Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

1975. JANUÁR 15., SZERDA 5 xMtap UTAK, ÓVODÁK, SPOR TKOMBINÁ T Tervszerűséggel és társadalmi összefogással Kirándulóközpont épül Visegrádon Rekordév az idegenforgalomban Rekordszámban fordultak meg 1974-ben a külföldiek ha­zánkban, a most összesített elő­zetes adatok szerint összesen 8 millió 300 ezren, egymillióval többen, mint egy évvel koráb­ban. A nagyarányú turistafor­galomból a hazai lakosság is kivette részét: tavaly mintegy 3 millió 200 ezren jártak kül­földön, így átlagosan minden családra jutott egy utazás, s ezzel a lakosság számához vi­szonyítva, a nemzetközi élme­zőnybe tartozik Magyarország. Idén az elmúlt évi tapaszta­latok felhasználásával tovább bővülnek a szolgáltatások, a beruházások nagy részéhez az Országos Idegenforgalmi Ta­nács is anyagi támogatást nyújt. Ennek összege az el­múlt évihez hasonlóan, az idén is 150 millió forint körül lesz. A külföldi turisták magas színvonalú ellátása mellett kü­lönösen fontos a hazai közön­ség még kulturáltabb pihené­sének biztosítása, hiszen ta­valy belföldön több mint há- rommillióan üdültek, s két- millióan víkendeztek. Ezért az Idegenforgalmi Tanács szor­galmazza a kormány által is támogatott üdülőközpont-fej­lesztéseket. 1975-ben tovább épül többek között a velencei­tavi ifjúsági üdülőközpont, s megkezdődik a visegrádi ki­rándulóközpont építése. Nagy­mértékben fejlődik az üdülőte­rületek közműhálózata. Idén előreláthatóan a tava­lyihoz hasonló nagy számban látogatnak külföldre a magyar turisták. A Szovjetunióban autós utak, Bulgáriában új ten­gerparti üdülőhelyek, Cseh­szlovákiában sítúrák várják az utazást kedvelőket. — Bármennyire is irigyel­jük a százhalombattaiakat, gyáróriások, igazi nagy ipari üzemek hiányában hasonló ütemű, látványos fejlesztésre nem gondolhatunk — mondta dr. Benussi Silvió, az érdi nagyközségi tanács elnöke, amikor idei fejlesztési terveik felőli érdeklődtünk. — Az itt működő kisebb vállalatok és szövetkezetek — néhány kivételtől eltekintve — sem részesedési alapjukból, sem költségeik terhére nem tudják anyagi forrásainkat számottevően bővíteni. A fej­lesztés iránti jogos, megalapo­zott igényeket így viszonylag lassan tudjuk kielégíteni. Mégis van két lehetőség, ame­lyeket az eddiginél jobban megragadva nem reménytelen a helyzetünk. Az egyik az átgondolt, pontos ter­vezés, amellyel évről évre kicsit töb­bet szeretnénk elérni, a má­sodik, amelyet ugyanilyen fontosnak tekinthetünk, a tár­sadalmi munka szervezése, a lakosság bevonása a község fejlesztésébe. Ez utóbbi csak Ebben az évben lépett élet­be a licencszerződés, amelyet a veszprémi Bakony Művek, az Általános Gépipari Terve­ző Intézet és az NSZK-beli Bosch-cég kötött. A megálla­podás értelmében a nyugat­ákkor lehet eredményes, ha pontosan tudjuk, mit akarunk elérni, mi az ami összhang­ban van pénzügyi lehetősé­geinkkel. Korábban ugyanis előfordult, hogy koncepció hiányában a szűkös anyagia­kat sem tudták felhasználni. Tervek helyett ígért a tanács. Ma is naponta érkeznek le­velek, amelyek 6—7 éve be nem váltott ígéreteket kér­nek számon. Az embereknek világosan meg kell mondani, mire számíthatnak — „med­dig ér a takaró” —, s azt vi­szont meg is kell valósítani. Ez a bizalom alapfeltétele. Ha pedig van bizalom, köny- nyebb megnyerni a lakosság közreműködését is a közös cé­lok valóraváltásához. Felmér­tük például, hogy hol és mennyi utat kellene megépí­teni és korszerűsíteni. — A térképen a leendő utak bejelölt hossza a legszeré­nyebb igények figyelembevé­telével mintegy 35 kilométer. Az idén az iskolák, óvodák, forgalmasabb üzletek és or­vosi rendelők útvonalait sze­retnénk a főutakhoz csatlakoz­német cég licence alapján 32 termék gyártására rendezked­nek be Veszprémben. Az új­donságok njjndegyike a sze­relés gépesítését, automatizá­lását szolgálja majd. Az új termékek gyártásához jelentős beruházásra és fejlesztésre van szükség. Ehhez 30 millió forint támogatást ad az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság — és ugyanennyit a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium. A központi támogatást indokolja, hogy az új beren­dezések gyártásával országos program magvalósítását, a gép­gyártás fejlesztését, a szerelés automatizálását segítik. A tervek szerint az idén már hat új termék gyártását kezdik meg a Bosch-licencek alapján. Közülük a szalagok mellett dolgozók kényelmét szolgálják majd az újszerű szerelőszékek. Ezek munka közben gondoskodnak a leg­egészségesebb testtartásról, ön- beállóak, azaz a székek auto­matikusan igazodnak haszná­lójuk méretéhez, s így egyfor­ma kényelmet nyújtanak a magasaknak és az alacsonyak­nak, a telteknek és a sová­nyaknak. Számos variációban állítható az a szerelőasztal, amely szintén jövőre kerül ki először a Bakony Művekből, a tárolóberendezések, az ötletes fiók- és polcrendszerek, a sze­reléshez szükséges anyagok előkészítését könnyítik meg. Az új termékek között szere­pel még az asztali sajtológép és az úgynevezett előretoló berendezés. Ez utóbbi „fém kezével” fogja és továbbítja az alkatrészeket. A tervek szerint 1977-től már évi 100 millió forint ér­tékben állítják elő a szerelés automatizálását szolgáló be­rendezéseket. A licencet adó NSZK-cég a megállapodás ér­telmében évi 12 millió forint értékű terméket visszavásárol a Bakony Művektől. Tanuló úttörővezetők Egyhónapos úttörővezető­képző tanfolyam nyílt meg a csillebérci úttörőtábor­ban. A részvevők megisme­rik a párthatározatokból, ok­tatási és ifjúsági törvényből adódó feladatokat, az úttörőév programját s legfőképpen a szervezés, vezetés gyakorlatát. Önállóan elkészítik például egy névadó ünnepség, tábortűzi műsor, országjárás, csapattá- borozgs forgatókönyvét, részt vesznek őrsi portyákon, aka­dályversenyeken, játékokon, hogy az ismeretek mellett él­ményt is szerezzenek. tatni. Ez legalább 4—5 kilo­métert jelent. Minden eset­ben a sürgősség szerinti sor­rendet kívánjuk követni. — Felszabadulásunk 30. év­fordulójának tiszteletére nagy­arányú községszépítési moz­galmat hirdettünk. Társadal­mi munkát szervező bizottsá­got alakítottunk. A lakosság segítségével rendezzük és parkosítjuk a tanácsháza előtti teret, fiatal fák kerül­nek a Budai út szegélyére, ugyancsak parkosítjuk az En­gels utcát, a művelődési ház környékét, a Kálvin teret és az autóbusz-pályaudvar előtti teret. Az utcák többségében kijavítják a nagyobb kátyú­kat, kitisztítják a vízelvézelő árkokat. Jelentős óraszámban szeretnénk igénybe venni tár­sadalmi munkát: egy^ 50 sze­mélyes óvoda bővítésénél, egy 75 sízemélyes építésének befe­jezésére és a tervezett 100 személyes óvoda megépítésére. Ugyancsak sok munkáskezet igényelne a sportkombinát építése, valamint számos he­lyen a járdaépítés. A szervező bizottságban a községi KISZ-titkár fogja össze az alapszervezetek, a szakmunkásképző és a gimná­zium fiataljait, valamint a nyolc általános iskola diák­jait. A lakosság szervezését a tanácstagok vállalták, a Ha­zafias Népfront községi bi­zottságának elnöke szervezi a 18 kisebb-nagyobb szövetke­zet, vállalat és intézmény dol­gozóit, a községi párttitkár az újtelepi, a tusculánumi, a parkvárosi és az érdligeti alapszervezetek kommunis­táit, a KIOSZ vezetői az érdi kisiparosok, fuvarosok népes táborát. — A széles körű társadal­mi összefogás, reméljük, megtenni gyümölcseit, felszabadulásunk évforduló­ján s a következő években egyre több megvalósult terv­ről szeretnénk majd beszámol­ni — mondotta befejezésül a tanácselnök. K. Gy. A. A szabadságot -minden év- 1' oen úgy várják a csalá­dok, mint az ünnepeket. Ilyen­kor nem a kötelesség paran­csol, több hétig ki-ki kedve, lehetősége szerint él, A kikap­csolódás legjobb formájának a teljes környezetváltozást tart­ják: benépesülnek az üdülők, a családi nyaralók, tavasztól őszig csúcsforgalmat bonyo­lítanak le az utazási irodák. Ám nincs mindenki abban a kedvező helyzetben, hogy összhang legyen igényei és le­hetőségei között. Az emberek többségének nincs telke, hét­végi háza, nem futja rendsze­res külföldi utazásokra. Még a vállalati és a SZOT-üdülőkbe sem kaphat mindenki beuta­lót, mert kevesebb a hely, mint ahányan igényt tartanak rá. A szükségesnél kevesebbel legfeljebb okosan lehet gaz­dálkodni, de a keresletet nem lehet kielégíteni. Gyakran azok sem jutnak beutalóhoz, akik legjobban megérdemel­nék a társadalom támogatá­sát: a nagy családok, a gyer­meküket egyedül nevelők. Űj üdülők sokasága épült az elmúlt évtizedekben, a hely mégis kevés maradit. Jogos a kérdés: miért? Elég összeha­sonlítani a nemrég megnyi­tott, első osztályú szállodának is beillő üdülőket a régi, több­nyire családi házakból átala­kított épületekkel, hogy ma­gunk is válaszolhassunk. Egy­szerűen — igényesebbek let­tünk. A városiak leszoktak a falusi rokonokról, beutalót kérnek, mint a vidékiek kö­zül is egyre többen, akik szin­tén üdülőben szeretnék eltöl­teni a szabadságukat. Kénye­lemben, teljes ellátással, s nem is akárhol. Vízpartra, korszerű üdülőbe mindenki szívesebben megy, mint ke­vésbé kényelmes körülmények közé. A SZOT éppen ezért az el­múlt években kénytelen volt több régi üdülőt korszerűtlen­nek nyilvánítani. Ezek nem feleltek meg a legelemibb kö­vetelményeknek sem, nem ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető és gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat és kubikosodat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás’' KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. r Változatos tartalommal, új formában, havonta 52 nagy oldalon jelenik meg januártól 1 a természet barátainak lapja, az új Visszavásárol a Bosch Fejlesztés — automatizálással •• BnbeáUó szerelőszék, variálható munkaasztal Öt alagút — végállomáson Gyors ütemben épül a metró második vonala. A Deák tér alatt' szerkezetileg elkészült az ötalagutas, Budapest tí­pusú mélyállomás. Megkezdték a két 144 méter hosszú pe­ronszakasz végső kialakítását. Rekordgyorsasággal készül a Deák tér és a Felszabadulás tér közötti vonalalagútpár is. Rara István felvétele A többlet: 5 millió liter Nehezen száradt a paprika A szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat központi üzemében, valamint a mórahalmi, a rösz- kei és a szőregi „kispaprika- gyáraiban” befejezték az el­múlt őszön leszüretelt piros fűszerpaprikacsovek szárítá­sát: több mint 21 ezer topna termésből távolították el a nedvességet. Ez minden eddi­ginél nagyobb feladatot jelen­tett a rendkívüli őszi csapadé­kos időjárás miatt. A paprika szárazgfl^ggtartalma ugyanis a szokásos IS helyett csak 16 százalékős' ifbW, s a természe­tes szikkasztással alig csök­kent a víztartalom. A házak falára aggatott fü­zérek nedvessége, a levegő nagy páratartalma miatt még decemberben is csaknem ak­kora volt, mint a szedéskor, így azután az egész feladat az üzemek szárítóberendezéseire hárult. Ezek legalább 5 millió literrel több vizet párologtat­tak el, mint a korábbi évek­ben átlagosan. Hogy a világhírű fűszernö­vény jó minőségét a nehézsé­gek ellenére is megőrizték, elsősorban gnimk köszönhető, hogy az utóbbi . evekben , az ország legjéléniÖs&bb élelmi- szeripari szárító ápparátusát i alakították ki a szegedi köz- ponti gyárban és a telepeken. JEGYZET Üdülés — egyen!ősdi nélkül volt folyóvíz, csatornázás, fő­zési lehetőség. Az új létesít­mények helyeinek egy része így csupán a bezárt nyaraló­két pótolta. A magasabb színvonal ter­mészetesen több pénzbe is ke­rült. Egyetlen üdülőférőhely létesítése az elmúLt évben megközelítette a 300 ezer fo­rintot Könnyű felfedezni, mekkora az aránytalanság a kéthetes beutalók 252 forintja és az építési költségek között. Még az önköltséges beutalók valamivel magasabb összege is csepp a tengerben, ha ösz- szehasonlítjuk az üdülők épí­tésére, fenntartására „Köz­pénzből” fordított összeget egy-egy beutaló árával. A számokból tulajdonkép­pen az is kiderül, hogy ilyen körülmények között szinte le­hetetlen az üdülési rendszer további fejlesztése. Ha viszont maradnak a régi állapotok, sokan ezután is hiába várnak évrőL évre a beutalókra. A SZOT ezért döntött a közelmúltban az üdülési költ­ségek megváltoztatása mellett. Az új térítési rendszer alap­tétele helyes és igazságos: aki többet kap, fizessen többet, tehát mindenki, aki másoknál kellemesebb körülmények kö­zött akarja tölteni szabadsá­gát. Az üdülőket ennek az élv­nek megfelelően, akár a szál­lodákat, osztályba sorolták. Első-, másod- és harmadosztá­lyú minősítést kaptak, az árak a két első kategóriában emel­kedtek, a harmadikban válto­zatlanok maradtak. A besoro­lás azonban kizárólag az üdü­lők állapotát, helyét, felsze- | reltségét vette figyelembe, a | különböző összegek az épüle- í tek által nyújtott adottságo- í kát fejezik ki. Az étkezésért j ezután sem kell se többet, se 1 kevesebbet fizetni, mint ré­gen. Bármelyik osztályba so­rolták az üdülőt, egyforma pénzből főznek továbbra is, a szakszervezet mindenütt a megszokott hozzájárulást fi­zeti. Naivság lenne azt hinni, hogy a január elsejétől érvé­nyes, magasabb térítések egy- csapásra új üdülők építését, a mostaniak korszerűsítését te­szik lehetővé. Még a felemelt költségek is csupán töredékét adják a szükséges fedezetnek. (Az első kategória díja a két­hetes turnusra 504 forintra, a másodiké 336 forintra emelke­dett. Az országban az üdülők 30 százaléka tartozik az első, 31 százaléka a második, a fennmaradó 39 százalék pedig a változatlan árú harmadik kategóriába.) Az üdültetés fej­lesztésének, fenntartásának gondja jórészt továbbra is az államháztartásra hárul. Mégis az a helyes út, hogy az üdülésben is megszűnjön az egyenlősdi. A realitás elvé­nek az üdülésben is érvényre kell jutnia — a jövő érdeké­ben. A szolgáltatások színvo­nalát kifejező térítés az adott helyzettel számol. A realitás­hoz az is hozzátartozik, hogy a rendelet szigorúan kimond­ja: adott kereseti határon alul a felemelt költségeket a szakr szervezet fizeti. Sőt: kötelessé­ge, hogy megtérítse a különb­séget. A megváltozott költségek­ben is a szociálpolitikai elvek érvényesülnek. A kiskerese­tűek, a nagy családot eltartók, a gyermeküket egyedül neve­lők továbbra sem fizetnek többet egy-egy beutalóért, j mint eddig. A régi és az új I ár közötti különbség azokra I hárul, akik eddig az üdülésben I velük egyenlő módon élvezték ; a kedvezményeket, holott ná­luk jóval kedvezőbbek a kö­rülményeik. Viczián Erzsébet i í L

Next

/
Thumbnails
Contents