Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

1975. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK NÍMav Meghallgatásra találnak Interpellációk nyomán Budaörsön A közös kassza terhe A tanácsüléseken a tanács­tagok a közvetlen lakóterüle­tet érintő kérdésben gyakran interpellálnak. A kérdés for­májában kifejtett felszólamlá­sokra csak ritkán adható az ülésen olyan válasz, amely a probléma megoldását is tar­talmazza. A tanácstagok több­nyire írásban kapnak választ, ám nem ritkán interpelláció­juk nyomán vb-határozat, to­vábbi intézkedés születik. A budaörsi példák is erről ta­núskodnak. Játszópark és könyvtárépítés Már tavaly év elején is szó­ba jött, de Tóth István tanács­tag a szeptemberi tanácsülé­sen vetette fel, hogy a Lenin utcában levő MÉH-telepet ki kellene költöztetni. Látványa nemcsak esztétikailag kifogá­solható, probléma, hogy a kör­nyék lakóinak nyugalmát za­varja. Az előterjesztést a ta­nács végrehajtó bizottságának gyors intézkedése követte: ha­tározat született a hulladék- gyűjtő kitelepítésére. Decem­berben levelet írtak a MÉH- vállalat igazgatójának, mely­nek eredményeként a vállalat tárgyalásba bocsátkozott a J^g- lyi termelőszövetkezettel. ■''A nagyközség határában terüle­tet szándékoznak vásárolni a tsz-től. Mint hallottuk, a tár­gyalások jól haladnak, a telep várhatóan ez év első negyedé­ben kitelepül, egyidejűleg megszűnik a Szabadság úti hulladékátvevő hely is. A Le­nin utcában pedig a szomszé­dos óvoda gyermekeinek örö­mére játszópark lesz. Ugyancsak a szeptemberi ta­nácsülésen hangzott el előter­jesztés a Fény bisztró meg­szüntetéséről. Horváth Gyulá- né tanácstag indítványozta, hogy a szomszédságban levő könyvtárat bővítsék a vendég­látóhellyel. Az indítvány idő­szerűségét, jogosságát alátá­masztja. hogy fokozódó ütem­ben nő Budaörs lakossága, egyre többen keresik fel a könyvtárat, ugyanakkor — mint ezt a községi tanácsnál hangsúlyozták — a bisztrót olykor züllött személyek láto­gatják, a rendőrségi razziák, 1 ellenőrzések mindennaposak. A Pest megyei Vendéglátó Vállalat kész megszüntetni a szóban forgó üzemegységet, de másik helyiséget kér a tanács­tól. Adnak is, de arra is gon­dolva, hogy másutt korszerű, színvonalas vendéglő nyíljon. A Gellérthegy — Budaörsön Dr. Csakmag Györgyné ta­nácselnök és Horváth Jenő vb-tifckár elmondották, hogy az elmúlt másfél-két év vala~ mennyi tanácsülésén interpel­láltak a tanácstagok útügyben. A nagyközségben csak az át­menő útvonalak vannak a KPM kezelésében, és kevés a pormentes út. A legtöbb ja­vított köves és földút, sokszor szinte járhatatlan. Nemrégi­ben sikerült megállapodni a gellérthegyi víztározó építői­vel, hogy az ott kitermelt kö­vet Budaörsre szállítják, ahol azt a tanács költségvetési üze­me útjavításra használja fel. Már meg is kezdődött ez a munka. Rövidesen isimét meg­nyitják a község kőbányáját is, s onnan apró kővel, úgy­nevezett murvával borítják a gellérthegyi zúzalékot. Az így elkészített, illetve feljavított utakat hengerezik. Minden re­mény megvan tehát arra, hogy még az idén valamennyi bel­területi út (s némely külterü­leti is) járható lesz. Az útgonddal együtt jelent­kezik — s tavaly az augusz­tusi felhőszakadás után vető­dött fel élesen — a csapadék és talajvíz elvezetésének meg- | oldása is. A tanácstagok ez i ügyben is többször tettek elő- i terjesztést. A tanácsnak út, j híd és csatornahálózat karban­tartására évente mindössze másfél millió forintja van. Eb­ből az árkok, áteresztők rend­ben tartására futja, a végle­ges rendezés több milliót igé­nyelne. Várhatóan azonban ez a kérdés is megoldódik, való­színűleg a következő tervidő­Levelek a barackfán TAVASZT JELEZNEK A NÖVÉNYEK, MADARAK A szokatlanul enyhe időjá­rás számos „rendellenességet” idézett elő. Tatán már tíz nap­ja virít a téltemető, a gimná­zium kertjében pedig kinyílott a kis virágú hunyor. Dunaal- máson, az egyik családi ház kertjében a sárgabarackfán megjelentek az új levelek. A madarak közül a cinkék és a rigóit tavaszi hangjukat hal­latják, míg mellettük az észak vendégei, a csonttollú mada­rak, a süvöltők és a fenyőri­gók csapatai tanyáznak. Itt tartózkodnak a királykák is, amelyek Európa legkisebb ma­darai. A tatai öreg-tavon több ezer vadliba éjszakázik. ÉPÍTŐIPARI szövetkezet Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető és gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat Is), rakodókat és kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás” KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. szakban, a Hosszúréti-patak rendezésével egy időben. Rendelő és vegyesbolt Vannak olyan ügyek, ame­lyek azonban nem tűrnek ha­lasztást, Budaörsön ilyen a terhesszakrendelés. Ez ügyben Bottyán Istvánná tanácstag tett észrevételt. A jelenlegi rendelő szűk, s miután egyre több gyerek születik Budaör­sön Is, érthetően nagy a zsú­foltság. A tanács még az idén változtat ezen is olyképpen, hogy a szomszédos épületben lakóiknak cserelakást biztosít, és nyolcvanezer forint ráfor­dítással tágas terhesszakren­delőt alakít tó. Előfordul olyan eset is, ami­kor az interpellációként el­hangzott kérdés megoldását még külön a lakosság is sür geti. Tavaly Szekeres László tanácstag előterjesztése után a körzet lakossága együttesen Is fellépett annak érdekében hogy közvetlen lakhelyükön — a hegyoldali részen — nyis­sanak egy vegyesboltot. Négy tanácstag fogott össze a ta­nács vezetőivel, kereste meg az érintett kiskereskedelmi vállalatot, és mivel az nem tu­dott fejleszteni, a tanács ma gánkereskedői engedélyt adott ki. Az üzlet építése már folya matban van, hamarosan meg is nyílik. Korompay János Ho! tart a ráckevei HÉV rekonstrukciója? Jövőre Tököl fői is villamosítják a pályái Ki annak a megmondható­ja, hogy mikor fejeződik be a ráckevei HÉV felújítása? Erre százszázalékos választ nehéz lenne kicsikarni a Budapesti Közlekedési Válla­lattól, mivel a rekonstrukciós terv üteme kissé megcsúszott. Tavaly ugyan átadtak 1600 méter hosszúságú új vágányt a forgalomnak, de ennél jó­val hosszabb pálya felszaba­dulhatott volna a vágányzár alól, ha a Villanyszerelő Ipa­ri Vállalat a Tárcsás utca és Hősök tere között eltávolítja az építést akadályozó 15 villanyoszlopot, s időben, hoz­záfogott volna a kábelfekte­téshez, a lakóházakban pedig felszereli a mérőórákat. A ráckevei HÉV pályafel­újítása a program szerint lassan be kel) hogy feje­ződjön. A BKV a Mély­építő Beruházási és Üzemel­tető Vállalatot bízta meg a kritikus, rossz állapotban levő 4,5 kilométeres kettős vágány ú pólya átépítésével, amely a Toron tál utcától kez­dődött. Különböző, az E—5- ös főközlekedési úttal ösz- szefüggő vonalvezetósi válto­zások, tervmódosítások lassí­tották a kivitelezést, a legújabb és remélhetőleg a végső befejezési határidő: 1976. július 15. Ruszina Györgyöt, a BKV pályafenntartási osztályának vonalmémökét kérdeztem ar­ról, hogy mire számíthatnak a ráckevei HÉV utasai 1975- ben? — Feltétlenül javul a köz­lekedés, hisz egyre jobban rövidül a felújításra váró vá­gányok hossza. Január 9- én a Török és Tárcsás utca kö­zött is megnyitottuk mind­két vágányon a forgalmat, s már csak 500—600 méterre tehető az a pályarész, ahol egy vágányon bonyolódik le a közlekedés. A most el­készült szakaszon, körülbelül egy hónap múlva oldjuk fel a 25 kilométeres sebességkor­látozást, ugyanis még tar­tanak a biztonsági bemérések. A felújított pályán 50 kilométeres az enge­délyezett sebesség. Meglehetősen rossz állapotban van a még átépítésre kerü­lő fél kilométeres szakasz. T~y bármikor előfordulhat egy törés. Felkészültünk az eset­leges üzemzavarokra. Hely­színre szállítottuk a pótsí­neket, hogy az előforduló közlekedési akadályokat gyor­san megszüntethessük. A pályafenntartós dolgozói igyekeznek mindent elkövet­ni, hogy a forgalomban ne legyen kiesés: erősítjük a régi pályát is, a fokozott meg­terhelést jobban bírja, ha sín- és betonaljcseréket hajtunk végre. — A 4,5 kilométeres ket­tős pályarekonstrukció mek­kora beruházási értéket kép­visel? — Folyóméterenként egy vá­gány költsége 2500—3000 fo­rint ... Tehát 25 millió forint körüli összegről van szó. — Véleménye szerint el­készülnek a kitűzött ha­táridőre? — ... Nem lesz könnyű, már csak azért sem, mivel komplikáltabb részhez ér­tünk. A Tárcsás utcánál gya­logos-aluljáró épül, az idén megkezdődik a Marx Ká­roly utca, az Ócsai úti és Haraszti úti csomópont épí­tése, valamint a Gyáli-patak feletti felüljáró is, mindez a pályaépítést befolyásolja. Természetesen a forgalmat nem te­reljük közútra, csali kor­látozzuk. — A beruházás elhúzó­dásának megakadályozására mit szándékozik tenni a BKV? — A helyszínen állandóan ellenőrizzük a kivitelezőket, tervegyeztető tárgyalásokat folytatunk. — Csak részben fejeződött be a ráckevei állomás épí­tése, mikor folytatják? — Valószínű, az idén meg­kezdődik a kocsiszín építése is, melynél éppúgy, mint az állomáson, a felsővezetókes oszlopok elhelyezésekor figye­lembe vesszük a villamosítási programot. — S ha már a villamosí­tásnál tartunk: mikor szo­rítják ki a pályáról Tököl­től is a dieseleket a villany­mozdonyok? — Jövőre megkezdődik Tö­köl és Ráckeve között is a pálya villamosítása, bár még nem hivatalos, de úgy tudom, a MÁV lesz a kivite­lező partnerünk. II. A. liárdot. Az ésszerű gazdálko­dás követelményeire, lehető­ségeire utal, hogy a 33 milli­árd forintból 11 mllliárdot a kőolaj- és a gázolajtermékek importjának ártámogatása vesz igénybe. A fogyasztói áraknak — s ez köztudott — a forgalmi adó is alkotó eleme. Csakhogy 1975- ben a várható forgajmiadó- bevételnél is nagyobb összeget — több mint 28 milliárd fo­rintot — fordítunk a fogyasz­tói árkiegészítésekre. Más fo­galmazásban: ebben az évben várható 3,8 százalékkal ma- ! gasabb fogyasztói árszint is i csak költségvetési támogatás- ' sál tartható fenn. i Ha figyelmen kívül hagyjuk a termelőszövetkezetek üzem­viteli támogatását, s csak a vállalati árbevételben jelent- I kező, továbbá a termelői és ! fogyasztói árakra ható támo- I gatásokat összegezzük, abban i az esetben is 100 milliárd fo- ! rintot meghaladó summát ka- , punk. Költségvetési, állarn- I háztartási méretekben is ha­talmas összeg ez, körülbelül azonos nagyságTendű azzal az ' összeggel, amelyet ebben az i esztendőben a társadalom kö- ' zös szükségleteinek kielégí­tésére — társadalombiztosítás, szociális és egészségügy, kul­túra, honvédelem, jogbizton­ság, igazgatás stib. — felhasz­nálhatunk. ! NEM VITAS, hogy a költ­ségvetési támogatások hasz- j nos célokat, népgazdasági ér- ! dekeket szolgálnak. Ebből a megállapításból mégsem von­ható le az a következtetés, hogy minden vállalat, szövet­kezet, amely támogatást igé­nyel, kap és használ fel — egyértelműen jót, hasznosat cselekszik. Az államkassza nem népgazdaságon kívül, vagy afelett álló intézmény, abban a vállalati gazdálkodás részeredményei összegezódnek, abból adódnak bevételei is. NÉPGAZDASÁGI és össz­társadalmi nézőpontból sem tekinthető az államkassza olyan intézménynek, amely­nek pénzeszközei korlátlariu. vehetők igénybe. A költségve­tés jelenlegi kiadási tételei az összkiadások kb. 19 százaléka szolgálja a beruházást-felhal- mozást, kb. 30 százaléka a társadalom közös fogyasztá­sát, mintegy 8 százaléka a nemzetközi fizetési kötelezett­ségeket, s további 36 százalé­ka a támogatásokat — világo­san utal arra, hogy a terme­lés, a forgalom és az árak do­tálása a társadalom közös pénzalapját fogyasztja, korlá­tozza annak lehetőségét, hogy a költségvetés többet fordít­hasson közvetlen gazdaság- fejlesztésre, a társadalom kö­zös szükségleteinek jobb ki­elégítésére. Garamvölgyi István Közép-Európéban egyedül­álló vállalkozás a Monori Ál­lami Gazdaság és a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat csévharaszti pelyhe- sítő üzeme, amelyben évente 1000 vagon kukoricát dolgoz­nak fel zsírporrá. A gazdaság csévharaszti kerületében a helyben megtermelt és a CPS- rendszerben termelő más gaz­daságoktól megvásárolt kuko­rica feldolgozására új üzemet építenek, amelyben dercés­l l | liszt, finomliszt, sajtolt óla 1 és sör alapanyag készül. A • | utóbbit Dániába exportál I ják. A közel 100 millió forin tos beruházást még az idér átadják rendeltetésének. A- új üzemben a terményt 24 da rab 40 vagonos silóban (a ki pen) tárolják majd, amely; Csehszlovákiából szállítani' A magyar és csehszlovák sz- relck eddig nyolcat fel is á'. lítottak. Koppány György (elvétele Fejlődik a pelyhes'tő gyasztás stb. — részt kell vál- i lalnia a feladatok és a prob­lémák megoldásában. Rövidebb-hosszabb időszak I tükrében egyaránt az tapasz- ! talható, hogy a költségvetés — I a tervszerű gazdaságirányítás j eszköze — évről évre na-1 gyobb szerepet vállal a gon-! dók megoldásában. Ebben az I esztendőben például a költség- j vetési kiadások fő tételét — több mint 30 százalékos1 aránnyal, s 118 milliárd forint előirányzattal — a támogatá- ; sok alkotják. Ebbe a gyűjtő- fogalomba tartozik az állami visszatérítés, a dotáció és a termelési árkiegészítés, az im­port-ártámogatás, a fogyasztói árkiegészítés és a mezőgazda- sági szövetkezetek üzemviteli támogatása. Maradjunk mégis a terme­lői és a fogyasztói áraknál. A termelői árak dotálására az 1975. évi költségvetés — noha az energiahordozók és a fon­tosabb alapanyagok árait fel­emeltük — majd 23 milliárd forintot irányzott elő. Egyide­jűleg szolgálja a termelőd és a fogyasztói árak védelmét az import-ártámogatás 33 mil­liárd forintos előirányzata. EZ A KIADÁSI TÉTEL ér­zékelteti, hogy a világpiaci árhatások mérséklése — még á módosított, a megemelt ter­melői árak mellett is — mi­lyen hatalmas anyagi áldo­zatba kerül a népgazdaságnak. Hadd utaljunk arra, hogy er­re a célra öt esztendővel ez­előtt — 1970-ben — még csu­pán 1 milliárd forintot kellett áldozni, 1973-ban kb. 5 mil­S A fogyasztói árak viszo.,yla- gos stabilitásának ter.tét Ita­Í zánk'oan az állatni küitsóg.et-S viseli. Teherbíró képessége nem határtalan, mert a növek­vő kiadások számhíj. t vé;.ső soron az egész társadalomnak kell kiegyenlítenie. AZ ÜJ ESZTENDŐ első nap­jaiban két árintézkedés lépett életbe: január elsején a világ­piaci áremelkedések által leg­inkább érintett ágazatokban felemelték a termelői árakat, január 6-án pedig ennél szű- kebb körben és kisebb mér­tékben fogyasztói árváltozá­sokra, elsősorban áremelések­re kerültt sor. A termelői árak átlag 8 százalékkal emelked­tek, míg a január 6-án életbe­léptetett új árak 0,6 százalék­kal növelik a fogyasztói ár­színvonalat. A termelői és a fogyasztói árszínvonal egymástól jelen­tősen eltérő növekedése is utal arra, hogy az árintézke­désekhez költségvetési támo­gatások is szükségesek. Annál is inkább, mert sem az új ter­melői, sem az új fogyasztói árak nem fejezik ki teljes egészében a tényleges terme­lési költségeket. az Állami költségve­tésnek az a klasszikus funkciója, hogy bevételeiből gazdaságfejlesztő kiadásokat finanszírozzon, s biztosítsa a társadalom közös szükségletei­nek, fogyasztásának kielégíté­sét. Am a költségvetés emel­lett a népgazdaság tervszerű irányításának is fontos esz­köze, s ebből adódóan a gaz­daság mindéin területén — a termelés, a forgalom, a kül­gazdasági kapcsolatok, a fo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents