Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

MOHOMIDtn A PEST -M E G Y E I H ÍR.l, £..P KJWi ÖNKIADÁSÁ XVII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1975. JANUÁR 16-, CSÜTÖRTÖK Vecsés, káposztáján kívül ■— egysen.- — rossz ivóvizéről is hues, vagy inicábD hirnedt volt. Kedvezőtlen talajszerke- zeti adottságaiból következett ez. A kutaK lápos, mocsaras tajmaraaványoKOÓl, esetleg egészében ilyen mezőből hoz­tak felszínre a vizet. Nem so­kat változtatott ezen — a jobbára elszigetelt — emberi igyekezet sem: a lecsapolás, feitöltés. A kutak továbbra is tífusszal fertőzték a lakossá­got... Hét esztendő „csatái” A fordulat végül is a hat­vanas éveK eleden, a vízmű- társulás megalakításával kö­vetkezett be. A hőskorra, a kezdeti lépesekre jellemző ne­hézségek ezt a szervezetet sem kímélték. A sok vélt, vagy való sérelem, a meg nem értés, szerencsére mára már irattan papírköteggé mereve­dett. A lakosság már az első évben belátta, hogy a sok év­tizedes lemaradást egy húsz­ezer főt számláló községben egyáltalán nem könnyű be­hozni. 1970-ben, közel hét év „csa­táinak” győzelmeként, elké­szült az egész községre kiter­jedő ivóvízhálózat. Ennek karbantartását, fenntartását a társulat egymaga már nem volt képes megoldani. Mint megyeszerte a hasonló ese­tekben, Vecsésen is új szerv­nek kellett létrejönnie: a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat üzemmérnök­ségének. Mi lesz az ásott kutakkal ? Bácskai János, az üzem­mérnökség vezetője már a je­lenről beszél. — Sajátos helyzetben va­gyunk — mondja. — Mint­hogy a mi feladatunk a már elkészült, meglévő ivóvíz- hálózat fenntartása, üzemké­pességének ellenőrzése, ez azt jelenti, hogy mi már csak ak­kor „lépünk, be" a község éle­tébe, ha kivitelező — az ivó­víztársulat — egészében ren­delkezésünkre bocsátja a csa­tornarendszert. Ekkor egyút­tal a társulatnak — miután szerepük megszűnt — auto­matikusan fel kellene oszta­nia. Ez azonban a mai napig sem történt meg — elsősor­ban adminisztrációs okok miatt —, s így voltaképpen to­vábbra is együtt kell működ­nünk. — Elmondhatom, hogy a társulat elismerésre méltó munkát végzett. Eddig mint­egy 80 kilométer vezetékháló­zatot adott át, amelyet amel­lett, hogy minden utcában je­len van, a község 5200 ingat­lanából 4000-be be is kötöt­tek. A még fentmaradó ingat­lanok ellátására szükség sze­rint 150—300 méterenként — átmenetilee — úgynevezett ejektoros, ugyancsak a háló­zatból vizet adó közkutakat helyeztünk üzembe. Vagyis gyakorlatilag senki sincs az ásott kutak használatára rá­szorulva. Ezeknek az átmene­ti víznyerőheiyeknek a meg­szüntetése nem tőlünk, nem is a vízműtársulástól, hanem az érintett lakosok hozzáállá­sától függ. Három ezerhétszáz köbméter — Hogyan nyerik a háló­zatba jutó vizet? — A község határában levő gyüjtőkutakból összesen hét van belőlük, s a helyi talaj- adottságoknak megfelelően, különböző mélységűek és be- fogadóképességűek. Átlago­san napi 24 órára számítva 3700 köbméter víz kitermelé­sére képesek. — Elegendő-e ez a község ellátására? — Sajnos ebben a tekintet­ben fenntartásaim vannak. A víznyerő berendezések létesí­tésekor nem terveztünk elég­gé előre, főleg nem számol­junk a Úcözség ilyen nagyará­nyú terjeszkedésével, egy „kis Vecsés”, az OTP-lakótelep fel­épülésével. Mint mondják — ha már országos hírközlő szer­vek is foglalkoznak vele —, a telepre gyakran nem jut kellő mennyiségben víz. Mint­hogy az emeletekre jóval ne­hezebb felnyomatni, mint a földszintes házakhoz „szétte­ríteni” ... Még inkább áll ez a nyári időszakra, amikor a kerti locsolások még ezt a ‘kevés vizet is „elszívják” a „városiak” elől. Ez az állapot a délutáni időszakra tehető. Nyolc óra körül, a tévé főmű­sorának kezdetekor, úgyszól­ván ugrásszerűen emelkedik meg a vízszint, egyidejűleg az áramlás is Pénz és víz — Mi lehet a megoldás? — Talán erről a ’ legnehe­zebb beszélni. Pénzkérdés, méghozzá milliós tételek­ben ... A kapacitás növelésé­re még legalább két víznyerő kút és egy víztorony kellene. Az utóbbinál még az is nehe­zíti a helyzetet, hogy bárhová építenénk, a község területén, mindenütt az áthaladó repü­lőgépek leszállási síkjában lenne. A régivel is sok baj volt emiatt... A tervek min­denesetre elkészültek, de még mindig korrigálják, vitatják. — Végezetül a szennyvíz el­vezetéséről néhány szót. — Pillanatnyilag ennek a hálózatnak a kiépítése is — azonos okok miatt — épp oly beláthatatlan, mint a fent em­lített objektumoké. Mindösz- sze a lakótelep rendelkezik — köztudottan az építési tervek előírják — ilyen csatornával négy és fél kilométer hosszú­ságban. Naponta megközelí­tőleg 100 köbméter szennyet szállít Gyál felé. Ez plyan cse­kély mennyiségű, hogy a tisz­títótelepen természetes úton derítődik, elvész a meder ho­mokjában. A községben má­sutt ezt a folyamatot házi de­rítők végzik. Feladatunk van tehát bőven. S lesz is az el­következendő években, évti­zedben. Baky László Válaszol az illetékes Elővételi jegypénztárak Lapjuk 1974. december 22-1 Manor és Vidéke kiadásában megjelent Buszos történetek című cikkével kapcsolatban az alábbiakat közöljük: Az utazóközönség jobb ki­szolgálása érdekében nagyobb forgalmú megállóinkban és autóbuszállomásainkon elővé­teli jegypénztárakat létesí­tünk. Utasaink, miközben az autóbuszra várnak, nyugodt körülmények között válthatják meg jegyeiket, s felszálláskor a gépkocsivezető vagy a jegy­kezelő csak ellenőrzi az utazá­si igazolványokat. A pénzke­zeléssel nem telik az idő, ez­által a felszállás lényegesen meggyorsul. A vonali megál­lókban általában kevesebb fel­szálló van, így az ő számukra a kocsin is ki lehet jegyet ad­ni. Intézkedésünket nagymér­tékben befolyásolta az a tény, hogy állandó hiánnyal küzdünk. A kalauz nélkül közlekedő autóbuszok fnenetrandszerűségét nagyban elősegíti az elővételben árusí­tott jegyek használata. Fenti indokok alapján — elsősorban a közlekedés javítása érdeké- ! ben — kérjük utasainkat, hogy a jegyeket lehetőség sze­rint váltsák meg előre. Az autóbuszhoz az utolsó pillanatban érkező utasok ter­mészetesen a gépkocsin is megválthatják jegyeiket. Dr. Pártay Tivadar forgalmi főosztályvezető Sohár István osztályvezető Áramszünet Monoron Monoron, az Ady Endre út Pest felőli oldalán, a vasút és az országút által határolt te­rületen január 13-án, szombat reggel 8-tól 12 óráig áramszü- jegykezelő- i net lesz. Megvalósítjuk az irányelveket Kereskedelmi és vendég a óipari dolgozók veze'őségválasztó taggyűlése A monori kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók párt­alapszervezete a járási mű­velődési ház klubtermében tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését. Ezen részt vett Jólesz Sándor, az MSZMP nagyközségi bizottságának tit­kára is. Nagy József, a taggyűlés el­nöke üdvözölte a csaknem teljes létszámban megjelent párttagságot. Bevezetőjében azonban megjegyezte, hogy többen igazoltan, de néhányan igazolatlanul maradtak tá­vol a taggyűlésről. Bartha László, az alapszer­vezet titkára vitaindító beszé­dében tájékoztatót adott az MSZMP KB kongresszusi irányelveiről és a szervezeti szabályzat módosításáról szóló tervezetről. Elmondotta, hogy az alap­szervezet munkáját nagyban gátolja egyes kommunisták passzív magatartása. Vannak olyanok, akik rendszeresen távolmaradnak a taggyűlések­től, s egyáltalán nem végez­nek pártmunkát Többször el kellett halasztani a taggyű­lést az elmúlt esztendőben is, határozatképtelenség miatt. Beszédében rámutatott arra, hogy az irányelveket részlete­sen ismertették a pártcsoport- értekezleteken és a legutóbbi taggyűlésen is, így az alapszer­vezet minden tagja alaposan megismerte ezt a két fontos dokumentumot. A munkásosztály vezető szerepe az eddiginél még na­gyobb hangsúlyt kap. A mun­kásság szélesebb rétegeit kell bevonni a vezetésbe, s a köz­életi tevékenységüket is elő­térbe kell helyezni. Kérte a jelenlevőket, min­dennapi munkájukkal mu­tassanak példát párton kívüli munkatársaik előtt. A vitaindítóhoz elsőként Rendek András szólt hozzá. Hangsúlyozta egyebek közt, hogy az eddiginél még jobban kell a pártépítő munkát szer­vezni, s csak az arra érdeme­seket lehet felvenni, a kom­munisták soraiba. K. Nagy György egyetér­tett az irányelvekkel és a szervezeti szabályzat módosí­tási tervezetével is. S főkép­pen azt hangsúlyozta, hogy ki-ki saját munkaterületén dolgozzon még jobban az ed­digieknél. Jólesz Sándor arról szólt, hogy az irányelvek annyit ér­nek majd, ki mennyit valósít meg abból saját munkaterü­letén. A kereskedelmi dolgo­zóknak is az eddiginél többet kell politizálni, hiszen ők köz­vetlen kapcsolatban állnak a lakosság széles rétegeivel. Javasolta, Indítsanak ta­karékossági mozgalmat az üzletekben, vendéglátó egységekben, s a kommu­nisták ezen a téren járja­nak az élen. Bartha László nehezményez­te, hogy saját területükön ne­héz a takarékossági mozga­lom megszervezése. A hozzászólások után került sor a vezetőség újraválasztásá­ra. Az alapszervezet új titká­rává Rendek Andrást, a MÉK dolgozóját választották meg. A vezetőség további tagjai: özv. Topolcsik Jánosné, Balázs Istvánná, Búzás Károlyné és Molnár Jánosné. Gér József MŰSOR MOZIK Gomba: Egy kis hely a nap alatt. Monor: Váltságdíj egy halottért. Vecsés; Vitya isko­lába megy. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 18 órakor KISZ- szervezetek klubestje, házigaz­da a Bogdán Flórián KISZ- szervezet. Monoron, 19-fcor az ifjúsági klubban Tetszett a tegnapi film? — vélemény­csere. Lányok a faluban Jókora terembe lépve, a gyorsvarrógiépek fölé hajoló Lányok, asszonyok csak egy rövidke pillantást vetnek az oda belépőre. Az ajtóhoz közel copfos lány dolgozik nagy fi­gyelemmel ... Ót keressük. 0 — Tessék, Rikter Mária va­gyok, a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet KlSZ-szervezeté- nek titkára — mutatkozik be, s miután a szalagvezetőtől né­hány perces távozást kér, csendes helyiségbe húzódunk rövid beszélgetésre. — Női üzem a miénk, jelen­legi KISZ-itaglétszámunk ti­zenöt ... KlSZ-szervezetünk- nek már nincs neve, község- szerte a „szabó” KlSZ-esek- ként ismernek. De már nem so- sokáig: jövőre névadónk is lesz. — Beszéljen a KISZ-életröl.-j- Két vasárnap dolgoztunk, a pénzt a Vietnamban felépí­tendő szakmunkásképző csekkszámlájára fizettük... Jelentős társadalmi munkát is vállalunk. Legutóbb a köz­ségi óvodá és bölcsőde részére készítettünk bútorhuzatokat, függönyöket. Nemrégiben ifjú­sági parlamentet tartottunk. be, márpedig a vonatozás, a vonathoz való igazodás sok szabad időt elvesz tőlük. — És mivel „lányos" alap­szervezetről van szó ... — Hát igen ... Fölvettük a kapcsolatot egy „fiús” alap- szervezettel, a Maglódi Gép­gyár KISZ-eseiveL Pontosab­ban ők kerestek fel minket. Szeretnénk, ha e kapcsolat tartós maradna;.. A napok­ban kerül sor az első közös klubestre. / Marika Mendéről jár át munkahelyére. 1971-től párt­tag, egy éve a KlSZ-alapszer- vezet titkára. Nyáron egy he­tet töltött a KISZ gödöllői ve­zetőképző-táborában. Sport közgyűl és Péteriben Leköszönt az edző - Részt vesznek a monori teremtornán Nem is vallott szégyent a lab­darúgó-csapat egyik évben sem. Csaknem mindig sike­rült a középmezőnyben vé­gezniük. Kissé kedvüket szegte az az intézkedés, mely szerint 1974. júniusában megszüntették a területi bajnokságot, s őket is a járási bajnokságba osztot­ták be. Az őszi szezonban jobb szereplést vártak a csa­pattól. A Péteriek a „félidő­ben” csak a hatodik helyet tudták megszerezni. Nyáregyházán csak döntet­lenre futotta erejükből, de a legfájóbb mégis a katasztro­fálisnak is mondható vereség Pilisen, a helyi tartalékgárdá­tól. Tavasszal feltétlenül javí­tani szeretnének helyezésü­kön, s célul tűzték ki az első négy hely valamelyikének megszerzését. Ezután Bujáki László edző emelkedett szólásra. Köszöne­tét mondott a labdarúgóknak az eddig végzett munkáért, s bejelentette, hogy munkahe­lyi elfoglaltságai miatt kény­telen megválni az edzői be­osztástól. De továbbra is segí­ti majd az új edző munkáját. A csapat új edzőjévé Tóth Józsefet, a csapat régi játéko­sát, közkedvelt , nevén az „öreget” nevezték ki. Ezután Kalina János ta­nácselnök megköszönte Bujá­ki László 13 évi áldozatos munkáját. Ismertette a spor­tolókkal, hogy tavaly a tanács jelentős összeggel támogatta a sportkört. Megépült a sport­telepet körülvevő kerítés. Megvásárolták már az öltö­ző felújításához szükséges anyagokat is. Kérte a sporto­lókat, hogy társadalmi mun­kával segítsék az építkezést. A közgyűlés után megtar­tották az év első játékosérte­kezletét, ahol szó esett a téli felkészülésről és az idei ter­vekről. Az edzést a napokban kezdik meg, s a monori te­remfoci-tornára is benevez­nek. — Hogyan sikerült? — Meglehetősen. De azért biztos vagyok benne, hogy a második még jobban sikerülne. A KISZ-titkár szavaiból ki­tűnik: a KISZ-szervezetnek jó a kapcsolata a pártszervezet­tel, a gazdasági vezetéssel. Megkezdődött a politikai ok­tatás. Ezen általában 15—20 fiatal vesz részt. Igazán sike­resnek mondhatók e szeminá­riumok. Az adott témához sok a hozzászóló, s ez nagyrészt Sándor János előadónak kö­szönhető, aki üzemünk egyik gazdasági vezetője és a párt­szervezet ifjúsági felelőse. — A kulturális élet? — Nagyon jó a kapcsola­tunk a művelődési házzal. Sokféle, változatos rendez­vény közül választhatunk... Azért hadd mondjam el: a KISZ-életet olykor megnehe­zíti az is, hogy fiataljaink a környező községekből járnak & Munkaidő alatt bizony elég gyakran kell a KlSZ-titkár- nak KISZ-ügyben a szalagról rövidebb, hosszabb időre tá­vozási engedélyt kérnie. — Ilyen esetekben minden­kor számíthatok gazdasági ve­zetőim megértésére, támogatá­sára. — Elengedtem eddig is, el­engedem a jövőben is, hiszen tudom, hogy valamilyen for­mában kamatoztatja kimara­dását — így Pálinkás Pál sza­lagvezető. — S mint szövetkezeti bi­zottsági elnök, milyennek tart­ja az üzem fiataljainak helyt­állását, a KISZ-életet? — Amióta Marika lett a KISZ-titkár, az ő irányításá­val fellendülőben van a KISZ- élet. S ezt a politikai, gazda­sági vezetés örömmel nyug­tázza. Szeretnénk, ha e fejlő­dés tovább tartana. A magunk részéről ehhez minden támo­gatást megadunk ezután is. Jandó István A TÁRGYALÓTEREMBŐL Megtalálta a nyomozókutya Gyors nyomozással, három óra alatt megtalálta a rendőr- ség a sülyi dróttolvajoka't, ügyüket a bíróság előállítás­sal, gyorsított eljárással tár­gyalta. Gendur István és Szabó Jó­zsef sülyi lakosok egy rokon család látogatásakor találkoz­tak össze. Hazafelé együtt bal­lagtak. Gendur István közben elmondta, hogy az állami gaz­daság telepén egy színben dióik ötegek vannak, ö már régen kinézett magának néhá- nyai. igazán elemelhetnék, az este eppen alkalmas az akció­ra. Szabó József ráállt Fel­bontották a kerítést nvolc te­kercs horganyzott huzalt ha­zavittek Szabó lakásának ud­varára S még arra is maradt erejük, hogy gödröt ássanak, ás abba temessék a zsák­mányt. Másnap nyugodtan dolgozni indultak. Ne.n is sej­tették, hogy a telepen már reggel észrevették a hiányzó köteleket, s azonnal 'eljelen­tést tettek. A rendőrség nyo­mozókutyát indított a tolva­jok után: három óra múlva a kulja rá is talált a házra, a gödörre, a lopott nomira. Gendur István büntetése hat hónap szabadságvesztés, háromévi próbaidőre felfüg­gesztve és 1500 forint megfi­zetése, Szabó Józsefé — te­kintettel büntetlen előéletére ötezer forint pénzbüntetés. I i Amikor a főműsor kezdődik — Ha közel a repülőtér Vecsés i vó vízg Megkezdődtek a rnonori já­rásban is a sportegyesületek mérlegzáró közgyűlései. Ezek­ben a hetekben adnak szá­mot a sportkörök vezetőségei az elmúlt évben végzett mun­káról. Elsőként a Sülysápi KSK tartott „zárszámadást” majd a Nyáregyházi KSK kö­vetkezett a sorban. Péteriben a napokban gyűl­tek össze a sportolók, s a közgyűlésen részt vett Hunya­di László járási sportfelügye­lő és Kalina János, a helyi ta­nács elnöke is. Szenyán Pál sportköri el­nök a hatvan megjelent spor­toló előtt számot adott az el­múlt év eredményeiről. Hang­súlyozta, csak részben elége­dett a vezetőség az eredmé­nyekkel. Péteriben csak egy szakosztály, a labdarúgó te­vékenykedik. Az 1973/74-es bajnoki évadban még a terü­leti bajnokságban küzdöttek. Szerették ezt az osztályt, mi­vel mód és lehetőség volt erős csapatokkal is játszaniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents