Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

Fényt! Gyomron, a vasútállomás mellett péksüteményt áru­sító pavilon volt és van jelenleg is. Néhány hónap­ja a pavilont átalakítás vé­gett elvitték, de elisme­résre méltóan rövid idő alatt visszakerült a helyé­re. Csakhogy sajnos, némi szépséghibával: villanyvi­lágítás nélkül. A forgalom nem csök­kent. A vonathoz, igyekvők hajnaltól ott állnak szor­galmasan kiflijükért, sőt, már kenyérért is. És mint­ha valamikor a villanyvi­lágítás előtti időkben él~ nénk, sötétben tapogat­va guberálják pénztárcá­jukból a szükséges össze­get. Az eladó ugyancsak sö­tétben számolgatja ki a pénzeket. A pavilon hasznot is hoz. Jó lenne tehát, ha a kul­turáltsággal is törődnének némiképp. Új tngnkai várnak A vecsési vegyes kar tagfel­vételt hirdet. Elsősorban női énekeseiket várnak, azokat, akik - helyi üzemekben, intéz­ményekben dolgoznak, s akik szeretnek énekelni. A foglalkozások helye a művelődési, ház. Ideje: hétfőn este 6—8 óra. Gazdák boltja Gombán még ebben a hó­napban megnyitják a gazdák boltját. Az üllői és a pilisi egyesült ÁFÉSZ kezelésében levő bolt a lakosság jobb el­látását biztosítja. Ezentúl pél­dául helyben is beszerezhetők lesznek olyan anyagok — tá­pok, növényvédő szerek stb. —, amelyeket a helyiek eddig máshonnét voltak kénytelenek vásárolni. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Átkozottak va­gyunk Irina. , Maglód: Vollt egyszer egy zsaru. Monde: Jel- ezó: A puszták angyala I—II. Pilis: Három magybró Hamu­pipőkének. üllő: Ulzama. Vc- csés: Hószakadás. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 15.30 óraikor gyer­mekszínjátszó szakikör, 19-kor fiatal utazók klubja, a zempléni túra előkészítése, 18-fcor fel­nőtt rajzszakkör. Monoron, 19-kor az ifjúsági klubban: Talány Páva vetélkedő II. elődöntő. ŰTTÖRŐHÁZ Gyomron, 15-től 17 óráig riporter- és honvédelmi, 16- tól 18-ig modellező-szakkör. M E G Y E I H Í' R L A P K Ü l Ö N K I Á D A 5 . A XVII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1975. JANUÁR 14., KEDD Előzékenyen fogadják az összeírókat Már túl vannak a munka Tizenegy mázsa nyomtatvány félén Kotrógépeket javítanak A Vízügyi Építő Vállalat vecsési központi gépjavító üze­mében 1974-ben 35 darab kotrógépet javítottak meg, illetve újítottak fel. Képünkön Versit« Márton és Takács Ferenc a szerelő- csarnokban a 0,35 köbméteres kotrógépet újítják fel. Mutnéfalvy Adorján felvétele 415-öt, de a mai nappal az 50 százaléknál is töb­bet összeírtak. Igyekezni kell, mert 22-ével mindegyik községben be kell fejezni az összeírást. A jelen­legi nehezebb az eddigieknél, mivel minden egyes adatot a személyi igazolványból kell kiírni. — A felülvizsgálok felada­tait a lakosság kevésbé isme­ri. — Egy-egy felülvizsgáló biz­toshoz öt összeíró tartozik. A felülvizsgálok minden egyes kitöltött nyomtatványt átvizs­gálnak, és mivel ezek orszá­gos feldolgozása gépekkel tör­ténik majd — minden egyes adatot bizonyos számokkal he­lyettesítenek — kódolnak. Ezenkívül állandó kapcsolatot tartanak az összeírókkal, de úgy is ellenőrzik őket, hogy legalább 55 már összeírott sze­mélyt újból felkeresnek és utólag ellenőrzik, helyesen vették-e fel az adatokat.. — Milyenek az eddigi ta­pasztalatok? — Az időjárás igen kedve­zően alakult, mellénk állt. Nem így az influenza, amely nemcsak a lakosságot, de sok összeírónkat is ágynak dön­tött. — A lakosság udvariasan, előzékenyen fogadja az össze- írókat. Nagyon sok helyen még egy kávéval, vagy forró teával is megkínálták őket. Csak elvétve akadt olyan sze­mély, aki a csöngetésre ki­kiáltott: most nem érek rá. majd jöjjön holnap. — Ezúton is kérjük a la­kosságot, hogy továbbra is teljesítsék állampolgári köte­lezettségüket, mert 22-éig minden egyes állampolgár adatszolgáltatásra kötelezett. Ne tekintsék fitt összeíró biz­tosok látogatását, kérdéseit zaklatásnak. Fogadják őket továbbra is segítőkészséggel és előzékenyen. Kovács György Az OVEF monori It born töriurnában A vizsgálatok a jobb növénytermesztést segítik Áz Országos Vetőmagfel- ügyeiőság magélettani labora­tóriuma 16 éve működik Mo- noron. Pethő Andrásáé cso­portvezetőtől megtudtuk, hogy tizenegyen dolgoznak a laboratóriumiban, többnyire helybeliek, de járnak ide Ül­lőről és Vecsésről is. Feladatuk a különféle ré­pafajták (sárga-, cukor- és takarmány-) tisztaság-, csíraképesség- és citológiai vizsgálatának elvégzése. Igen lényeges például ,a cu­korrépamagok vizsgálata, aszerint, hogy egy vagy több csírás-e a mag. Tavaly 98»ezer hektáron termesztették ezt az értékes növényt, ebben az év­ben 125 ezer hektárra emelik a vetésterületet. Ezzel egy­idejűleg megnő a monori la­boratórium munkája is. Ál­landó kapcsolatban vannak a selypi és a petőházi répamag- feldolgozó üzemekkel. E két üzem küldi részükre a leg­több répamintát kivizsgálás céljából. De állami gazdasá­goknak és termelőszövetkeze­teknek is végeznek vizsgála­tot ha erre felkérik őket. A laboratórium felszerelése korszerű. Megfelelő műszerek, mikroszkópok állnak a dolgo­zók rendelkezésére. Mivel munkájuk nem egyszer kam­pányjellegű, bizony, sokszor kell túlórázniuk is. A beküldött minták' vizs­gálata ugyanis nem tűr halasztást, hiszen például 4, 7, 14 nap után meg kell vizsgálni a magokat. Munkájukkal elégedettek a felsőbb szervek is. Nemrégi­ben brigádot alakítottak, s a kollektíva Győrffy Barna ki­váló növényélettanos nevét vette fel. Ebben az évben cé­lul tűzték ki a szocialista bri­gád! cím elnyerését. Eddigi munkájuk biztosíték arra, hogy a kitűzött tervet sike­rüljön megvalósítania a tizen­egy fős brigádnak. A citerazenekar élén Öröm a muzsika Miért is tagadnánk: cálbe- ramuzsikát fiatalok, idősek egyaránt szívesein hallgatunk. Külön örömünkre szolgái az, hogy járásunkban is található, mégpedig Úriban, citeraegyüt- tes. Dósa Istvánnal, az együttes vezetőjével beszélgettünk ott­honában, vasárnap délután. — Hogyan kezdődött? — Még az elemi iskolát sem fejeztemébe, — alig múl­taim tíz éves —, amikor, más lehetősiég nem lévén, epr gaz­dához szegődtem el dolgozni. A kiellemesmiek nem mondha­tó emlékeimből függatüiemül, valójában akikor és ott ismer­kedtem meg a citerával és szerettem meg egy életre. A háznál volt catena és a giaz­Dósa István a fiatalokkal. A szolgáltatóházban Üllőn a néhány éve megépült szolgáltatóházban a női és férfifodrászat, a kozmetikai részleg mellett már fényképész műterem is a lakosság rendelkezésére áll, A fodrászüzletben különösen hétvégeken van sok vendég. Képünkön Dobro- vitz Jánosné női fodrász, munka közben. Mutnéfalvy Adorján felvétele Az utolsó út előtt Az élőik távozása nemcsak gyászruhás fájdalmat okoz a családnak. Egy kicsit mindig kálváriajárást s mi tagadás, néha bosszúságot, megbotrán­kozást is. A Pest megyei Temetkezé­si Vállalat monori kirendelt­sége az utóbbi hetekben rend­kívüli igénybevétellel, szinte erején és lehetőségeit felül igyekszik helytállni. A bajok nem a dolgozókon múlnak. Hol megfelelő minőségű ko­porsó nincs, s az is gyakran előfordul, hogy nincs fejfa, gyászjelentés vagy egyéb szer­tartási kellék. Ügy vélhetné valaki, jelen­téktelen dolgok ezek, szerve­zési vagy szállítási problé­mák. Csakhogy ilyen hiányos­ságoknak nemcsak Monoron, a járás központjában, de ki­sebb helyeken sem szabadna előfordulnia. Méltatlan dolog, hogy a gyászolóknak bizo­nyos hiányosságokkal még kü­lön bosszúságot és gondot is okozunk. Meg azzal is, hogy a rava- talozási kellékek meglehető­sen elnyűttek, nem kellően gondozottak. A felújításuk ok­vetlenül szükséges lenne már. Hasonló probléma a halottas­kocsi vontatása is. Jó ideig a helyi termelőszövetkezet adott ehhez lovakat. Ez külön iz­galommal járt, megérkezinek-e a munkából, a határból idejé­ben. Jelenleg ez magánvállal­kozás, s bizonyos esetekben késve vagy egyáltalán nem jelenik meg a fogat. Nem lehetne ezen az áldat­lan helyzeten valahogyan vál­toztatni ? Kétségtelen, hogy tekintélyes befektetést igé­nyelne a Temetkezési Válla­lat számára például autó be­állítása. De mindenképpen szükséges lenne. F. J. da kisebb lányai tanítottak rajta játszani. Nem kis örömére, később megkapja nagyapja addig pad­láson porosodó citeráját. 1952- ben megnősült, gyermekei szü­letnek, s most már nemcsak miaga, hanem családja kedv­telésére, szórakoztatására is pengeti a húrokat. — Egészen 1968-ig, amikor a művelődési háiz községi Ki miit tud-ot hirdet. Ak­kor kért fed Csák Ágoston, a művelődési ház igazgatója, hogy induljak én is. Még néhányan a hangszeren ját­szani tudó községbelieik végül is felléptünk ... ... És felejthetetlen sikert arattak a helyi közönség előtt. Az akkor kapott oklevelet ma is őrzi a család. De ekkor figyelt fél a nyilvánosságot érdemlő kis együttesre , a gyömrői művelődési ház igazgatója, s hívta őket Gyömrőre. S ezután az otta­ni művelődési ház ci tara­együtteseként váltak ismertté. Sok-sok szereplés következett. Ezek közül a legemlékezete­sebb : a gyömrői Rozmaring néptáncegyübtessed eljutottak Jugoszláviába is. Dósa István lakásán vasár­nap délutánonként mindig megszólal a muzsika. Ekkor találkoznak, gyakorolnak a citerások. Ö maga Pestre járó ember, a Maglód: úti Országos Nö­vényolaj- és Mosószergyártó Vállalatnál dolgozik két mű­szakban. Munkaidő után. vagy éppen az éjszakai műszak előtit iskolapadba ül; feleségé­vel együtt most vegyik a dolgozók esti iskolájának nyolcadik osztályát. — Hankó István iskolaigaz­gató vetette fel még a kora tavasszal, „nem vállalnám-e, hogy néhány iskoláskorú fia­talt megtanítsak citerázná...” Vállaltam. Persze, nem volt könnyű a keizdet, de nagy örömömre ma már igen szé­pen boldogulnak a fiúk. Mindannyiunk számára szí­vet melengető a megszólaló citera. Szívesen hallgatjuk, s hogy egyre többen ismerjük meg az úri citarásokat, az elsősorban az együttes ve­zetőjének. Dósa Istvánnak az érdeme. És nem kevésbé fe­leségéé, aki fáradhatatlanul ösztönzi, biztatja — segíti. Jandú István Megszigorítják az ellenérzéseket Az üllői szabálysértési bi­zottság elhatározta, hogy ja­nuár 1-től fokozottabban el­lenőrzik a tanácsi rendeletek betartását, a járdák tisztán tartását, a közterület-foglalá­sokat. Ugyanis több helyen az utcán hagyják a szemetet. El­lenőrzik a parkírozó autókat is, hogy kijelölt helyen vára­koznak-e. A fenti ellenőrzésekhez két — három-három tagból álló — különbizottságot alakítottak. Korszerű audiovizuális eszközök A monori járás 29 iskolájá­nak az elmúlt esztendőkben sokat javult a korszerű audiovizuális eszközökkel va­ló ellátása. Az oktató-nevelő munkát segítő szemléltető eszközök közül rádióból 72, televízióból 87, magnetofonból 79, lemezjátszóból 60 dar-b volt az elmúlt esztendő vé­gén. Igen sok diavetítő áll a tanárok és tanulók . rendelke­zésére, szám szerint 201. Epi­diaszkópból 11, episzkópból 6 van. Hangos filmvetítő gép és hangerősítő 18 iskolában mű­ködik. A központi és helyi pénz­ügyi keretből vásárolt eszkö­zök száma nem pótolta ugyan teljes egészében az előző évek hiányait, de a meglevőket az eddiginél jóval hatásosabban ke'lene beépíteni a tanítási órákba. Az audiovizuális esz­közök kihasználtsága még ko­rántsem érd el a megfelelő szintet. k Amikor dr. lllanicz György, tűi, a monori járási hivatal igazgatási osztályvezetőjétől s jelenlegi népességi összeírások menetéről érdeklődtünk, egy vaskos irattartót húzott elő. Tartalmát nem ívekben, ha­nem inkább kilogrammokban lehetne meghatározni. — Ez is bizonyítja — mu­tat rá mosolyogva —, hogy milyen manuális munkát vég­zünk ezekben a napokban. A községi tanácsokkal az össze­író és a felülvizsgáló bizto­sokkal való állandó kapcsolat- tartás, a jelentések vétele, to­vábbítása komoly adminiszt­rációt is feltételez. Ezt nem számítva 11 mázcányi nyom­tatványt kaptunk a megyétől. Kitöltve és darabszámra is pontosan ugyanannyit' kell vissza is küldenünk. — Január első napjaitól kezdve a monori járásban 216 összeíró és 45 felül­vizsgáló biztos dolgozik, de az influenzajárványok miatt már „bevetettük” a tar­talék öt százalékot is. Számít­va ugyanis az esetleges rend­kívüli okokra, ennyivel több összeíró biztost készítettünk elő azokon a hatórás oktatá­sokon, amelyet körzetekre osztva a községeinket — Gyomron, Sülysápon, Pilisen, Vecsésen és Monoron rendez­tünk. A pedagógusok, mert a leg­több összeíró biztos közülük került ki, tanítás, a tanácsi dolgozók munkaidő után, a nyugdíjasok pedig ahogyan beosztják az idejüket. Mivel azonban a lakosok leginkább szombaton és vasárnap 1 tar­tózkodnak otthon, ezeken a napokon keresik fel a csalá­dokat. Egy-egy összeíró biztosra 550 személy jut és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy családnál 10—15 percet töltenek el. — Járásunkban 103 ezer 681 személyt keli összeír­ni. Január 6-ig 21 ezer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents