Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

4 1975. JANUÁR 11., SZOMBAT Ahol a közművelődés Segítik a tanulást a Bentavölgye Tsz-ben A Bentavölgye Termelőszö­vetkezet — még ha Érd és Százhalombatta határát fog­lalja is magába — nem tarto­zik a nagy gazdaságok közé. Az 1400 hektárnyi föld 520 ál­landó dolgozó számára bizto­sít megélhetést. Amiben mégis kiemelkednek az átlaggazda­ságok közül: az itt dolgozók több mint negyven százaléka szakmunkás! S ami szintén fi­gyelemre méltó: a 160 harminc év alatti fiatal közül mindösz- sze tizenkettő nem végezte el az általános iskola nyolc osz­tályát. Az említett két adat arról tanúskodik, hogy ebben a gaz­daságban a vezetés fontos fel­adatának tekinti a dolgozók művelődését, tanulásának se­gítését. Van pénzügyi alap Dékány István elnök pél­dákat sorol: — A gazdaság huszonegy dolgozójának van egyetemi vagy főiskolai végzettsége, öten pedig most járnak az egyetemre, illetve főiskolára, középiskolába nyolcán, általá­nosba öten. A vezetők egy har­mada minden esztendőben ta­nul valamilyen fokon. Vannak hallgatóink a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemen és középiskolában. Még ebben a hónapban tíz előadásból álló mezőgazdasági témájú soroza­tot indítunk. A gazdaság 11 szocialista brigádjának fel­ajánlásai között szerepel, hogy legkésőbb 1976-ig minden har­minc év alatti fiatal elvégzi a hiányzó általános iskolai osz­tályokat. Hogy mennyit költenek évente kultúrára, azt összeg­szerűen nem tudja pontosan. Csak annyit, hogy az évi 450 ezer forintnyi szociális-kultu­rális alapból a dolgozók ta­nulásának a segítésén kívül még sok minden más kulturá­lis tevékenység segítésére is jut. Évi tízezer forinttal tá­mogatják a községi művelődési központot, négyezerrel a könyvtárat. Az iskolák patro- nálására nyolcvanezer forint jut. Már ötödik esztendeje, hogy az érdi Vörösmarty Gim­názium három munkás vagy paraszt származású diákjának tanulását ösztöndíjjal támo­gatják, ami évente tizenkét­ezer forint. A gazdaság min­den esztendőben tizenöt-húsz dolgozóját küldi külföldi ta­nulmányútra. S ami szintén nem lényegtelen: a rendelke­zésre álló alap tíz százaléka, azaz negyvenötezer forint ki­zárólag a gazdaság fiataljai­nak a rendelkezésére áll. * Kevesebben, nagyobb dudással Közben épül a klubház, amelyre eddig 1 millió 300 ezer forintot költöttek. S még az idén a Velencén vásárolt 400 négyszögöles telken kem­pingtábort építenek csónak­házzal elsősorban a fiatalok számára. — A távolság Érdtől vagy Százhalombattától Velencéig nem nagy, tehát a tábor bár­mikor könnyen megközelíthe­tő, s ez segítheti majd fia­taljaink megnövekedett szabad idejének az eddiginél is hasz­nosabb eltöltését. Mindez akkor válik igazán jelentőssé, ha figyelembe vesz- szük, hogy a gazdaság az el­múlt négy és fél esztendő alatt 57 millió forintot fordított be­ruházásra, amely elsősorban a termelőszövetkezet mezőgaz­dasági tevékenységét erősítet­te. Ennek köszönhető, hogy amíg korábban több mint húsz százalék volt a gazdaság kizá­rólagosan ipari tevékenysége, ez lecsökkent másfél százalék­ra. De a beruházások, a foko­zott gépesítés és az ipari mun­ka csökkenése eredményezték azt is, hogy ma már százhúsz emberrel kevesebben is na­gyobb termelési értéket hoz­nak létre, mint a korábbi években. A termelőszövetke­zet tavalyi árbevétele megha­ladja a százmilliót is! Mindez képzettebb, művel­tebb, szélesebb látókörű embe­rek nélkül elképzelhetetlen, illetve megvalósíthatatlan lets volna. Tevékeny brigádok Csak találomra nyit ki az elnök a brigádnaplók közül egyet. — A Petőfi alig néhány hó­napos múltra tekinthet vissza — mondja. — Tavaly már­ciusban alakultak Martonosi János vezetésével. Mégis ér­demes megnézni, mi mindent jegyeztek fel azóta, hogy vál­lalták ők, huszonnégyen a szocialista cím megszerzését. Íme néhány kiragadott pél­da. A szakfolyóiratok rendsze­res olvasása, megvitatása. Lá­togatás a pettendi Petőfi Ter­melőszövetkezet hasonló szak- üzemágában. Kirándulás Zala- karosra. Részvétel a dél-budai kulturális napokon. A gazda­ság pavilonjának megtekinté­se az őszi budapesti élelmi­szer-ipari kiállításon. Rövid beszámoló két brigádtag ki­tüntetéséről: Bártfai Pál kivá­ló dolgozó lett, Deffent Antal pedig oklevelet kapott. Durga Prasad Dhar indiai tervezés­ügyi miniszter elismerő nyilat­kozata a brigád munkájáról. Mindez valóban sokszínű és bizonyító erejű híradás arról, hogy a közművelődés közügy a gazdaságban. Nemcsak be­szélnek róla, hanem a lehető­ségekhez képest mindent meg is tesznek a művelődés segí tése érdekében. Prukiver Pál Pályázat iparművészeti továbbképzésre A Magyar Iparművészeti Főisko­la továbbképző intézete felvételt hirdet az 1975. februárban induló kétéves tagozatára. A továbbkép­zés során a hallgatók magas fokú elméleti és gyakorlati továbbkép­zésben részesülnek a belsőépítészet, az ipari formatervezés, az ötvös, a textiltervezés, a szilikátipari terve­zés és tipografikai tervezés terén. A tagozatra iparművészeti és kép­zőművészeti főiskolai, valamint műszaki egyetemi végzettségű, több éves gyakorlattal rendelkező szakemberek jelentkezhetnek munkahelyük javaslatával. A to­vábbképzésre felvételt nyert szak­emberek részvételi díját, fizetését (esetleg társadalmi ösztöndíját) és munkaidő-kedvezményét (heti nyolc óra) a munkahely biztosítja. A jelentkezés határideje február 1. A jelentkezéseket (oklevélmásolat­tal és munltahelyi javaslattal fel­szerelve) a Magyar Iparművészeti Főiskola továbbképző intézete cí­mére (1121. Zugligeti út 11—25.) kell beküldeni. A jelentkezések elbírá­lása február 15-ig megtörténik, er­ről minden jelentkező írásbeli ér­tesítést kap. Hazánk hírnöke a nagyvilágban HÚSZÉVES A CORVINA KIADÓ CT úsz évvel ezelőtt, 1955- ben alakult meg a Cor­vina Kiadó. Létrehozását azért határozták el, hogy önál­ló könyvkiadó gondozza az idegen nyelvű kiadványokat, amelyek Magyarországról — hazánk művészeti életéről, idegenforgalmáról, sportmoz­galmáról stb. — adnak hírt a külföld számára. A Corvina 1965-től magára vállalta a magyar nyelvű képzőművészeti könyvkiadás gondjait is. Az idegen nyelve­ken, valamint a magyarul megjelent Corvina-kiadvá­nyok száma az elmúlt két év­tizedben megközelítette a há­romezret. Az előbbiek vannak természetesen többségben: mintegy 2400 eredeti mű, utánnyomás, illetve újabb ki­adás idegen nyelvű közre­adása dicséri a kiadó munká­ját. A könyvek egy részét a Kultúra Könyvkereske­delmi Vállalat — itthon az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat — hozta forga­lomba, míg más részét számos külföldi kiadó. Noha e kiadók saját cégjelzésükkel látják el a szóban forgó kiadványokat, azokon megtalálható a Corvi­na jellegzetes — Mátyás ki­rály híres könyvtárára, illetve könyvmásoló műhelyére emlé­keztető — emblémája is. A ju­biláló intézmény eddig 25 or­szág 200 kiadójával kötött együttműködési szerződést. A leggyümölcsözőbb kapcsolat a Német Demokratikus Köztár­saság kiadóival, terjesztőivel alakult ki. Ennek megfelelően a legtöbb kiadvány német nyelven jelent meg, de nagy az angol és az orosz nyelvű Corvina-könyvek és -albumok száma is. 'Tíz éve, hogy a megjelen­•*' tetett magyar nyelvű képzőművészeti kiadványok mind nagyobb szerepet játsza­nak a művészeti nevelésben, ismeretterjesztésben. A nyom­dai kivitelben is egyre rango­sabb kötetek természetesen Kutatási együttműködés A szocialista országok tu­dományos akadémiáinak tár­sadalomtudományi kutatások­kal foglalkozó alelnökei érte­kezletet tartottak Moszkvá­ban. Ennek során az akadé­A sötétség hatalma „A sötétség hatalmának meséjét teljes egészében egy bűnperböl vettem, amelyet a tulai bíróságon hallgattam végig”, írta Tolsztoj az eset megtörténte után tizenhat év­vel egy újságcikkében. A dráma a valóság hitelességével ábrázolja 'a cári idők tudat­lanságba és íkapzsiságba kény- szerített orosz parasztságá­nak kiszolgál tartott és meg­alázott helyzertét. Megdöbben­tőek a cselekményekben rej­lő tényék, és az igazság kí­méletlen erejével kelnek élet­re az iskolában, később a színpadokon. Tolsztojnak ez a műve a legjobban időzítettek közé tartozik. Oroszország — a pa­rasztság „felemelkedését” ho­zó — 1861-es jobbágyreform- jának 25. évfordulója zajos, fényűző megünneplésére ké­szük A sötétség hatalma azon­ban a valóság maró ellentétét szegted szembe a hazug, fel­színes látszattal. Az író maga is türelmetlen, feszült; a dráma megírásához alig tizenhét napra van szüksége. Ez tu­lajdonképpen az első válto­zat, amelyet később többször átdolgőz­Arnikor a mű 1887-ben írás­ban megjelenik, a hivatalos közvélemény nem érti azon­nal mondanivalóját. Ám a re­akció nem marad el; III. Sán­dor cár kezdeti lelkesedése után — felismerve a mű mély társadalomkritikájáit — ezt ír­ja belügyminiszterének: „Tolsztoj eme arcátlanságá­nak véget leéli vetni, tisztára nihilista és istentelen.” Ha­marosan be is tiltják a da­rabot, de tíz év múlva — a cenzúrát: l^lom részleges fel­oldása után — telt házak előtt adják elő. Az Állami Déryné Színház rendezőjét és színészeit nem állította könnyű feladat elé a dráma színpadravitele. Az al­kotásban rejlő lehetőségeket — a korabeli társadalmi at­moszférát, az emberek kö­zötti kapcsolatok vibráló, fe­szült jellegét — jól ismerték fel. Feladatuknak nem a mű aktualizálását, hanem e kor dokumentálását tekintették. A cél egy öregasszony ábrázo­lása volt, akinek pónzéhsé- géből és nyomorúságba taszí- tottságából, nem pedig go­noszságából fakad a bűn. Ezt a feladatot a művészek is jól megértették. A darab végül Petrik József rende­zésében plasztikus egységgé válik. Ezt nagyban elősegí­tik Makai Péter hatásos dísz­letei és Vágvölgyi Ilona szí­nes jelmezei. A színészi játék azonban nem egyértelmű. Bár úgy tű­nik: Németh László fordítá­sa, Trencsényi Imre figyel­mes dramaturgi munkája és a Vass Lajos által összeál­lított kísérőzene jó ösztön­zést nyújt a színészi alakí­tásokhoz, ám igazi hatásuk csak a dráma második felé­ben bontakozik ki. Legjob­ban talán — az Akim szere­A Déryné Színház előadása pét alakító — Hajdú Endre játéka tetszett. Tulaj dórikép­pen hálás feladatot kapott, s emellett a darab eszmeisé­gét, mondanivalóját is ő mondja ki. Mert Tolsztoj darabjából ki csendül kora haladó szel­lemeinek, gondolkodóinak hu­manizmusa. Amint azt Akim megfogalmazza: „A bűn,... bűnbe kapaszkodik... A lélek a fontos.” E gondolat kö­vetkezetes megj elem tése pe­dig egyértelműen a színészek szerepmegértését dicséri. ' V. F. miák alelnökei kölcsönösen ismertették az aktuális tár­sadalomtudományi kutatások helyzetét és főbb irányait. Az értekezleten több javaslatot dolgoztak ki a társadalom­tudományi kutatási együtt­működés hatékonyságának fo­kozására. Néptáncosképzés Az Állami Balett Intézet a hiva­tásos együtteseit utánpótlásának biztosítására az 1975/76-os tanévben képzést indít. Felvételre jelentkez­hetnek azok a lányoit és fiúk, akik az 1974/75-ös tanévben fejezik be az általános iskola 8. osztályát és kedvet éreznek a táncospálya iránt. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, amelynek időpontjáról és követelményeiről az Állami Balett Intézet írásban értesíti a jelentke­zőket. A felvételi vizsgára jelentkezők budapesti elhelyezéséről a szülők­nek kell gondoskodniuk. Az újon­nan felvett növendékek számára az intézet diákotthoni elhelyezést csak korlátolt számban tud bizto­sítani. A jelentkezési kérelmet február 1-ig közvetlenül az Állami Balett Intézet címére kell eljuttatni. Lehotka Gábor ünnepi hangversenye Lehotka Gábor hétfő esti ze­neakadémiai hangversenyével a nagy orgonaművészre, tudós humanistára, Albert Schweit- zerre emlékeztünk születésé­nek századik évfordulóján. Az ünnepi hangverseny mű­sorválasztása, de különösen a szólista Lehotka Gábor szemé­lye rjnéltó emlékezést, tisztelet- adást ígért. A műsor mindkét részében két nagyobb lélegzetű mű fog­ta össze a három korálelőjáték füzérét. A G-dúr prelúdium és fuga önfeledt öröme, a korál- elöjátékok ezernyi színe, a H- moll prelúdium ás fuga nemes méltósága az újra felfedezés erejével hatott, s az ünnepi esemény keretében új, maga­sabb rendű értelmet nyert. Az E-dur toccata előadása ismét rádöbbentett, hogy Lehotka tolmácsolásában a legbonyo­lultabb polifon hangzás is könnyen áttekinthetővé válik; a D-dur prelúdium és fuga virtuóz megszólalása pedig azt bizonyította, hogy technikai felkészültsége, virtuozitása so­ha nem öncélú, hanem mindig a zene legbensőbb mondani­valóját szolgálja. K. A. nemcsak a magyarországi mű­vészet értékeit mutatják be, hanem hírt adnak a legkülön­bözőbb történeti korok és or­szágok művészetéről is. A ki­adó fontosabb sorozatai — a Műkincsek, A művészet kis­könyvtára, a Műhelytitkok, a Fotóművészeti kiskönyvtár, Az építészet világa, A festé­szet nagy mesterei, Magyar festők, a Magyar grafikusok, A magyar népművészet, Az európai művészet nagy kor­szakai stb. — jól segítik a művészet kérdései iránt ér­deklődők tájékozódását. 1/ ét éve működik a Corvina könyvklubja; ez a szer­vezet ma már kétezer tagot számlál. A két évtizedes fennállását ünneplő kiadó a Kulturális Kapcsolatok Dorottya utcai kiállítótermében könyvkiállí­táson mutatja be tevékenysé­gét. A kiállítást tegnap dél­előtt 11 órakor Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkárc nyitotta meg. A. L. Filmbemutató után es NÉHÁNY NAPJA a film­színházaik műsorán szereplő alkotásban ilyen kérdések hangzanak él: „Hogyan szüle­tik a gyerek?” „Miért nincs nekem olyan, mint a bátyám­nak?” „Mit csinálnak ott azok a majmok?” „Miért nem sza­bad elmenni a kedves bácsik­kal, akik cukrot és fagyit ígérnek?” E kérdésekre adott válaszokat sorolja a Hogyan mondjam meg gyemekem- nek? című NSZK film, me­lyet dr. Roland Cämmerer és Klaus E. R. v. Schwarze ren­dezett. De hát valóban olyan ké­nyes kérdések ezek? Ha az­zá tesszük, akkor igen — ezt mondja a film. De ha a sze­xuális felvilágosítást, a gye­rekek természetes kíváncsi­ságának, érdeklődésének ki­elégítését nem tekintjük ta­bunak, akkor nincsen egyet­len kényes kérdés sem. S ép­pen itt vannak azok a prob­lémák, melyekről e film kapcsán érdemes néhány szót ejteni. ORVOSOK ÉS PEDAGÓGU­SOK a megmondhatói, meny­nyi — és néha milyen bonyo­lult, alig kibogozható — problémát okoz a mi fiatal­jaink között is a sehogyan vagy rosszul végzett szexu­ális felvilágosí tás. Napa- és he­tilapok orvosi rovataihoz kül­dött levelek százai tanúsít­ják: megdöbbentő néha a tájékozatlanság, s megdöb­bentőek azok a módszerek is, melyeket némely szülő alkal­maz. S itt vetődik fel az is­kola felelőssége is. Az tudni­illik általában elfogiadott tény, hogy a gyerekeket fel kell világosítani, s ezt jó már az óvodás korban elkezdeni, s jól folytatni, egyre maga­sabb és egyre komolyabb szinten, az életkori sajátos­ságok figyelembe vételével, egészen a serdülőkor végéig. Igen ám, de kinek a feladata ez? Manapság még igen ritka, szerencsés kivételnek számít az a család, amelyben a szü­lök kellő ismerettel és őszin­teséggel meg természetesség­gel világosítják fel gyerme­keiket, segítik át őket a szá­mukra néha igen nehéz pe­riódusokon. Az óvodákban, vagy később az iskolákban pe­dig még a mai napig sin­csen megoldva a szervezett, alapos, helyes módszerű sze­xuális felvilágosítás. Sőt, ar­ról is hallottunk már, hogy egyes szülők szervezett akció­val az állásából akartak el­mozdítani pedagógust, mert őszintén és nyíltan beszélt ta­nítványaival ezekről a kér­désekről. A szülők vádjainak lényege az volt, hogy a ne­velő erkölcstelenségre, szabad szerelemre (!) biztatta tanít­ványait azáltal, hogy leg­alább a legalapvetőbb kérdé­sekre igyekezett becsületes és okos választ adni. KINEK A FELADATA TE­HAT? A családi otthoné vagy az iskoláé? A vagy-vagy itt alighanem helytelen. Inkább is-is-ről lehet szó. Vannak olyan dolgok, amelyeket egy családi közösségen belül köny- nyebben meg lehet oldani, s vannak olyanok, melyekről ta­lán hatásosabban, hasznosab­ban lehet beszélni egy na­gyobb közösségben. Csakhogy gyakran az a. bökkenő, hogy magukat a szülőket kellene felvilágosítani előbb ahhoz, hogy ők felvilágosíthassál: gyermekeiket. Mivel annal. idején a szülők sem igen kap­tak ilyen fajta felvilágosí­tást, nem meglepő, ha peda­gógiailag, pszichológiailag és biológiailag is tanácstalanul állnak — még a meglévő jó- szándékikal együtt is —, ha gyermekük kérdezni kezd. Márpedig kezd. s ha otthon nem kap választ, máshol pró­bálja megkeresni. De hol? Az iskolákban inkább csak az át­lagosnál buzgóbb pedagógu­sok törődnek ezekkel a kér- désékkeL Szakszerű, jól és okosan megírt könyveik sem igen állnak rendelkezésre, vagy ha igen, nem a gyerekek számára készültek, s nem ma­gyar szerzők írták. S külön­ben is: még ha kaphatóak lennének is például az évti­zeddel ezelőtt kiadott Hirsch- ler-könyv példányai, a leg­jobban megírt könyv sem ér­ne fel a szerető, féltő és gon­dos szülői és pedagógusi szó­val. A felvilágosításban ugyanis nem csupán arról van szó, hogy a nemek kö­zötti biológiai különbséget, a gyermek fogamzásának és születésének élettani mecha­nizmusát magyarázzuk meg. Szinte fontosabb ennél az, hogy megértessük a gyerme­kekkel mindazt a csodálatos érzelmi hátteret, a szerelem­nek és a szeretetnek azokat a csodáit, mélyele a rideg bio­lógiai aktust emberhez méltó tartalommal töltik meg. Ezt a — nevezzük így: érzelmi — felvilágosítást viszont sem szakkönyvékből, sem jól vagy rosszul sikerült filmekből nem nagyon lehet megadni a gyermekeknek. Ehhez egy őszinte és tiszta légkörű, sze­retettől áthatott és felvilágo­sult család légköre, s egy okos, pedagógiailag érzékeny, a gyermekek személyiségének fejlődésére, helyes kialakítá­sára is féltő gonddal ügyelő iskola, nevelők szükségesek S ha ezek megvannak, akkor soha nem lesz egyetlen ké­nyes kérdés és egyetlen ké­nyes válasz sem. És nem lesz egyetlen gyötrődő, pszicholó­giai és biológiai problémák­kal küszködő serdülő lány és fiú sem, T. I. Megjelent az IBUSZ 1975. évi külföldi utazásainak programfüzete Keresse fel a százhalombattai IBUSZ Utazási Irodát! Reméljük, hogy programjaink megnyerik a tetszését és mielőbb üdvözölhetjük önt valamelyik utunk résztvevőjeként. Címünk: Százhalombatta, Erőmű telep. Telefon: 265. k 4

Next

/
Thumbnails
Contents