Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
1975. JANUÁR 19., VASÁRNAP %Mém Tegnap folytatódtak Pest megyében a munkásőrök ünnepélyes egységgyülései, amelyeken értékelték az előző év munkáját és meghatározták az elkövetkező év fő célkitűzéseit, feladatait. Az ünnepségeken adták át fegyverüket a leszerelő — tartalékállományba vonuló — idősebb munkásőrök helyükbe lépő fiatalabb társaiknak, akik a csapatzászló előtt tették le esküjüiket. GÖDÖLLŐ Ismét a legjobbak A gödöllői járási-városi Kobzi János munkásőregység tegnap délután négy órakor tartotta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában ünnepi egységgyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Jámbor Miklós, a Pest megyei pártbizottság titkára, dr. Faragó Elek, a munkásőrség megyei parancsnoka, Kis Emil, a járási pártbizottság első titkára, Pruczer Miklós, a városi pártbizottság első titkára, dr. Supek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Benedefk János, a városi tanács elnöke, á társ fegyveres testületek, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának tisztjei. Fehér Béla, a munkásőregység parancsnoka beszámolt az 1974-es év kiképzési tervének végrehajtásáról, a szolgálati feladatok teljesítéséről, személyi állomány helytállásáról a politikai, a gazdasági munkában. Mint elmondta, a párt XI. kongresszusa tiszteletére, valamint hazánk felszabadulására az üzemi munkaverseny felajánlásában a munkásőrök elsők voltak. A vezeitőségvá- lasztó taggyűlések során számos munkásért választottak az új pártvezetőségekbe. Fehér Béla arról is szólt, hogy az egységgyűlésen generációk találkoznak; 1919-es vöröskatonák, az első demokratikus hadsereg katonái és a felszabadulással egy idős .munkás- ötök. A parancsnok külön kiemelte az őszi mezőgazdasági munkában nyújtott segítségüket. A XI. kongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére rendezett alegységek közötti szocialista munika- versenyben három század 16 csapata vett részit eredményesen. Ezt követően ismertették a Pest megyei munkásőr parancsnok parancsát: a zászlóaljak versenyében dicséretet kapott és első lett a harmadik század első rajának személyi állománya és továbbjutott a megyei döntőbe. A területi parancsnokság ' az 1974-es eredmények alapján immár másodízben a legjobb önálló egység címet adományozta, a Kobzi János munkásőr zászlóaljnak. Az eredmények ismertetése után dr. Faragó Elek üdvözölte a zászlóalj személyi állományát Elmondta: örvendetes, hogy a Kobzi János munkásőr zászlóalj nemcsak a versenyben való részvételt, hanem az eredményességet is fontosnak tartotta. . Ezután dr. Faragó Elek, megyei parancsnok, Kis Emil, a járási pártbizottság első titkára és Fehér Béla munkásőr zászlóalj parancsnok kitüntetéseket adott át. Kiváló parancsnok címet kapott Osztafi Béla, Major István, Sziráki Mihály. Tizenhármán kaptak kiváló munkásőr kitüntetést. A kitüntetések átadása után a járási első titkár beszélt. Hangsúlyozta, hogy jelentős szerepe van társadalmunkban a munkásőr testületnek, szólt a munkásőrök pártmegbízatásának jelentőségéről és a fegyveres erőkkel és testületekkel való együttműködésük fontosságár ól. Az egységülés további részében esküt tettek az új munkásőrök. Az úttörők köszöntötték a résztvevőket, majd a Munkásőrség Központi Énekkara adott színvonalas műsort. Ö. E. MONOR Fölkészültebbek politikailag A monori járás Bata Ferencről elnevezett munkásőr- egysége Monoron tartotta ünnepélyes egységgyűlését, amelyen részt vettek Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára, Mateovics József, Bata János és Vámos Géza országgyűlési képviselők, Onger Vilmos, a megyei munkásőrség parancsnokhelyettese és dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke is. Kovács József járási munkásőrparancsnok 1 összegezte az egység tavalyi munkáját. A többi között elmondotta, hogy nőtt a parancsnokok és az állomány politikai, szakmai felkészültsége. Elismerésre méltó, hogy az egység csaknem teljes személyi állománya részt vett a felszabadulási emlékverÖRKÉNY j senyben és mintegy 110 ! munkásőr tett felajánlást ] munkahelyén a XI. kongresz- ' szus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére. Ezt követően nyújtották át a század legjobb szakasza címet a vecsési szakasznak, a század legjobb raja címet a monori szakasz harmadik rajának, többen kiváló parancsnok, kiváló munkásőr, megyei parancsnoki dicséret, szolgálati érdemérem és munkásőr emlékérem kitüntetésben, illetve elismerésben részesültek. A továbbiakban Guba Páll köszöntötte az egységet, majd a leszerelő, illetve tartalékállományba vonuló munkásőrök nevében Terpik János adta át a fegyvert a fiataloknak. G. J. Példát mutatnak a munkában A dabasi járás Kossuth Lajos munkásőr egysége az Örkényi művelődési házban tartotta ünnepi egységgyűlését, amelynek elnökségében helyet foglalt Ihászi József, az MSZMP járási bizottságáVíz - Ceglédnek nak első titkára, dr. Uj- szászi Róbert, a munkásőrség Pest megyei parancsnokságának képviselője, Farkas László nyugdíjas, a munkásőrség egyik alapító tagja, valamint Vagyim Bondarenko ezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának, parancsnoka, továbbá a járás gazdaságainak, intézményeinek, a társ fegyveCegléd határába*, épül a város második főnyomávezetéke. A tanács a MBLYEPTERV tervei alapján korszerű vlzműtelepet és vlzmfihálözatot építtet. Tavaly 24 millió forintos költséggel megkezdték a munkának ezt a szakaszát, amit az idén év végére fognak befejezni. Az egész beruházás körülbelül 80 millió forint lesz. Nagy Iván felvétel« rés testületéinek vezetői. A gyűlést Csipái Ferenc, a járási pántbizottság titkára nyitotta meg, majd Z akar András egységparancsnok értékeltté a járás munkásőreinek a kiképzésben, tavaly élért eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a többségében a mezőgazdaságban Dobáson, Felsőbabádon, Kakucson és Örkényben, valamint más településeken dolgozó munkásőrök a pántkongresszus és a felszabadulás tiszteletére indított munkaversenyben kiemelkedő eredményeket érnek el a mezőgazdaság fejlesztésében, a növény- és gyümölcs- termesztésben, állattenyésztésben és egyéb mezőgazdasági ágazatokban. A beszámolót követően Ihászi József és dr. Ujszászi Róbert kitüntetéseket adott a kiváló és leszerelő munkásőröknek. Ezután Berecz Gábor leszerelő munkásőr ünnepélyesen átadta fegyverét Vásárecz- ki Lajos új munkásőmek. Ezt az új munkásőirök eskütétele követte, majd az Örkényi általános iskola József Attila úttörőcsapatának és az Örkényi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet ifjú gárdistáinak küldöttsége virággal és szavalattal köszöntötte a jelenlevőket A bensőséges hangulatú ünnepség után a kakucsi Lenin Tsz Röpülj páva köre műsort adott az egység tagjai és a vendégek tiszteletére. P. V. Alkotó figyelemmel Befejeződött pártszervezeteinkben a kongresszusi dokumentumok megtárgyalása Az MSZMP Központi Bi- részletes tanulmányozása, an- zottsága határozatának meg- nak alapján véleményalko- felelően holnap befejeződ- ’ tás, javaslattétel. Igényeltük, nek megyénkben is a párt- hogy a párttagok ezeken a alapszervezetek vezetőségvá- taggyűléseken mondjanak választó taggyűlései. Csupán né- j leményt a szervezeti szabály- hány helyen lesz taggyűlés j zat tervezett módosításáról is, holnap, így megállapíthatjuk,! amelyet szintén eljuttattunk a hogy az eddigi, közel 1400 | pártszervezetekhez. A decem- alapszervezeti taggyűlésen ’ béri pártcsoport-értekezleteken Pest megye kommunistái jó! a tagság megismerkedett a politikai légkörben, nővek- ; tervezett módosításokkal. Az vő felelőssérzettel vettek is feladata volt a párttagok- részt. i nak, hogy őszinte, reális véKettős feladat hárult a j leményt mondjanak már a párttagságra a vezetőségvá- ! taggyűléseket megelőzően a lasztó taggyűléseken. Egy- ] jelölő bizottságoknak a merészt a decemberben megje- 1 zetőségbe számításba vehe- lent kongresszusi irányelvek . tő tagokról. Cselekvőkészség, javaslatok az irányelvek vitájában A taggyűlések igazolják, hogy párttagságunk nagy érdeklődéssel, figyelemmel tanulmányozta a XI. kongresz- szus irányelveit és a módosított szervezeti szabályzat tervezetét. Az alapszervezetek párttitkárainak vitaindító beszámolói — melyek 10—30 percig tartottak —, elemezték az irányelveket, legfontosabb megállapításait és az alapszervezet jellegének megfelelően igyekeztek felkelteni a párttagság érdeklődését az irányelvekből adódó helyi feladatokra, problémákra és gondokra. A vitaindítók tartalmát igazolják a vitában elhangzottak, a párttagságnak ugyanis mintegy 20 százaléka mondott véleményt erről a két fontos dokumentumról. A vitában nagyon sok helyen érzékelhető volt párttagságunk marxista műveltségének növekedése, hozzáértése. A párttagság túlnyomó többsége egyértelműen kifejezésre juttatta egyetértését a kongresszusi irányelvekkel, amelyekben a párt eddigi elvi politikájának folytatását látják, ezért támogatják és helyeslik. Megfogalmazták a vitában, hogy pártunk politikájának végrehajtása az eddiginél szervezettebb és fegyelmezettebb munkát igényel minden munkástól és vezetőtől. Egyetértésre talált szinte valamennyi pártalapszervezet- nél, hogy határozottan lépjünk előre az ideológiai és politikai nevelő munkában. Számos helyen hangsúlyozták a vitában — és egyetértőén fogalmazták meg —, hogy a szocialista törvényesség érvényesítése nem képzelhető el az öntudatos állampolgárok tömegeinek aktív közreműködése nélkül. Nagyon sok pártalapszerve- zetben törekedett a tagság arra, hogy alkalmazza saját területére a reá háruló feladatokat. Ennek következtében a viták középpontjába több alapszervezetben a gazdaságpolitikai kérdések kerültek. Megfogalmazták, hogy a gazdasági területeken mutatkozó lazaságokat fel kell számolni. Meghatározták ebben a helyi gazdasági vezetőknek és pártszervezeteknek, kommunistáknak a tennivalóit is. Kérték a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítését a gyakorlatban. Így például Törökbálinton és Solymáron taggyűléseken több helyen szóvátették a nem munkával szerzett jövedelemszerzés elleni következetesebb fellépést. Törvény alkotását igényelték, mely ennek lehetőségeit is kizárja. Kérték, hogy a felelőtlenül gazdálkodó vezetőket vonják felelősségre. A köztulajdon erősítésének, gyarapításának tendenciájával általában egyetértettek és helyesnek tartják a népgazdasági, a csoportérdek eddiginél fokozottabb összhangjának megteremtését. A többi között az abonyi Sápvári Tsz-ben tették hangsúlyozottan szóvá a takarékosság szigorítását, a helyi belső tartalékok feltárásának szükségességéit, a termelékenység növelését és a munkafegyelem erősítését. Kérték a vezetéstől, a munkaerő-gazdálkodás megszigorítását. Az albertirsai Dimitrov Tsz-ben — ahol a párttagság teljes számmal megjelent a taggyűlésen — az irányelvékkel összhangban intézkedési tervet készítettek az energiatakarékosságra, az üzemanyag-gazdálkodás fejlesztésére. A felszólalók több taggyűlésen hivatkoztak a Központi Bizottság 1974. december 5-i ülésére, s az ott hozott határozatban megfogalmazott feladatok alapján javaslatokkal éltek helyi gazdasági intézkedések bevezetésére. Kifejezésre juttatták a vitában a párt tömegkapcsolata erősítésének szükségességét és a tömegszervezetek megnöveke- kedett szerepét az irányelvek gyakorlati megvalósítására. Ezért több helyen igényelték, hogy a pártszervezetek megválasztandó vezetőségei az eddiginél határozottabb pártirányításit juttassanak érvényre a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban. Az ipari üzemek pártalap- szervezeteinek taggyűlésén fogalmazódott meg több helyen az üzemi demokrácia fejlesztésének szükségessége, a jelenleg is meglevő lehetőségek és keretek eddiginél jobb kihasználása. Szóvá tették helyenként a „kapun belüli” gondokat, így az üzemen belüli „munkanélküliséget”, munkaerő-felesleget. Helyenként a bértömeg-gazdálkodás bevezetésével látják e probléma megoldásának legcélravezetőbb útját. Igényelték több helyen, hogy határozottabban A taggyűlések második napirendje keretében megtartott vezetőségválasztásokon mintegy 7000 pártvezetőségi tagot választottak. A párttagok éltek a szervezeti szabályzat adta jogukkal és a jelölő bizottságok eredményes munkájának gyümölcseként azok kerültek megválasztásra, akik értik a part politikáját, képesek gyakorlati végrehajtására és élvezik a párttagság, környezetük dolgozóinak bizalmát. Az eddiginél nagyobb számban kerültek a vezetőségbe nők, fiatalok és jelentősen emelkedett a fizikai munkások száma. Figyelemre méltó, hogy a vezetőségekbe megválasztott munkások csaknem 80 százaléka szakmunkás. Megfelelő számiban kerültek a pártalap- szervezetek vezetőségeibe a közvetlen termelést irányító művezetők, üzemvezetők is. A termelőszövetkezetekben megválasztott vezetőségek döntő többségükben tükrözik az adott terület párttagságának összetételét. A régi vezetőség tagjainak átlag 70 százalékát választják újjá, tehát azok maradtak ki a vezetőségekből, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak eleget tenni a reájuk háruló kötelezettségeknek, illetve nyugdíjba vonultak, munkahelyet, munkakört változtattak. Az irányító pártszervek megfelelően ellenőrizték a taggyűlések lebonyolításánrík rendjét és ezért csak elvétve fordult elő, hogy eljárási hiba miatt a taggyűlést, vagy a érvényesítsük a pártellenőrzést, különösen a termelő területek pártszervezeteinek részéről. Javasolták, hogy a gazdasági nehézségek megszüntetésére — szükséges és indokolt esetekre — a gazdasági szabályozók mellett a kormány centrális intézkedéseket is tegyen. Fokozottabb minőség- és árellenőrzést is igényelnek az arra illetékes szervektől. Számos helyen kapott hangot a nagycsaládosok lakás- problémája. Helyeslik és ké-, rik, hogy a kormány a jövőben is fordítson kiemelt figyelmet ennek megoldására. Javasolták azt is, hogy az illetékes állami szervek dolgozzanak ki az eddiginél ösztönzőbb intézkedéseket a nagy lakások célszerű és tervszerű cseréjére. Kérik megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a nem állami lakáskiutalásban részesülő nagycsaládosok nagyobb kedvezményt kapjanak, amennyiben magánház építkezésre vállalkoznak, az irányelvekben pedig nyerjen megfogalmazást: az új lakótelepekkel egy időben készüljenek el a kereskedelmi, egészségügyi, kulturális és gyermekintézmények. A szervezeti szabályzat módosító javaslatait is helyesléssel fogadta a párttagság. Különösen jó visszhangot váltott ki, hogy a párttagsággal növekvő kötelességek járnak. A szervezeti szabályzat néhány pontjához érdemben iáegészítő megjegyzést, megfontolásra alkalmas javaslatot is tettek a vitában. A községi, üzemi pártbizottságok, majd a járási, megyei pártbizottságok feladata lesz, hogy e javaslatokat véleményezze és állásfoglalását a Központi Bizottsághoz eljuttassa. összességében megmutatkozott a taggyűléseken, hogy a párttagság helyesli az irányelveket! Érdemben megvitatta tartalmát és számos javaslatuk nyilván megfogalmazást nyer az irányelvek véglegesítése, illetve a XI. kongresz- szus határozata során. A taggyűléseken elhangzott vélemények alkotó módon járultak hozzá pártunk politikájának alakításához és kifejezésre juttatták, hogy önzetlenül vesznek részt a megye kommunistái a gyakorlati megvalósításban is. szavazást meg kellett ismételni. Az irányító pártszervek ezen esetekben helyesen jártak el, őrködtek a szervezeti szabályzat által meghatározott rend és pártdemokrácia szabályainak betartásán. Valamennyi választásnál szigorúan vigyáztak a szavazás titkosságára, így néhány helyen a jelölő listára pótlólag felkerült, illetve korábban egyáltalában nem szereplő személyt is megválasztottak. Elég gyakori volt a korábbi évekhez viszonyítva, amikor két vagy három jelölt is egyenlő szavazatot kapott, s ezért a szavazást meg kellett ismételni. Legtöbb esetben azonban ß sorrendiség döntött. Jellemzője volt a taggyűléseknek, hogy a jelölő bizottság javaslatán túlmenően sok párttag mondta el véleményét a jelöltről, bírálta fogyatékosságait, illetve indokolta jelölésének helyességét. Pest megyében a pártái ap- szervezetek vezetőségválasztó taggyűléseinek eredményes lebonyolítása tovább erősítette a párt tekintélyét, vezető szerepét. Megfelelő alapot adott ahhoz, hogy a sorra kerülő üzemi, községi, hivatali, intézményi pártértekezleteken a kommunisták, a párt- alapszervezetek küldöttei kifejtsék véleményüket az eddigi munkáról, elősegítsék az irányító pártszervek még hatékonyabb működését. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja Vezetőségválasztások a pártdemokrácia szellemében Ünnepélyes munkásőr egységgyűlések
