Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

1975. JANUAR 11-, SZOMBAT 5 Kétszázotvenezerből - egymillió A kongresszusi irányelvek szellemében *— egy kis üzemben 1 A pomázi Fatömegcikk jKtsz termékei a távoli Ku­bától a szomszédos Auszt­riáig, a szocialista és a tőkés országokba egyaránt eljutnak: fakanalat, egészségügyi se­gédeszközöket, botokat és mankókat gyártanak. A szö­vetkezeti áruk exportálásával foglalkozó Hungarocoop Vál­lalat piackutatói dicsérik a termékeket. Próbálták már nem egy országban különbö­ző anyagból elkészíteni eze­ket, de eddig nem tudták az eleven fát pótolni. Fakanálkészítésre legalkal­masabb a gyertyán. Ebből évi kétezer köbmétert vesz­nek, elsősorban a somogyi és a veszprémi erdőgazdaságok­ból. (Sajnos, a pilisi parker­dőnek kevés a megfelelő gyertyánfája.) Évi 140 vagon fa alakul át Pomázon faáru­vá. A szövetkezet foglalkoz­tatja a Mátravidéki tsz hasz- nosi melléküzemét is, ahol íélkészterméket állítanak elő. Hasznoson évi 1,5, Pomázon 4,5 millió fakanalat készíte­nek, mankóból és botból pe­dig 72 g^er 500-at. Rajtuk kívül csak az Erdei Melléktermék Vállalat fog­lalkozik hasonló cikkek elő­állításával, de jóval kisebb mennyiségben. Krum Adám, a szövetkezet elnöke viszonylag elégedett eddigi eredményeikkel, an­nál is inkább, mert a mind­össze 124 embert foglalkozta­tó kisüzemben az elmúlt év­ben elérték a 15 millió ter­melési értéket. Dolgozóik 75 százaléka betanított mun­kásnő, keresete átlag 2200 fo­rint. Nagyobb lehetne sike­rük, ha nem küzdenének ál­landó munkaerőhiánnyal, s emiatt csak egy műszakban dolgoznak. Tavaly a kongresszusi mun­kaverseny-felajánlásukban 250 ezer forinttal kívánták emelni az évi termelési érté­ket és elhatározták, hogy a jelenlegi két szocialista bri­gád mellett három újabb bri­gád versenyez a cím elnye­réséért. A negyedmilliós fel­ajánlást egymillióra teljesí­tették. Az MSZMP XI. kongresz- szusára kiadott irányelvek szellemében jelenleg a hiány­zó létszám pótlására célsze- rűsítik a munkafolyamato­kat. A fakanalak leszabásá­nál egy balesetveszélyes mű­veletet másikkal helyettesí­tettek: csapológépet szer­kesztettek. Ez nemcsak gyor­sabbá, kevésbé veszélyessé tette a fakanál fejének a ki­alakítását, hanem gyorsab­ban és pontosabban érik el a kívánt formát. Különösen nagyobb beru­házás nélkül olyan központi tüzelőberendezést szerkesz­tettek, amelyben a keletke­zett 30 százalék hulladékot tüzelésre" használhatják. Csu­pán ezzel az intézkedéssel évi 300 ezer forintos megta­karításhoz jutottak. Egymil­lió 200 ezer forintos beru­házással még ebben az évben megoldják a földszinti gép­teremben a vákuumos el- szippantóval a forgács ösz- szegyűjtését. Legjelentősebb műszaki fej­lesztésük a tápiógyörgyei üzemrész megindulása lesz. Itt 10 millió forintos beru­házással — amihez bankhi­telt kell kérni — és a szövet­kezetek kölcsönös fejleszté­si alapjának támogatását — fakanálgyártó műhelyt sze­relnek fel. Már nagyon várták Új üzlet nyílt a Felszabadulás lakótelepen Összeadták az árukészletet Hétfőn reggel a Szentendréd Szabadság lakótelepen a Nyu­gat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat megnyitotta első üzletét. Az ideiglenes jelleg ellenére a két garázsból kialakított boltot a már új otthonukba költözött családok és az ott dolgozó mintegy 130 építőmunkás már nagyon várta. Eddig meglehe­tősen nagy távolságot kellett megtenniük, amíg a legköze­lebbi üzletbe, a 222-es boltba eljutottak. Az elsősorban alapvető élel­miszereket árusító üzletet, mely reggel héttől egyelőre délután kettőig, később pedig négy óráig tart nyitva, Végső Gyula vezeti. Kaptak Mirelit- pultot is, amely a próbaüze­melés alatt nagyszerűen mű­ködött, de a hivatalos nyitás reggelén elromlott. Várják, hogy a GELKA szerelői minél gyorsabban megjavítsák, hiszen ebben tárolják majd a gyors­fagyasztott ételeket, amelyek nélkül ma már nehéz modern háztartást vezetni. Az első napon 4 ezer forint volt a bevétel, és a későbbiek­ben, amikor már felitöltött raktárkészlettel várhatják ve­vőiket, havi 300 ezer forintos for­galomra számítanak. Amint a városi tanács ke­reskedelmi osztályán Hirsch László osztályvezető elmon­dotta, az üzletet tulajdonkép­pen már december utolsó har­madában is megnyithatták volna, azonban a nagykereske­delmi vállalatoktól alig kap­tak árut. A leltározás miatt általában szünetelt a szállítás. Nemcsak ebben az új boltban, de a város régi, nagy forgalmú üzleteiben is fennakadás volt, emiatt. Például a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat a sok sürgetés ellenére sem kül­dött hosszabb ideje árut. Ja­nuár hatodikén reggel aztán írásban közölték, hogy csak január 9-től áll módjukban mosószert, vegyi- és pipere­árut szállítani a boltokba. A Felszabadulás lakótelepi kis bolt a nyitáskor mind­össze 60 ezer forint értékű árukészlettel rendelkezett, az eredetileg tervezett 150 ezer forintos helyett. Ez is a szent­endrei boltvezetők kollegalitá- sának köszönhető, akik átme­netileg, amíg a szállítások is­mét megindulnak, saját kész­leteikből engedtek át kisebb- nagyobb mennyiséget. Nem hivatali kötelesség Kelenföldről Dobogókőre szerettem volna telefonálni rendkívül sürgős ügyben szombaton reggel. Az azon­nali hívást a posta fél órán belül valóban hozta, de sajnos, a kért szám nem válaszolt. Ekkorra már nyolc óra lett. Megegyez­tünk, hogy a hívást ne­gyedóránként megismétlik. A másodszori jelentkezés után az interurbánköz- pont közölte, hogy a dobo­gókői postahivatalig ki­megy ugyan a jelzés, de ott megakad, miután a kért üdülő vonala valószínűleg az éjszakai nagy viharban megrongálódott. Amíg a hibát helyre nem hozzák, nem tudják a számot kap­csolni. Ekkor következett az, amiért a történetet megír­tam. A dobogókői postahi­vatal dolgozója felajánlot­ta, hogy ha valóban fontos üzenetet kell átadni egy nagybeteg ügyében, akkor személyesen fogják még aznap délelőtt az üzenetet elvinni. Humánus, rendkívül szép tett volt. Több volt ez, mint a hivatali kötelesség, hiszen az effajta jószolgá­latot a postai rendtartás nem írja elő. Bár a techni­ka a szélvihar miatt cső­döt mondott, a telefonos mégis azt tette, amit az embersége diktált. ELÉGEDETTEK MUNKÁJÁVAL Életveszélyes pincesorok a Szamárhegyen Amikor Belgrád török ostro­makor Csemojevics Arzén pátriárka vezetésével a szerb menekülők Szentendrén meg­telepedjek, rövidesen nagyfor­galmú őstermelő és kereskedő­várost építettek lei. Ap idők során a domboldalakat meg­művelték és nagy kiterjedésű szőlőskerteket létesítették. Ahol pedig szőlő van, ott a borhoz pince kell.- A XIX. szá­zad elején a már akkor Sza­márhegynek nevezett dombon a szőlősgazdák egymás után mélyen a hegybe vájták a ma­guk boltozatos alagútjait. A nagy kiterjedésű, sokszor emeletes pincesor az 1880-as filoxéravész után veszített je­lentőségéből. Gazdáik azonban többé-kevésbé karbantartot­ták, használták őket. A máso­dik Világháború alatt a lakós- ságnak itt volt a bombabiztos óvóhelye. Később megfeled­keztek róla, a legtöbben a köz­vetlen lejáratokban a ház alatt tüzelőt, lim-lomot tárolnak. A szamárhegyi pincerend­szer ezelőtt tíz évvel már je­lezte veszélyes voltát. Egy-egy épület megsüllyedt, a falak re­pedeztek. A vizsgálatok min­denkor kimutatták, hogy vala­milyen mélyebb üreg omlott be alattuk. A városi tanács akkor kapott is segítséget és némi pénzt, amivel a legelha­nyagoltabb pincéket betömték, vagy elfalazták. Dübörgés a föld alól 1967. tavaszán újra több be­jelentés érkezett a városrész lakóitól az. épületek rohamos süllyedéséről, belső talajmoz­gások dübörgő hangjairól. A műszaki osztály ekkor megbízta a Bányászai-i Terve­ző Vállalatot, hogy a pincéket vizsgálják felül és az életve­szély elhárítására, valamint a pincék megerősítésére tegye­nek javaslatot. Megállapították, hogy a sza­márhegyi pincerendszer a Vö­rös Hadsereg utca és a Bartók Béla utca közötti területen he­lyezkedik el, mintegy 12 hek­tár nagyságú területen, jelen­tős szintkülönbségekkel és sok teraszos kiképzéssel. Ezen a részen 150—200 pincére lehet számítani, ebből 117 járatot már feltártak. Az osztály a veszélyeztetettség alapján rangsorolást készített a felújí­tásról és ezzel egy időben megrendelte a legveszélyesebb pincék eltömítésére a kiviteli terveket. Ezek alapján 1970. decemberéig rendbehozták a Vörös Hadsereg utca—Malom utca közötti, az Engels utcai pincéket, a Vöröshadsereg ut­ca 64. szám alatt egy teljes pincesort, valamint az Engels utca—Martinovics utcai teljes pincerendszert, ami felett épül a városi művelődési ház. Ezekután azonban még min­dig legalább 11 életveszélyes pince vár feltárásra és betö­mésre. Akadályozza a munkát, hogy a legtöbb pince idős em­berek birtokában van, akik anyagi eszközökkel nem ren­delkeznek. így a területet ki kell sajátítani. Szerencsére a legtöbben megértik, hogy ezeknek az üregeknek a meg­szüntetése közérdek. Pávics Miklós, műszaki osz­tályvezető-helyettes alapos is­merője a pincerendszernek. Rendszeresen sorra járja a ve­szélyes szakaszokat, figyeli azok állapotát. Néhány ilyen pincét közösen kerestünk fel például a Rab Ráby téren. Az Engels utcában akad olyan pince, amelynek a mélyén méteres víz áll. Mi okozza a romlást? A pincék az utóbbi tíz-tizen­öt évben bekövetkezett romlá­sát a városi csatornarendszer hiánya okozza. Idén 5 millió forintos kerettel megkezdik a hegyen a főgyűjtő csatorna építését. Amikor ezeknek a zömét építették, kevesebben lakták a várost és jóval keve­sebb vizet használtak. Általá­ban a napi vízfogyasztás ak­kor 30 liter volt. Ma pedig naponta egy személy 150 liter vizet használ átlagosan. — Elképzelhető — mondot­ta Pávics Miklós —, hogy eny- nyi víz a legmélyebb pont fe­lé törekedve állandóan áztat­ja, lazítja az üregek falát. A Szamárhegy vulkáni eredetű andezit és riolittufa. Könnyen megmunkálható kőfajta, ment laza szövetű, likacsos, csekély szilárdságú. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a mostani víz­áradat legtöbbször vegyszerrel telített. Közrejátszik még a forgalom, mely megmozgatja a talajt. Ezért is a szamárhegyi utcák jelentős részéből a te­herkocsikat kitiltották. A FŐVÁROSI GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET ócsai telephelyére (Ócsa, Vásár tér 3.) gyáregységi adminisztratív vezető munkakör betöltésére Feltételek: analitikai munkában Jártasság (bérelszámolás, anyagkönyvelés, raktári bizonylatolás, gyártás és ügyvitellel összefüggő gyakorlat.) Követelmény: közgazdasági technikumi érettségi és mérlegképes könyvelői oklevél, vagy legalább egy év elvégzése. Jelentkezhetnek hosszabb - legalább 10—15 éves — ügyviteli gyakorlattal rendelkezők is. Bérezés a képesítéstől és gyakorlattól függően. A jelentkezéseket - ócsai és Ócsa környéki lakosoktól — részletes önéletrajzzal, a vállalat budapesti központjába kérjük megküldeni. Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat személyzeti és oktatási osztály 1138 Budapest, Révész u. 27/31. Önállóan, felelősséggel Először azt hittem, hogy va­lami tévedés történt, mert a pomázi nagyközségi tanács el­nöke, Boros István, beszélgeté­sünk közben eldicsekedett, hogy fiatal diplomás ügyinté­zők kerültek a szakosodó osz­tályra, így az építési osztályra is. — Mások is csodálkozva néznek rám, amikor belépnek az irodába és a műszaki ügy­intézőt keresik — neveti el magát Melis Ágnes mérnöknő —, pedig „öreg” vagyok már, csak ilyen az alkatom. — Mikor végzett? — Szeptemberben kaptam diplomát az Ybl Miklós építő­ipari főiskolán. Hogy miért ide jöttem dolgozni? Itt lényege­sen önállóbb a munkám, és kicsiben megtalálom mindazt, amit nagyobb helyeken. A fő­iskolán tanultakat pedig job­ban kamatoztathatom, mintha csak egy bizonyos szűkebb te­rületen dolgozhatnék. — Nem féltek fiatal diplo­mást alkalmazni? — nézek az elnökre. — Dehogy, hiszen ők város- rendezést is tanultak és erre most nekünk nagy szükségünk van. Igaz, kezdetben tapaszta­latlanok a friss diplomások a gyakorlati munkában, de az elméleti tudás gyorsan kiegé­szül a gyakorlati tapasztala­tokkal. — Milyen feladatokat kell megoldania? — kérdezem a mémöknőt. — Építési engedélyek kiadá­sa, területrendezés, beruházás, vízvezeték- és villamoshálóza­tok építése, állami lakások karbantartása, költségvetés, a munkálatok műszaki ellenőr­zése ... és sorolná még, de fél­beszakítom. — Naponta átlagosan meny­nyi ügyfél keresi fel? — Fogadónapokon hatvan­nyolcvan, de közvetve 13 ezer ember kéréseit intézem. A többi napokon a területi mun­kálatokat ellenőrzőm és én ve­szem át az új épületeket a ki­vitelezőtől. — Előfordult már, hogy Iá akarták használni a tapaszta­latlanságát? — Igen. Például az új óvoda átvételekor a falrepedéseket hibás vakolással indokolták. Én azonban a rossz alapozás­nak tulajdonítottam, hiába magyarázták, ezt írtam a jegy­zőkönyvbe. Gyakoribb eset az OTP-hiteLlel épülő lakások fo­lyamatosságát igazoló okmá­nyok kiadása. A bank ugyan­is csak akkor ad újabb össze­get, ha egy bizonyos munkála­tot befejeztek. Nagyon sokan igyekeznek rábeszélni, vagy különböző módon hatni, hogy aláírjam a papírt, akkor is, ha ez nem történt meg. Ahogy mostanában mondják: meg akarnak „dumálni”. Ismét az elnökhöz fordulok. — Meg van elégedve a mér­nöknő munkájával? — Amióta nálunk van, még panasz nem érkezett ellene, és ez nagyon lényeges, mert nem elég, ha valaki jó szakember, fontos, hogy az ügyfelék is elégedettek legyenek munká­jával. Eddig az utóbbival sem volt probléma. Hajnal László Gábor Az oldalt írta: Komáromi Magda Foto: Nagy Iván

Next

/
Thumbnails
Contents