Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-03 / 2. szám
1975. JANUÄR 3., PÉNTEK szMtm> Iskolatej háromszázhuszonkét tanintézetben Újabb kisközségek kapcsolódtak a tejellátásba Kimagasló eredményekkel zárta az elmúlt esztendőt a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat. 1974-ben Pest megye területén összesen csaknem 650 ezer hektoliter tejet vásároltak, 27 ezerrel többet, mint egy esztendővel korábban. A felvásárlás jn ellett az értékesítés is örvendetesen emelkedett, megyénk területén 13 százalékkal több tejet adtak el, mint 1973-ban, és 5 százalékkal meghaladták az 1972. évi értékesítést A tejtermékek közül különösen a túró iránt volt nagy kereslet, ebből csaknem 25 százalékkal, tejfelből 20 százalékkal adtak el többet, mint' az előző évben. Pest megye 138 községéből jelenleg 125-öt látnak el pasz- tőrtejjel. Az elmúlt 12 hónap folyamán 15 községet kapcsoltak a tejellátásba, melynek következtében e községekben 25—30 százalékkal nőtt ä tejfogyasztás. Az iskolatej- és iskoiakakaó- akció keretében 25 újabb iskola tanulóit látják el tízóraival. Ezzel összesen 322-re nőtt azoknak a Pest megyei általános és középiskoláknak a száma, ahová tejet szállítanak. Az elmúlt évi eredményeket idén tovább széretnék gyarapítani. Igaz ugyan, hogy megyénk területéről ez évben ténylegesen 8 százalékkal kevesebb tejet vásárolnak, a gázdaságak tejtermelése nem csökken, ugyanis az idén megkezdi működését o dabasi téesz tejfeldolgozó üzeme, amely 70 ezer hektoliter tejet használ fel az év végéig. A galgahévíziek pedig idén mintegy 1095 hektoliter tejet a Galgatejnek adnak át. Mindezt egybevetve , a felvásárlás 4 százalékkal ismét nő. Az Állattenyésztési Felügyelőségtől kapott információ szerint megyénkből 39 termelőszövetkezet adott be kérelmet húshasznú tehén tartására. A megyei szervek a kérelmeket felülbírálták és 20 gazdaságnak engedélyezték a tejtermelés nélküli tehéntar- tást. Az Állattenyésztési Felügyelőség véleménye szerint viszont kedvezően hat a tejfelvásárlásra, hogy az idén csaknem tízezer intenzív tejtermelő tehén lesz a megyében és 42 ezer tehén közül csupán 4 ezer lesz húshasznosítású. 1976-ben az értékesítést 5 százalékkal tervezik növelni. Üjabb 5—6 kisebb települést látnak el pasztőrtejjel. Üj terméket az idén nem fqgnák gyártani, csupán a választékot bővítik oly módon, hogy az eddigi 3 kilogrammos csomagolás helyett a gomolyát és a juhtúrót 10 dekás egységekben is forgalomba hozzák. A Középmagyarországi Tejipari, Vállalat alaptőkével vett részt a dabasi téesz-tejüzem létesítésében. A tejüzemnek a vállalat az alsónémedi üzeméhez tartozó községekből 15-öt adtak át, amelyek mintegy 7 millió liter tejet bocsátanak az üzem rendelkezésére. Az új üzem zacskós tejet, kakaót, tejfelt és túrót termel, és termékeit az átadott 15 község területén értékesíti. Tevékenység^ remélhetőleg javítani fogja az ellátást 1 Cz. V. Az Mén: még több munkás bevonásává! Kétezerkétszáz népi ellenőr egy éve Az 1971-ben módosított 1968. évi V. törvény a népi ellenőrzés feladatairól a többi között így fogalmaz: „Ellenőrizze a lakosság életkörülményeivel közvetlen kapcsolatban álló gazdasági, szociális, egészség- ügyi és kulturális feladatok végrehajtását.” A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1974. évi vizsgálatait és az új évi munkatervjavaslatot áttekintve úgy érzékelték, hogy a fenti feladatok fontosságuknak megfelelő szerepet kaptak „és kapnak! Miként vélekedik éri ről Bort Rudolf, a Pest megyei NÉB elnöke, miként értékelné az óesztendő eredményeit és miben látja a népi ellenőrzés új évi feladatait? — 1974-ben a megyében tevékenykedő népi ellenőrzési bizottságok mintegy 900 egységben másfélszáz téma- és célvizsgálatot tartottak — mondotta Bori Rudolf. — Valamennyi vizsgálat elválaszthatatlan az állampolgárok, a lakosság érdekeitől, a vizsgálatok többségé azonban közvetlenül is a szukebb vagy szélesebb közösség érdekét szolgálta, 1974. évi munkánkat a többi között az jellemezte, hogy a párt- és állami szervek, főleg a járásokban, a korábbinál több, úgynevezett célvizsgálat lefolytatására kérték fel a népi ellenőröket. Ez mindenképpen a munkánk elismerését jelenti. Ezeknek a vizsgálatoknak a többsége is a lakosságot közvetlenül érintő témakörben mozgott, több például az egészségügy témakörét érintette. — Külön témavizsgálat keretében tekintettük át — az egészségügynél maradva — a vidéki, a Pest megyei orvosellátottság helyzetét. A többi között arra próbáltunk választ keresni, hogy a szükségesnél miért kevesebb például a körzeti orvos még a főváros közvetlen közelében is. A kezdő orvosok anyagi helyzete, közlekedési gofidjai, a nem kielégítő továbbképzési lehetőségek — íme néhány a válaszok sokaságából. — A népesedéspolitikai kormányhatározathoz kapcsolódott az év elején lefolytatott v. gálatunk, amelynek keretében a rögzítettáras gyermekruházati cikkellátást néztük meg. Hogy mi a helyzet e téren — összességében jó —. az egyáltalán nem közömbös a gyermekes és főleg a többgyermekes családoknak. Ügy véljük, hogy, ugyancsak sokakat érdekel és érint a magán -kiskereskedők és az áruértékesítéssel foglalkozó kisiparosok tevékenysége. Mind többen teszik fel évről évre a kérdést: milyen lehetőségeket kínál a belföldi turizmus, és ez a kérdés különösen indokolt a természeti értékekben gazdag Pest megyében. Széles tömegeket érint ez Is,' és érinti a fiatalokat is. Összefüggött ezzel a témakörrel a tömegsport lehetőségeinek vizsgálata. A figyelemreméltó eredmények mellett megállapítottuk, hogy nem mindenütt élnek megfelelően a meglévő lehetőségekkel, célszerűbben, gazdaságosabban is ki lehetne használni a nem csekély anyagi lehetőségeket. Keresni kell tehát a pénz okosabb felhasználásának a módjait, keresni kell a helyi erőforrásokat is, és nagyobb figyelmet kell forr dítahi a viszonylag kis pénzzel megvalósítható egyszerűbb kirándulási, sportolási lehetőségekre. — Kapcsolódik-e és miként a megyei NEB 1975. évi mimika- terve az előző évekéhez? — Kapcsolódik, egymásra épül, egymást kiegészíti. 1972- ben széles körűen vizsgáltuk például bizonyos vonatkozásokban a fogyasztási cikkek importját, erre 1975 első félévében szeretnénk visszatérni, utóvizsgálattal. Ugyancsak nem először vesszük fel munkatervünkbe az árhatóságok ellenőrző tevékenységének, az árellenőrzések hatékonyságá- nak vizsgálatát. Bizonyos fokig a belföldi turizmus témaköréhez is kapcsolódik, de mindenképpen nagy rétegeket érint a megye üdülőtelek-gazdálkodásának helyzete. Az 1974-ben hozzánk beérkezett jelzések alapján kívánjuk áttekinteni a vetömagtermelés, -forgalmazás és -ellátás, valamint a sertéstenyésztés és -felvásárlás helyzetét. Mindezt nemcsak a vásárlók, a fogyasztóik, hanem a termelők szemszögéből is vizsgáljuk. — Szinte nem lehet a népi ellenőrzés munkájáról úgy beszélni, hogy ne ejtsünk szót a közérdekű bejelentésekről is. Melyek voltaik ezzel kapcsolatban 1974. tapasztalatai? • — A népi ellenőrzés — feladatának megfelelően — a tulajdonosi jog alapján vizsgál A népi ellenőrzés lényegében állami ellenőrzés társadalmi alapokon, a dolgozók széles körű bevonásával- Ennek nyomán is megvalósul a dolgozók bevonása az államügyek, a közügyek ellenőrzésébe. Egyik nagyon lényeges formája a — közérdekű bejelentések. Az észrevételek, jelzések, számszerűleg az előző évhez hasonló szinten állnak, többségük a kereskedelmi ellátással, az árucikkek minőségével, az áruszállítás rendjével ,és építési ügyekkel kapcsolatos. — A konkrét, munkatervben is rögzített tenni való kon túl miként határozná meg a megyei NTSB további feladatait? — További I tennivalónk, hogy az eddiginél is több munkást, fizikai dolgozót vonjunk be munkánkba. Tapasztalataik, véleményük nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megállapításaink, észrevételeink, javaslataink politikai és szakmai szempontból még meg- alapozottabbak legyenek. Ebben 1974-ben a járási pártbizottságok segítségével lényegesen előbbre jutottunk. Különösen nagy segítséget jelent, hogy a népi ellenőrzési munkát a pártszervek párt megbízatásnak tekintik. Az ellenőrzéseink tárgyilagossága, igazságossága növeli és erősíti a népi ellenőrzéssel szemben mind a dolgozók, mind a vezetőik bizalmát. Á népi ellenőrzés fő feladatának, tekinti a vezetés, az irányítás segítését, azon az úton-módon is, hogy feltárja a hiányosságokat, és javaslatot tesz azok megszüntetésére. E feladat mellett követelmény a népi ellenőrzéssel szemben, hogy mind határozottabban lépjen fel a törvénysértések, a hűtlen, hanyag kezelés, a visszaélések, a lélektelen ügyintézés, a pa za-rlás ellen. Ezt követeld tőlünk elkötelezettségünk és a tisztességes, becsületes dolgozók tömege. — Röviden áttekintve 1974 munkáját, köszönetét kell mondanom a Pest megyében tevékenykedő 2200 népi ellen őrnek. Felelősségteljes, rendkívül összetett, sokrétű társadalmi tevékenységüket napi munkájuk mellett folytatják, 1974 tapasztalatai alapján is mondhatom, közimegbecsülés sei. Deregán Gábor A pártélet alaptörvénye A szervezeti szabályzat módosításáról A KONGRESSZUSOK hivatottak arra, hogy , módosítsák a párt szervezeti életének, működésének alapokmányát, a párt alkotmányát, a szervezeti szabályzatot. Nem feltétlenül velejárója ez minden kongresszusnak, de mégis csaknem kivétel nélkül napirenden szerepel mindegyiken. Egyrészt a politikai feladatok újszerűsége és azok megvalósítása megköveteli, hogy az új követelményeknek megfelelő szervezeti életet, működési rendet biztosítsuk. Másrészt a párt szervezeti élete maga is szüntelenül fejlődik, új tapasztalatokkal gazdagszik, amelyek közül a leglényegesebbeket a kongresszusnak kell törvényesítenie. A párt soron levő XI. kongresszusának napirendjén is szerepel a szervezeti szabályzat módosításának terve. A Központi Bizottság a közelmúltban nyilvánosságra hozta a módosításra vonatkozó javaslatait azzal a szándékkal, hogy azt a párttagság tanulmányozza, taggyűléseiken megvitassa és javaslataival kiegészítse, tovább gazdagítsa. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy á párttagság kollektív bölcsessége e tekintetben is nagy hozzájárulást jelent a kongresszus feladatainak eredményes megoldásához. A szervezeti szabályzat tervezet nem tartalmaz alapvető változásokat. Nem érintik azokat az alapelveket, amelyek pártunknak és minden marxista—leninista párt szervezeti életének alaptörvényei. Az érvényben levő szervezeti szabályzat minden fő vonásában összhangban áll a párt politikai feladataival-, jól szolgálja azok gyakorlati megvalósulását A FOLYAMATOSSÁG hangsúlyozása azonban nem kisebbítheti és nem csökkentheti a javasolt módosítások - jelentőségét. Ezeknek fő jellemzője a párttagokkal szembeni magasabb követelmények. Á párt eddig is megkülönböztetett figyelmet szentelt tagjainak politikai, erkölcsi magatartására, kommunista tudatosságuk és jellemük formálására. Ennek eredményeként soraiban tömöríti a magyar munkásosztály, a dolgozók legjobbjait. Annái kirívóbb egyes párttagok elmaradása, kötelezettségük elmulasztása, kommunistákhoz nem illő magatartása. A magasabb követelmények azonban mindenekelőtt a szocialista építés sorom lévő feladatainak bonyolultságával, nagyobb igényeivél függnek össze. Elsősorban a párt tagjainak kell munkájukban, magatartásukban a fejlettebb szocialista viszonyoknak megfelelni. A tervezet ezért kiegészíti és bővíti a szervezeti szabályzat követelményrendszerét. Így például a feddhetetlen előélet kitétel arra késztet, hogy a pártba jelentkezőknél nemcsak a pillanatnyi erkölcsi állapotot, hanem az egész élet- utat szem előtt kell tartani. Csak így lehet megfelelő erkölcsi alapot biztosítani a társadalomban előforduló immorális jelenségek elleni fokozott harchoz. Ugyanebben a pontban olvashatjuk kiegészítésként, hogy a párt tagja többek között, az lehet, aki munkája, magatartása, társadalmi tevékenysége alapján megbecsülést élvez. A GYAKORLAT azt bizonyítja, hogy az élet egyre pa- rancsolóbban veti fel a párttagok marxista—leninista műveltsége színvonalának emelését. A társadalmi, politikai kér., désekben való eligazodás, az ideológiai harc kiélezettebb körülményei közötti helytállás e nélkül elképzelhetetlen. Ezért a párttagok kötelezettségei között újszerű megfogalmazást kap a párttagok elméleti tudásának fejlesztése. Ugyancsak új kiegészítés, hogy a párttag tanúsítson forradalmi éberséget minden szocializmusallenes jelenséggel szemben; továbbá: következetesen szolgálja a szocializmus ügyét, és minden körülmények között álljon ki a szocialista társadalom érdekeiért, védelméért. A párttagokkal szembeni magasabb követelmények általános érvényűek, mind politikai, elméleti — ideológiai, erkölcsi, magatartásbeli — vonatkozásban emelik a mércét, nagyobb helytállást, elvszerűbb és szilárdabb viselkedést köve- ú g1 n oly A MÓDOSÍTÁSOKNAK egy másik része a pártélet demokratizmusának fejlesztését szolgálja. Többek között ide tartozik az is, hogy a párttagok nemcsak a felsőbb párt- szervekhez fordulhatnak kéréssel, javaslatokkal, beadvánnyal, hanem az alapszervezethez is. Ez egyben az alapszervezetek szerepét, politikai súlyát is növeli és közvetlenebbé teszi a párttagsággal való kapcsolatot. A magasabb követelményekkel is összefügg a pártból való kilépésire vonatkozó módosítás. Ez egyrészt a saját elhatározásra, másrészt az alapszervezet kezdeményezésére egyaránt vonatkozik. Ahogyan a belépésnél szigorúan ügyelünk a párttagság önkéntes vállalására, úgy biztosítanunk kell ezt a kilépésnél is. Ha a párttag úgy érzi, hogy valamilyen oknál fogva nem képes megfelelni a megnövekedett követelményeknek, joga van arra, hogy kérje a kilépést. A párttagsággal járó kötelezettségek teljesítése nem mindig könnyű, helytállást, minden szempontból bizonyos többletvállalást követel. Vannak esetek, amikor ezeknek a teljesítése saját vagy a szubjektív szándéktól független okok miatt nem lehetséges. A különféle konfliktusok elkerülése és kiéleződésük megakadályozása érdekében célszerű a kilépés kezdeményezése. A gyakorlat azt is mutatja, hogy egyes párttagok nem mindig mérik fel konzekvensen ilyen szempontból a helyzetüket. A kilépést ezért nem lehet csak a párttag önkéntes elhatározására bízni. Szükség van arra, hogy az alapszervezet is felléphessen kezdeménye- zően, ha a párt érdekei ezt megkívánják. A DEMOKRATIZMUS erősítését szolgálja, hogy a módosítás egyértelműbbé teszi: mikor kell pártfegyelmi eljárást indítani és kinél kell pártbüntetést aikalma'zni. Továbbá hasonló okokból kötelezi a pártszerveket, hogy fegyelmi ügyének tárgyalására meg kell hívni A párttagot, ami feltétlenül 'többet jelent az eddigieknél, amikor is csak a párttag személyes meghallgatása volt kötelező. A módosítások a fegyelmi eljárással kapcsolatban is nagyobb szerepet biztosítanak az alapszervezeteknek, mert kötelezik a felsőbb pártszerveket, hogy a fegyelmi döntés előtt meg kell ismerniük a taggyűlés állásfoglalását. Az alapszervezeti mun erősítésére irányuló törekvés fejeződik ki abban a módo sításban is, amely az éven ként tartandó beszámoló taggyűlések feladatát bővíti a megválasztott bizalmiaknak a taggyűlés által történő megerősítésével, valamint új meg állapításként az alapszervezetnek a személyi és káder- kérdésekbeni jogkörének gyakorlatával. A SZERVEZETI SZABÁLY ZATTERVEZET több fontos módosítást tartalmaz a pár működési rendjére. 15-ről 21 százalékra javasolja növelni a választott testületekbe vált kooptálást; javasolja a kong resszusok 5 éves időszakon ként történő megtartását, módosítást a gyakorlati tapasztalat indokolja. így job ban összehangolható a pár tevékenysége a tervgazdálko dás 5 éves ciklusaival. Rákos Imre Fehér köpeny nélkül Kedden, az 1974-es esztendő utolsó napján délután két órakor — miután néhány iratra> az „igazgatófőorvos” sor fölé még odaírta a nevét — levette az orvosi „egyenruhát”, beakasztotta a fehér köpenyt a szekrénybe. Azután ugyanolyan derűs mosollyal, mint máskor, elindult Hazafelé. Beosztottjai tudták, hogy ezentúl vendégként lépi át a Trefort utcai kaput. Most még két egészségügyi intézmény élén állott, a fővárosi VIII. kerületi Tudő- beteggondozó vezető főorvosa volt, és a Pest megyei Tüdőbeteggondozó igazgatója. Újévtől hivatalosan ugyan még négy hónapig az marad, de már szabadságon, úgy, hogy többé nem ölti magára a fehér köpenyt. Nyugdíjba megy. Amikor csaknem negyedszázada, 1952- ben megszervezték a megyei tbc-gondozót, igazgatójává, a budapesti VIII. kerületi gondozó vezetőjét dr. Stark Jankát nevezték ki a VIII. kerület tanácsa, személye iránti megbecsülésből hozzájárult, hogy mind a két intézmény a Trefort utcai épületben kapjon helyet. Ismételjük, a megyei tbc-gondozó- ról beszéltünk) de az intézet, neve azóta Tüdőbeteggondozóvá változott és ebben nem kevés 'a szerepe dr. Stark Jankának. Mert a tuberkulózis, az egykori veszedelmes népbetegséggel szemben országszerte megindult eredményes küzdelem Pest megyei irányítójaként és megszervezőiéként gyors sikereket ért el. Munkásságáért számos kormánykitüntetést kapott, és előbb az Érdemes, majd a Kiváló orvos kitüntető címet, Pest megye tanácsa pedig az elsők között adományozta részére a Pest megyéért emlékérmet. Stark Jankát, a pesti villamoskalauz lányát, 1918-ban avatták orvos-doktorrá, s mert hű volt ahhoz a társadalmi osztályhoz, melyből származott, a Munkásbetegbiztosítónál vállalt állást. Az orvosi hivatás nagy elfoglaltsággal jár, dr. Stark Janka azonban mégis mindig szakított időt közéleti, társadalmi tevékenységre. Elnöke ugyancsak közel 25 éve az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának, a Vöröskereszt Pest megyei Szervezetének pedig elnökségi tagja, oudai szervezetének instruktora, és még folytathatnánk a listáját számos társadalmi munkakörének. 1953 óta tagja az ország- gyűlésnek. Minden alkalommal a budai járásban választották meg, jelenleg az ország legnagyobb nagyközségét, az önálló választókerületté lett Érdet képviseli. Különösen büszke egy öt esztendővel ezelőtti, valóban emlékezetes felszólalására, amelyben szóvátette, hogy Pest megye több községében a társadalmi munkával megépült óvoda nem nyílhat meg, mert nincs elegendő pénz a berendezésére, se óvónői fizetésre. Felszólalására a pénzügy- miniszter sürgős intézkedést ígért, és az óvodák rövid idő múlva meg is nyíltak. Egy epizód ez csupán áldozatkész közösségi életéből, melynek jelentős állomásához érkezett. Kevéssel azután, majd, hogy május végén először kézbesíti a posta a nyugdíját, betölti 80. évét. Sz. E. Segítik a nagycsaládosokat Harminckét nagycsaládc dolgozó szociális helyzete vizsgálta az 1. számú Volá 4-es üzemegységének párt- szakszervezeti bizottság. Megállapították, hogy legtöbb jjik felesége nem dolgoz! így a gyermekek ellátása sokszor jobb, mint azoknál a családoknál, ahol mind a két szülő keres. A legtöbb helyen van telev zió, és a fontosabb háztartá gépek sem hiányoznak, egy főre ljutó jövedelem kintetében viszont dif; ciálódás mutatkozik a összjövedelmétől, a gyerek számától függően. A nyereség jutalomból ennek megfelelő nagyobb részt kaptak a jól ban rászorulók, a nagycsaládosok között az év folyamán 32 ezer forintot osztottak szét. Iskolakezdéskor ellátták a k csínyeket tanszerekkel. üdülésben is előnyben tik a. több gyermekeseket, nyáron 15 család gyi üdültették ingyen. Az 'egyedülálló szülőket támogatják. Például nernréí ben kiemelt segélyt adtak a nak a nyugdíjas édesapám akinek iskolás korú gy< van. A felmérés során me állapították, hogy néhány kás belső felújításra, tatar zásra szorul. Három szocial ta brigád: a Makarenko, Gagarin és a Felszabadul összefogott, és elvégezték kőműves- és asztalosmunl kát. A társadalmi munka téke 12 ezer forint. » A I
