Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
1975. JANUAR 22., SZERDA Az MSZMP megyei oktatási igazgatóságaik emlékülése Felszabadult hazánk SO éve Pest megyét héttagú küldöttség képviseli Salgótarjánban, a megyei pántbizottság saékházábam tegnap megkezdődött az MSZMP megyei oktatási igazgatóságainak tudományos emlékülése. Az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda- osztálya által Felszabadult hazánk 30 éve címmel rendezett tanácskozás megnyitó plenáris ' ülésén részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A háromnapos konferencia mintegy 300 résztvevőjét — a megyei oktatási igazgatóságok vezetőit, tanárait, az agitáció és propaganda területén tevékenykedő vezető pártmunkásokat — dr. Móna Gyula, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese köszöntötte. Pest megyét az emlékülésen héttagú delegáció képviseli, melynek tagjai: Balogh László, a Pest megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője, Göndics Zoltán, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatója, Illés Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa,, Aczél Pálné tanszékvezető tanár, Csuka József és Vízi István, az oktatási igazgatóság tanárai, valamint Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese. Az emlékülést Géczi Jánosnak, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárának előadása nyitotta meg. A plenáris ülést szekcióülések követték. A három nap folyamán öt szekcióban húsz előadás és harmincnégy korreferátum hangzik el, a megyék politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséről. Az első napon az ötödik szekcióban, amelyben a Pest megyeiek is tanácskoznak, négy előadás hangzott él. A társadalmi-gazdasági fejlődés hatása a munkás-paraszt szövetség tartamának változására Pest megyében címmel Illés Lajos, a Pest megyei pártbizottság munkatársa tartott előadást. Holnap a karreferátumok hangzanak el.- A munkásművelődés néhány kérdése Pest megyében címmel, Balogh László a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője tart előadást. Az időközben megbetegedett Varga Gábor tanszék- vezető tanár — A Pest megyei pártszervezetek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeréért című előadását Vízi István, az oktatási igazgatóság tanára olvassa fél. A József Attila művelődési központban Salgótarján rekonstrukciójáról rendeznek ma filmvetítést és ankétet. Kiállítás nyílik a munkásmozgalom történetének oktatását Segítő helytörténeti kiadványokból is. A salgótarjáni munkásmozgalmi múzeumban dokumen- tumikiálilításit rendeznek, amely a felszabadult Nógrád megye harmincéves fejlődését mutatja be. A szekcióülésék munkáját és tapasztalatait csütörtökön plenáris ülésen értékelik. A GANZ ÁRAMMÉRŐGYÁRBÓL Műszerfal kooperációban ALKATRÉSZ PERUNAK, TÖRÖKORSZÁGNAK Dr. Hegyi József, a Ganz- Műszerművek gödöllői Árammérőgyárának terv- és munkaügyi főosztályvezetője így beszél a gyár idei termelési terveiről és munkaerőhelyzetéről: — Az előbbinek a teljesítése maximális erőfeszítéseket követel tőlünk, éppen azért, mert az utóbbi egyáltalán nem kielégítő. Az idén a gyár dolgozóinak 410 ezer darab egyfázisú, 138 ezer darab háromfázisú árammérőt, és 55 ezer darab villamos kapcsolóórát kell előállítaniuk; mindez együttesen a termelés volumenének 6—8 százalékos emelkedését jelenti — a tavalyihoz képest. Ezen belül is a legjelentősebb a tőkés exportunk tervezett növekedése: dollár árbevételünket körülbelül 40 százalékkal kívánjuk növelni. De a rubel elszámolású exportunk is jelentős, mintegy egymillió rubelt tesz ki. És mindehhez — jelenleg — 100—120 dolgozó hiányzik a termelő létszámból! — Mielőtt a munkaerőhiány csökkentésére irányuló intézkedésekről kérdezném, szeretnék hallani valamit a gyár — úgy tudom — szélesedő nemzetközi kapcsolatairól. — Igen, a késztermékexporton kívül idén másfajta kötelezettségeink is hatályba lépnek: j megkezdjük az alkatrészek szállítását egy törökországi és egy perui árammérőgyárnak. Röviden az előzményekről: mindkét országban most kezdődik a nagyarányú villamosítás, s az ehhez szükséges árammérők gyártására nemzetközi tőkével egy-egy gyár épült. Pontosabban: az árammérők szerelésére. Termékeink jó hírét, nemzetközi rangját bizonyítja, hogy a török és a perui kormány a Ganz-licencet vásárolta meg, így mi látjuk el — az államközi szerződések értelmében előreláthatóan tíz évig — alkatrészekkel a két gyárat, s azokból a helyszínen szerelik össze az árammérőket. Egyébként hasonló témájú tárgyalások kezdődtek Algériával is, ahol ugyancsak összeszerelő üzem építését tervezik, amelyet — ha a mi ajánlatunkat fogadják el, — ugyancsak mi látnánk el alkatrészekkel. — Ha már a nemzetközi kapcsolatokról esett szó, feltétlenül említést érdemel a Polski Fiat kooperációs program. Arról van szó, hogy a Ganz Mérőműszerek angyalföldi Közlekedési Mérőműszergyára készíti a lengyel gépkocsikhoz a műszerfalakat; mi pedig az ezekhez szükséges alkatrészeket. Tavaly indultunk a nullszériával, idén pedig már 25 ezer műszerfalhoz szükséges alkatrészt kell gyártanunk. Végül két mondat a belső kooperációról: köztudomású, hogy a mi gyárunk látja el alkatrészekkel a testvérüzemeket, a vállalat többi gyárait is. Nos, az alkatrészigény az idén tíz százalékkal meghaladja a tavalyit, pedig az sem volt lebecsülendő! — Most térjünk át a munkaerőhelyzetre. Száz-százhúsz produktív munkás hiányát még a legátgondoltabb üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel sem lehet ellensúlyozni, ha azokhoz nem párosul számottevő műszaki fejlesztés ... — Márpedig az utóbbira egyelőre nem gondolhatunk. Más megoldást kellett keresnünk. Az egyik az volt, hogy január elsejétől bérautóbuszt állítottunk üzembe, az újonnan toborzott vérségi—kartali munkások szállítására. Drága mulatság, 50 ezer forintot emészt fel havonta a nyereségünkből, de kénytelenek voltunk vállalni, másképpen képtelenek volnánk eleget tenni megrendeléseinknek. Itt jegyzem meg, hogy már 1977-re is vannak megrendeléseink! A másik járható út — legalábbis ezt bizonyítja az 1973. második félévében megnyitott erdőkertesi részlegünk jó példája — a bedol- goztatás, illetve a kitelepülés. Az említett kisüzemünk 50—60 munkást foglalkoztat — további harminc pedig vállalkozott a bejárásra —, nagyon jó eredménnyel. Ugyanilyen körültekintő, gondos szervezéssel — mint Erdőkertesen történt — másutt is szívesen nyitnánk ilyen bedolgozó rész leget. — Végül a létszámnövelés harmadik módja: a gyermek- gondozási szabadságon levő kismamák újbóli munkába állítása. Jelenleg kétszázhetven munkásnőnk van gyermek- gondozási szabadságon, s évente egyharmadukrp. számíthatnánk újból a termelésben ha el tudnánk helyezni a gyermekét. Csakhogy az üzemi bölcsődénk-óvodánk már így is túlzsúfolt: az előírt 150 helyett 220 apróságot kellett felvennünk. Legalább egy 75 —100 személyes óvodára lenne sürgősen szükség, ami öt. millió forintba kerülne. — A feltételes mód nem sok biztatót ígér ... — Hát — éppen csak a kezdő tőkénk van meg belőle: a gyár dolgozóinak két kommunista műszakjából származó bevétel, meg a városi tanácsnak az az ígérete, hogy két, szanálásra ítélt lakóházat átenged nekünk lebontásra, s az építőanyag a mienk lehet. Nyíri Éva Barázda az almáskertnek Az irányelv vitájához (h) Ä munkásosztály vezető erejéről A kiskunlacházi Kiskun Termelőszövetkezet az idén jelentősen növeli gyümölcsösének területét. A tervek szerint szamócatörzstelepet és almáskertet létesítenek. Ehhez készítik elő most a talajt. Koppány György felvétele B efejeződtek az alapszervezeti taggyűlések, amelyeken a kommunisták megtárgyalták a XI. kongresszusra kiadott irányelveket, a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét. Mi foglalkoztatta leginkább a párttagokat az irányelvekből? Szinte minden taggyűlésen elemezték az irányelv második fejezetét, amelyben megfogalmazást nyert: „Tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe. A munkásosztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. A munkásosztály politikai öntudata fejlődött, a munkások szakképzettsége, műveltsége gyarapodott. A munkásosztály, amely társadalmunk legnagyobb osztálya, a két kongresszus között is tovább nőtt: derékhada a szocialista nagyüzemekben dolgozó munkásság. Pártunk a jövőben Is nagy figyelmet fordít a munkások tevékenységére, életére.” Elmondták a hozzászólók, hogy ma már barátnak, ellenségnek egyaránt világos: eredményeinket a munkásosztály vezetésével érjük el. E gondolatnál hadd utaljunk Kádár János nyíregyházi beszédére: „Első és legfontosabb, amit figyelembe kell venni, hogy a Magyar Nép- köztársaságban a munkásosztály van hatalmon, a munkás- osztály a magyar társadalom vezető osztálya, s hazánkban eredményesen épül á szocializmus. Ez munkásosztályunk helyzetének fő jellemzője, s ha a munkásosztály ügyeit rendben akarjuk tartaná, először mindig erre gondoljunk. Ez a döntő és meghatározó a munkásosztály helyzetének megítélésében. A legfontosabb az, hogy a munkáshatalom szilárd legyen, a munkásosztály vezető szerepe érvényesüljön társadalmunk életének minden területén, s hogy a munkásosztály történelmi célja, a szocialista társadalom felépítése megvalósuljon. Aki ebből indul ki, s ezt követi, az törődik a legjobban és a legmegfelelőbben a munkásosztály helyzetével”. E GONDOLATOK a valóságban maradéktalanul megvalósulnak. A munkás osztály naponta bizonyságot szolgáltat arra, hogy ősz- tályöntúdatával, helytállásával, áldozatos munkájával, fegyelmezettségével, szervezett ségével a társadalmi haladás irányát meghatározó erő. E sommás megállapítást az alapszervezetekben a hozzászólók példákkal támasztották alá. Megállapították, ha csak az (utolsó másfél évtized tapasztalatait nézzük, fejlődésünk egészében és minden lé nyeges vonásában a munkás- osztály legalapvetőbb osztálycéljai jutottak kifejezésre — csak a legfontosabbakat említve— az ellenforradalom leverésében, a munkáshatalom megszilárdításában, erősítésében és fejlesztésében. Ez jut kifejezésre a társadalmi, gazdasági, állami tömegszerve- zeti munkában is, mert hisz a munkások közvetlenül vagy közvetve, de jelen vannak a vezetés és igazgatás minden léhyeges fórumán, minden szintjén. A munkásosztály osztály- céljai valósulnak meg a nép gazdaság fejlődésében, az ál taluk létrehozott szocialista nagyipar termelésének korsze rűsítésében, a gazdasági életben betöltött vezető szerep erősítésében, a nemzeti jövedelem termelésében. A szocialista ipar nagyarányú fejlődése mindén szempontból erősíti a munkásosztály vezető szerepét a társadalmi életbén. Következményeként a munkás- osztály lett a társadalom legnépesebb osztálya, jelentősen nőtt szervezettsége, műveltségi színvonala, lényegesen javultak élet- és munkakörülményei. A MUNKÁSOSZTÁLY vezető szerepét jelzi a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a modern mezőgazdasági nagyüze- mek gazdálkodásának kiépí- tése, fejlesztése. A munkás- osztály vezető szerepét a társadalom másik legnépesebb osztálya, a parasztság, nemcsak elfogadja, hanem szó- cialista céljait magáénak vallja és — végleg hátat fordítva a magántulajdonra épülő gazdálkodásnak — e célok megvalósításán munkálkodik. A munkásosztály pártjának agrárpolitikája nemcsak a gazdálkodás felteicltiben jelentett gyökeres fordulatot a mezőgazdaságban, hanem a parasztság politikai, világnézeti, erkölcsi fejlődésében is. Az a gondoskodás, amellyel pártunk és szocialista államunk a mezőgazdaság fejlesztésének és a parasztság életkörülményei alakulasa- nak ügyét kezelte és kezeli, annak a politikai felelősségnek a megnyilvánulása, rmely a társadalom vezető osztályát jellemzi a többi dolgozó osztály és réteg sorsának alakulásáért. Kulturális es ideológiai életünk szocialista tartalmú, az egész nép felemelkedesét célzó fejlődése is a munkásosztály vezető szerepét jelzi. A munkásosztály ideológiája, a marxizmus—leninizmus hegemén, vezető és uralkodó szerepe biztosítja ideológiai életünk tisztaságát, hatékonyságát. Általa és segítségévéi az értelmiség, a kultúra és tudomány művelőinek a többsége a munkásosztály szocialista céljainak elkötelezettjévé vált, meggyőződéssel vesz részt megvalósi- t ásáb cin A felszólalók e témát érintve kifejtették a taggyűléseken: o munkásosztály osztálycéljait, politikai törekvéseit pártja segítségével éri el. Miután nem minden taggyűlésen fogalmaztak helyesen, húzzuk alá: pártunk kormányzó párt, a hatalmon levő munkásosztály pártja, s alapvető szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági fejlődésében. Vagyis a munkásosztály vezető szerepe osztályszervezetei — a párt, a szocialista állam — útján valósul meg. A pártnak az az alapvető feladata, hogy biztosítsa a munkásosztály vezető szerepét a társadalomban. A munkásosztálynak pedig azért van szüksége marxista—leninista pártjának vezető szerepére, inert csak így érheti el politikai céljait, általa válik osztálytudatos, politikai erővé. S zamos történelmi tapasztalat — a magyar- országi 1956-os vagy a csehszlovákiai 1968-as esemény — bizonyítja, hogy a párt vezető szerepének érvényesülése alapvető a munkáshatalom fennmaradása, a szocializmus építése szempontjából. Tapasztalatainkból tudjuk azt is, hogy a munkáshatalom fennmaradása, ereje és szilárdsága, az előrehaládás valamennyi eredménye elválaszthatatlan a párt politikájától, szervezőmozgósító munkájától. A párt azzal tölti be osztályának politikai vezetését, hogy felismeri a munkásosztály egészének érdekét, meg tudja azt különböztetni a munkások kisebb vagy nagyobb csoportjainak szűkebb érdekeitől, helyesen kapcsolja össze a közvetlen napi érdekeket a távlati érdekekkel, a társadalmi haladás követelményeivel. Mindemellett a párt azért is politikai vezetője a munkásosztálynak, mert felkarolja a társadalom minden dolgozó osztályának és rétegének érdekeit, valamennyi haladó erő törekvéseit és bekapcsolja azokat a szocializmusért folyó harcba. A pártnak nem lehet és nincs más célja, törekvése, mint a munkásosztály érdekeinek képviselete. M IT JELENT napjainkban, a jelenlegi viszonyok között a munkásosztály vezető szerepének erősítése? Jelenti, hogy következetesen szerezzünk érvényt pártunk marxis-, ta—leninista politikájának. Pártunk X. kongresszusa a társadalmi élet valamennyi területére meghatározta azt a politikát, amely biztosítja a szocialista társadalom felépítését hazánkban. Ezt a politikai irányvonalat a kongresz- szus határozatai tartalmazzák, amelyek a párttagság, a munkások, a dolgozók nagy többségének egyetértésével találkoztak. A kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy e politika a gyakorlatban általában megvalósul, hazánkban eredményesen fejlődik a szocialista társadalom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elmúlt négy év alatt is ne lettek volna gondjaink. Voltak és vannak. A pártnak azonban volt és van ereje, hogy érzékenyen reagálva a kritikai jelzésekre, önkritikusan megvizsgálja saját és az 1 ország tevékenységét. így állapította meg a Központi Bizottság 1972. november 14— 15-i ülésén: „a kongresszus határozatainak végrehajtásában egyes területeken elmaradás van, sőt helyenként a végrehajtás nem a kívánt irányban és módon történik.” Találkoztunk az elmúlt évek során beruházásokkal összefüggő problémákkal, költségvetési gondokkal, az ország fizetési mérlegének nehézségeivel, érés bérproblémákkal, a jövedelemarányokból adódó feszültségekkel. Ezek a ki- sebb-nagyobb hibák azonban nem abból adódtak, hogy nem voltak átgondoltak a X. kongresszus határozatai, hanem abból: végrehajtása nem volt minden területen következetes. így lehetett e nehézségeket megszüntetni úgyannyira, hogy most a XI. kongresszus küszöbén azt mondhatjuk: a X. kongresszus áltál jóváhagyott társadalmi-politikai feladatokat végrehajtottuk, gazdasági munkánk mércéjét a IV. ötéves tervet — az ismert nyersanyaggondok ellenére — teljesítjük. T örténelmi feladatát a munkásosztály eddig és / ezután is nem valamiféle zárt, statikus tömbként végzi. Számszerű növekedése, politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapodása, társadalmi befolyásának és tekintélyének növekedése szüntelen folyamat. Ezért a pártnak állandóan elemeznie kell a munkásosztály összetételében végbemenő változásokat; az osztály belső réte- geződését; a munkásosztály különböző rétegeinek gazdasági, szociális helyzetét és politikai aktivitását. Rendszeresen elemezni kell, hogyan változik a munkásosztály' helye szocialista társadalmi struktúránk egészében, hogyan alakul a munkásosztály viszonya a társadalom többi osztályához és rétegéhez, figyelembe véve azt is, hogy milyen változások mennek végbe a többi osztály és réteg helyzetében, összetételében. Csakis így képes a munkásosztály történelmi feladatainak a teljesítésére. A változó volóság alapján újból és újból világossá kell tennünk, hogy a munkásosztály vezető szerepe bonyolult és összetett folyamat. Érvényesítése megköveteli egyfelől a munkásosztály fogalmának és szerepének helyes, marxista-leninista értelmezését, történelmi megközelítését, a munkásosztály helyzetének és fejlődésének kutatását; másfelől a tapasztalatoknak a gyakorlati politikai munka síkján történő felelős hasznosítását. A KONGRESSZUS irányelveinek megvitatása a taggyűléseken ismét jó alkalom volt, hogy pártunk összegezze, gazdagítsa, tovább erősítse a munkásosztály társadalmi súlyát, vezető szerepét, a társadalom minden rétegére gyakorolt befolyását. FODOR LÁSZLÓ, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese á i L
