Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

1975. JANUAR 14., KEDD ^«rfqp 5 A Magyar Reklámszövetség alakuló közgyűlése Hétfőn a MOM Művelődési Házában tartotta alakuló kül­döttközgyűlését a Magyar Reklám Szövetség. A tanács­kozáson mintegy 800 propa­gandista, reklámszakember, a reklámmal közvetlenül és közvetve foglalkozó vállalatok képviselői a szervezet műkö­désével kapcsolatos időszerű kérdéseket vitatja meg, s megválasztja a szövetség tisztségviselőit. Az alakuló közgyűlésen Szurdi István belkereskedelmi miniszter beszédében értékel­te a reklám társadalmi és gazdasági szerepét, a hazai reklámtevékenység helyzetét. Megállapította, hogy az el­múlt években javult a rek­lám színvonala, értékesebb in­formációkat tartalmaz a fo­gyasztók számára. Foglalko­zott a miniszter a reklám tu­datformáló és ízlésformáló szerepével is, és kifejezte re­ményét, hogy a szövetség eredményesen támogatja majd gazdaságpolitikai törekvése­inket, s elősegíti a színvona­lasabb, szakszerűbb, hatéko­nyabb reklám kibontakozását. Kifizetőbb kooperációban OKISZ-mérleg — egy esztendőről Az OKISZ-ban most von­ták meg az ipari szövetkeze­tek állami nagyipart kiegé­szítő tevékenységének egyéves mérlegét. A vizsgált időszak kiinduló pontja az 1973 vé­gén hozott, az együttműködés fokozását célzó kormányha­tározat megjelenése volt. Az értékelés során megál­lapították, hogy az ipari szö­vetkezetek összesen 229 vállalattal tartottak fenn kooperációs kapcso­latokat, s a közös tevékenység értéke összesen 1,1 milliárd forinttal növekedett az elmúlt évben. S nem csupán szezonjellegű megállapodásokról van szó, 42 olyan szövetkezetét és 50 velük kooperáló vállalatot tar­tanak nyilván, amelyek több évre szóló szerződésre ala­pozzák együttműködésüket. Ilyen kooperációban szö­vetkezetek készítik például az Ikarus-buszokhoz a különböző jelzőkészüléke­ket és a műanyag lámpates­teket; a magyar gyártmányú Az általános iskola 8 osztályát elvégzett IPARI TANULÓKAT az 1975/76-os tanévre felveszünk festő és villanyszerelő szakmába. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat adunk. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" Ksz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ 20 éves kortól, az általános iskola 8 osztályát elvégzett FÉRFIAKAT ÉS NŐKET VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK, TROLIVEZETŐNEK, FÉRFIAKAT A HÉV RE MOTORVEZETÖNEK A villamoskocsi-vezetők évi 8000 Ft. a HÉV-motorvezetők és a trolivezetők évi 5000 Ft munkaköri pótlékot kapnak. Járművezetőinknek — Ha a megkívánt feltételek fennállnak — nyugdíjkorkedvezmény jár. Felveszünk továbbá tehergépkocsik, cél- és munkagépek vezetésére tehergépjármű-vezetőket, 18 éves kortól férfiakat és nőket járműkísérőnek, váltóőrnek, jelzőőrnek, sorompóőrnek és egyéb földi szolgálati munkakörökbe, férfiakat fékezőnek, kocsicsatolónak és matróznak. Bérezés a kiképzési idő alatt is a kollektív szerződés szerint. Téli és nyári egyenruha-ellátás. Minden dolgozónk és családtagja autóbuszra, villamosra, a HÉV-re és a metróra érvényes, díjtalan utazási igazolványt kap. FELVÉTEL: Budapest VII., Kertész u. 16. fszt. 64., és a vállalat valamennyi telephelyén. hajók műszerfalát; a forga­lomba kerülő gyógyszerek fla­konjainak, fioláinak és egyéb csomagolóanyagainak jó részét s a Zalaegerszegi Bútorgyár is szövetkezettől kap termékei­hez alkatrészeket. Mintegy 30 ipari szövetke­zet az AFIT-tal kötött hosz- szabb lejáratú szerződést kü­lönféle típusú gépjárművek garanciális vevőszolgálatára. Az ÉVM támogatásával a szövetkezetek Debrecenben az Állami Építőipartól évi 800 la­kás kialakításához szolgáló blokkgyártó berendezést vet­tek át. Az együttműködés jegyében az elmúlt évben különféle vál­lalatok összesen 37 profiljukat adták át 23 ipari szövetkezetnek, abból az ésszerű meggondo­lásból, hogy az adott termé­kek gazdaságosabban gyárt­hatók szövetkezetekben. Nemrégiben újabb 17 szö­vetkezet és 21 állami vállalat kezdett tárgyalásokat hosszabb távú együttműködésről. Szorosabb kapcsolat Jól dolgoznak a tanácstag csoportok Érden Az érdi nagyközségi tanács szakigazgatási szerveit eddig szinte megoldhatatlan feladat elé állította a valamivel több mint 100 tanácstag állandó in­formálása, tevégkenységük ösz- szehangolása. Ezért a kapcso­lat szorosabbá tétele érdeké­ben új módszert alkalmaztak: tanácstagi csoportokat alakí­tottak meg. A tizennégy cso­port „élén” egy-egy tanácstag áll, akinek személyére mint egyenlők között az elsőre a tanács vezetői tettek javasla­tot. A tanácstagok most a ta­nácsülések között elsősorban az általuk elfogadott „csoport- vezetővel” tartanak rendsze­resebb kapcsolatot, őket vi­szont a tanács elnöke és a szakigazgatási szervek előadói szinte nap mint nap tájékoz­tatják az ügyek meneteléről, a ■ gondokról és különféle kéré­sekről. A tavalyi munkáról a közel­múltban megtartott tanácstagi beszámolók sikere annak is köszönhető volt, hogy a szük­séges írásos anyagok mellett részlet« szóbeli tájékoztatást is kaptak ilyen módon a leg­különbözőbb államigazgatási és fejlesztési kérdésekről, ter­vekről. Az új módszer máris bevált,' az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanácsi bi­zottságok munkájának aktivi­zálása mellett szorosabbá vált a kapcsolat, a lakosság problé­máiról gyorsabban szereznek tudomást a tanács ügyintézői, és a tanácstagok is sokkal több kérdésre tudnak megfelelő vá­laszt adni. A bizottságok egyébként legutóbb a járda, út- és villany- hálózat fejlesztésének idei, va­lamint az V. ötéves tervidő­szakra szóló terveit vitatták meg. Közreműködnek a sor­rend megállapításában, a szű­kös anyagiak miatt ugyanis sürgősség szerint kell rangso­rolni a tervezett fejlesztési munkákat. K. Gy. A. Bútorhoz, parkettához Új részlegben - színezett akác Üj részleggel bővül a Kis­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jánoshalmi fafeldol­gozó telepe. Az üzemet, amely évi 25 ezer köbméter fa meg­munkálására alkalmas, hő­kezelő csarnokkal egészítik ki az idén. Ebben színezik majd, svéd megréndelésre a hasí­tott akácfát. A hökezelt akác ugyanis tartós dióbama szín: kap, s így kiválóan alkalma•• bútor-, illetve parkettagyár­tásra. A több mint egymillú forintos költséggel felépülő üzem ez év júliusában kezdi meg a termelést. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Beperelte a tanácsot, mert nem kapott lakást Egy Pest megyei községben lakó rokkantnyugdíjas a ta­nácsi végrehajtó bizottság el­len hatszázezer, a vb-titkár ellen háromszázezer, egy má­sik tanácsi vezető tisztviselő ellen pedig négyszázezer fo­rint erejéig kártérítési pert in­dított. Ezenkívül kérte a bí­róságot: kötelezzék őket, hogy azonnal utaljanak ki neki egy különbejáratú, szoba-konyhás lakást. Példátlan igényét arra alapította, hogy a tanácsi dol­gozók államigazgatási jogkö­rükben eljárva neki kárt okoztak, mert lakásügyét ismételt ké­résére sem intézték el, ha­nem csak nyilvántartásba vet­ték. A Pest megyei Bíróság a keresetlevelet idézés kibocsá­tása nélkül elutasította. Ki­mondta, hogy annak ténybeli és jogi előfeltételei nem álla­nak fenn, ezenkívül a perbe- vont tanácsi tisztviselők ter­hére nem állapítható meg olyan mulasztás, ami kártérí­tési igény alapja lehetne. A rokkant a bíród döntésbe nem nyugodott bele, hanem a Legfelsőbb Bírósághoz felleb­bezett és költségmentességet is kért. A Legfelsőbb Bíróság a pereskedőt mindenekelőtt kö­telezte, hogy nyolc nap alatt 10 500 forint fellebbezési ille­téket rójon le, mert ellenke­ző esetben fellebbezését el­utasítja. Az illető ennek nem tett eleget, csupán egy fotó­kópiát nyújtott be, amely sze­rint vagyontalan és leszázalé­kolt nyugdíjas. Ezek után a Legfelsőbb Bíróság a költség- mentesség megadása iránti kérelmet és a Pest megyei Bíróság döntése ellen benyúj­tott fellebbezést elutasította. A végzés indokolása sze­rint a kártérítési igény teljesen alaptalan. Az ügyben eljárt tanácsi dolgozók bűnösségét, illetve vétkességét ugyanis büntető- vagy fegyelmi eljá­rás során nem állapították meg. Azt, aki kereseti, jöve­delmi vagy vagyoni viszonyai miatt a perköltséget, esetleg annak egy részét nem tudja fedezni, jogai érvényes késé­nek megkönnyítése érdekében, egészben vagy részben költ­ségmentesség illeti meg. Azon­ban nem részesíthető ebben az, akinek perlekedése már előre teljesen eredménytelen­nek látszik. Minthogy pedig a rokkant pereskedésében ez a helyzet, költségmentesség iránti kérelme nem teljesít­hető, ezért el kellett utasítani. A nyugdíjas, a fellebbezési il­letéket a törvényes következ­ményekre történő kioktatása és felhívása után, a kitűzött határidő alatt sem rótta le, emiatt a fellebbezést a Leg­felsőbb Bíróság érdemi vizs­gálat nélkül elutasította. H. E. KOST-kooperáció Háromszor több farmeranyag A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáréiban tavaly kezdték meg a fammar- anyag gyártását. A fiatalok körében igen népszerű vá­szonféleségből az idén 1 millió 700 ezer négyzetméternyit készí­tenek, háromszorosát a ta­valyinak. A termelés Ilyen óriási fel­futásának nemcsak a nagy ha­zad kereslet az oka, hanem a jelentős szovjet megrendelés is. A szovjet kereskedelem ré­szére ugyanis a Hungarotex 800 ezer négyzetméternyi kel­méből varrandó szólónadrágo­kat és farmeröltönyöket ér­tékesít. A budakalászi anya­got a Kaposvári Ruhagyár, a komlói Karbon Ruhaipari Szövetkezet és a berettyóújfa­lui Ruhaipari Szövetkezet vairrja meg. A fennmaradó, mintegy 900 ezer négyzetmé­ternyi vászon kis része mé­teráruként kerül az üzletek­be, a többiből a Május 1. Ru­hagyár és a Vörös Október Férfi Ruhagyár, valamint több ipari szövetkezet készít kon­fekciót. A budakalászi gyárban az idén folytatódik a rekonstruk­ció. A vállalat megbízásaiból a Műszaki Egyetem munka­társai kísérletet folytatnak az első KGST-kooperációval, a Szovjetunióban gyártott négyszínváltós, mikroveté- lős szövőautomatával. A berendezésből várhatóan az első félévben huszonötöt vásá­rolnak a Technoimpex közve­títésével, s amennyiben be­válik. az V. ötéves tervben to­vábbi 175 korszerű szövő- automatát vesznék a buda­kalásziak. Érdemes megje­gyezni, hogy a KGST-koope- rációban a magyar Könnyű­ipari Gépgyártó Vállalat vád gyáregysége gyártja a négy- színváltós automata vezérlő- egységét. így termékük tulaj­donképpen visszakerül — már a szövőgépbe beépítve a. megyébe. Cz. V. KIS HAZÁM széles társadalmi, gazdasá­gi és politikai mezején állítólag fel-fellángo- lóan kemény nemzedéki harc folyik. Az utá­nunk jövőknek nem jó ami nemzedékünk fel­építménye, mert az utánunk jövők nemzedéke az alapokon túl, mindent újra- és újjáépítene. A nemzedék, amelyik utánunk jön — mondják — csak azt ismeri el, hogy a mielőttünk járók nemzedéke okosan és bátran új alapokra he­lyezte a társadalmat, de a mi nemzedékünk, amely az előbbi után, s az utóbbi előtt jár, két­ségtelen eredményei ellenére nem mindenben követendő. Példának sem mindig, de munkája módszereiben még kevésbé. Így mondják. Mindebből legalábbis két dolog világosan ki­derül, először is, hogy: három nemzedékről van szó. Ennyi nemzedék él — cselekvő, tenni, alkotni tudóról — ma egy kis ország ha árai között. Másodszor, ami nem kevésbé világos, hogy ez a három nemzedék árgus szemmel fi­gyeli, lesi, bírálja, kritizálja egymást, nehezen fér e három dudás a „csárdában”. Sok más és nem kevésbé érdekes, talán fontosabb konzek­venciát is le lehetne vonni meditációm céljaira is e nemzedéki problémáról és -ból, de úgy érzem, a terjedelem és a képességem annyit tesz most lehetővé számomra, hogy csak az imént vázolt két ténnyel játsszam el — gon­dolataimban — hátha a játék komolysága le­hetővé teszi azt is, hogy a komolyság ne legyen játékká. Nos, az első dolog: hogy három nemzedék, mégpedig cselekedni, tenni tudó, teljes három garnitúra él jelenleg hazánkban. E fölött az öröm s a megelégedettség hangján túl szót ej­teni kevés bölcsességre vallana, hiszen ebben az évszázadban most adódik először, hogy mi­re felnő egy nemzedék, nem tizedelték meg az előtte járót, és hogy még a nagyapák generá­ciója is cselekvő, és vitatkozni, alkotni képes nemzedék maradjon. A háború ugyanis az a természetellenes állapot, amikor az öles nem gyilkosság, hanem hősi tett, s amikor a fiatal nemzedékből alig van, a derékhadból is mu­tatóban, és „a” nemzedéket egy rezignált, lé­lekben, testben és akaratban semmivé vált, szó szerint is kiöregedett generáció képviseli. Az eltelt harminc esztendő békéje, sorsunk és ha­zánk gyarapodása, lám, azt tette lehetővé, hogy lényegében 18 éves kortól a hatvan-, sőt még a hetvenéves korig három, vagy még több ten­ni, cselekedni akaró és tudó nemzedék él együtt. Az imént azt írtam, hogy ez a lehetőség eb­ben az évszázadban most adódott meg először. Ügy gondolom, szűkmarkú voltam a tényekkel szemben: a magyar nép történelmében is va­lószínűleg ez az első eset. A szocializmus tár­sadalma: a három nemzedék társadalma! Ennyi: az egyik és világos dologról. Az ég és a tenger A másik sem kevésbé lényegtelen és egyér­telmű. A temető csendje megihlette a lírai költőket, a fájó szívű festőket, és megihleti ma is gyakran a civilizáció bajától meghőkölő em­bert. Ügy is, mint temető, s úgy is, mint csend. A temetőben a nemzedékek és generációk so­ra nyugszik békén egymás mellett. Nincs kö­zöttük vita, nézeteltérés, irigység, kivagyiság. A temető egyetlen nemzedékké tömöríti a va­laha élt tíz és száz generációt: a holtak néma nemzedékébe. Az élő ember hogyan is maradhatna csend­ben — ha él és ember. Az élők társadalma, ha emberi társadalom, ha szocialista társadalom, hogyan is maradhatna meg néma együgyűség- ben és vállrándításig sem jutó nemtörődöm­ségben egymás mellett, vagy ha úgy tetszik, egymás előtt és mögött. Soha nem volt jó apá­ink cselekedete és soha nem nézte mindig egyetértő szemmel az apák nemzedéke általá­ban az ifjak nemzedékének semmi sem jó in­tézkedését. Most, a magyar történelemben elő­ször van egyetértés a nemzedékekben, mind a háromban, hogy amit nagyapáink és apáink alapot leraktak: az jó. Hogy amit nagyapáink és apáink tettek a társadalom alapvető meg­változtatásáért, azt jól tették, az történelmi tett, arra a következő generációk is építkez­hetnek. De hogy mit, de hogy hogyan — itt a vita. Es hála isten, hogy van vita. Miért lenne jó a fiamnak az én nadrágom? Csak azért, mert elismeri, hogy a nadrág az hozzátartozik a civilizációhoz. Lötyögne az én nadrágomban! Miért kellene a bennünk egykor kialakult etikai mércéket, társadalmi konzekvenciákat, mint lerágott csontot átvenniük? Hát a haj­bókolok nemzedékét neveltük-e mi fel, s haj- bókolónak neveltek-e fel bennünket? A moz­gás az élet. Egy társadalom belső, progresz- szív mozgása, az új meg új generáció hely- és feladatkeresése, az ezzel néha bizony konok szembeszegülés felszámolása, érzék és érzé­kenység, bölcsesség és bölcstelenség: ez már nem a magyar ugar. Ez a mai magyar alkotó, szocializmust építő társadalom intenzív szel­lemi, politikai gazdálkodása. A tűnődésemhez záróakkordként még csak annyit: s ki a megmondhatója, hogy hol van­nak e nemzedékek határai? Az árnyék és a fény között van határvonal, de az ég és a ten­ger kékje valahol a végtelenség csodás távolá­ban mosódik össze. Eggyé! Gyurkó Géza \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents