömünk, hogy már mondhatjuk, szinte óvodánk is van! Igaz, nem itt a tsz központjában, hanem benn, a városban, a Szép utcában, ahol a városi tanáccsal történt megállapodás szerint helyük van a mi legkisebbjeinknek is. A környékből ide, a tsz-központ- ból induló termelőszövetkezeti különbuszhoz hozzák a mamák a gyerekeket, akik egy édesanya kíséretében utaznak azután az óvodába. Este megint- csak kísérettel jönnek haza a buszon. Most az a gondunk, hogy a központ környékén kiépült lakótelep gyerekei számára miként lehetne játszóteret létesíteni? Sor kerül erre is — mint ahogy módot találtunk a gyermeknap megünneplésére, melyen majdnem 400 gyerek vett részit, a fenyőünnepélyre, melyre a termelő- szövetkezet 350 ajándékcsomagot készített, teli édességgel. Ki ne felejtsük a felsorolásból, hogy névadó ünnepségek egész sora volt már itt, a tsz-központban! A vezetőségtől 500 forintot, az ünnepséghez „köszöntő bort” kapott minden ünnepelt, s természetesen verses-zenés, hangulatos műsorról is gondoskodtunk. — A két termelőszövetkezetből alakult Lenin Termelő- szövetkezet nőbizottsúgán.ak biztosan megszaporodik a dolga. — Igen, remélem. Egy mozgalom akkor mozgalom, ha feladatokat ad, célokat tűz maga elé és vannak, akik mindezt megvalósítják. Szeretnénk eredményesen dolgozni együtt. Feladatunk lesz bőven. A szocialista brigádok épp a napokban beszélték meg, hogy mi minden teendőjük van a vállalt kongresszusi munkaversenyben. Sietősen közeledik az alkony, hovatovább a vacsoracsillag is kigyúl a szántások fölött. — Sok asszony nem főz vacsorát minálunk — mondja Baloghné. — A velünk egyesült termelőszövetkezetnek igen jó, olcsó konyhája van, két éve onnan hordják ide, a tálalóba az ebédet. Aki előfizet, innen viszi haza a főttet. Inkább a háztájival, mint a főzéssel bíbelődik, mert mindkettő megéri. Eszes Katalin Az ÉVIG ceglédi gyárában Kevesebb fajtát, nagyobb tételben Kiegészítő felajánlásokat tesznek a brigádok „A termékszerkezet a központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására kedvezően változik.” — állapítják meg az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelvei. Az ÉVIG ceglédi gyárában az elmúlt években végbement nagyarányú rekonstrukció megfelelő feltételeket biztosított a magas színvonalú termeléshez. A gazdasági építőmunka teendőit így fogalmazzák meg az irányelvek: „Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása”. Ezekkel a célkitűzésekkel kapcsolatos helyi teendőkről és a már bevezetett változtatásokról beszélgettünk Kovács Károllyal, az ÉVIG ceglédi gyárának igazgatójával. — Az idei évben milyen feladatokat kell megoldaniuk? — Tervszámiaiink a termelés növelését írják elő. Amíg 1974-ben 246 millió forintos termelésd értéket állítottunk elő, 1975-ben 294 millió foOLVASONK KÉRDEZI Milyen messze van Piliscsaba? Nagytétényből, a Módszertani Intézetből beteg kislányunkat áthelyezték Pilis- csabára. Január 14-én, feleségemmel felkerekedtünk és albertirsai otthonunkból Pi- liscsabára utaztunk, hogy megtudakoljuk, miért volt szükség erre az áthelyezésre. Az albertirsai MÁV-vasútállo- más jegypénztáránál két retúrjegyet' kértünk Piliscsa- báig. A jegy, melyet kézhez kaptunk, 150 kilométeres útra szólt. Piliscsabán még soha nem voltunk, gondoltuk, mir vei a Duna túlsó partján van, körülményes odajutni, hosz- szú útba telik. Útközben megkérdeztük a jegyvizsgálót, milyen messze van Budapesttől Piliscsaba? Mennyit kell még utaznunk? A jegyvizsgáló közölte, hogy körülbelül harminc kilométer lehet. Ezek után megkérdeztem a piliscsabai MÁV-jegypénztá- rost, egy szemüveges fiatal- asszonyt, mennyit kellene fizetnem, ha két retúrjegyet kérnék tőle Albertirsáig? Gyorsan kiszámolta és mondta is. Ezek után átadtam neki az albertirsai pénztárnál kapott jegyet. Megnézte és kiderült, hogy mintegy 60 forint többletviteldíjat fizettünk. Este, visszaérve Albertir- sára, felkerestük az állomás főnökét és elmondtuk, mi történt. Megnézte a jegyeket, és mondta, hogy keressük meg másnap este. Másnap, mikor bizakodva felkerestem, határozott, szűkszavú volt a válasza: miért nem néztük meg, milyen jegyet kapunk kézhez? Honnan tudjuk, hogy a jegy 60 kilométerrel távolabbra szól Piliscsabától? Miért nem kértünk a piliscsabai pénztárostól egy igazoló hivatalos írást, hogy tovább nem utazunk? Ezek után nem tudják visszafizetni a többletjegy árát. Csak egy telefonba került volna, hogy kérésünk hiteléről meggyőződjenek, s igazolódott volna, hogy jogosan visszajár részünkre a túlfi- zetett, borsos jegy ára. Klenk Pál, Albertirsa, Vásártér MINTHA ÚJ LENNE A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat ceglédi, Szabadság téri gyorstisztítójában korszerű olasz és német gépekkel dolgoznak. A vállalat tavaly a Kozma Sándor utcai, toronyházas lakótelepen Patyolat felvevőhelyet nyitott, eleget téve a lakosság kérésének. Apáti-Tóth Sándor felvételerint elérése a követelmény. A mintegy ötvenmillió forintos emelkedés alapvető feltétele a körültekintő gazdálkodás. — Munkánk legnagyobb részét a három- és az egyfázisú aszinkronmotorok gyártása teszi ki. Ezek szerszámgépek meghajtására szolgálnak és centrifugákhoz készülnek. A termelés 44 százalékát adják. A múlt évihez képest tizenöt százalékos felfutást kell elérnünk. Nagy jelentőségű a villamos kéziszerszámok gyár- tásia. Ezekből hatvan százalékkal többet kell előállítanunk, mint korábban, mintegy nyolcvanmillió forintos tételt. A szerszámok nyolcvan százaléka új termék. Mutatós, formatervezett típusok. Minőségben, teljesítményben, élettartamban többet tudnak a korábbiaknál. — Hogyan változik a termékszerkezet? — A sokfajta típust az 1960-as évek eleje óta gyártottuk. Akkor az önellátásra való törekvés volt a jellemző. Import gépbeszerzésre nem volt lehetőség. Ezért a hazai kézi- szerszámgépgyártást kellett széles választékban kifejleszteni. A termékek iránt főként ipari igények jelentkeztek. 1969 óta jelentős a változás. Ma már köztudomású, hogy nem lehet sikerrel fenntartani a sokféle gyártmányt. Ez az állapot korlátot szab a fejlesztési lehetőségeknek. Ezért arra törekszünk, hogy kevesebb fajtát nagyobb tételekben állítsunk elő. — Valamikor 35—40 típus készült gyárunkban. Azóta 25—30 gyártmány fajtával leálltunk, helyettük újabb kilencet fejlesztettünk ki. Tulajdonképpen egy típus különböző válfajairól van szó. Csupán egy-két alkatrész módosul ezeknél, a fődarabok azonosak. Ez a tény lényeges gyártmányfejlesztésre ad lehetőséget. Ez az alapja a termelés, elérhető felfutásának. A kéziszerszámgyártásban további profiltisztítást tervezünk. Végső célunk két-három féléből nagy mennyiséget gyártani. — A már említett profilszűkítésen kívül milyen lehetőségeik vannak a termelékenység növelésére? — Tudomásul kell vennünk, hogy munkáslétszámunk számottevően nem növelhető. Az egyes munkahelyeken célgépek üzembe állításával növeljük a kapacitást, s azonos marad a dolgozók száma. Célgépeinket saját mérnökeink tervezik, ceglédi gyárunkban készülnek. A többi között nagy sikert arat lapmaró automatánk, amely a hazai és a külföldi szakemberek körében elismerést váltott ki. — Az automatizálás, a gyártás korszerűsítése egyben takarékosság is, hiszen az idő jobb kihasználását szeri gálja. Űj üzemcsarnokunk alig két éve állt munkába. Az itt dolgozók az évek során kellő gyakorlatra tettek szert. Ezt is számításba kell vennünk. — Hazai és külföldi kapcsolataik hogyan segítik terveik valóra váltását? — A kis mennyiségben,’ nagy munkaerő-ráfordítással előállított termékeink kialakításával megszüntetjük Cegléden a kétkorongos köszörűgépek gyártását. Ezekkel a jövőben az ÉVIG bajai gyárában foglalkoznak. Később átadjuk a szellőző-ventillátorokat is. Helyüket gazdaságosabb gyártmányok foglalják el. — A jövőben az egyes szénkefetartó típusokat gyártásszakosítással állítjuk elő. Programunkban szerepel a külföldről való beszerzés, a kooperáció és a kölcsönös áruszállítás. Ezt példázza, hogy az NDK-val megállapodtunk a kétoldalú szakosításban a váltóáramú kefetartók készítése terén. Ugyanakkor az egyenáramú kefetartók egy részét — az árucsere-forgalom keretében — a Német Demokratikus Köztársaságból szerezzük be. 1976—1977-től Csehszlovákia és Lengyelország b'’épése is várható az együttműködésbe. — Az anyagtakarék osságra milyen lehetőségeik vannak? — A kismotorgyártás annak idején import alapanyagra számítva kezdődött. Ezen a téren kedvező változást jelent, hogy — többszöri tárgyalásaink eredményeként — a Magyar Kábelművek hozzákezdett az általunk jelentős tételben felhasznált vörösréi- huzal gyártásához. A káwií- művekkel kötött megállapodásunk értelmében az idén 60— 80 tonna vörösrézhuzailt hazai forrásból szerzünk be, s ezzel jelentős devizamegtakarítást érünk el. — A Központi Bizottság határozata nyomán gyárunkban is elindult a fgkarékossági akció. Kihasználjuk a munkaversenyben rejlő lehetőségeket. Szocialista brigádjaink a kongresszusi munkaverseny keretében kiegészítő felajánlásokat tesznek. Bízunk benne, hogy ily módon sikerül valóra váltani terveinket. T. T. Céljuk a bennmaradás KERÉKPÁROZNAK IS A TEKÉZŐK A Ceglédi Honvéd (Bem SE) NB II-es tekecsapata január 6-án kezdte el a felkészülést az ez évi feladatokra. Minden második napon a pályán gurító edzést tartanak, melyet 15—20 perces erős bemelegítés előz meg. A gurítá- sok számát 60-ról fokozatosan emelték egészen 160-ig, majd a formába hozó és a versenyidőszakban foglalkozásonként 120 dobásra térnek át. Az alapozás eddigi tapasztalatairól Rimaszécsi Nándor szakosztályvezetőtől érdeklődtünk: — A bajnokság korai kezdete miatt aránylag rövid a felkész ’t\és ideje. Ezért a pá- lyaedzéleken kívül kiegészítő sportokat is űzünk: úszunk, sokat futunk és volt egy 25 kilométeres kerékpártúránk is. Ez a lábizmok erősítését szolgálta. A tekének ez az egyik legeredményesebb kiegészítő sportága. Szerencsére az időjárás sem szólt közbe, napos, remek időben kerekezhettünk. — Az alapozó edzések január 31-ig tartanak, majd ezt a formába hozás követi, amely egészen a bajnokság rajtjáig tart. Ekkor már az eredményesség javulását tartjuk fontosnak, a játékosok a verseny- időszaknak megfelelő terhelést kapják. Három előkészületi mérkőzést tervezünk, valamennyit idegenben. Február 2-án a KÖZGÉP-pel, 9-én a Bp. Postással, 16-án a Kecskeméti MÁV NB I-es női csapatával találkozunk. — Célunk a 8—10. hely egyikén végezni, kiharcolni a bennmaradást. Ez elég szerénynek tűnik, de ez a reális, hiszen az év végén a 14-es mezőnytől 4 csapatnak kell búcsúznia. ★ A tavaszi idény sorsolása már elkészült, a ceglédiek hétszer itthon, hatszor idegenben játszanak. Mérkőzéseik sorrendben (i=idegenben, o=otthon): KÖZGÉP (o), Salgótarjáni Síküveggyár (i), Gyula (o), KSC (i), Eger (o), SZAK (i), Debreceni MTE (o), Özd (o), Szolnoki MÁV (i), Bp. Postás (o), Salgótarjáni Öblös- üveggyár (i), Zugló (o), Ikarus (i). Az alapozó keretben kilencen kaptak helyet: Batlta László, Bauer Ferenc, Czira István, Hollósi László, Kovács Mihály, Lázár László, Pintér János, Rimaszécsi Nándor és Szanyi Ferenc. Batka csak az első mérkőzéseken szerepel, leszerelése után visszatér anyaegyesületébe. Czira újra a Honvéd játékosa lett. A felsoroltak között nincs ott Szúnyogh László, az ifjúsági válogatott tagja, ő visszaigazolt Kecskemétre. U. L. Nők brigádban Nem is olyan túlságosan régen még a férfiak voltak alapos többségűén a termelőszövetkezetben. „Nem is ember az, aki a közösben dolgoztatja a feleségét!” — summázták véleményüket a tsz-beli női munkáról. A vélemény azóta alaposan megváltozott. Senkit nem erőltettek, nem csalogattak. Aki jött, magától jött, s megtalálta a helyét. — A szarvasmarha-telepen, a sertésfiaztatóban, a gyümölcsösben és a kertészetben, újabban a kesztyűkészítőknél bőven jut munka lánynak, asszonynak. Az évek során egyre több nő jött a tsz-be — megnőttünk, mint az árnyék, de annál valóságosabban vagyunk! Érezni ezt az eredményekben. Azért van az, hogy mint a közmondásban, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten, munkánkra, véleményünkre számítanak, kapunk szép feladatokat, s magunk is jelentkezünk önkéntes vállalásokkal. A termelőszövetkezetben találni csupa nőkből álló, eredményesen dolgozó brigádot, s olyat is, ahol a férfiakkal együtt veszik fel a verseny \ — Miben nyilvánul meg, Az alkony már kicsit ké- EŐbb száll a ceglédi határra Nyúlnak a napok. Varjak se. regétől fekete foltos a szántás látni, hogy mint a vaj, puhái föld. Az egyesült Lenin Termelőszövetkezet központja közelében szürkésfehér és téglavörös kupacokban, csonka prizma formájúban, műtrágya Vár kiszórásra. Néhány közeli tanya füstje kunkorog az égnek, készül a vacsora bizonyára. — Meglehet, hogy nem is a vacsora, csak fűtik a szobát estére, a televíziónézéshez Most persze, csodálkozik és tudom, azt mondaná: televízió, elektromos vezeték nélkül?. Hát igen. Nálunk a termelőszövetkezeti tagok közül sokan tanyán élnek. Dolgoznak, keresnek, igényesebbek. Kell a hír, az információ, kell az újság, kell a rádió, a televízió. Bök tanyában találna telepes tv-készüléket, pedig nem olcsó az ára. De érzik a szükségét. Mi pedig örülünk, hogy érzik. A termelőszövetkezet központjában Balogh Dezsőnével, a volt Vörös Csillag, a most egyesült Lenin Termelőszövetkezet nőbizottsága elnökével a tsz-ben dolgozó nők helyzetéről beszélgetünk. — Hogy vannak az asszonyok a termelőszövetkezetben? — Köszönjük, sokan és jól! feleli Baloghné. — Megvagyunk a mozgalommal, több a szavunk, meg is hallgatják. A közgyűlés munkabizottsága a nőbizottság annak tartozik számadással. Ezt pedig Baloghné már csak tudja. Lassan huszonnégy éve, hogy bekapcsolódott a nőmozgalomba. 1961 óta a termelőszövetkezeti nőtanács elnöke, tavaly november 4-én, a legutóbbi választáskor megint neki jutott a legtöbb szavazat. A nőbizottság tizenegy tagú, tehát a termelőszövetkezet gazdasági és politikai vezetői mellett társadalmi munkájához még tizenegy közvetlen segítőtársa van. — Igen, ezt okvetlenül hangsúlyozzuk: a vezetőség itt megérti a nőbizottság fontosságát, kikéri véleményét, mi pedig megfogadjuk tanácsaikat és eszerint dolgozunk.
