Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-03 / 2. szám
4 A PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MEl LEHLETE TV-FIGYELŐ Nincs szilveszter tévé nélkül. Az idei szilveszter, előzetes híradásaiban a televízió feltűnően hangsúlyozta, hogy mindenféle közhiedelemmel ellentétben nem kivételes produkcióról van szó. A hagyományos év végi kabaré csak egy az esztendő szórakoztató műsorai közül. Olyan, mint a többi. Nem rendkívüli, nem páratlan, nem kivételes. Tetszetős érvelés ez. Csak egy baja van. nem egyezik a valósággal. Egyrészt azért, mert a szilveszteri kabaréra a televízió sem úgy készül, mint a többire. Másrészt azért sem, mert a közönség sem úgy vár- já-fogadja, mint az év többi szórakoztató produkcióját. Az év utolsó kabaréja ugyanis az óévtől való búcsúzás szerves részévé vált; el nem mulasztaná senki. Valóságos népszokás ez, mint valamikor a betlehemezés és a húsvéti locsolkodás volt. Tényleg igaz; nincs szilveszter tévé nélkül. Persze, nagyon jól tudja ezt a tévé is. Lám, idei műsorát is úgy szervezte, úgy alakította, hogy az egyéb szórakozások sérelme nélkül mindenki végignézhesse. Elmúlt a monstre vállalkozások, az este héttői éjfélig tartó végeláthatatlan műsorok kora. Az idei kabaré már olyan elegánsan rövid, volt, mint egy jó miniszoknya, vagy egy modem színházi előadás: háromnegyed tízkor kezdődött és alig több mint két óra múlva véget is ért. Megnézhette mindenki. S biztos vagyok benne, hogy végig is nézte. S biztos vagyok abban is, hogy senki sem bánta meg. Kitűnően sikerült ez a műsor. Jobban, mint az elmúlt éviek. A tévé szilvesztere ismét eljutott azokra a csúcsokra, a szórakoztatásnak azokba a magasságaiba, amelyeken akkor állt, amikor egy ország figyelni kezdett rá. Friss, lendületes, mozgalmas, fordulatos volt ez a műsor, tele váratlan és kellemes meglepetésekkel. Már ahogyan elkezdődött, egyedül az a képernyőhöz kötötte-lán- colta a nézőt Igen, az az ötlet, hogy azért ne legyen ez az új esztendő teljesen új, amit Komlós János nyitókon- feransza hangsúlyozott, oly meglepő és érdekes volt, hogy rögtön érdeklődést keltett. Ami így kezdődik, arra érdemes is odafigyelni. S nem vitás: érdemes volt. A műsor minden számát felidézhetnénk most bizonyságul, csupa remeklés. De erre talán nincs szükség. Jól emlékszünk mindarra, amit láttunk. Inkább Kállai István főszerkesztői és Bednfli Nándor rendezői munkájára hívnánk fel a figyelmet. Ha jól emlékszem, mindketten először csináltak szilveszteri műsort. Ügy tűnik, sok tartalékkal. Futná még ebből néhány esztendő év végi kabaréjára. FurCSä. Kosztolányi Dezső, mint köztudomású, nem tartott kapcsolatot a progresszív politikai mozgalmakkal. Eléggé kivételes ez nálunk, de tény. Pályatársaival szemben Kosztolányi emberileg és íról- lag is egyaránt közömbös volt a politika és talán a nép sorsa iránt is. De író volt. Jó író, aki figyelt a valóságra, és észre is vett, felismert jó néhány ellentmondást. Több más írásán kívül ilyen felismerésekből született például a Kínai kancsó című elbeszélése is. Televíziós adaptációját szerdán este, az év első napján láttuk. Csakhogy mi történt? A televízió, a Kínai kancsó feldolgozása közben, nem tudni miért, még azt a politikai szintet is sokallotta, ahová a közönyös polgár, a haladónak egyáltalán nem nevezhető Kosztolányi Dezső eljutott. A tévé január elsején ehhez a polgári állásponthoz képest hátralépett. A novella mondanivalóját az író az utolsó részben összegzi. Ne tagadjuk: haladóbban, politikusabban és radikálisabban, mint az 1974-ben készült filmváltozat. Kosztolányi szövegében például elhangzik ez a szó, kommunista. A tévében nem. Kosztolányi novellája gazdag életanyagon mütatja be a pénz hatalmát. A tévé nem. Kosztolányi például arról beszél, hogy azok a nők, akik olcsón árulják magukat, a társadalom kivetettjei. De a szépek, s kik éppen úgy árulják magukat, csak jóval több pénzért, a társadalmi elismerés csúcsain állnak. A tévé minderről érthetetlen szerénységgel, de roppant mélyen hallgatott. Vagyis akármilyen képtelenségnek tűnik is, tény, hogy a Kínai kancsó történetének feldolgozásában a politikailag enyhén szólva közömbös Kosztolányi jóval haladóbb volt, mint a magyar tévé 1974-ben. Mit mondhatunk erre? Nem értjük. Furcsa. Ökrös László TELEVÍZIÓ Termel 1975-ben... .........A beruházás megnevezése: Mi skolci Húskombinát.-A telepítés helye: Miskolc, Sajó-part. A beruházás tárgya: új létesítmény. A beruházás jellege: állami, egyedi nagyberuházás. Termelési kapacitása: évi 5760 vagon hús, 778 vagon húskészítmény, 110 vagon dobozos sonka és 223 vagon húskonzerv ..Bevezetőben ennyit árul el az új létesítmény alapító okirata. A közvetítésben azonban remélhetőleg már sokkal többet láthatunk a befejezés előtt álló kombinátból, amely rövidesen bekapcsolódik a lakosság ellátásának vérkeringésébe. Adás: kedd, január 7., 1. műsor: 18.15. RÄDIÖ Kandallótűz Nagy Piroska műsora. A művelődésnek milyen formáit választja legszívesebben a tanyák, falvak lakossága a téli hónapokban? Erre keresett választ a riporter, meg arra, hogy megnézze, milyen harcot folytatott pl. az alsócebeli tanyák népe a villanyért, a tanyai újságellátás javításáért, s mikor ez már megvalósult — az iskoláért. Túl ezen, szó lesz a műsorban a nagyobb települések gazdagabb művelődési-szórakozási lehetőségeiről, a különböző szakkörökben található hasznos időtöltésről is. Adás: csütörtök, január 9., Petőfi rádió: 21.25. TELEVÍZIÓ Változatok Tázlárra... Tázlár község 2300 lakója közül több mint 1100 még ma is tanyán él. Közismert, hogy a tanyavilág általában nagy gondot jelent a közművelődés munkásainak. A tévé forgatócsoportja ezúttal mást tapasztalt. Az egy szem tanítónő három évtizedes kitartó munkája sok mindent pótol ezen a vidéken, ahol a közművelődés legalapvetőbb feltételei is hiányoznak. A tanyaközpontban kialakult közösség előteremti a szükséges pénzt, de a falu szép művelődési háza kihalt és kicsit gazdátlan. Adás: kedd, Január 7., 1. műsor: A Mafilm és a Magyar Televízió közös sorozata, amely január 12-től minden vasárnap délután műsorra kerül, ezt a címet viseli: Hazánk, Magyarország. Ügy térképezd fel számunkra a sorozat az országot, hogy lakosai a filmsorozat néződ, számára a közös emlékkel való-találkozás örömét nyújtja: igen, ilyennek is láttuk, ilyen is volt... Az első rész közismertnek vélt tudnivalókat ígér. A címe: Beszélgetés a térképpel. Hogyan jutott idáig, hogyan fejlődött ki a magyar térképészet tudománya, hogyan váltunk a térképészetben RÁDIÓ • Az év emberei Portrék 1974. nemzetközi életéből. Szerkesztő: Szécsi Éva. Olyan személyiségekről szól a műsor, akiket 1974. eseményei tettek híressé: Gerald Fordról, Giscard d’Estaingről, Alvaro Cun halról, Reza Pahlavi sahról, szovjet űrpilótáról, aki a szovjet-amerikai közös űrkísérlet tagja lesz, és Karamanliszról. A hangos portrék személyeket mutatnak be, de az arcképek mögött. a hátteret a világpolitika alkotja: a Watergate-bot- rány rázkódtatta amerikai társadalom, az olajválság, a mediterrán térség viharai. Olyan események, amelyek új problémákat vetnek fel Európában és a tengerentúl, s amelyek tovább gyűrűznek 1975-ben is. Adás: szerda, január 8., Kossuth rádió: 20.53.RÁDIÓ Esték a Csiliben Hegyi Imre műsora. ... A „csili* Dél-Amerikában egy méregerős, apró csípős paprika neve. Magyar- országon, Budapesten, a XX. kerületben egészen másfajta fogalmat takar. A hajdani Csillag utcai munkásotthont apáink becézték „Csili”-vé, így lett az unokák nyelvében hagyományőrző fogalom az erzsébeti Csili neve. Miként része a mindennaooKnak, miként eleme a szabad óráknak a Csili, erről vallanak óvodások és idősebbek, kisdiákok és nyugdíjasok, tetőfedők, kőfaragók, esztergályosok és üzemi munkások. Adás: hétfő, január 6., Kossuth rádió: 16.05. RÁDIÓ Miért tettem? Borenich Péter dokumentumjátéka. A megtörtént esemény szereplői: Bori néni, Kati, Vera, Zsuzsi, a lányai, a szomszédok, a Korányi-kórház orvosai, a körzeti orvosnő, a körzeti ápolónő, a Dózsa György úti utókezelő főápolónője, valamint az Országos Mentőszolgálat dolgozói. Dramaturg: Loránd Lajos. A dokumentumjáték szerzője a kritikusok 1974. évi díját kapta. Adás: kedd, január 7., Petőfi rádió: 20.28. „nagyhatalommá” ? Nemcsak régi metszetek, kézzel rajzolt térképeik válaszolnak erre, értető rendben felsorakozva, hanem a magyar térképészet vezető egyénisége, dr. Radó Sándor professzor is. De. hogy ne csaik hazánk földrajzi, hanem szellemi térképe is elkészüljön, külön rész mutatja be a magyar színházi életeit, a festőművészeket. szobrászokat, a magyar népművészet élő alkotóit, kiemelkedő alkotásait. A sorozat április 4-én fejeződik be, és méltó emlékezés lesz hazánk felszabadulása harmincadik évfordulóján. T. A. 22.10—23.00. Hazánk, Magyarország Televíziós sorozat önmagunkról neiaEiViiiüiiO Készülő új mjjyar tv-játékok jEéíiéklete) Az év első hónapjában jó- néhány új, rangos produkció forgatásához kezdenek a tv stúdióiban, illetve a tv megbízásából a MAFILM műtermeiben. Kétrészes tv-film ké- -sszül Szabó Pál Isten malmai című regénye nyomán, amely a 1975. január 6-tól 12-ig HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.16: Nótacsokor. 9.12: Az elmés, nemes Don Quijote de la Mancha. Miguel De Cervantes Saavedra regénye folytatásokban. XX1I1. rész: Fogadtatás a hercegi udvarban (i&m.). 9.3<0: A hét zenemüve. 10.C5: Iskolarádió. 10.30: Ami a Hőfalon is áttör ... 10.45: Zenekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Ur- bán Katalin és Madaras Gádor népdalokat énekel, Németh János cimbalihozik. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: Édes anyanyelvűnk. 14.10: Mozart: D-dúr hegedűverseny. 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Juhász Frigyes—Szilágyi György: Az idő parancsa. Kantáta a munkásőrség fennállásának 10. évfordulójára. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Húszas stúdió. Esték a Csiliben. 17.05: Külpolitikai figye’ő. 17.20: A hét rádióhallgatója. 17.40: Van új a Nap alatt. 17.55: BUÉK — 1975! A Rádió Kabarészínházának szilveszteri műsora (ism.). Kb. 23.00: Cherubini operáiból. 23.30: Népdalok, néptáncok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kamarazene, vokális zene. 9.03: Ezeregy délelőtt. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.45: A Jupiter négy nagy holdja. 12.00: Wilhelm Furtwängler operafelvételeiből. 12.45: A nagy öreg. Vogul medveének. 13.03: Ki a jó diák? 13.20: Schumann: Spanyol daljáték. 14.00: Kettőtől hatig... 18.05: Külpolitikai'figyelő (ism.). 18.20: Kalandozás. 19.25: Gergely Anna és Bálint Sándor nótákat énekel, Zsákai Piros László klarinétoziik. 20.13: Böngészde. 21.13: A históriák forrásánál. 21.33: Beethoven-művek. 23.15: Mario Lanza énekel. 23.30: A hét zeneműve. 3. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18.25: Huszonöt perc beat. 18.50: Kritikusok díja. 19.15: Giorgio Tozzi énekel. 19.35/ Kapcsoljuk az Erkel Színházat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Közben: kb. 20.10: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban (ism.). Kb. 20.30: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.13: Michal Urba- niak együttese játszik. 21.44: t i lemezeinkből. 22.30: Zenei panoráma. *1*1 KOSSUTH RÁDIÓ 8.22: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara Bartók- kórusokat énekel, vezényel: Kis István. 8.35: Harsan a kürtszó! 9.10: Bizet: Gyöngyhalászok. Háromfel- vonásos opera. Közben: 10.05: Iskolarádió. 10.35: Az operaközvetítés folytatása. Közben: 11.09: Édes anyanyelvűnk. 11.19: Az operaközvetítés folytatása. 11.47: Kocsár Miklós fúvósműveiből. 12.35: Melódiakoktél. 14.06: A beszélőgép. James Krüss meseregényének rádióváltozata. 14.47: Éneklő Ifjúság. 15.10: RádióiskoLa. IG.00: A világ- gazdaság hírei. 16.05: Latin-amerikai dalok és táncok. 16.20: Látogatóban a Hradec-Kralove-i narodi vibornál. lfi.40: Grieg: Holberg- szvit. 17.05: Fiatalok stúdiója. 17.3(h Réti József operettfelvételeiből. 17.45: Az ismeretterjesztő rovat műsora. 18.00: Kerekes Tóth ErRÁDIÓFIGYELŐ FÉRFI ÉS Nö címmel kezdődött új irodalmi sorozat. Az elhangzott első adás után nem lehet a vállalkozás egészéről teljes képet alkotni, de a megközelítés, a válogatás ellentmondásai és megoldatlan problémái már most kirajzolódtak. A homéroszi eposzok és görög drámák férfi és nő találkozását, összecsapását ábrázoló jeleneteiből összeállított műsornak önmagában kellett volna egységet alkotnia. Az egymás mellé került részletek azonban nem tudtak szorosan kapcsolódni, az, hogy férfi és nő szólt egymáshoz bennük, önmagában nem bizonyult elégséges kötőanyagnak. A különböző alkotásokból összemontírozott műsor, akkor mondható sikerültnek, ha a részletek eredetéről nincs időnk és módunk gondolkodni, mert azok új helyükön önálló funkciót töltenek be, és ismerőeségük vagy ismeretlenségük lényegtelen. Ebben az összeállításban azonban az egyes részletek által elért legnagyobb hatás az volt, ha az eredeti mű szépségeit, gondolatait idézték emlékezetünkbe, hatinovits Zoltán és Ruttkai Éva kitűnő játékával. Az antik hangulat megteremtését a Magyar hárfás trió közreműködése jól segítette. Éppen az első adásiban megnyilvánuló értékek, az egyes jelenetek magvalósítása miatt különösen nagy kár, hogy az alkotók nem merték a — tervek szerint az irodalomtörténet minden nagy korszakát megidéző — sorozat összeállítási és válogatási szempontjait jobban konkretizálni. Általában férfi és nő kapcsolatának alakulása a történelem folyamán, túl tág fogalomnak bizonyult a különböző művek részleteinek önálló egységet alkotó összekapcsolására. Érdemes lett volna — akár közbeiktatott narrátorszöveggel, akár részletesebb bevezetővel — a kor embere, a világkép, a társadalmi-gazdasági alakulat férfi és nő viszonyával való kapcsolatait a mai ember számára érzékelhető, szellemes gondolati vázra felépíteni a sorozat adásait. Ha ez a váz átgondolt és nem erőszakolt. az irodalmi anyag nem degradálódik pusztán illusztrációvá, hanem tartást, fel-, építést nyer. Ilyen összeállítás az irodalomban kevésbé tájékozott hallgatók érdeklődésére is számíthatott volna. A MAGYAR REMEKÍRÓK sorozat az irodalmi ismeretterjesztés kidolgozott és bevált eszközeivel rendelkezik, ezt bizonyítottá a legutóbbi, Vörösmarty Mihály művészetét bemutató összeállítás is. Az előadás kezdő gondolata s egyben a műsor vezérfonala, hogy Vörösmarty költészete beavatkozik a nemzet sorsába. A Csongor és Tünde Éj- monológjának korszerű és ismerős semmi-tudata áll szemben a boldogság-akarással, s a kettősség jellemző Vörösmarty egész munkásságára. A haza és az egyén sorsának végleteit érezte át, élte meg és ábrázolta. „A jelen pillanatban mindig a nagy távlatot fedezte fel és a forrón átélt jelenből mindig az emberiség jobb jövőjét merte remélni’’ — foglalta össze Szauder József Vörösmarty költői magatartásának lényegiét. A bevezető érthető, tömör és követhető gondolatmenetét a költő ismert verseire való hivatkozások támasztották alá, s mivel az előadó a verscímeket sosem felejtette el pontosan idézni, asz eszmefuttatás kalauzul szolgálhatott asz érdeklődő hallgatónak, a Vörös- ■manty-kötet újbóli fongatásá(Folytatós a 2. oldalon) magyar falu felszabadulásának mindmáig legjelentősebb irodalmi megörökítése. Apáczai Csere János életének azt a mozzanatát ragadja meg Páskándi Géza Tornyot választok című drámájának tv- változata, amikor a külhonból hazatért gondolkodót és népnevelőt azzal vádolják meg, hogy szimpatizál az angol forradalommal. A mai úrhatnámság szatirikus története Csák Gyula Családi sírbolt című tv-játéka: A magyar novallatermésban válogat a kölni televízióval közösen forgatásra kerülő koprodukció, amelyet Mák Károly rendez. A Caffe Hungária 13 magyar elbeszélés tv-feldolgo- zása. A művészet és a valóság kölcsönhatását kutatja Dömölky János Témák című. különös hangvételű új filmje. Felszabadulásunk 30. évfordulójára jelenik meg a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában a Jelenlét című antológia. Ebben mintegy félszáz magyar író elbeszélései és költeményei tükrözik az elmúlt három évtized társadalmi változásait. A Nyitott könyv ennek a válogatásnak legnevesebb alkotóit, legjelentősebb műveit viszi a sokmilliós nézőtábor elé. TELEVÍZIÓ Sémák nélkül I. „Sémák nélkül élni és dolgozni — ez a célunk” — mondta a riporternek egy aranykoszorús szocialista brigád vezetője. A műsorban a csepeli Kostyera-brlgád és az óbudai Goldberger gyár két brigádja arra keres feleletet, mit Jelent számukra a megváltozott élet, a közösség alakitó ereje, ml az. amit gyűjtőfogalommal szpciallsta életmódnak nevezhetünk. Adás: péntek, Január 10., 1. műsor: 18.35. A rádió állandó műsorszámai KOSSUTH RADIO! 1.85: Rákóczi-Induló. «.Ml Hírek. Idóiarésje- lentés. 1.15: Szót kérek! 5.00! Reggeli krónika. 5.80: Műsorajánlatunk. 5.30* Hírek. Idójárásielentés. 5.40: Falurádió. 5.59: Pontos időjelzés. 6.00: Reggeli krónika II. 6.30: Reklám <i.W: Hírek, Idólárasteleniés. 6.45: Szót kérek! 6.50: Reklám. o.59: Fontos Idölelzés t.no- Reggeli krónika III. Utána: Kórzett Idójárásielentés. 1.80: Reklám. i.33i Mű- sorajánlatunk. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Htrek. Idóiarásleienlés. S.05I Műsorismertetés. 8.15! Budapest ée a vidék kulturális programjából. 9.59: Pontos Idójelzés. 10.00- Hírek. Idólárásjelentés. 11.59: Pontos időjelzés. 11.00: Harangszó. Utána: Déli krónika. 14.59: Pontos idölelzés. 15.00: Hírek. Idójárásielentés. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 18.591 Pontos Időjelzés, lt.00: Hírek. Idójárásielentés I8.59t Pontos időjelzés. 19.00: Esti krónika. 11.59: Pontos Idójelzés 88.00: Hírek. Időjá- r ás Jelentés. 84.00: Hírek. Idójárásielentés. 0.85: Himnusz. 0.30i Vízjel- zős/olgáíat. PETŐFI RADIO: «.85! Rákóczi-Induló. «.30: Hírek. Idólárásjelemés. 5.00: Hírek. Idójárásjelenlés. 5.30: Hírek. Idójárásielentés. «.001 Hírek. Idójárásielentés. 8.11: Reklám. 8.80: Torna. 6.30: Hírek fdrttáráslelen- tés. 6.45: Uj könyvek. 6.58: Hallgatóink figyelmébe: J.oo- Hírek Idő- Járásjelentés. 7.30: Htrek. Utána: Körzeti Idólárásjelentés. 7.50: Múzeumi híradó. 7.59: Pontos Idölelzés. 8.00: Hírek. Idójárásielentés S.00: Hírek. 9.59: Pontos Időjelzés. 10.00: Hírek. Idójárásielentés. 18.00: Hírek. 13.00: Hírek. Idójárásjelenlés. 13.45: Időjárás- és vtzállásíelentés. 14.30: Hírek. 15.30: Hírek. 16 30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 17.30: Hírek. 18.00: Hírek. Idólárásjelentés. 19.54: Jó estét, gyerekek! 19.59: Pontos Időjelzés. 80.00: Esll krónika II. kiadás. 83.00: Hírek. Időlárás- Jelentés. 84.00: Hírek. Idólárásjelentés. S. MŰSOR: 18.00: Hírek. Idójárásielentés. 83.00: Hírek. IdőjárásJelentés. Szombat-vasárnap: 16.00: Hírek. Időjárás jelentés.
