Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

Tanulástól segélyig Napsütésben, esőben Harminchárom újítás — Sok a törzsgárdatag A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatóságának hét ki- rendeltségén 469-en dolgoz­nak, ebből 345 a munkások száma. Szíics György szb-tit- kárral az üzemigazgatóság mindennapjairól beszélget­tünk. Megtudtuk: állami oktatás­ban a dolgozók 9,8 százaléka vesz részt. A politikai oktatá­sokon nyolc csoportban 142-en hallgatták a társadalom időszerű kérdéseiről szóló előadássorozatot. Az üzemigazgatóság 1800 kö­tetes könyvtárában húszféle szaklap és különböző folyó­iratok várják az olvasni vá­gyókat. A vasasszakszervezet lapjára 138-an fizettek elő. Két alkalommal szerveztek közös színház- és mozilátoga­tást, amelyen 564-en vettek részt. Hat darab színházbér­letet is váltottak, s főleg fizi­kai dolgozóknak adták át. Tavaly a SZOT és a válla­lati üdülőbeutalók 50 százalé­kát kapták a munkások, így összesen 170 felnőtt és 72 gyerek. (Ez az arány nem mondható éppen igazságosnak, hiszen a munkások száma 345, míg az alkalmazottaké 124. A beutalókat viszont fele­fele arányban kapták.) Az újítási mozgalomban részt vevő 30 munkás 49 ja­vaslatot nyújtott be, s ebből 33-at bevezettek, s 11 ezer fo­rintot fizettek ki értük. A vállalati fejlesztési alap­ból 672 ezer forinttal támo­gattak kilenc, lakásépítés­be kezdő dalgozót, amely­ből hét a munkás, s közülük hatan harminc éven aluliak. Teljesítették a XI. párt- kongresszus tiszteletére tett vállalásokat és a harminchá­rom brigád 296 dolgozóval részt vett a vállalaton belüli élüzemversenyben is. Részük­re kétszer adtak pénzjutal­mat. A 266 törzsgárdatagnak 33 ezer hatszáz és a tizennégy Szépítik a várost A hét elején, a még szép napsütéses időben, az Örkényi úton találkoz­tunk a tanács parkgondozó brigádjával. Kis létrákkal, ké­zifűrészekkel és metszőollók­kal járták az utcát, s az út- széli fák koronáit igazgatták. Egyikük, Bődi Ambrus, ér­deklődésünkre elmondta, hogy tíz esztendeje dolgozik a vá­rosszépítő brigádban. Volt István a brigádvezietőjük. Té­len, nyáron megvan a dolguk, ősszel, tavasszal a parkban, és a nagy utcák parksávjain vi­rágágyakat ásnak, fákat, bok­rokat, virágokat ültetnek. Nyá­ron gondozzák, öntözik őket és télen az utcai fák nyesege- íése és koronájuk alakítása van soron, ami azért is fon­tos, mert sok helyen belenő­nek a villanyvezetékekbe. — Sokszor bizony nehéz a munka. A téli hidegben fázik a kezünk — jegyezte meg Szé- csény Ferenc, aki már öt éve parkgondozó. — Ám az idén eddig nagyon kegyes volt hoz­zánk az idő, már megmozgat­ta a fák alvó rügyeit is. A napokban például észrevettem, hogy a platánfákon már duz­zadni kezdtek a kis rügyek. — Az idén korábban fog­tunk az utcai fatisztogaí.ás- hoz, s nemsokára végzünk ez­zel a munkával is. Azután a Cifrakertbe megyünk, melyet szépen rendbe akarunk hoz­ni felszabadulásunk 30. évfor­dulójának tiszteletére. Elmondották még a park­gondozók, hogy az idei jubi­leumi esztendőben fokozott gondot fordítanak a város te­reinek és utcáinak szépítésére. Ebben évről évre mindinkább segít a lakosság is. Örömmel jegyezte meg, hogy egyre ke­vesebb olyan felelőtlen sze­mély akad, aki az utcai par­kokat és parksávokat pusztít­ja, s az elültetett kis fákat kitördeli. Kopa László kiváló dolgozónak 35 ezer fo­rintot osztottak szét. A 108 nyugdíjas szakszerve­zeti tag közül decemberben tizenháromnak adtak egyszeri segélyt és a fenyőünnepségre 346 gyermeknek állítottak össze ajándékcsomagokat. Vállalati segélyt 75-en, 28 ezer háromszáz, szakszerveze­tit 44-en, 18 ezer egyszáz fo­rint összegben fizettek ki a jogos kérelmezőknek. Javult a szociális ellátottság a most átadásra került 2 mil­lió 500 ezer forint beruházás­sal épült létesítménnyel. A munkások zöme azonban az iparág sajátosságának megfe­lelően ki van téve az időjárás szeszélyeinek, szerelnek nap­sütésben, esőben, s ezért állandó téma a munkakö­rülmények javítása. Ezen a területen még nagyon sok a tennivaló. Az üzemi természetjáró szakosztály a szabad idő he­lyes kihasználását segítette elő, s 25 alkalommal túráztak különböző hegyvidékeken, mintegy 134-en. Tavaly 6 százalékos bérfej­lesztést hajtottak végre és ösz- szesen 15 millió 265 ezer 500 forint munkabért fizettek ki. Januárban kicserélték a szakszervezeti tagkönyveket és megállapították, hogy a szer­vezettség 93,7 százalékos. H. L. G. A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN KIADASA XIX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1975. JANUÁR 23„ CSÜTÖRTÖK Takarékoskodnak az anyaggal, energiával Egytizedével többet építenek Tizennégy szakmához értenek — Vezetnek a brigádok Beilleszkedni - nehéz kezdet után Ahol tapintással is tanítják a betűvetést A mi feladatunk az értelmi­leg fejlődésükben visszama­radt gyerekek nevelése, okta­tása — mondja Szluka Ferenc- né, a nagykőrösi kisegítő isko­la igazgatónője. — Azok a kis­diákok kerülnek hozzánk, akik nem tudnak megbirkózni a tananyaggal, nekünk kell megtanítani őket a betűvetés­re, olvasásra, hogy megszerez­hessék az általános műveltség­hez tartozó alapismereteket. Ezek nélkülözhetetlenek a mindennapi életben. Ap ólékosabb, részletezőbb A nagykőrösi kisegítő isko­lában száz értelmileg fogya­tékos gyermek jár, I—VIII. osztályig. Harminchét százalékuk ál­lami gondozott, tíz százalékuk a nagykőrösi tanyavilágból jár be autóbusszal vagy kerékpár­ral. Tizenhárom pedagógus fáradozik azon, hogy ezek a gyerekek — a nehéz kezdet, az értelmi, érzelmi életben mutatkozó hiányosságok elle­nére — felnőtten beilleszked­hessenek a társadalomba. — Az oktató munka nálunk sokkal aprólékosabb, részlete­zőbb, s jóval több szemléltető momentumot tartalmazó, mint az általános iskolában — foly­tatja Szluka Ferencné. — Gyerekeink többségének kép­zelete gyakran topog egy hely­ben, nehezen válik működő­képessé; nem fogadják köny- nyen be az új ismereteket. Az egyszer már megtanított anyagrészekre állandóan visz- sza kell térni, az ismétlés, az emlékezetbe vésés jóval hosz- szabb időt vesz igénybe, mint az egészséges gyermekeknél. Szétszóródó a figyelmük, a spontán érdeklődés szinte tel­jes mértékben hiányzik ná­luk. Ezek a tanulók ritkán eme­lik fel jelentkezésre a karju­kat. Nincs kérdeznivaiójuk. Nincs kezdeményező erejük. Gyenge a megfigyelőképessé- gük. Az érdeklődés felkeltése a pedagógus szüntelen, fárad­ságos feladata. Jól kell ismer­niük, s külön-külön a gyere­kek pszichés sajátságait, és a legmodernebb, legtürelmesebb didaktikai módszerekkel kell a a meglevő pozitív adottságaik mellé kifejleszteni a többit. — Legnehezebb az első osz­tályosok megtanítása írásra, olvasásra — mondja Szluka Ferencné. — Például a betűk tanításánál a látás, hallás ér­zékszerveinek megmozgatása mellett meg is tapintatjuk ve­lük a színes papírból kivágott betűket. Nagyon lassan, na­gyon nehezen sorakoznak azonban a kékfedelű füzetek­ben egymás mellé az ábécé betűi... — A tananyag tanítása mel­lett állandó figyelmet fordí­tunk a beszéd- és gondolko­dásképesség növelésére. Sőt, két éve minden osztályban bevezettük speciális foglalko­zásként a korrekciós órákat. A korrekciós órán a forma­érzék, a különbözőségek és megegyezések, az emlékezetbe vésés képességeit fejlesztjük ki a gyerekeknek. Hetente öt óra gyakorlat — Mi vár rájuk a kisegíti iskola elvégzése után? Milyen elhelyezkedési lehetőségeik vannak? — Többségükben betanított munkások lesznek — hangzik a válasz —, és ami nagyon biztató számukra, nem is akármilyenek. A munkamorál­juk jó, ha megszokják az egy­féle munkafeladat mechaniz­musát, fegyelmezetten és oda- adó^n tudnak dolgozni. Épp ezért a munkára nevelést, a gyakorlati foglalkozást VI. osz­tálytól kezdve, heti öt órában tanítjuk. Állandó kapcsolat­ban állunk a konzervgyárral, felsős gyerekeink már rend­szeresen dolgoznak. Megisme­rik az üzemi munka légkörét. A kisegítő iskola továbbta­nulásra nem jogosít. Középis­kolába, emeltszintű szakmun­kásképzőbe nem jelentkezhet­nek, az itt végzett gyerekek. Egyetlen lehetőségük van a továbbmenetelre a környéken: a helybeli szakmunkásképző iskola felveszi őket kőműves- tanulónak. Végigjárjuk a tantermeket. Rend és tisztaság mindenütt. A folyosóra csak halk hangok szűrődnek ki, majd néhány perc múlva uzsonnaosztás. A gyerekek szinte rohannak az élelmiszerkosarak felé. Az el­sősök még kicsit bizonytala­nabbul. Néhányukból: csoportvezető A gyerekek többsége ápolt, hisz az iskolában következete­sen foglalkoznak velük ebből a szempontból is. Néhányan ké­rés nélkül is megmutatják a füzeteiket. Az osztályzatok, a tanári bejegyzések különbö­zőek. Egy hosszú hajú kislány frissen szerzett ötös osztályza­tával dicsekszik. Ö valószínűleg még sok mindent elérhet az iskola be­fejezése után. Az igazgatónő elmondta, hogy az iskola volt diákjai közül ma már többen kőművesszakmunkások, jó né­hányan betanított munkások a konzervgyárban, sőt, egyesek csoportvezetők. Pardi Anna Jelentős munkákat végeztünk a DÉMÁSZ-nál, a csecsemő- otthonban, az ITV-nél, a TRA- KlS-nál, az SZTK rendelőin­tézetben, a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ban. A Tormásban pedig 12 lakásos, többemeletes társas­házait építettünk. — Milyenek az idei kilátá­sok? — Kedvezőek. A Tormásban már alapozzuk az újabb 12 la­kásos ifjúsági házat, dolgo­zunk a szociális otthon bőví­tésén, amellyel a nyáron vég­zünk, s akkor fejezzük be Kecskeméten a tavaly elkez­dett 16 lakásos társasház épí­tését is. Emellett több helyi munkáról is tárgyalunk. — Hány szakma képviselői dolgoznak a szövetkezetben? — Dolgozóink az építkezé­sek minden munkáját elvég­zik, összesen 14 szakmához értenek. — Hogyan gondoskodnak az építők szociális ellátásáról? — Fürdőt és egyéb szociális helyiségeket alakítottunk ki és természetesen védőruha is jár. Cserkeszőlőn saját üdü­lőnk van. A nyáron Pannon­halmára indítottunk autóbusz kirándulást. A KISZ-alapszervezet tag­jai mikrobuszunkkal jár­ják az ország szép vidé­keit. A szövetkezet tagjainak többsége 30—40 éves. Sok a még náluk fiatalabb is. Ök nyáron az ifjúsági parlamen­ten elmondták, hogy jól érzik magukat, itt kívánnak marad­ni és dolgozni a szövetkezet­ben. — Melyek az idei terveik? — A szövetkezet 13 millió forintos tavalyi tervét 10 szá­zalékkal emeljük. Az anyag- és energiagaz­dálkodásban legalább 2 százalékos megtakarítást tervezünk. Elmondotta még az elnök, hogy a munkában élen járnak a szocialista brigádok, s a jó munka eredményeként egy szövetkezéti tag havi átlagke­resete 3—4 ezer forint. A múlt év mérlegét most készítik, s a jelek szerint tavalyi tervü­ket sikeresen teljesítették. K. L. SPORT Sakkozók közgyűlése Röplabdáinak a negyedikesek Kiss Andrásáé felvétele A KlOSZ-székházban ren­dezték meg a Nagykőrösi KI- OSZ Sportkör közgyűlését. Pflllagi Tibor, a sakkszakosz­tály vezetője ismertette a sportkör egyetlen — sakkszak­osztályának történetét. 1973. november 16-án ala­kult a . KIOSZ-ban a sakk- szakosztály; köszönet jár azért, hogy versenyszerűen sakkoz­hatnak itt a nagykőrösiek. Ti­zenkét tag volt akkor. Azután Nagy Imre lelkes szervezésé­vel sok versenyt rendeztek, főleg a minősítések megszer­zése érdekében. 1974-ben be­neveztek a megyei csapatbaj­nokságba, s mindjárt az I. osz­tályba, mert vállalták a tíz fő­vel való szereplést. Tavasszal szoros mérkőzésen vereségek jöttek egymás után, főleg ru­tinhiány miatt. Nyáron újsze­rű volt a páros Strand Kupa­viadal. A nagymarosi villám­versenyen 16 csapat közül — a legjobb vidékiként —, a 6. he­lyen végeztek a körösiek. Ösz- szel már megerősödött az újonc megyei csapat, jobban szere­pelt és végül 8 együttes közül a hatodik helyen végzett. A kevés versenyrutin ellenére aránylag megálltak a helyüket, a 22 igazolt játékosból 19-en szerepeltek. Sokat köszönhet­nek Nagy Imrének a társaság összehozásáért. Jelenleg 26 igazolt versenyzőjük van. Jó a légkör, a látogatottságon ja­vítani kell (de a versenyek idején azért jórészt bejárnak). A tagdíjfizetés pontosságára többeknek jobban kell ügyel­niük, mert ez fedezi a vidéki szerepléseket. A távollevő Nyíri Lajos sportköri elnök funkciójából való felmentését kérte, sok elfoglaltságára hivatkozva. A sakkozók a KIOSZ nagykő­rösi csoportjának jelenlevő fia­tal titkárát, Keretkes Károlynét egyhangúlag megválasztották sportköri elnöknek. Kocsis Ká­rolyt háznaggyá, Kis Sándort intézővé választották. Kerekes Károlyné a rövid idő alatt létszámban és a sze­replés szempontjából is jól 'sjlődött sakkozóknak a KI­OSZ részéről ígérte, hogy le­hetőségeiktől függően támo­gatják a sakkozókat, például a kért demonstrációs tábla létrehozásával, stb. Kis Sándor megköszönte a gépjárművel rendelkező sak­kozóknak a költségmentes uta­zást. Kár, hogy a JTSH nem képviseltette magát a gyűlé­sen. Többen a fiatalabbak kör­nyékbeli szereplését kérték. A sportszerű Járó Sándor tárgy­ajándékot kapott. Az idén már I. osztályban sakkozó Freitág Pált felkérték elméleti okta­tásra, amit ő készségesen vál­lalt. A Nagykőrösi KIOSZ SK sakkosztálya rövid múltra te­kint vissza. Szereplésük fi­gyelmet érdemel. Sport- és ba­ráti szeretetük követendő pél­da kell hogy legyen váro­sunkban. Sárosi Ceglédre igazolt Sárost Tibort, a Nagykőrösi Kinizsi 1974-ben I. osztályú minősítést elért birkózóját a napokban átigazolta a Ceglédi VSE. A sok sikert elért spor­toló a jövőben ceglédi szí­nekben versenyez. Új autópálya Tanácskozást rendeztek Ko­márom megye vasúti és közúti hálózatának fejlesztéséről, va­lamint a Volán és a posta szolgáltatásairól kedden Tata­bányán. Földvári László, a postaügyi miniszterhelyettes, a KPM több vezető munkatársa, a MÁV, a Volán Tröszt és a posta képviselői vitatták meg a megyei tennivalókat. A tanácskozáson többek kö­zött bejelentették, hogy 1985- ig, 500 kilométer autópályát létesítenek az országban. Bu­dapest és Tatabánya-újváros között teljesen új nyomvona­lon. A négy forgalmi sávos autópálya építését kezdik meg jövőre. MOZIMŰSOR A lopakodó Hold. Izgalmas, vadnyugati történet, színes amerikai filmen. Előadások kezdete; 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Mindenki szép, mindenki kedves! Francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. I í A nagykőrösi Építő Szövet­kezet, Épület- és Lakáskar­bantartó Ktsz néven, 1951-ben alakult, s jövőre ünnepli mű­ködésének negyedszázados ju­bileumát. A szövetkezetbe tö­mörült kisiparosoknak az első években sok nehézséggel kel­lett megküzdeni. A vezetők és a tagok között nem alakult ki a kellő egyetértés. A szövet­kezet azonban az utóbbi évek­ben számottevően fejlődött, vállalt munkáinak zömét hely­ben végzi. Horváth József elnököt arra kértük, hogy szóljon a szövet­kezet tavalyi eredményeiről. — Első félévünk kevésbé volt sikeres. A vidéken vál­lalt munkák sok gondot je­lentettek, s több dolgozónk a nagyobb kereset reményében más vállalathoz ment, de egy­két hónap múlva mégis visz- sza jöttek. — Második félévünk, az esős idő okozta gondok ellenére, eredményesnek mondható. Pályázat hangfelvételekre cialista vívmányokkal kap­csolatban. A pályázatokat 1975. már­cius 31-ig lehet beküldeni a KISZ Pest megyei bizottságá­hoz. Értékelésükre idén ápri­lisban kerül sor, s a legjobb pályaműveket májusban, a felszabadulási könyvhetek megnyitó ünnepségén nyilvá­nosan is bemutatják. Ekkor adják át a díjakat is, az első helyezettnek ezer, a második­nak 700, a harmadiknak pedig 500 forintot. Hazánk felszabadulása 30. évfordulója alkalmából a KISZ Pest megyei bizottsága Mit jelent nekünk a felszaba­dulás? címmel amatőr hang- felvételek készítésére pályáza­tot hirdet. Ezen magnósklu­bok és egyéni versenyzők •Olyan- pályaművel vehetnek részt, amellyel más pályázaton még nem indultak. A hangfel­vételek 20—25 perces doku­mentumműsort tartalmazza­nak, visszaemlékezéseket, ál­lásfoglalásokat társadalmunk­kal, s a 30 év alatt elért szó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents