Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-12 / 10. szám
Brüsszel Megnyílt a Russel-bíróság latin-amerikai ülésszaka Hortensia Bussi Allende, a meggyilkolt chilei elnök özvegye jelenlétében nyílt meg Brüsszelben szombaton délelőtt az úgynevezett Russel- toíróság új, egyhetes ülésszaka. Ez a nevezetes személyiségekből álló nemzetközi testület, amelyet annak idején Bertrand Russel, a világhírű angol tudós és filozófus kezű deményezésére hoztak létre. A jelenlegi ülésszakon elsősorban azt vizsgálják, milyen erők állnak a népelnyomó rendszerek mögött, mi a nagy nemzetközi monopóliumok szerepe Latin-Amerika népeinek elnyomásában, a terrorrendszerek fenntartásában. A nemzetközi haladó közvélemény nyomására Szabad a Népi Egység öt politikusa Almeyda és társai elutaztak Chiléből Benavides Escobar, a chilei katonai junta belügyminisztere pénteken este bejelentette, hogy a katonai junta „nagylelkűen megkegyelmez” Salvador Allende Népi Egység kormánya néhány miniszterének és ahelyett, hogy „törvényesen” felelősségre vonná őket, engedélyezi, hogy elutazzanak az országból. A nemzetközi haladó közvélemény nyomására ' kiengedik börtönéből Clodomiro Almeyda Medina külügyminisztert, Jorge Tapia Valdes volt igazságügy- és közoktatásügyi minisztert, Lépései* N yarat idéző gondról hallok Vecsésen, nevezetesen arról, hogy 1974-ben, legalábbis a nyári csúcsidőszakban, sok baj volt a vízellátással. Különböző áramellátási zavarok mellett az is nehezítette a terhet, hogy bár újra meg újra kérték a lakosságot az ellenkezőjére, sokan és sokszor a vízvezetékből táplálták kertjük növényeit, olykor nem is kis kertekét, s a nagyközség egyes részein ezért az emberek nélkülözték a vizet ... Amit hallottam, azt — ha akarom — értelmezhetem úgy is, hogy neveljék meg egymást tisztességre, a közös együttélés szabályainak betartására a ve- csésiek. Ám okoskodhatok úgy is, hogy szivattyúzzanak ki több vizet a kutakból, s akkor nem lesz hiba. Sőt tarthatom tipikus fejlesztési kérdésnek, mint jogos igényit, hiszen az állampolgárnak ma már természetes szolgáltatás a vezetéken érkező víz, s ha szűkölködik benne, akkor a tanács meg az illetékes vállalat dolga az intézkedés. Lám, parányi ügyből mi minden bomlik ki! Ettől azonban még nem lesz több víz. De vajon tényleg szükség van erre a többre? Naponta 2200 köbméter vizet fogyaszt Ve- csés a nyári hónapokban, s ezt a szakemberek szerint zavartalanul előteremhetik a meglevő kutakból. Ugyanakkor az újonnan épülő házaknak — kétszáz fölött a számuk — alig öt százaléka az, ahol nincs fürdőszoba, mosdóhélyiség, azaz folyamatosan gyarapodik a vizet igénylők, a vizet fogyasztók száma. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy kimondjuk: a 2200 köbméter rövidesen kevés lesz, azaz mégiscsak szükség van a fejlesztésre. Na jó, de hol a pénz hozzá? M ielőtt az olvasó elveszítené türelmét a nyakatekertnek tűnő gondolatmenet követése miatt, kíséreljük meg az egyszerűsítést. Van egy nagyközség, ahol különböző okokból — ahogy a többi nagyközségben, meg községben szintén — olykor zavar támad a vízellátásban. Az állampolgár, esetünkben a vecsési, erre azt mondja: létezett egy magunk alakította vízműtársulat, fizettünk, azután átvette a vízszolgáltatást — mint teszi ezt mindenütt másutt is — az állami vállalat, mi gondom most már a továbbiakkal? Legyen víz a csapban és kész. Legyen. Feltehetően az idén jobban lesz, mint tavaly, mert az üzemeltető vállalat nyomásfokozót épít, s ezzel megítélése szerint az OTP-lakások vízellátása — itt volt a legtöbb baj — zavartalanná válik. Ez egy lépés. A másik, lehetségesnek látszó lépés az, hogy van némi pénzmaradványa a volt vízműtársulatnak. Ehhez — persze, kellő mérlegelés után, mert ez a testület joga, dolga — adhat a tanács Is forintokat, illetve a víz- és csatornamű vállalat bizonyos fejlesztési ösz- szeget. Ebből már futná arra, hogy további kutakat fúrjanak s kapcsoljanak be a hálózatba, valamint újabb víztárolókat alakítsanak ki. Jó nagyot lépve: , a távolabbi jövő tervei között szerepel egy regionális vízmű létrehozása — ez Al- sónémedi, Gyál, Öcsa térségét ölelné fel —, s ha a földrajzilag kedvező fekvésű Vecsés csatlakozik hozzá, hosszú időre biztonsággal oldhatja meg a vízellátás gondját. Szép ugye? Az. Csakhogy e sok lépés sem elegendő! Mert hátra van az, hogy a vecsési állampolgár is lépjen. S nem picit! Hanem át az én meg a mi mezsgyéjén, mivel ma még — tisztelet a nem kevés, de azért soknak sem nevezhető kivételnek — a többség az én oldalán áll, s közelébe sem megy a képzeletbeli mezsgyének. F ontosabb az ő kertje, mint az, hogy mások főzni, fürdeni, mosni sem tudnak víz híján. B'on- tosabb az ő gépkocsija — nagy gonddal, kétnaponta mosogatja, a tömlőből óráig zuhogtatva rá a vizet —, mint az, hogy mások utcahosszat bejárnak, míg találnak egy csepegő, folydogáló csapot A víz nagyon olcsó, pazarlása legalábbis az. Itt van a kutya elásva! Hiszen először, meg másodszor kérni illik az állampolgárt: ne tessék azt tenni, ami másoknak hátrányt okoz, ami a közösségnek gondot szül. Harmadszor azonban már lehet, sőt mi több, kell is büntetni. Azért, hogy aki a szép szóra nem hallgatott, aki nem akarja megérteni, hogy egy községben sem élhet valaki — ahogy egy országban sem teheti ezt — a maga törvényei, szabályai szerint, az belássa: némely ügyekben be kell állni a sorba, csak azt lehet cselekedni, amire a többség érdeke kimondja az igent. Pusztán a vízről lenne szó, s mindössze Vecsésről? Vagy sokkal inkább annak vízcseppekben is megmutatkozó igazáról, amit a párt Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben így fogalmaztak meg: „A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és állam- igazgatási szerepének kibontakoztatása, munkájuk továbbfejlesztése folyamatos feladat”. Amihez elengedhetetlen, hogy az állampolgár megértse, elfogadja, gyakorolja: nemcsak másoknak kell lépni ebben meg abban, nemcsak másoknak vannak teendői, hanem önmagának ugyanúgy. Ezt nem okvetlen csak szemináriumokon, falugyűlésen, tanácstagi beszámolókon illik elmondani. Hanem akkor is, amikor a nagyközség egyik részén vízért szaladgálnak az emberek, a másikon meg a kertjüket árasztják, a gépkocsijukat mossák. S persze, ne azoknak bizonygassák, akik nélkülözik a vizet... Mészáros Ottó | továbbá Luis Enrique Mu- nozt, Maximo Tacchit és Leopolde) Zuljevicet, a Népi Egység kormányának további három magas rangú funkcionáriusát. A chilei Népi Egység kormányának tagjait bírósági ítélet nélkül tartották börtönben 1973 szeptembere, a szélsőjobboldali államcsíny végrehajtása óta. A katonai junta rajtuk kívül még számos vezető politikust tart fogva haladó beállítottsága, demokratikus nézetei miatt. A junta mindeddig megtagadta Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának szabadon bocsátását. Szombat délután a chilei Santiagóból repülőgépen elutazott Romániába Oldomiro Almeyda Medina és Jorge Valdes, valamint a Népi Egység kormány három magas rangú funkcionáriusa. ★ Claudio Collados őrnagy, a chilei katonai junta külügyi államtitkára pénteken este közölte, hogy a hatóságok engedélyt adnak az ország elhagyására annak a 250 chilei menekültnek is, akiket Olaszország és Venezuela santiagói nagykövetsége fogadott be. A •katonai junta emellett kész átadni a mexikói hatóságoknak 200 politikai foglyot, köztük a Baloldali Forradalmi Mozgalom (MIR) 107 letartóztatott tagját. Az érintettek között szerepel Laura Allende, a meggyilkolt köztársasági elnök nővére is, akit 1974. november 2-án tartóztattak le. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA I FORINT 1975. JANUÁR 12., VASÁRNAP Föld körüli pályáii a Szojuz—17 szovjet űrhajó A cél: egyisítes kísérletek a SscBljuff—4 tudományos űrállomással A kijelölt tudományos programinak megfelelőéin pénteken, magyar idő szerint 10.43 órakor a Szovjetunióban, föld körüli pályára bocsátották fel a Szojuz—17 űrhajót. Az űrhajót kéttagú legénység irányítja: Alekszej Guba- rév alezredes, a Szojuz—17 parancsnoka és Georgij Grecs- ko fedélzeti mérnök. Mindketten először járnak a világűrben. A repülési program a következőket irányozza elő: — együttes kísérletek a Szaljut—4 tudományos űrállomással, .amelyet 1974. december 26-án bocsátottak föld körüli pályára; — a fedélzeti rendszerek el-’ lenőrzáse különböző repülési Alekszej Gubarev alezredes a felbocsátás előtt jelentést tesz, mögött.* Georgij Grecsko fedélzeti mérnök. Változó termelési szerkezet Mind több tsz gazdálkodik Pest megyében iparszerben Pest megyében csakúgy, mint az ország más megyéiben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása a 60-as évek végén, a hetvenes évek elején szilárdult meg. Ezzel megteremtődött a növénytermesztés korszerűsítésének lehetősége. A modem gépek, berendezésiek és ipari eredetű anyagok rohamosan növekvő száma, azok üzem- beállítása, illetve felhasználása jól táblásltott, összefüggő szántóterületet igényelt. Nagyobb feladatok elé állította a gazdaságokat a sok újszerű szakmai és műszaki követelmény és az ipar- szerű termelés. A nagy teljesítményű gépek beállítását késleltették az optimális alatt levő üzemi méretek; 1961-ben a termelőszövetkezetek átlagosan 1360 hektár nagyságú területtel rendelkeztek. A termelés korszerűsítése viszont megkívánta egyrészt a spe- cializációt, másrészt az erők koncentrálását. Amíg 1961-ben 208 tsz működött a megyében, egy évtized múltán, 1970-ben már csak 163, napjainkban pedig mintegy 120 a közös gazdaságok száma. Jelenleg az átlagos terület- nagyság 2 ezer 300 hektár körül van. A korábbi 45 szak- szövetkezetből máig 19 lett, miközben félezer hektárral nagyobb területet művel meg egy-egy szakszövetkezet. Az adatokból első pillantásra is kitűnik, hogy különösen az utóbbi négy évben növekvő számban választották az egyesülés útját a gazdaságok. Amikor a szakemberek megvizsgálták, hogy ezek a változások milyen hatással voltak a termelési szerkezet átformálására, akikor elsőként a termesztett növényfé- leségok számának csökkenésére kellett felfigyelniük. Felméréseik szerint Pest megye legtöbb közös gazdaságában a korábbi 12—15 növényfajta helyett ma 5—8 féle kultúrát művelnek. A korszerű termelési rendszerek alkalmazása nemcsak meggyorsította a szakosodás folyamatát, hanem új feladatok elé is állította a gazdálkodóikat: gondoskodniuk kellett egy-egy nagy teljesítményű gép, géplánc vagy szárítóüzem gazdaságos, folyamatos kihasználásáról. Ez az igény az, egymás közötti kooperáció fejlődését, a különféle társulások kialakulását segítette. A korszerűsödés méreteit jellemzi, hogy jelenleg a megye szövetkezeti gazdaságainak egy- harmada tagja a különféle növénytermesztési rendszereknek, néhányon több rendszerben is részit vesznek. Pesit megye összesen 297 ezer hektárnyi szántóterületének mintegy 9—12 százalékán termesztik iparszerű rendszerben, korszerű technológiával és gépi erővel a kukoricát, a cukorrépát, a burgonyát, a búzát, a szóját, a borsóit és a paradicsomot. K. Gy. A. feltételek között, valamint tudományos kutatások. A moszkvai rádió közlése szerint a Szojuz—17 szovjet űrhajó, amelyet moszkvai idő szerint szombaton 0 óra 43 perckor bocsátottak fel a világűrbe, délelőtt 11 óráig 7 fordulatot tett meg a Föld körül. Gubarev űrhajóparancsnok rádión érkezett jelentése szerint a legénység megkezdte az előírt kísérleti program végrehajtását, miután a két űrhajós hozzászokott a súlytalanság állapotához. A Szojuz—17 űrhajó legénységének közérzete jó. Az űrhajó moszkvai idő szerint délután 5 óráig a szovjet rádiós megfigyelőállomások hatósugarán kívül tartózkodott. Ez idő alatt az űrhajósok pihentek. Az űrhajó fedélzetén dolgozó Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko egykorúak, mindketten 43 évesek. Gubarev, az űrhajó parancsnoka a Volga menti Kujbisevtől nem messze, egy kis faluban született. A haditengerészeti repülőiskolát, majd pedig a Jurij Gagarin- ról elnevezett repülőiskolát végezte el. Mielőtt az űrhajósok sorába lépett volna, száFöldtakaró szalmaágyon ffilS A pilisi burgonyatermesztő-rendszer gazdája az Aranykalász Tsz, 304 hektáron termesztett krumplit. A termelőszövetkezet asszonyai most vermelik a burgonyát. Nagy Iván felvétele zadparancsnokként a légierőnél teljesített szolgálatot. Gubarev 1963-ban lépte át a Csillagváros kapuját A legkülönbözőbb emberirányította űrberendezéseken készült fel, tanulmányozta azok rendszerét és fedélzeti berendezéseit. Jurij Gagarin Gubarev- ről 1965-ben írott jellemzésében a következőket állapította meg: „bátran, magabiztosan repül. Törekvő és energikus. Jól bánik az űrhajók irányítóberendezéseivel. Az irányítóközpontokban részt vett az űrrepülések földi irányításában". Georgij Grecsko fedélzeti mérnök leningrádi születésű. 1955-ben fejezte be tanulmányait a katonai műszaki főiskolán. Ezt követően tervező- irodában dolgozott Szergej Koroljov akadémikusnak, az űrrakétarendszer főtervezőjének irányítása alatt. Kezdettől fogva tehetséges és kezdeményező mérnöknek bizonyult. Grecsko 1967-ben megvédte a bolygóközi űrállomásoknak a Hold felszínére történő leszállásával kapcsolatos gyakorlati munkája alapján írott disz- szertációját, és a műszaki tudományok kandidátusa lett. A fedélzeti mérnök Gubarev parancsnoknál négy évvel később kapcsolódott be az űrhajósok munkájába. Georgij Beregovoj tábornoknak, az űrhajósok felkészítési központja vezetőjének értékelése szerint Georgij Grecsko legfőbb vonása „a magas szintű elméleti felkészültség és a gazdag mérnöki tapasztalat”. KÖZÉLET Isidoro Malmierca, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja vezeti azt a kubai pártküldöttséget, amely az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tegnap Budapestre érkezett. A vendégeket a repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Jakab Sándor, a KB osztályvezetője fogadta. Dr. Nguyen IIuu Tho. a DNFF Központi Bizottsága Elnökségériek elnöke táviratban mondott köszönetét a magyar vezetőknek a * Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 14. évfordulója alkalmából küldött jókívánságokért. Paul Xuereb kereskedelmi, iparügyi és idegenforgalmi miniszter vezetésével a hazánkban tartózkodó máltai gazdasági küldöttség befejezte tanácskozásait. A vendégek tegnap elutaztak Budapestről.
