Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

1975. JANUAR 24.. PÉNTEK Tanácsülés — interpellációval Többségük meghallgatásra talál Diósdon a tanácsülések im­már természetes velejárói, szerves részei az interpellá­ciók. Néhánynak a sorsát nyomon követve, kitűnik, hogy érdemes a közösség ér­dekében szót emelni, java­solni. Közösen a gyárral Pajor Ödön tanácstag a ta­valyi májusi tanácsülésen indítványozta, hogy vizsgálják jelül a község általános is­kolás korú tanulói torna- és sportoktatásainak körülmé­nyeit és próbáljanak közö­sen valamilyen megoldást ta­lálni. Diósdon ugyanis ki­lenc tanulócsoport van, s az új rendelkezések szerint az osztályokban heti 3 tor­naóra megtartása kötelező. De rossz időben, télen — hol! A tanács végrehajtó bi­zottsága megkereste a Magyar Gördülőcsapágy Művek Diósdi Gyárát és ennek eredménye­ként a közösen használt sportpálya mintegy száz négyzetméteres csarnokát sport- és tornacélokra ala­kították át. A munkálatokkal szeptemberre el is készültek, azóta a gyerekek rendszere­sen tornázhatnak. Kifogás­talanok a körülmények is, hi­szen a teremben központi fűtés van és a csarnokok­hoz hideg-meleg vizes mos­dó és öltöző is tartozik. „Háromnapos" gyógyszertár Földvári Károly tanácstag a júniusi tanácsülésen két ízben is interpellált. Első­ként azt javasolta, hogy az érdi gyógyszertár kezelésé­ben levő fiókgyógyszertáruk a heti két nap helyett ezután három napon át tartson nyit­va. A tanács megkereste az érdi rendelőintézet igazga­tóját, valamint a Pest me­gyei Gyógyszertári Közpon­tot, s a kérés, illetve a ja­vaslat készséges meghallga­tásra talált. Most már a gyógyszertár — amely a ren­delő épületében van — egy héten három nap, a rende­lés idejében tart nyitva. Földvári Károly ezután azt indítványozta, hogy a 70-es főközlekedési útra kivezető szűk Sashegyi utat egyirá- nyúsítsák, mivel az útkeresz­teződésben gyakoriak a bal­esetek. A tanács megkeresése nyomán a KPM és a közle- kedésrendészet egyetértett a javaslattal és egyidejűleg több forgalmi táblát is el­helyeztek a község terüle­tén. Újabb járatok Zápor Ferenc tanácstag ugyancsak a júniusi tanács­ülésen vetette fel, hogy a Nagytétényből a 70-es útig közlekedő 13-as kék autóbusz- járatot a BKV közlekedtesse a község területén át egészen az üdülőterületig. Ehhez azonban a BKV nem járult hozzá, mivel — mint indo­kolták — a három kilométe­res útvonal-hosszabbítás csak nyáron, és akkor is csak a hétvégeken lenne indokolt. Elfogadta viszont a tanács Székely András tanácstag in­dítványát: állítsanak fel újabb váróhelyiségeket a tá­volsági autóbuszmegállók­ban. A nyáron kettőt meg is építettek, így most már hat van a községben. A Volán is a lakosság se­gítségére sietett: napi két-két közvetlen járatot indított, így a település közlekedése meg­oldott. Meisel Zoltánná tanácstag a bejelentkezés témakörében interpellált. Köztudott, hogy a távolabbi vidékekről elván­dorlók többsége a főváros környékén szeretne letele­pedni. Korábbi állandó la­kóhelyükről kijelentkeznek, s — ez esetben — Diósdon pél­dául hétvégi házba, vagy olyan lakásba kívánnak be­jelentkezni, ahol egy-egy szobában már hatan-heten is laktak. A tanács szakigazga­tási szerve ilyenkor kényte­len elutasítani a kérelmét, a másodfok azonban elfogad­ja. Ez nemcsak Diósdon, máshol is probléma. Várha­tóan a most kialakuló új népesség-nyilvántartási rend megoldást hoz. K. J. Sok községben és járásbar bizonyára meglepetést fog­nak kelteni a bezárult né­pességösszeírás számadatai. Az ugyan, hogy az 1970-es népszámlálás óta általában megnöve­kedett a lakosság száma, eddig sem volt titok, ahogy az sem, hogy itt-ott megfo­gyatkozott. A budai járás­ban is tudták, hogy az utolsó népszámlálás óta töb­ben lakják, de mikor az előzetes számítások alapján most a járás lakosságát 141 996 főre becsülték, már az is meglepetést okozott. 1970-ben ugyanis 127 100 la­kost írtak össze az ország legnagyobb járásában. Négy év alatt tizenötezer főre becsülték a lakos­ság számának növekedé­sét, Természetesen, a növekedés csak részben a természetes szaporulat eredménye. A járás és a községek veze­tői tudták, hogy az ország más részéből változatlanul tart a beáramlás, különösen a fővárosi agglomerációs övezet 11 községébe. Nem­csak más vidékről, hanem mostanában a községekben újonnan épült lakótelepekre sokan költöznek Budapestről is. Arra azonban nem szá­mítottak, ami most a népesség-összeírásnál kide­rült, hogy a járás lakossága az elő­zetes felmerésnél is több. Az adatokat pontosan még nem összesítették, de az eddigiek szerint a járás­ban — kis részben ideigle­nesen — 145 ezernél jóval több ember él. A járás la­kossága tehát még mindig szaporodhat. IBUSZ-TÚRÁK Szentendre és Ráckeve a programban Ugrásszerűen megnöveke­dett az érdeklődés az IBUSZ belföldi utazásai iránt. Szokat­lanul sokan vesznek részt a ráckevei, szentendrei és gyön­gyösi, disznótoros ebéddal-va- csorával egybekötött fél- és egynapos kirándulásokon, s a Mátrába, Bükkbe, Bakonyba szervezett egy-két napos hét végi utakon is. Februárban megkezdődik a nyugdíjasok kedvezményes üdültetése, főként a gyógy­üdülőhelyeken, Bükfürdőn és Harkány fürdőn. A 10 százalé­kos kedvezmény lehetővé te­szi, hogy akár 700 forintért is üdüljenek a nyugdíjasok egy; héten át az IBUSZ-szal. Elsőként egy országról Tervezési-gazdasági atlaszsorozai Magyarországról Egy pillantással érthetővé válik az, amihez máskülönben számoszlopok sokasága kelle­ne. E gondolattal helyezi visz- sza az asztalra az atlaszso­rozat egy-egy testes, súlyos, nagy alakú példányát az in­formációk tömegétől kissé kába érdeklődő. A sorozat hat kötetből áll, igazodva az ország hat tervezési-gazdasági körzetéhez. Kibocsátotta az Országos Földügyi és Térké­pészeti Hivatal és a Kartog­ráfiai Vállalat, az alkotói kol­lektívát dr. R adó Sándor Kossuth- és Állami-díjas, a földrajztudományok doktora irányította. A szerénytelenség vádja alól felmentve dicse­kedhetünk : ilyen atlaszsoroza­tot a világon elsőként ha­zánkban jelentettek meg. A néző átrajzolhatja Tények tömör felsorolása­ként fentiekhez hasonlóan még sok tucat jellemzőről il­lenék szólni. Arról például, hogy az atlaszsorozat nagy erénye, az egységes tartalmú, méretarányú ábrázolás, s az, hogy valamennyi feldolgozott adata azonos időpontból (1970) származik. Továbbá arról, hogy a kötetenként 88—90 NYOLCADIK OSZTÁLYOS FIÚK! Jelen tkézzé tek szakm unkás tan utónak villanyszerelő, központifűtés-szerelő, vízvezeték-szerelő, szobafestő- mázoló, műanyagburkoló, vasbetonszerelő, bádogos, épületlakatos, gépszerelő, épületburkoló, ács-állványozó, kőműves, épületasztalos. üvegező. esztergályos. Korszerű építőipari és házgyári szakmákra! A szakmunkásképzés helye: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kalocsa, Baja, Cegléd es Nagykőrös, (a jelentkező lakóhelyétől és a választott szakmától függően). Indokolt esetben kollégiumi elhelyezésről, teljes ellátásról gondoskodunk. A helybeli és a bejáró tanulóknak egyaránt adunk ösztöndíjat, munkaruhát, ebédet A szakmunkásvizsga után minden ifjú szakmunkás részére állandó jellegű munkát biztosítunk vállalatunk építkezésein és a házgyár zárt üzemű munkáin. Szülők és tanulók részére mindennap ügyeletet tartunk vállalatunk központi irodájában, 8-tól 16 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. Jelentkezés: Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 6000 Kecskemét Klapka u. 34. táblányi térképlappal gazda­ságunk és társadalmunk tér­beli elhelyezését figyelemmel kísérő szakemberek, politiku­sok nagy haszonnal forgat­ható segédeszközhöz jutottak. Most mégis inkább egy apró­ságot emeljünk ki. Azt, hogy a térkép készítői „kitöltetlen” oldalakat, úgynevezett mun­katérképeket is hozzácsatoltak minden kötethez. Ezeken a felhasználó átrajzolhatja az eredeti ábrát, annak megfele­lően, ahogyan az élet adta változások megkövételik. A Dél-Alföld atlaszában például — Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megye — a könnyűipar tábláját szem­lélve, Szeged és Békéscsaba testes piros jele uralja a te­repet. Ám néhány esztendő múlva — már a föntebb em­lített munkatérképen — csat­lakozhat hozzájuk Kiskunha­lasé, ahol napjainkban jelen­tős könnyűipari fejlesztések valósulnak meg ... A látvány: információ Rugalmasságról tettek tehát tanúságot a térkép megalko­tói, örömmel elismerve: mun­kájuk befejezhetetlen, mert új s újabb elemekkel gazda­gítja az ábrázolandót, gya­rapítja a megjelölendőt a tár­sadalmi, gazdasági haladás. Nem a véglegességre, hanem a kiindulási alap szilárdsá­gára, megbízhatóságára töre­kedtek, s így, ezzel nyújtanak sokat. Mi ez a sok? A már-már meghökkentő részletesség. Hi­szen önálló térképek mutat­ják a hat körzet dombor­zati, földtani jellemzőit, nyersanyagait, csapadékvi­szonyait, egészen a száz la­kásra jutó lakók számáig, a szociális otthoni elhelyezésig, a televízió és rádióvétel le­hetőségeiről. Teljes joggal ál­lapítja meg dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter az atlasz­sorozat bevezetőjében, hogy „a jelenségek térbeli elterje­dését, kölcsönös kapcsolatait, mennyiségileg meghatározható összefüggéseit a térkép min­den más információhordozó­nál szemléletesebb módon közvetíti.” Így igaz. Egy piros téglalap Nézzük csak, találomra. Itt van például az észak-magyar­országi körzet — Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye — gépgyár­tását ábrázoló tábla. Be­hunyt szemmel is megmond­hatjuk, hogy Miskolcot ha­talmas jel mutatja, ez termé­szetes. Ám némi meglepe­tésre utána Gyöngyös négy­szöge a legnagyobb, s csak azt követi Salgótarján, Eger... Lapozzunk. A száz szobára jutó lakók száma Borsodban a lila színt — 230 felett — teszi uralko­dóvá, míg Hevesben a sárga ...lafolgatva, mit is vesztettek** Egy tsz üzemtörténete két árnyalata — 180 alatt, illetve 180—190 között — bo­rítja a térképet. Nyúljunk egy másik kötetért, a Dél- Dunántúlt — Zala, Somogy, Baranya és Tolna megye — feldolgozó atlaszért. Vajon milyen súlyt képviselnek a mezőgazdaságban az álla­mi gazdaságok? Tetemeset! Köreikkel telehintve a tér­kép, azonnal látszik, hogy döntő alkotóelemei e körzet­ben a növénytermesztésnek, az állattenyésztésnek. Va­lami mást? Baranyában évi 170 ezer munkaóra a magán- szektor gépkocsijavítási ka­pacitása, Zalában 27 ezer. Egyetlen piros téglalap. Az Észak-Alföldön' — Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye — ennyivel képviselt a kohászat, törté­netesen Kisvárdán. Ugyan­akkor az öntözéses gazdál­kodás csíkjai Szolnok és Hajdú-Bihar területének nagy részét -befedik, ará­nyokat tudatva, teendőket sugallva. Izgalmas fölfe- dezőút? Hisszük, hogy igen. Jelent ismertető, jövőt sej­tető kalandozás. Tények és tettek Szemlélhetjük-e másként, mint a jövő üzenetét, azt a széles folyamatot, ame­lyet Észak-Dunántúl — Győr-Sopron, Vas, Veszp­rém, Komárom, és Fejér megye — földjén látunk átömleni, s melyet a földta­ni és nyersanyagkutatás alatt álló, arra kijelölt területré­szek jelei alkotnak? Hiszen a sikeres kutatás nyomán ipartelepek magasodnak, fal­vak formálódnak át, embe­rek élete változik meg ... De ne szakadjunk el a mai va­lóságtól. Attól például, hogy az észak-dunántúli körzetben Komárom megyében jut a legkevesebb szociális ottho­ni hely tízezer, hatvan év feletti lakosra. Száraz tény, egyetlen térképtóblán. De vajon akkor is csak ennyi, amikor a területfejlesztés, a tervezés illetékesei veszik elő? Tények és tettek, tervek és teendők sűrítője egy-egy tér­képtábla, szemléltesse akár a településhálózatot, akár az ipar állóeszközeinek bruttó értékét, a felhasznált villa­mos energiát. Nem túlzás: a hat körzet valamennyi lé­nyeges jellemzőjét megtud­hatjuk szinte pillanatok alatt, az erdők fafajta és életkor szerinti összetételétől a kiskereskedelmi forgalom árufőcsoportonkénti megosz­lásán át az egy osztályterem­re jutó tanulók számáig. A térképtáblák jelrendsze­re világos, könnyen átte­kinthető. Segítségükkel a megtett utat is könnyebb fel­mérni, a teendőket is vilá­gosabban lehet meghatároz­ni. K. S. MÉG A MÜLT ÉV VÉGÉN, Taksony község ünnepségei idején jelent meg Tizenkét esz­tendő címmel Taksony köz­ség és Egyesült Erő Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezete monográfiája, határozottan ko­moly érdeklődésre méltó, szin­te párját ritkítóan eleven hely-, és üzemtörténeti mű. Szerzője, Fábián Zoltán nyu­galomba vonulásáig hosszú éveken át főagronómusa volt alapításától kezdve a tsz-nek, de később sem szakadt meg a kapcsolata a szövetkezettel, amely 1959-ben alakult a köz­ség már meglévő többi szo­cialista gazdaságának egyesü­lésével. Színesen adja elő Tak­sony múltját, régi koroktól kezdve, de a munka második, a tsz-ről szóló vaskosabb ré­sze még élvezetesebb olvas­mány, nemcsak azok számára, akik a magyar mezőgazdaság történelmi átalakulását figye­lemmel kísérik. Mindenkinek az, aki a közelmúlt eseményeit közelebbről szeretné mégis- I merni, mert noha a Tizenkét esztendő csak egy, ma már — miután a dunavarsányival egyesült —, megszűnt terme­lőszövetkezetről és így csak a tsz-mozgalom egy epizódjáról beszél, hű képet ad a kezdet küzdelmeiről, az emberek két-' ségeiről és a verejtékes mun­kájukkal végül mégis elért eredményekről. Mégpedig ken­dőzés nélkül, nagy őszinteség­gel és fordulatossággal. Íme néhány sor idézet Fábián Zol­tán könyvéből: „A tehenészek rosszallólag csóválták a fejüket, amikor 6—8 héttel az ellés előtt a te­henet szárazra kellett állíta­ni, elapasztani, majd utána az ellésig 15 liter tejre takarmá- nyozni, abrakolni. Na, de az­tán hangos volt az istálló a csodálkozástól és örömtől, ami­kor a nagyszámú tél végi el- lések után látták, hogy. az atya- fiság, vagy a szomszédjuk volt tehene 50—60 százalékkal több tejet ad. A komoly csodálko­zásukra azonban a következő évben, a második ellésnél nyí­lott bőséges alkalom, amikor kétszeres eredmény sem volt ritka, s ez már a napi 20 liter tejet meghaladta. De végső véleményükkel megvárták a következő hónapokat és ami­kor nem történt visszaesés, ki­számolták a felhasznált ab­rak és a kifejt tej árát. Majd fejcsóválva tologatták előre- hátra a kalapjukat, latolgat­va, hogy mit is vesztettek egyéni korukban. A hírt az­után úgy széthordták a falu­ban, hogy ők tekinthetők a szakvezetés iránti bizalom, el­indítóinak, illetve a mezőgaz­dasági tudomány népszerűsí­tőinek”. SZINTE LÁTNI LEHET ezekben a sorokban a tehené­szek rosszalló, majd csodálko­zó fejcsóválását, s ugyanígy, ilyen plasztikusan írja le a tsz- tagok kétségeit legyőző többi, szép eredményt is, mégsem hallgatja el azonban a felme­rült nehézségeket. És éppen ez teszi kitűnő forrásmunká­vá ezt az öt és fél íves köny­vet. Századok múlva is szem­közeibe hozza a tsz-emberek munkáját, gondolatait és a gondolkodásukat megváltozta­tó fejlődést. Kár, hogy csak ezer példányban jelent meg. Sz. E. Tatarozzák a rezervátumot A Természetvédelmi Hivatal előírása szerint a szigorúan védett rezervátum, a kisbala- toni madárszálló nagy részé­ben érintetlenül hagyják a nádat. Az avas nád azonban időnként felújításra szorul, különben megkezdődik az ön­gyérítés: a nád elsatnyul, A népgazdaság — a növé­nyek vetésforgó rendszeréhez hasonlóan — négyévenként szakaszosan felújítja a fészke­lő helyül szolgáló nádast. Az idén a madárszálló egynegye­dét „tatarozzák”, ez azt jelen­ti, hogy a szigorúan védett körzetben mintegy 100 hektá­ron learatják a nádat, ‘ Az általános iskola 8 osztályát elvégzett ipari tanulókat az 1975/76-os tanévre felveszünk kőműves szakmába Kollégiumi elhelyezés, teljes ellátás és a tanulmányi eredménytől függő, emelt ösztöndíj. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás” Ksz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. Rohamosan növekszik a budai járás lakossága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents