Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

CEGLÉD! A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I l 1 i . Jk P A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L^VÄR05 RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 22. SZÄM 1975. JANUAR 26., VASÁRNAP y,Megnőttünk, mint az árnyék99 Asszonyok a közösben Szavuk van9 feladatot, segítséget kapnak hogy a nőbizottságnak, mint képviseleti szervnek tényleges hatásköre van? Kesztyűvarrók — A szarvasmarha-telepen hideg-meleg vizes fürdő ké­szült az ott dolgozók számára. Munkaruháik rendbentartásá- hoz mosónőt fogadtunk. A 2-es kerületben, a gyümölcsösben télire, hogy ne kelljen tétlen­kedni, hagymatisztításra hív­tuk össze az asszonykát. Segí­tenek a gyárnak, vállalatnak, amely a hagymát azután fel­dolgozza. Így természetesen keresetük is van télre. Elége­dettek a kesztyűvarrók is, akik közt sok a bedolgozó. Megke­reshetik havonta a 2500 fo­rintot. Mindezt, mint igényt, a nőbizottságnak is ismernie kellett, és hallatni a szavát a termelőszövetkezet vezetősé­ge előtt, hogy ez így legyen. A lányok, asszonyok közt is van, aki tanul. Törekednek ar­ra, hogy általános iskolai ta­nulmányait befejezze legalább a fiatalok és középkorúak kö­zött mindenki. Politikai, gaz­dasági és általános műveltsé­get szélesítő ismeretszerzésre a téli oktatások, tanfolyamok, előadások adnak lehetőséget. Van orvosi rendelő a termelő­szövetkezet központjában, s a városból hetente háromszor érkezik rendelést tartani egy körzeti orvos. A nőbizottság­nak gondja van arra, hogy a tsz-vezetés megbízásából fi­gyelemmel kisérje a sokgyer­mekes családok ügyét, a kis­korú gyermekeiket egyedül nevelő tsz-tagok sorsát. Együtt, eredményesen — Nagy örömünk, hogy már mondhatjuk, szinte óvodánk is van! Igaz, nem itt a tsz köz­pontjában, hanem benn, a vá­rosban, a Szép utcában, ahol a városi tanáccsal történt meg­állapodás szerint helyük van a mi legkisebbjeinknek is. A környékből ide, a tsz-központ- ból induló termelőszövetkezeti különbuszhoz hozzák a mamák a gyerekeket, akik egy édes­anya kíséretében utaznak az­után az óvodába. Este megint- csak kísérettel jönnek haza a buszon. Most az a gondunk, hogy a központ környékén ki­épült lakótelep gyerekei szá­mára miként lehetne játszó­teret létesíteni? Sor kerül er­re is — mint ahogy módot ta­láltunk a gyermeknap megün­neplésére, melyen majdnem 400 gyerek vett részit, a fenyő­ünnepélyre, melyre a termelő- szövetkezet 350 ajándékcso­magot készített, teli édesség­gel. Ki ne felejtsük a felsoro­lásból, hogy névadó ünnepsé­gek egész sora volt már itt, a tsz-központban! A vezetőség­től 500 forintot, az ünnepség­hez „köszöntő bort” kapott minden ünnepelt, s természe­tesen verses-zenés, hangulatos műsorról is gondoskodtunk. — A két termelőszövetke­zetből alakult Lenin Termelő- szövetkezet nőbizottsúgán.ak biztosan megszaporodik a dol­ga. — Igen, remélem. Egy moz­galom akkor mozgalom, ha feladatokat ad, célokat tűz maga elé és vannak, akik mindezt megvalósítják. Szeret­nénk eredményesen dolgozni együtt. Feladatunk lesz bőven. A szocialista brigádok épp a napokban beszélték meg, hogy mi minden teendőjük van a vállalt kongresszusi munka­versenyben. Sietősen közeledik az al­kony, hovatovább a vacsora­csillag is kigyúl a szántások fölött. — Sok asszony nem főz va­csorát minálunk — mondja Baloghné. — A velünk egye­sült termelőszövetkezetnek igen jó, olcsó konyhája van, két éve onnan hordják ide, a tálalóba az ebédet. Aki előfi­zet, innen viszi haza a főttet. Inkább a háztájival, mint a főzéssel bíbelődik, mert mind­kettő megéri. Eszes Katalin Az ÉVIG ceglédi gyárában Kevesebb fajtát, nagyobb tételben Kiegészítő felajánlásokat tesznek a brigádok „A termékszerkezet a köz­ponti fejlesztési programok, a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására kedvezően változik.” — álla­pítják meg az MSZMP Köz­ponti Bizottsága kongresszusi irányelvei. Az ÉVIG ceglédi gyárában az elmúlt években végbement nagyarányú rekonstrukció megfelelő feltételeket biztosí­tott a magas színvonalú ter­meléshez. A gazdasági építő­munka teendőit így fogalmaz­zák meg az irányelvek: „Leg­fontosabb feladatunk a nép­gazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása”. Ezekkel a célkitűzésekkel kapcsolatos helyi teendőkről és a már bevezetett változta­tásokról beszélgettünk Ko­vács Károllyal, az ÉVIG ceg­lédi gyárának igazgatójával. — Az idei évben milyen feladatokat kell megoldaniuk? — Tervszámiaiink a termelés növelését írják elő. Amíg 1974-ben 246 millió forintos termelésd értéket állítottunk elő, 1975-ben 294 millió fo­OLVASONK KÉRDEZI Milyen messze van Piliscsaba? Nagytétényből, a Módszer­tani Intézetből beteg kislá­nyunkat áthelyezték Pilis- csabára. Január 14-én, fele­ségemmel felkerekedtünk és albertirsai otthonunkból Pi- liscsabára utaztunk, hogy megtudakoljuk, miért volt szükség erre az áthelyezésre. Az albertirsai MÁV-vasútállo- más jegypénztáránál két retúrjegyet' kértünk Piliscsa- báig. A jegy, melyet kézhez kaptunk, 150 kilométeres út­ra szólt. Piliscsabán még soha nem voltunk, gondoltuk, mir vei a Duna túlsó partján van, körülményes odajutni, hosz- szú útba telik. Útközben megkérdeztük a jegyvizsgálót, milyen messze van Budapest­től Piliscsaba? Mennyit kell még utaznunk? A jegyvizs­gáló közölte, hogy körülbelül harminc kilométer lehet. Ezek után megkérdeztem a piliscsabai MÁV-jegypénztá- rost, egy szemüveges fiatal- asszonyt, mennyit kellene fi­zetnem, ha két retúrjegyet kérnék tőle Albertirsáig? Gyorsan kiszámolta és mond­ta is. Ezek után átadtam neki az albertirsai pénztárnál kapott jegyet. Megnézte és kiderült, hogy mintegy 60 fo­rint többletviteldíjat fizettünk. Este, visszaérve Albertir- sára, felkerestük az állomás főnökét és elmondtuk, mi történt. Megnézte a jegyeket, és mondta, hogy keressük meg másnap este. Másnap, mikor bizakodva felkerestem, határozott, szűkszavú volt a válasza: miért nem néztük meg, milyen jegyet kapunk kézhez? Honnan tudjuk, hogy a jegy 60 kilométerrel távo­labbra szól Piliscsabától? Miért nem kértünk a pilis­csabai pénztárostól egy igazo­ló hivatalos írást, hogy to­vább nem utazunk? Ezek után nem tudják visszafizet­ni a többletjegy árát. Csak egy telefonba került volna, hogy kérésünk hitelé­ről meggyőződjenek, s igazo­lódott volna, hogy jogosan visszajár részünkre a túlfi- zetett, borsos jegy ára. Klenk Pál, Albertirsa, Vásártér MINTHA ÚJ LENNE A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat ceglédi, Szabadság téri gyorstisztítójában korszerű olasz és német gé­pekkel dolgoznak. A vállalat tavaly a Kozma Sándor utcai, toronyházas lakótelepen Patyolat felvevőhelyet nyitott, eleget téve a lakosság kérésének. Apáti-Tóth Sándor felvétele­rint elérése a követelmény. A mintegy ötvenmillió forintos emelkedés alapvető feltétele a körültekintő gazdálkodás. — Munkánk legnagyobb ré­szét a három- és az egyfázisú aszinkronmotorok gyártása te­szi ki. Ezek szerszámgépek meghajtására szolgálnak és centrifugákhoz készülnek. A termelés 44 százalékát adják. A múlt évihez képest tizenöt százalékos felfutást kell elér­nünk. Nagy jelentőségű a vil­lamos kéziszerszámok gyár- tásia. Ezekből hatvan százalék­kal többet kell előállítanunk, mint korábban, mintegy nyolcvanmillió forintos tételt. A szerszámok nyolcvan száza­léka új termék. Mutatós, for­matervezett típusok. Minőség­ben, teljesítményben, élettar­tamban többet tudnak a ko­rábbiaknál. — Hogyan változik a ter­mékszerkezet? — A sokfajta típust az 1960-as évek eleje óta gyártot­tuk. Akkor az önellátásra való törekvés volt a jellemző. Im­port gépbeszerzésre nem volt lehetőség. Ezért a hazai kézi- szerszámgépgyártást kellett széles választékban kifejlesz­teni. A termékek iránt főként ipari igények jelentkeztek. 1969 óta jelentős a változás. Ma már köztudomású, hogy nem lehet sikerrel fenntartani a sokféle gyártmányt. Ez az állapot korlátot szab a fejlesz­tési lehetőségeknek. Ezért ar­ra törekszünk, hogy kevesebb fajtát nagyobb tételekben ál­lítsunk elő. — Valamikor 35—40 típus készült gyárunkban. Azóta 25—30 gyártmány fajtával le­álltunk, helyettük újabb ki­lencet fejlesztettünk ki. Tu­lajdonképpen egy típus külön­böző válfajairól van szó. Csu­pán egy-két alkatrész módo­sul ezeknél, a fődarabok azo­nosak. Ez a tény lényeges gyártmányfejlesztésre ad le­hetőséget. Ez az alapja a ter­melés, elérhető felfutásának. A kéziszerszámgyártásban to­vábbi profiltisztítást terve­zünk. Végső célunk két-három féléből nagy mennyiséget gyártani. — A már említett profil­szűkítésen kívül milyen lehe­tőségeik vannak a termelé­kenység növelésére? — Tudomásul kell vennünk, hogy munkáslétszámunk szá­mottevően nem növelhető. Az egyes munkahelyeken cél­gépek üzembe állításával nö­veljük a kapacitást, s azonos marad a dolgozók száma. Cél­gépeinket saját mérnökeink tervezik, ceglédi gyárunkban készülnek. A többi között nagy sikert arat lapmaró automatánk, amely a hazai és a külföldi szakemberek köré­ben elismerést váltott ki. — Az automatizálás, a gyár­tás korszerűsítése egyben ta­karékosság is, hiszen az idő jobb kihasználását szeri gálja. Űj üzemcsarnokunk alig két éve állt munkába. Az itt dol­gozók az évek során kellő gyakorlatra tettek szert. Ezt is számításba kell vennünk. — Hazai és külföldi kapcso­lataik hogyan segítik terveik valóra váltását? — A kis mennyiségben,’ nagy munkaerő-ráfordítással előállított termékeink kialakí­tásával megszüntetjük Ceglé­den a kétkorongos köszörűgé­pek gyártását. Ezekkel a jövő­ben az ÉVIG bajai gyárában foglalkoznak. Később átadjuk a szellőző-ventillátorokat is. Helyüket gazdaságosabb gyártmányok foglalják el. — A jövőben az egyes szénkefetartó típusokat gyár­tásszakosítással állítjuk elő. Programunkban szerepel a külföldről való beszerzés, a kooperáció és a kölcsönös áruszállítás. Ezt példázza, hogy az NDK-val megállapod­tunk a kétoldalú szakosítás­ban a váltóáramú kefetartók készítése terén. Ugyanakkor az egyenáramú kefetartók egy részét — az árucsere-forgalom keretében — a Német Demok­ratikus Köztársaságból sze­rezzük be. 1976—1977-től Csehszlovákia és Lengyelor­szág b'’épése is várható az együttműködésbe. — Az anyagtakarék osságra milyen lehetőségeik vannak? — A kismotorgyártás annak idején import alapanyagra számítva kezdődött. Ezen a té­ren kedvező változást jelent, hogy — többszöri tárgyalá­saink eredményeként — a Magyar Kábelművek hozzá­kezdett az általunk jelentős tételben felhasznált vörösréi- huzal gyártásához. A káwií- művekkel kötött megállapodá­sunk értelmében az idén 60— 80 tonna vörösrézhuzailt hazai forrásból szerzünk be, s ezzel jelentős devizamegtakarítást érünk el. — A Központi Bizottság ha­tározata nyomán gyárunkban is elindult a fgkarékossági ak­ció. Kihasználjuk a munka­versenyben rejlő lehetősége­ket. Szocialista brigádjaink a kongresszusi munkaverseny keretében kiegészítő felaján­lásokat tesznek. Bízunk ben­ne, hogy ily módon sikerül valóra váltani terveinket. T. T. Céljuk a bennmaradás KERÉKPÁROZNAK IS A TEKÉZŐK A Ceglédi Honvéd (Bem SE) NB II-es tekecsapata ja­nuár 6-án kezdte el a felké­szülést az ez évi feladatokra. Minden második napon a pá­lyán gurító edzést tartanak, melyet 15—20 perces erős be­melegítés előz meg. A gurítá- sok számát 60-ról fokozatosan emelték egészen 160-ig, majd a formába hozó és a verseny­időszakban foglalkozásonként 120 dobásra térnek át. Az alapozás eddigi tapasz­talatairól Rimaszécsi Nándor szakosztályvezetőtől érdeklőd­tünk: — A bajnokság korai kez­dete miatt aránylag rövid a felkész ’t\és ideje. Ezért a pá- lyaedzéleken kívül kiegészítő sportokat is űzünk: úszunk, sokat futunk és volt egy 25 kilométeres kerékpártúránk is. Ez a lábizmok erősítését szol­gálta. A tekének ez az egyik legeredményesebb kiegészítő sportága. Szerencsére az idő­járás sem szólt közbe, napos, remek időben kerekezhettünk. — Az alapozó edzések ja­nuár 31-ig tartanak, majd ezt a formába hozás követi, amely egészen a bajnokság rajtjáig tart. Ekkor már az eredmé­nyesség javulását tartjuk fon­tosnak, a játékosok a verseny- időszaknak megfelelő terhelést kapják. Három előkészületi mérkőzést tervezünk, vala­mennyit idegenben. Február 2-án a KÖZGÉP-pel, 9-én a Bp. Postással, 16-án a Kecs­keméti MÁV NB I-es női csa­patával találkozunk. — Célunk a 8—10. hely egyikén végezni, kiharcolni a bennmaradást. Ez elég sze­rénynek tűnik, de ez a reális, hiszen az év végén a 14-es mezőnytől 4 csapatnak kell búcsúznia. ★ A tavaszi idény sorsolása már elkészült, a ceglédiek hét­szer itthon, hatszor idegen­ben játszanak. Mérkőzéseik sorrendben (i=idegenben, o=otthon): KÖZGÉP (o), Sal­gótarjáni Síküveggyár (i), Gyula (o), KSC (i), Eger (o), SZAK (i), Debreceni MTE (o), Özd (o), Szolnoki MÁV (i), Bp. Postás (o), Salgótarjáni Öblös- üveggyár (i), Zugló (o), Ika­rus (i). Az alapozó keretben kilen­cen kaptak helyet: Batlta László, Bauer Ferenc, Czira István, Hollósi László, Kovács Mihály, Lázár László, Pintér János, Rimaszécsi Nándor és Szanyi Ferenc. Batka csak az első mérkőzé­seken szerepel, leszerelése után visszatér anyaegyesületé­be. Czira újra a Honvéd já­tékosa lett. A felsoroltak kö­zött nincs ott Szúnyogh László, az ifjúsági válogatott tagja, ő visszaigazolt Kecske­métre. U. L. Nők brigádban Nem is olyan túlságosan ré­gen még a férfiak voltak ala­pos többségűén a termelőszö­vetkezetben. „Nem is ember az, aki a közösben dolgoztat­ja a feleségét!” — summázták véleményüket a tsz-beli női munkáról. A vélemény azóta alaposan megváltozott. Senkit nem erőltettek, nem csalogat­tak. Aki jött, magától jött, s megtalálta a helyét. — A szarvasmarha-telepen, a sertésfiaztatóban, a gyümöl­csösben és a kertészetben, újabban a kesztyűkészítőknél bőven jut munka lánynak, asszonynak. Az évek során egyre több nő jött a tsz-be — megnőttünk, mint az árnyék, de annál valóságosabban va­gyunk! Érezni ezt az eredmé­nyekben. Azért van az, hogy mint a közmondásban, ami­lyen az adjonisten, olyan a fogadjisten, munkánkra, véle­ményünkre számítanak, ka­punk szép feladatokat, s ma­gunk is jelentkezünk önkéntes vállalásokkal. A termelőszö­vetkezetben találni csupa nők­ből álló, eredményesen dolgo­zó brigádot, s olyat is, ahol a férfiakkal együtt veszik fel a verseny \ — Miben nyilvánul meg, Az alkony már kicsit ké- EŐbb száll a ceglédi határra Nyúlnak a napok. Varjak se. regétől fekete foltos a szántás látni, hogy mint a vaj, puhái föld. Az egyesült Lenin Ter­melőszövetkezet központja kö­zelében szürkésfehér és tégla­vörös kupacokban, csonka prizma formájúban, műtrágya Vár kiszórásra. Néhány közeli tanya füstje kunkorog az ég­nek, készül a vacsora bizo­nyára. — Meglehet, hogy nem is a vacsora, csak fűtik a szobát estére, a televíziónézéshez Most persze, csodálkozik és tudom, azt mondaná: televízió, elektromos vezeték nélkül?. Hát igen. Nálunk a termelő­szövetkezeti tagok közül sokan tanyán élnek. Dolgoznak, ke­resnek, igényesebbek. Kell a hír, az információ, kell az új­ság, kell a rádió, a televízió. Bök tanyában találna telepes tv-készüléket, pedig nem olcsó az ára. De érzik a szükségét. Mi pedig örülünk, hogy érzik. A termelőszövetkezet köz­pontjában Balogh Dezsőnével, a volt Vörös Csillag, a most egyesült Lenin Termelőszövet­kezet nőbizottsága elnökével a tsz-ben dolgozó nők helyzeté­ről beszélgetünk. — Hogy vannak az asszo­nyok a termelőszövetkezet­ben? — Köszönjük, sokan és jól! feleli Baloghné. — Megva­gyunk a mozgalommal, több a szavunk, meg is hallgatják. A közgyűlés munkabizottsága a nőbizottság annak tartozik számadással. Ezt pedig Baloghné már csak tudja. Lassan huszonnégy éve, hogy bekapcsolódott a nő­mozgalomba. 1961 óta a ter­melőszövetkezeti nőtanács el­nöke, tavaly november 4-én, a legutóbbi választáskor megint neki jutott a legtöbb szavazat. A nőbizottság tizenegy tagú, tehát a termelőszövetkezet gazdasági és politikai vezetői mellett társadalmi munkájá­hoz még tizenegy közvetlen segítőtársa van. — Igen, ezt okvetlenül hangsúlyozzuk: a vezetőség itt megérti a nőbizottság fontos­ságát, kikéri véleményét, mi pedig megfogadjuk tanácsai­kat és eszerint dolgozunk.

Next

/
Thumbnails
Contents