Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLF.PI XIX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1975. JANUÁR 11., SZOMBÁT Sportpolitikánk szellmében Sportklub a lakótelepen Beszélgetés Magyar László sport felügyelővel Az elmúlt években megvaló­sult az a törekvés, amely Ceg­lédet és Vácot a megyei sport­élet centrumává fejlesztette. A középtávú tervet többnyire sikerjiít végrehajtani. A társa­dalmi szervek és a tanácsok figyelme a sport felé fordult, s jelenleg megvannak azok az alapok, amelyek 'a sportpoliti­kai célkitűzések megvalósítá­sához nélkülözhetetlenek. A testnevelési és sportmunka irányítása megváltozott az el­múlt évben, tanácsi hatáskör­be került. Ez a városi és a községi tanácsok nagyobb fele­lősségét jelenti. A kezdeti ta­pasztalatok biztatóak, hatnak a járási-városi sport jelügy elő- ség munkájára is, amely tevé­kenységét Cegléden, Nagykő­rösön és a ceglédi járás tele­pülésein fejiti ki. Az MSZMP városi végrehaj­tó bizottsága a közelmúltban tárgyalta a ceglédi sport hely­zetét és távlati lehetőségeit. Ezekről a kérdésekről beszél­gettünk Magyar László járási és városi sportfelügyelővel. — Milyen követelmények állnak a sportmozgalom előtt? — Az Országos Testnevelési és Sporthivatal 1974-ben két fontos állásfoglalásra jutott. Az egyik a legszélesebb réte­geket érintő sportággal, a lab­darúgással foglalkozott, a má­sik az atlétikával kapcsolatos kérdéseket tárja fel. Mindket­tőt jóváhagyták a párt illeté­kes vezető szervei, megszabva aíz állami és a sporttestületek feladatait. Ennék széliemében területünkön felülvizsgáltuk a labdarúgással kapcsolatos er­kölcsi és szakmai helyzetet. A jelenlegi eredmények, igaz, még nem mutatják, de remél­hetően előbbre lépünk. — Fontos sportpolitikai ha­tározat az atlétika fejlesztésé­vel foglalkozó. A következő évektől iskoláinkban a testne­velési órák tantervé aiz atléti­kára épül. A művelődésügyi osztályokkal közös célunk a fiatalok alapképességeinek megfelelő kifejlesztése. Teen­dőnk a sportág színvonalának emelése is az egyesületi mun­kában. — Hogyan látja a minőségi sport jelenlegi helyzetét és mi­lyen lehetőségek vannak to­vábbfejlesztésére? — A város minőségi sport­jának helyzete kielégítő, ám ez nem jelent tlejes megelége­dettséget. Három sportegyesü- let működik, a Ceglédi Vas­utas SE, a KÖZGÉP SE és a Bem SE. A CVSE férfi asztali­tenisz-csapata az NB I-ben szerepel. A KÖZGÉP kézilab­dacsapata (és ez évtől teke­csapata is), továbbá a Bem SE tekecsapata az NB II-ben ját­szik. , — Eredményes szakmai ne­velőmunkát végez a CVSE birkózó- és ökölvivó-szajcosz- tálya. Örvendetes, hogy 1974- ben — az egyesületi rangsoro­lás alapjául szolgáló pontver­senyben, amely aiz országos sorrend kiindulópontja — 65 pontot szerzett az előző évi 35- tel szemben. Ezzel várhatóan az ország ötven legjobban sze­replő sportegyesülete közé ke­rül — Lemaradást tapasztalunk atlétikában és női tornában. Ez — alapvető sportágakról lévén szó — kedvezőtlenül érint bennünket. A sportisko­la kétéves múltja alatt — a birkózás kivételével — eddig nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket. Ezen a hely­zeten változtatni kell. A „mi­nőségi” szakosztályokban fon­tosnak tartjuk a szakmai ne­velőmunka színvonalának és az edzések eredményességének javítását. — Az iskolai testnevelés mennyiben szolgálja a minő­ségi sport utánpótlását? — A hetenkénti harmadik iskolai testnevelésóra beveze­tésével mód nyílt az egészsé­ges, sokoldalú nevelésre, ám egyes iskolákban még a szem­léletmód gyökeres megváltoz­tatására van szükség. A tanács művelődésügyi osztályával karöltve a megfelelő irányba kívánjuk befolyásolni a né­zeteket, elsősorban otít, ahol a sport helyét és szerepét nem értelmezik megfelelően az is­kolai és a társadalmi tevé­kenységek között. Célunk, hogy a tehetséges fiatal spor­tolók a kiválasztott sportág­ban a legjobb körülmények között fejlődjenek tovább. Pil­lanatnyilag megoldatlan a vá­rosban a diákok általános úszásoktatása. Ezt — a lehető­ségekhez képest — jobban ki kell fejleszteni. — Az általános iskolák bel­ső sporttevékenysége az úttö­rő-olimpiákra épül, amelye­ken a legjobbak sikerrel sze­repelnek minden évben. A középiskolákban a diák sport­körök fejtenek ki tömegsport szintű, de szakmailag irányí­tott rendszeres tevékenységet Teendőink közösek a művelő­désügyi szervekkel, ugyanis az iskolád sport irányítása az 1974—75-ös tanévtől az 6 ha­táskörükbe »tartozik. — A város lakói hogyan kapcsolódhatnak be a tömeg­sportokba? — Sportfelügyelőségünk — a KISZ városi bizottságával és a szakmaközi bizottsággal — éves terv alapján dolgozik. Hét sportágban rendezünk városi bajnokságokat. Ezeken jelentős számban vesznek részt az üzemek fizikai dolgozói. Több alkalommal rendeztünk kocogónapot, s ilyen szándé­kunk a jövőre nézve is van. Népszerűsítjük a munkahelyi testnevelést, amelynek kedve­ző jelei már megmutatkoznak az EVIG-ben és a Cipőipari Vállalatnál. — A tömegsport-tevékeny­ségben jelentősek az üzemás, tsz-ek által szervezett progra­mok, ezekhez a jövőben na­gyobb segítséget nyújtunk. Ez­zel szemben a lakóhelyi sportr- munkában lemaradás tapasz­talható. Az a tervünk, hogy a lakótelepeken sportklubokat létesítünk, gondoskodva az eh­hez szükséges feltételekről. Ez­által a lakosság szabad idejé­nek egy részét szervezett ke­retek között, célszerűen tölt­heti el. — Milyenek a sportmozga­lom tárgyi és személyi feltéte­lei? — A személyi feltételek ja­vítása rendkívül fontos. Meg­felelő személyeket kell beis­kolázni és oktatni az alapfokú sportvezetőképzés, a verseny­bíró- és edzőképzés keretében. A létesítmények felújítására az elmúlt években a Ceglédi Vasutas SE és a Bem SE fenn­tartója több millió forintot fordított, korszerűsítve a két sportpályát és a sportcsarno­kot. A jelenlegi körülmények biztosítják a fejlődés lehető­ségeit, ám az ötödik ötéves tervben közös beruházással egy 54x24 méter alapterületű tornacsarnok felépítését ter­vezzük. — A közeljövőben a Fáy lakótelepen és a Kozma Sán­dor utcában egy-egy bitume­nes pályát építünk. A város több körzetében, ahol ezt a zöldövezet lehetővé teszi, ki­alakítjuk a tömegsport köz­pontjait. — A sportfelügyelőség szo­rosan együttműködik a társa­dalmi és tömegszervezetekkel és a megnövekedett feladatok elvégzéséhez a továbbiakban is kéri a pártszervezetek se­gítségét. T. T. CEGLÉD VÁROS NÉHAI DÍSZPOLGÁRA, Jókai Mór születésének ISO. évfordulóját február 18-án ünnepük, rá em­lékezve. Jókai, aki a városban többször is megfordult, hiteles korrajzot írt a Kossuth-nóta születéséről. MOZIMŰSOR Szabadság filmszínház, Ceg­léd : szombaton és vasárnap: A halott asszony visszatér (szí­nes olasz—francia krimi). Va­sárnap délelőtt: A tigrisszeli- dítőnő. A kamaramoziban: Oázis (színes csehszlovák film az idegenlégióról.) Abony: szombaton és vasár­nap: Ulzana (NDK indiánfilm). Szombat éjszakai előadás: Leon és az atlanti fal. Vasár­nap délelőtti előadás: Az emír kincse. Albertirsa: vasárnap és hétfőn: Farkashorda (bolgár film). Ceglédbercel: vasárnap: Életünk legszebb napja (ame­rikai film). Jászkarajenő: szombaton és vasárnap: Fog­ják el Oichit élve, vagy holtan (színes japán kalandfilm). Törtei: szombaton és vasár­nap: A rendőrség megköszöni (olasz—NSZK bűnügyi film). OTVEN VALASZTOKORZETBEN A lakosság és a tanács érdekeit képviselik A fiatalabb generáció már csak a szülőktől, vagy a nagy­apáktól hallott történetek alapján alkothat véleményt, milyenek is voltak az egyko­ri tanácsatyák, akik elé, meggondolta a polgár, oda merjen-e állni? Ezzel ko­rántsem azt akarom hangsú­lyozni, mintha manapság nem lenne tekintélyük a tanácsi vezetőknek, hanem azt, meny­nyire más, demokratikus lég­körben intézhetjük ügyeinket. — A személyes intézniva­lók mellett lépten-nyomon támad olyan is, amely többek érdeke. Egy utcáé vagy még nagyobb embercsoporté — mondotta dr. Dutkay Lóránt- né tanácselnök a törteli ta­nácstagokról folytatott beszél­getésünk alkalmával. — Osztódó sejthez hasonlít­ható közügyek: villanyt kér­nek a tanyaiak, hálózatbőví­tést a belterületen lakók. Jár­dát kellene építeni, a másik helyen ugyan van szilárd út­burkolat, de az sem örökéletű, javításra szorul. Hogy a sok ilyen és ehhez hasonló gon­don enyhíteni tudjunk, köz­benjárókként sokat tesznek a tanácstagok. A kérelmek je­lentős részét ők terjesztik ta­nácsi jóváhagyásra. — Törteién ötven választó- körzet van. A tanácstagok munkáját kétévenként érté­keljük. Legtöbbjük dicséretet érdemlően látja el körzetében a teendőket. Aktívan részt vesznek a tanácsüléseken. Tavaly 82 százalékos volt megjelenési arányuk. Az ott hallottakat, valamint a ta­nácstól kapott írásos tájékoz­tatót, amely a község költ­ségvetését, az egyes beruhá­zások értékét számszerűen tartalmazza, a tanácstagi be­számolók alkalmával ismerte­tik a választókkal. A beszá­molók, örömmel mondhatjuk, egyre megértőbb, esetenként baráti légkörben zajlanak, bi­zonyságául annak, hogy a ta­nácstagok többsége megbíz­hatóan és hűen képviseli a la­kosság és a tanács érdekeit. —■ A most folyó beszámo­lókról — eddig 35 körzetben tartották meg — érkező je­lentések egy-két kivétellel, reális elképzelések megvaló­sítását sürgetik. Több hiá­nyosságról hírt adó észrevé­tel érkezett, például: a vas- és edényboltban fontos köz­szükségleti cikkek huzamos ideig nem kaphatók. Sokan reklamálták, hogy a húsbolt kezdetben jó áruellátása visszaesett, egyes húsárukért Ceglédre kell utazni. A népi ellenőröket kérik, hogy gyak­Milligrammnyi pontosan rabban vizsgálják meg a liszt és a kenyér minőségét. Az anyagiakat igénylő kéré­sek — közkifolyók és busz­várók felállítása, a belvízelve­zetés, járdaépítés, parkosítás — közül sok teljesíthető. Leg­könnyebben és leggyorsabban a tanács irányításával, a ta­nácstagok által szervezett tár­sadalmi összefogással. Gy. M. Januári ibolyák Nem az Alpoktól délre, nem is a Pécs környéki, korán ta­vaszodó szelíd lankákon nyílt a januári ibolya. Cegléden Végaljai Edéék Hajó utcai portáját örvendeztette meg a természet ezzel a ritka megle­petéssel. Mintha nem is a tél közepén járnánk, olyan illato­sak, színesek, üdék a kis virá­gok. Karcsú száruk olyan hosszúra nőtt, hogy csokrot le­hetett kötni belőlük. Nagy forgalommal kezdődött az év a ceglédi gyógyszer- tárakban. A köhögő, influenzás betegek számára nemcsak a gyári készítményeket kell kiadni. Van olyan gyógyszer, ami az alapanyagból a patikában készül. A képen: a Rákóczi gyógyszertárban kanalas orvosság kerül a kis üvegbe. Apáti-Tóth Sándor felvétele A kámáni erdőszélen Vilma néni és unokái Megáll. A szerelvényt für­készi, amint súlyos terhével tovakígyózik. — Nyáron minden más itt, a Budai úton — mondja öz­vegy Mihály Gézáné. — Csu- pazöld lombok. Számomra ak­kor a legszebb az erdő. Jobb­oldalt gabonatáblák, szemközt a kámáni résszel a homokon szőlőt érlel a nap. Együtt indulunk lefelé a kö­zelben lakók által kilátónak becézett vasúti felüljáróról. — Hosszú az út a boltig és vissza. De e kaptató ellen legfőképpen vádaskodnak lá­baim. Muzsika hajnalban — Naponta kell megbirkóz­nia a lépcsőkkel? — Két unokámmal élek. István is, Anikó is a MÁV-nál dolgozik. Ha szabadnaposak, övék a bevásárlás. — Reggeltől estig mivel tölti idejét? — Mindig korán kelek. Sze­retem a hajnalokat. Télen csí­pősek, tavasszal megfoghatatla­nul szelídek, nyáron életerő­sek, ősszel ezernyi színben rejtőznek. Kinyitom az abla­kot, s gyönyörködöm a ma­darak énekében. Nincs az a kórus, melyet szívesebben hallgatnék, mint a csivitelőkét, amikor azt zengik: szép lesz, a mai nap is hoz valami örö­meit! Utána ellátom a ba- romfikat, a kutyusakait, kell a házőrzőből több is az ilyen ritkás településen. Hálás jó­szágok. A rosszba’ járót el­riasztják. Máskülönben béke- túróik, még a kutya-macska barátságra sem adnak. Közös házikóban alszanak a kis egérijesztókkeL Ház korüli teendők — Anyám varrónő volt és szigorú háziasszony. Mindkét tudományát rámhagyta, külö­nösen az utóbbit. A rendcsi­nálással meg a főzéssel el is illannak délelőttjeim. Ha Istvánék nappalosak, ké­sőbb fogok az ebédkészítés­hez, hogy melegítés nélkül fo­gyaszthassák, amikor haza­jönnek. Ebéd után, amíg a szemem nem kapott rá a lus­tálkodásra, kézimunkáztam, szabtam, ruhákat alakítgattam, De a varrótűtől megválva sem unatkozom; tavasztól őszig a kertünk ad elfoglalt­ságot. A szőlő, a közé ültetett gyümölcsfák meg a zsebken- dőnyi parcella, ahol a legfon­tosabb zöldségfélék teremnek. Ilyenkor, télidében sokat ol­vasok. Anikó nekem is hoz könyveket. A politikában tör­téntekről a rádióból szeretek tájékozódni. Ha kabaré van, azt is meghallgatom, a Ki nyer ma? és más zenei műso­rok szintén lekötik figyelme­met. A zenével annak idején többet szerettem volna fog­lalkozni. Sajnos, a körülmé­nyek áthúzták tervemet. De nem elégedetlenkedem: Kati lányom harmadik szakként el­végezte a főiskolán az ének- zenét, s ez öröm nekem is» Mi történt aznap ? — Ha közeleg az es­te, izgatottabban figye­lem a vonatjárást. Az alkony beálltával számom­ra másként dübörögnek a sze­relvények. Minduntalan azt zakatolják, nemsokára jönnek, nemsokára megérkeznek. Ist­ván Ceglédről, Anikó Kispest­ről. Kíváncsian hallgatom mindannyiszor beszámolójukat az aznap történtekről. Van mit mesélniük, szeretik a munká­jukat. Anikó a KISZ-ben is az élenjárók között van, a nyáron jutalomüdülésen vett részt az NDK-ban, azóita is te­vékeny. Most a vasút múltjá­val kapcsolatos kiállítást ter­veznek. — Ha jó a tv-műsor, amel­lett is szívesen időzünk. Én Gobbi Hildát és Patkós Irmát óhajtanám minél többször a képernyőre. Művészetük a sze­memben: mint a táj, melyet frissen esett hópihék takar­nak. Búcsúzom Vilma nénitől, amikor fénylő fekete szőrbun­dában egy kutyus terem mel­lettünk, Rongyi. Gazdasszo­nya elé sietett, mert az ilyen­korra már haza szokott érni. Gy. M. A szolnoki rádió műsora Január 13-tól 19-ig Hétfő: 17.30—19.00: Hétfői hullámhosszunk. (Műsoris­mertetés, hírek. Hanglemezba- rátoknak, öt hét Kelet-Afri- kában. Valkó Mihály útijegy­zete I.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Évkezdet. Riportok, tu­dósítások. Közben: Szerkesztik a hallgatók. 18.55: Hírössze­foglaló, műsorzárás. 19.00— 19.30: Szlovák műsor (ismét­lés). Kedd: 18.00—19.00: Alföldi krónika. Az Unió együttes fel­vételeiből. Kis győzelmek nyo­mában. Mezei szőttes. Üzemi lapszemle. Tánclépéstoen. Szerda: 17.30: Műsorismer­tetés, hírek. 17.35: Betyámó- ták. 17.40: öt hét Kelet-Afri- kában II. 18.00: Alföldi kró­nika. 18.15: Farmer és nyak­kendő. (Vendégünk a Tisza Táncegyüttes.) Zenés, ifjúsági magazin. 18.55: Hírösszefogla­ló, lapelőzetes, műsorzárás. Csütörtök: 18.00—19.00: Al­földi krónika. Pár perc dzsessz. Egészségünk védelmé­ben. Vevők, eladók. Horváth Béla zenekara játszik. Beat- parádé, közben sport. Péntek: 17.30: Műsorismer­tetés, hírek. Szemle az alföldi lapokból. 17.40: Nótakedvelők­nek. 17.50: Öt hét Kelet-Afri­kában III. 18.00: Alföldi kró­nika. 18.15: Operarészletek. 18.25: Egy év távlatából. 18.35: Lemezalbum. 18.55: Hírössze­foglaló, műsorzárás. Szombat: 18.00—19.00: Hét végi kaleidoszkóp. Vasárnap: 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. (A tartalom­ból: Lapszemle. Ugyanaz — mással, öt hót Kelet-Afriká- ban IV. Zenekari muzsika. Csillagok az égi körön. VT. Szűcs Sándor. Kedvelt meló­diák.) 10.00—10.30: Szlovák műsor. A tartalomból: Szün­idő után Pitvaroson. Egy kis történelem. Áchim korszak Békéscsabán. Lapszemle. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents