Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

MC I WAPIÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ti VÁC VÁRO S RÉSZÉRE XIX. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 1975. JANUÁR 18., SZOMBAT Befejeződtek a vezetőségválasztások Előtérben az ideológiai nevelés Befejeződtek az alapszerve­zeti vezetőségválasztások a város pártszervezeteiben, és megválasztották a pártértekez_ let küldötteit. A Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola párt. alapszervezete az utolsó na­pon tartotta taggyűlését. Ezen megjelent Balassi István, a városi pártbizottság osztályve­zetője is. Imre György alapszervezeti titkár előadásában ismertette az MSZMP Központi Bizottsá­ga által vitára bocsátott kong­resszusi irányelvek főbb tézi­seit, majd indokolta a szerve­zeti szabályzat módosítási ja­vaslatainak szükségességét. A vitában szinte minden részvevő véleményt mondott a fontos pártdokumentumok­kal kapcsolatban. Egyebek közt hangsúlyozták, hogy az iskola legfontosabb feladata, hogy hatékonyan valósítsa meg a tanulók emberi-ideoló­giai nevelését, eredményesen hangolja össze az oktató-neve­lő munkát, erősítse a szocia­lista vonásokat. Farkas József az anyag- és energiatakarékosság fokozá­sára tett javaslatot a fűtésre, világításra és a tanműhelyre vonatkozóan. Belányi László pedagógus kérte társait, hogy adják át egymásnak tapaszta­lataikat az oktató-nevelő mun­ka összehangolásában. Harmos Béla az üzemi demokrácia fo­kozására, a jó munkahelyi légkör megteremtésére hívta fel a figyelmet. A felszólalók vitatkoztak a hátrányos helyzetű tanulók se­gítésének módszereiről is. Ezután titkos szavazással megválasztották az öttagú ve­zetőséget. Titkárnak ismét Im­re Györgyöt választották. A vezetőségbe három új tag ke­rült. R. L. Az eredményeket szamba véve A kereskedelmi vállalatok is eredményesery' teljesítik kong­resszusi felajánlásaikat. A Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat legna­gyobb egységében, a váci Du­nakanyar Áruházban éves ter­vük 4 százalékos túlteljesítését vállalták. Valamint azt, hogy teljes árukészletük kicserélő­dését 70 napról 59 napra csök­kentik. Ezenkívül versenyfel­hívást intéztek a vállalat töb­bi 84 egységéhez. Az eredményeket számba véve a Dunakanyar Áruház­ban megállapították, hogy 1974. évi tervüket 110,5 millió forintra teljesítették. Az áru­forgalmi sebességet pedig 59 nap helyett 58-ra csökkentet­ték. — Lemezlovas a városi if­júsági klubban szombaton 18 órakor. Műsorvezető Hegedűs László. Önzetlen Jelentkeztek: úttörők, KISZ-esek, szocialista brigádok Társadalmunkban, tágabb vagy szűkebb környezetünk­ben egyre gyakrabban talál­kozhatunk a segítőkészség kü­lönböző megnyilvánulásaival. Az emberek társadalmi mun­kában parkokat alakítanak ki, bölcsődéket, óvodákat építe­nek; gyárakban, üzemekben, községekben vért adnak, hogy életet mentsenek. Vannak emberek, akik ön­zetlenül segítenek azokon, akik idős korukban magukra maradtak az öregség bajaival, gondjaival. Vácott és a váci járásban szervezett formában törődnek a magányos, idős emberekkel. Az első fokozat A közelmúltban a városi ta­nács szociálpolitikai osztálya Vác és a járás területén szo­ciális gondozószolgálatot szer­vezett. Ez úgy vált lehetővé, hogy már a múlt év elején több úttörőcsapat, KlSZ-szer- vezet, szocialista brigád je­lentkezett, hogy bekapcsoló­dik a gondozószolgálatba. Ezenkívül a varosból, a járás községeiből egyénenként, ön­ként jelentkeztek, főleg asszo­nyok, de férfiak is, hogy föl­ajánlják segítségüket. Szűcs Istvánné, a városi ta­nács szociálpolitikai főelőadó­ja elmondta, hogy a városi- járási gondozószolgálatot a vá­ci .szociális otthon igazgatója — az otthon három gondozó­nőjének közreműködésével — irányítja. A szervezésbe be­kapcsolódtak a Vöröskereszt aktívái, főleg a gondozásra szorultak felderítésében1 Az idős emberek gondozása három fokozatban történik. Az elsőben otthon gondozzák az idős, magányos embereket. A gondozás többrétű: beteg­ápolás, bevásárlás, takarítás, fűtés. Nagyon sokat jelent már az is, hogy a magányos, idős emberekkel beszélget­nek, meghallgatják panaszai­kat, Jelenleg 26 szocialista bri­gád látogat meg rendszeresen beteg, idős embereket, s előre­láthatóan még több brigád vállalkozik a segítségadásra, hiszen a gondozószolgálat be­vezetése óta fokozatosan nőtt Keresik a lehetőségeket A második fokozatot az öregek napközi otthonaiban való gondozás jelenti. Vácott jelenleg két, Nagymaroson és Szobon egy-egy öregek nap­közi otthona működik. A váci otthonokban napi teljes ellá­tást biztosítanak. A vidékiek­ben ebédet és uzsonnát, mi­vel az iskolai napközikben — ahonnan az ételt kapják — csak ebédet főznek. Az öregek napközi ottho­naiba rendszeresen ellátogat­nak az úttörők, KISZ-tagok, szocialista brigádok. Szobon a határőrség patronálja az otthont. Vácott a városi ta­nács vezetői is ellátogatnak az otthonba, beszélgetnek az idős emberekkel. / A három otthonban össze­sen 90 idős embert gondoznak. Mindegyikben jó körülménye­ket teremtettek részükre, tévét nézhetnek, zenét hallgathat­nak, szervezett foglalkozáso­kon vehetnek részt — ilyen a csoportos kézimunkázás pél­dául —, s ezenkívül kirándu­lásokat, közös színházlátogatá­sokat biztosítanak részükre. Az ötödik ötéves terv idő­szakában Vácott még két nap­közi otthont adnak át az idős embereknek. A gondozás harmadik mód­ja a szociális otthonban való elhelyezés. A város vezetői­nek egyik nagy gondja, hogy a szociális otthon túlzsúfolt, és jelenleg 121 idős ember vár elhelyezésre. Dr. Monori Balázs, a városi tanács titkára elmondta: az ötödik ötéves terv folyamán bővítik a váci szociális ott­hont. De már most is keresik a lehetőségeket arra, hogy minél több idős embert elhe­lyezzenek a megye többi ott­honaiba. Átmeneti megoldást találtaik is a forgóágyas elhelye­zést. Ez azt jelenti, hogy hosz- szan tartó betegség esetén — 90 napon vagy még hosszabb időszakon át — szociális ott­honban gondoznak idős embe­reket. Az érdem Vácott és környékén is van­nak még problémák az idős emberek gondozása körül. Mégis, szavakban ki nem fe­jezhető eredményeket értek el ezen a téren. Elég csak ar­ra gondolni, hogy a város és a járás területén ma már egyetlen magára maradt, idős embert sem hagynak magate- hetetlenül, egyedül. Az el­esett, idős emberek már nem szorulnak a szomszédok állan­dó segítségére, vagy esetleg könyörül etére. Mindenekelőtt azoké az ér­dem, akik naponta megoldják az idős emberek problémáit. Igaz, a gondozók havi 500 fo­rint tiszteletdíjat kapnak te­vékenységükért. De hát ez a tiszteletdíj meg sem közelíti a gondozásra fordított valóságos munkadíjat. De hát itt nem is erről van szó, hanem se­gítőkészségről,, megértésről, humanizmusról. Roxin László Ahol a legmagasabb az energiaköltség Elsősorban az üzemanyaggal Utak, módok keresése a DCM váci gyárában Ma, amikor a világpiacon az energiahordozók ára mind magasabbra szökik, hazánk­ban is mind nagyobb jelen­tőségű az energiatakarékos­ság. Különösen ott, ahol a termelési költségeknek jelen­tős hányadát éppen az ener­giára fordított összeg teszi ki. Így van ez a Dunai Cement- és Mészművek váci gyárában is. Félelmetes és csodálatos A kép első látásra riasztó, mintha holdbéli tájra téved­tünk volna. A por vastagon borít mindent, s amerre né­zünk egyhangú, szürke a táj. Keskeny vaslépcsőkön* jutunk fel a kemencékhez. Az óriás henger alakú építmények mel­lett liliputi-emberkéknek érez­zük magunkat. Kísérőnk, Si­mon Gyula üzemvezető, a ke­mence kémlelő ablakánál vé­dőpajzsot nyújt át: ezen ke­resztül nézzük a szabályos ritmusban, forróságot lehelő lángnyelveket. A látvány fé­lelmetes és egyben csodálatos. A kemenceüzemben lát­szólag nincs sok lehetőség az energiatakarékosságra. A kü­lönböző kenőolajokból például feltétlenül fel 'kell használni az előírt mennyiséget. Meg­felelő kenés hiányában ugyanis, gyorsabban kopnak az alkatrészek. Az üzem mű­szaki szakemberei mégis ta­láltak megoldást: a csapágya­kat előmelegítik. Ezzel a ke­nőolaj-felhasználás lényegesen gazdaságosabbá vált. Lepol és Dopol Az egyik óriás kemencében öt-hat ember csákánnyal, la­páttal dolgozik. — Egyik legsürgősebben megoldásra váró feladatunk, hogy megszüntessük az ége­tőtérben időről időre je­lentkező „betegséget”, a be- gyűrűsödést. Külföldön nem sikerült megtalálni az ellen­szerét, mi is tehetetlenül ál­lunk e klinkerlerakódási fo­lyamat előtt. A szennyeződés összeszűkíti a kemence bel­ső terét, s ezáltal erősen csök­kenti a kapacitást. A begyű- rűsödés eddig nem tisztázott körülmények között, abban az esetben jön létre, ha a nyers­anyag minősége, a kőolaj kén­tartalma és az égetési hőfok hatást gyakorolnak egymásra. A kemence belseje erőteljes csákányütések nyomán „kitá­gul”, lépésről-lépésre szaba­dítják meg a mintegy félmé­ter vastagságban rárakódott, megkövesedett anyagtól. — Három kemencénk is szenved ettől a betegségtől — mondja Simon László. — Ezek az úgynevezett Lepol-rendsze- rű kemencék félszáraz . tech­nológiával működnek, immár több, mint tíz éve. A legújabb és egyben legkorszerűbb be­rendezésünk Dopol-rendszerű, ez száraz eljárással üzemel. A külföldi tapasztalatokkal el­lentétben ebben a kemencé­ben még nem észleltünk be- gyűrűsödést. A gyár műszaki gárdája az itt dolgozó mun­kásokkal karöltve, megoldáson töri a fejét. ^ „Leggyakrabban használt cement a portlandcement, en- . nek nyersanyaga az agyag Piaci jelentés Orvosi ügyelet Vasárnap dr. Pap Miklós, hétfőn dr. Kreiner Lenke, ked­den dr. Pap Miklós, szerdán dr. Bucsek Tibor, csütörtökön dr. Gosztonyi Jenő, pénteken, szombaton és vasárnap dr. Gu­lyás Zoltán tart ügyeletes or­vosi szolgálatot Vácott a Köz­társaság útja 30. szám alatti orvosi rendelőben. A 11-199-es telefonszámon is felhívhatók. A beosztás hét közben meg­változhat. Még lehet jelentkezni Játékvezetői tanfolyam A Váci Járási Labdarúgó Szövetség játékvezetői tanfo­lyamot rendez, melyre jelent­kezni január 25-ig lehet a já­rási sportfelügyelőségnél (Vác, Április 4. tér 26.). A működő játékvezetők részére minden szerdán 16 órától továbbképző tanfblyamot tartanak a szö­vetség helyiségében. Vácott, a pénteki piacon a burgonya 3,20—6, a vörös­hagyma 5,50, a lila csemege­hagyma 11, a fokhagyma 24, a dughagyma kilója 16 forint­ba került. A zöldséget 9, a sárgarépát 5,50, a zellert 8, a céklát és karalábét 4, a feketeretket 6 forintért mér­ték kilónként. A kelkáposzta ára 5,50, a lilakáposztáé 5, a fejesé 3,50, a savanyítotté 8 és 10 forint volt kilónként. A tarkababot 24, a fehéret 18 forintért kínálták. Láttunk csicseri borsót, kilójáért 20 forintot kértek. Érkezett primőráru is: a sóska kilója 60, a Spenóté 40, a retek csomója 3,50, a fe­jes saláta darabja 4 forintért kelt el. A kukoricaliszt és ká­sa literje 8 forint. Disznóto­rosból a hurka kilója 35, a töpörtyűé 25, a sajté 40 és és a mészkő, vagy márga. Eze­ket finomra őrlik és a keve­réket forgó csőkem'encékben körülbelül 1400 C-fokon ki­égetik. Ezen a hőmérsékleten az alkotórészek szilárd tö­meggé — klinkerré — ala­kulnak, ezt finom porrá őr­lik, így kapják a klinker-ce- mentet, amely zöldes-szürke színű a vastartalmú szeny- nyeződésektől. Víz hatására az égetés folyamán keletkező szilikátok átkristályosodnak és ez okozza a cement megszi­lárdulását.” — írja a Termé­szettudományi Lexikon. A négy égető közül a leg­gazdaságosabban az új Dopol- kemence működik, 24 óra alatt 1200 tonna künkért éget, kilogrammonként 780 kalória felhasználásával. Ugyanakkor a Lepol-ok nagyobb fajlagos hő felhasználás mellett lénye­gesen kisebb teljesítményűek. Éppen ezért a jövőben a nagyobb kapacitású, korsze­rűbb kemencét kívánják még gazdaságosabban üzemeltetni. A három műszakot itt lecsók- ' kentették kettőre — s a dél­előtti-éjszakai megfelelő lét­számú gárdát is kialakították, ugyanakkor sikerült a délutá­ni áramfogyasztási csúcsidőt elkerülni. Szombat-vasárnap viszont ismét gazdaságosabb, kedvezőbb feltételek között működtethetik az égetőkemen­céket. A DCM bányájában első­sorban az üzemanyaggal ta­karékoskodnak az idén. Ed­dig az önjáró gépek és a különféle kőszállító dömperek, rakodó- és fúrógépek, dóze­rek naponta 10—12 kilomé­ternyi utat üresjáratban tet­tek meg — egészen egysze­rűen azért, hogy tankolhas­sanak. Most egy üzemanyag­szállító gépkocsi beszerzését tervezik, amely a bánya köz­ponti benzinkútjától a legtá­volabbi munkahelyeken dolgo­zó gépekhez is eljut. A meg­takarítás jelentős lesz, hiszen a bánya 25 gépe, berendezése eddig 2 ezer liter üzemanya­got fogyasztott, miután az új üzemanyagszállító gondosko­dik a járművek hajtóanyagá­ról, ez évente 2 ezer liter ben­zinmegtakarítást jelent. A bá­nyában villamos energiával hajtott berendezések is mű­ködnek. A kőtörő gépek ont­ják a mészkőtömböket, ame­lyeket daruval emelnek a kö­télpálya csilléibe. A munka folyamatos, de műszakkezdés­kor a kötélpálya még mozdu­latlan. A felesleges villamos- energia-felhasználás elkerülé­se végett előbb kezdik üze­meltetni a törőgépeket, hogy a meginduló kötélpálya csil­léit folyamatosan tölthessék. Bérforma-módosítás A Dunai Cement- és Mész­művek váci gyárának főmér­nöke, Kottái Imre elmondta, hogy évente 103 ezer tonna fűtőolajat és 100 millió kilo­wattóra áramot fogyasztanak. Az elmúlt évben földgázra, villanyra és fűtőolajra 200 millió forintot költöttek. Eb­ből különféle intézkedésekkel az idén mintegy 6 millió fo­rintot kívánnak megtakaríta­ni, több mint a felét például fázisjavító kondenzátorok be­építésével. Dolgozóikat anyagilag is ér­dekeltté teszik az energiata­karékosságban. Igaz, eddig is befolyásolta a tüzelőanyag­felhasználás az égetők bérét, de nem bizonyult eléggé ha­tásosnak. Most a bérforma módosítását tervezi a válla­lat vezetősége, oly módon, hogy az még jobban ösztö­nözzön a gondosabb energia­felhasználásra. ' Czibor—Sebestyén ugyancsak 40 forintra tartot­ták a füstölt szalonna kilóját is. Az alma ára 5,50 és 12 fo­rint között változott, fajtá­tól és nagyságtól függően. A téli körtéért 14—16 forintot kértek. Az aszalt szilva kiló­jáért 20, és a szilvalekvárért is 20 forintot kértek. A tisz­tított diót és a mákot egyaránt 55 forintra tartották. A sült tök darabja 3, a sü­tőtök kilója nyersen 4 forint volt. A tejfel és túró kilója és literje 30 forintért kelt el. A friss hal kilóját 16, il­letve 20 forintért kínálták. A tisztított kacsáért 170— 220 forintot kértek. A ter­melőszövetkezeti árudákban az élő csirke kilóját 30 fo­rintért mérték. A tojást 1,40— 1,60-ért adták. Csinnadratta és fáklyásmenet NAGY FIGYELEMMEL és érdeklődéssel olvas­tam Csankó Lajos Kell-e az ünneplés? című hosszas fejtegetését. Bátor hangú írásával — Vác alapítása 900. évfordulójának ünnepségsorozata kapcsán — megpró­bál választ adni azoknak, akik nehezményezik a „csin­nadrattát” és fanyalognak a „fáklyásmenet” gondola­tára. E sorok írója abban a megtiszteltetésben részesült, hogy részt vehet az emlékbizottság munkájában és így közelebbről láthatja, figyelheti azokat a nemes törek­véseket, amelyeket az 1975-ös program összeállítása során tapasztalt i Ez az emlékbizottság széles körű munkabizottság. Tanácskozásain részt vesznek a párt, a tanács, a haza­fias népfront, a tömegszervezetek, a kulturális intéz­mények képviselői. Ez is bizonyíték azok számára, akik félhivatalosan kezdeményezésnek szeretnék feltüntet­ni az évfordulót. Testes irattartóban gyűjtöm az évfordulóval kap- ccsolatos újságcikkeket, meghívókat, beszédeket és fényképfelvételeket. A dosszié — nem kis örömömre — napról napra vastagabb lesz. Egy kis büszkeség tölt el, ha látom, hogy mennyire felénk fordul ezek­ben a hónapokban úgyszólván az egész ország figyel­me. A Csankó Lajos által említett óvatoskodók talán nem is olvasták a Népszabadság 1974. december 5-i számát, amely Vác kilencszáz esztendős címmel is­merteti az évforduló programjának kiemelkedő pont­jait. Az emlékezetes sajtófogadást követően valameny- nyi budapesti napilap s a Magyar Rádió is foglalkozott a Dunakanyar városának ünnepi eseménynaptárával. A másik 900 éves városban, Szolnokon ne tapasz­taltunk ilyen aggályoskodást. Egy kissé irigyeljük tő­lük, hogy az ő évfordulójukról már két adás volt a te­levízióban, megelőztek minket kiadványaik sorával, s még arra is jutott erepükből, hogy az ottani megyei lap egyik vasárnapi száma egy teljes oldalt szenteljen a hasonlóképpen ünneplő Vácnak. Egyetértek a cikk szerzőjével abban, hogy veszé­lyekre, disszonáns hangokra figyelmeztet. Holl Béla váci könyvében valóban magas szintű fórum foglalko­zott, s korábbi lelkes bírálója is elismerte fogyatékos­ságait. Ugyanakkor nem értünk egyet azzal a hanggal, ahogyan M. K. ír a Tükörben megjelent váci cikkében Migazzi püspökről. Ágh Bíró Béla oldalas tanulmányt írt a Magyarországban a 900 éves településekről. Há­rom hét múlva olvastuk ugyanott egy hódmezővásár­helyi olvasó észrevételét — aki a laphoz nem méltó hangnemben — helyesbíti a cikk pontatlanságait. Mindezek apróbb bosszúságok, de nem vonnak le •semmit sem a 900. évforduló jelentőségéből, sem a fel- szabadulás 30. évfordulójára való előkészületek ün­nepélyességéből. Január első felében 400 címre kézbesítette a pos­ta dr. Monori Balázs tanács vb-titkárnak, az emlékbi­zottság elnökének köszönősorait. „Kérjük, hogy a to­vábbiakban is működjék közre az évforduló ünnepsé­geit szervező emlékbizottság munkájában, hogy együtt tevékenykedhessünk 900 éves, városunkért.” Ezek a sorok talán Csankó Lajost is megnyugtat­ják, s erőt, lelkesedést öntenek mindazokba, akiknek szívügye, hogy a december nyolcadiki művelődésiház- avatás egy valóban ünnepi, sikeresen lezajlott prog­ram befejező eseménye lehessen. Papp Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents